Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)

1914-06-16 / 24. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. még virágosabb Kossuth-kert felé vezető utat. A kertben, a jótékonyság oltárán áldozó hölgyek egész serege várja az érkezőt. Ke- 1 zükben egy-egy csokor virággal, vagy édes­ségekkel kedvesen kiaálgatnak a bájos szirének. Közben a konfetti egyre hull, a szerpentin pedig kabalaként fűzi össze a sétáló párokat. Itt egy diszes virágsátor, hol a virágok pa­zar csokrai közöl Eötvös Dánielné, Makay Sán­dorod úrnők mosolyognak ránk. Amott a cukrászat hevenyészett áruhelye, melyben vá­rosunk előkelő társadalmának uj csillagai Kultsár Lajosné, Eéczey Dezsőné, Babies Sándorné úrnők vonzzák magukhoz a közön­séget. A tőzsde sem hiányzik, hol Unger- Ullmann Sándorné, Unger Isvánné, Wallon Lajosné, Jeneyné Wallon Ella úrnők hóditó kellemmel tárják elénk a dohányipar termé­keit. A bazár- illetve konfetti-sátorban párat­lan sikerű nagyvásár tolong Nagy Barnáné, Banner Antalné, Kozma Ilona és Láday Antalné úrnők körül; mig a mézeskalácsok felett Pilhoffer Ida úrnő rendelkezik kedves méltósággal. Egyik sátorban szavoző-cédulá- kat árusítanak Bane Jánosné, Fürst Viktorné, Jankovics Jánosné. Kovács Pálné, Morvái Jánosné úrnők. Pár lépéssel odébb a Szerencse istennője lép közbe a szegények érdekében s forgó kerekéből érdekes nyereménytárgyakat közvetítenek Csizmadia Józsefné, Markó Béláné, Moldováu Antalné, Szabó Gézóné úrnők. A sátrakban, az utakon bájosabbnál bájosabb leányok tündérserege hullámzik, kik közéi hadd soroljam itt el a legeslegkedve­sebbeket : Asztalos nővérek, Banner Edith, Bárdóly nővérek, Berger Rózsi, Bodnár Gizi, Dávid nővérek, Dunay Ilonka, Eötvös Micike, Gara Marika, Hajdú Bözsi, Jankovics Cellu, Kolicser Klárika (Bpestről), Komku Manci, Kovács Rózsika, Küszner Magda, Ladányi Ilonka, Láday Matild, Lehotzky nővérnk, Léber nővérek, Makay nővérek, Markos Ilonka, Medveczky Klára, Morvái nővérek, velem többet addig, mig a válópöröd rendben ninos. Gyerek van ? — Nincs. — Annál jobb. Én szeretlek talán job­ban, mint az előtt. És tisztellek . . . Flox időközken elódalgott és megtalálta a horgasinü nyulat, rávetette magát és a guzdája felé szorította. A két állat rettenetes robajjal csörte­tett át mellettük. A megkínzott, megalázkódott asszony nagyon megijedhetett, mert egészen falfehér lett és eleresztette a Csáth nyakát, — Mici, Mici! bátoritguttu a férfi. Végignyult a földön, mint egy szép halott. Csáth felkapta és a vízmosáshoz futott vele. Annak a szakudéknak az alján mindig volt annyi viz, hogy a kulacsát, kalapját megmenthesse benne. Sokára tért magához az asszony. Gyönge volt még mindég, de azért mosolyogva kérdezte: — Te betyár, megcsókoltál ugy-e ? A férfi nagyon komolyan mondta: — Ameddig más ember felesége vagy, nem csókollak meg. Az asszony össserázkódott és most már egyenesen hazasietett. Csáth kerülő utón, későbben ért haza Otthon az öreg Csáth fogadta: — Rossz asszony lett a kicsiből. Az ura elkergette. Udvarlókat tart. Rajtavesztett. Megmondtam előre. Csáth nem szólt egy szót sem. O tudta, miért. Nem akart az apjával vitatkozni. Másnap egy levelet hozott a küldönc. Felbontotta. Ennyi volt benne: rMtfrlÁüfc; „Te zöld szamár /“ Az asszony eltűnt. Legutóbb Nizzában játta valaki. Nagy Margit és Dóra, Oláh nővérek, Papp nővérek, Páskuj Angela, Soliora nővérek, Szeles Valér, Szlávik Edith, Thurner nővé­rek, Unger nővérek, Unger-Ullmann Ibolyka, Wallon nővérek, Vojnár Mariska, a nőnövelde szebbnél szebb növendékei s mindazok, akiket netalán még kifelejtettem. A szerencsehalászata&l vidám férfiak ügyeskednek, bobócruhába öltözött jókedvű ifjak fokozzák a hatalmas kert utain höm­pölygő népáradat derült kedvét. Az egész idő alatt különféle előadások is folynak, még pedig: Paprika Jancsi, 7 bohóc és 2 néger csintalan bohóságai, mozielőadás és zenekar tartják állandóan jó hangulatban a közönséget. Majd 6 óra után — amikor még mindig a közönség ezrei hullámzottak az utakon, — kabaré előadás is volt, melynek sikerült számai közül ki­emelhetjük a monológot, szavalatot, gyors- rajzolást I a négerek ügyes táncprodukcióit. Nemsokára leszállt az est sötétje s va­kító villámként gyűlt ki u tó környéke, a virágos csónakok káprázatos fényben úsztak a tó sima tükrén. Gyönyörű látvány tárult elénk. Egy tó, amely ég, vörösbe, lilába, kékbe játszik, valóságos isteni látvány volt. Amint eltűnt a ragyogó kép; még ott álltunk, vártunk s lelkűnkben egy harmoni­kus benyomással gazdagabban mentünk meg­hallgatni a rózsakirálynő-választás eredmé­nyét. A rózsák királynőjének, Steles Valériá­nak megkoszorúzása után a közönség kitartó lelkes csapatja a termekbe vonult, nemsokára megkezdődött a tánc s Szirmay Feri kivilá­gos-ki virradtig húzta a jobbnál-jobb talpalá- valókat. * * * Ez volt az ünnep, mely a szeretet ne­vében, a nemeslelkü urhölgyek vezetése mellett és buzgó közreműködésével folyt le. Ha mindazokat, akik a nemes ügy sikerét előrevitték, mind felsorolni akarnám, úgy járnék, mint u mithologiui szegény ember, ki könyökével véletlenül beütötte Aeolus, barlangjának ajtaját s a szelek kiszabadulva pehelyként dobták a messzeségbe szegényt. Ezúton és igy tolmácsoljuk tehát az árvák és éhezők imádságba foglalt köszönetét mind­azoknak, akik a nemes cél fényes eredmé­nyéhez hozzájárultak. De legbensőbb, legnagyobb köszönetét, aranybsttts elismerést, hálát érdeme) a pom­pás est sikeréért a két elnöknő, Jékei Károlyné és Szlávy Dezsőné úrnő, kik már hetekkel előbb mindenre kiterjedő gonddal, figyelem­mel, a város legkülönbözőbb pontjait fárad­hatatlanul fölkeresve, megmozgatva, nem kimélték magukat, nem kímélték erszényü­ket, hogy anyagi és erkölcsi áldozatukkal a Jótékony Nőegylet diadaluit szaporítsák s jóságos szivük emlékezetét örökre beirják mindnyájunk szivébe. Az érdemes főjegyzőt Deák Kálmán ur helyettesítette a rendezés •zerkezü munkájában, ki főleg u Tarka Színpaddal uratott szép sikert. Mondanunk sem kell, hogy a nemes- szivü hölgyek mellett a sziveskészségü, jó- lelkű férfiak is nagy számmal segédkeztek, kik közöl különösebben meg kell említenünk Próbadobozokat, valamit orvosi röpiratot a gyermeknevelésről díjtalanul küld a HENRI NESTLÉ cég, WIEN, I., Biberstrasse 167 P. Morvái János ur rendkívüli áldozatkészségét | és Braunstein Ferenc ur önzetlen fáradozó jóságát. A szeretet egész gárdáját láttuk, amint megjelentek — glória övezte fejjel. Aki jót tesz, megsegíti a szegényt, az árvát, a nyo­morultat, ezzel önmagát is boldogitja; mert a világ minden kincse, gyönyöre, dicsősége nem ér fel azzal a fénnyel, mely a felszán­tott könnyekben tündököl s ezt nem mossa el sem a balsors, sem a társadalom közönye, sem az emberek hálátlansága. 91. F. Apróságok. — Tetszik nekem ez az újítás, hogy a férfiaknál kezd divattá lenni a kalapviselet­tel véglegesen felhagyni. — No én nem látok benne semmi kü­lönöset. Igaz, ha a nők közt válnék divattá, annak már lehetne örülni. Mennyi szép pénzt meg lehetne a férjeknek takarítani U * Egyik városi végrehajtónk előfizetést hirdet költeményeire. Aki ilyen foglalkozás mellett is tud a múzsának időt szentelni, az megérdemli, hogy a közönség pártfogolja, de különösen az adófizetők, akikkel szemben bizonyára mindig engedékeny lehetett, mert egy költőről fel sem tehető az ellenkező. A „Virágok és Gyöngyök“ cimü könyvnek te­hát nem volna szabad egyetlen adófizető asztaláról sem hiányozni. # if Nagy szenzáció a gróf Károlyi Mihály beszéde, a melyben kimondta a jelszót, hogy jogot, földet, kenyeret a népnek. De az össze­állítás nagyon furfangos, mert legutolsónak teszi azt, a mi a legsürgősebb volna, t. i. a kenyeret, pedig a népnek első sorban erre volna szüksége és ha ez megvolna türelem­mel várna a jogra és az Ígéret földjére. * A szombuti opera-sstély nagyszerűen sikerült. A közönség kétkedéssel ment a szinházba, de megelégedéssel távozott és nem sajnálta, hogy az estélyen megjelent. Vasár­nap a következő párbeszédet hallottam, a mi szintén a mellett bizonyít: — Hát X milyen volt? — Gyönyörű I — Jó, jó, de hogyan énekelt? — Gyönyörűen 11 * Az adókivető bizottságok megkezdték működésüket. Van eirás.és jajgatás az adó­alanyok közt a nagy adó miatt. De akadt olyan is, aki mosolyogva fogadta, hogy az adóját felemelték, a mi általános csodálko­zást keltett. — Nekem mindegy, — magyarázta később a többi érdekelteknek — akármennyi adót vetnek is rám, mert én ugyan nem fizetem. Nem született még olyan adóvégre­hajtó, aki én rajtam az adót be tudta volna hajlani. , Demeter. HÍREINK. — Űrnapja Szatmáron és Néme­tibon. Az Oltáriszentség imádásának fensé­ges ünnepét nálunk az idén is áhítattal ünnepelték a kath. hivők. Az idők folyamán ez az ünnep ma sem vesztett eredeti szépsé­géből, kísérője a diszes körmenet, vallásos áhitat, lélekemelő templomi ének, a papság fénye és pompája, katonák felvonulása, mind közös harmóniába olvad ö<sze. Megyés püs­pökünk a fárasztó körmenetet a fáradtság minden jele nélkül tette meg. Ugyancsak ő mondotta az ünnepélyes nagymisét. — Vasár­nap a ferencrendiek plébániai templomából indult menet a felállított oltárokhoz. Itt az ünnepi misét dr. Szentgyörgyi Jordán Károly apátkanonok mondotta s ugyan Ő vezette a körmenetet a németi részi gör. kath. tem­plomban, az Irgalmasok templomában, a Zárdában s a Kinizsi utcén^ Bodnár György kir. tanfelügyelő lakása előtt felállított oltárhoz. — Dr. Kováti Gyula kitüntetése. Szép kitüntetésben részesült Dr. Kováts Gyula theologiai tanár s képző intézeti igaz­gató, a budapesti egyetem hittudományi kara ugyanis a legutóbbi ülésén a theologiai irodalom s papnevelés terén szerzett érdemei érdemei elismeréséül bekebelezett doktorrá választotta. Oly kitüntetés ez, amely csupán csak egyes kiválókat szokott érni. Ez annál inkább értékelendő, mivel ezt, mint tudjuk, minden tényezőtől függetlenül, kizárólag a tudományos munka terén elért sikerek után adják s igy jelen esetben is a valódi szor­galom és siker nyert elismerést. Ezen nem mindennapos kitüntetés, az egyetemi tan­székekre való pályázatoknál köztudomás sze­rint, felette nagy előnnyel jár. — Szatmári ügyvédek a katonai védői intésmény ellen. A jövő hó 1-én életbe lépő uj katonai bűnvádi perrendtar­tás értelmében a hadbíróság előtti tárgyalá­sokon polgári védők is szerepelhetnek. E tárgyban a katonai hatóság megkeresést inté­zett a szatmári ügyvédi kamarához s annak választmánya a napokban foglalkozott s el­határozta, hogy katonai védőt nem ajánl a honvédelmi miniszternek, mert azt nem tartja összeegyeztethetőnek a szabad jogvédelem elvével. A fennálló törvények értelmében ugyanis minden magyar ügyvédnek joga van minden magyar hatóság előtt funkcionálni. Egyébként a kamara területéről 12 ügyvéd jelentkezett katonai védőnek. — Dr. Koszorús István volt vállaji körorvos ügyében kedden határozott a deb­receni kir. Ítélőtábla és jóváhagyta a szat­mári kir. törvényszék vádtanácsának meg­szüntető határozatát és ezzel véget ért az a kinos hajsza, melyet lelkiismeretlen emberek ÍDditottak ellene és meghurcolták minden alap nélkül. Ha egyéb nem, ez az egyetlen eset elég annak igazolására, hogy az uj sujtótörvényre szükség volt. A hozott hatá­rozat igazságot szolgáltatott neki, de ki kárpótolja a szenvedésekért, amiken keresztül ment, mikor a vidéki és fővárosi sajtóban heteken át pellengére volt állítva és úgy beszéltek róla, mint a legelvetemültebb em­berről és valósággal földönfutóvá tették, holott becsülete tiszta volt és az ellene emelt véd az utolsó betűig aljra hazugságból állott. Akik ezt a hajszát iuditotfák, megérdemel­nék a legnagyobb büntetést, ami a büntető törvényben előfordul. — A turvékonyai templomszen­telés ünnepségéről irt cikkünkhöz pótlólag még kötelességünk megemlékezni Lipeczky Elek németi g. kath. kántorról, aki szép egyházi és hazafias énekével az ünnepség fényét nagyban emelte. A mi hires bariton­istánk itt is kitett magáért, s a hosszú egy­házi ceremónia dacára haugja mindvégig friss és erőteljes maradt és rajta a fáradt­ságnak a legkisebb nyoma sem látszott. A közönség élvezettel hallgatta a szebbnél-szebb énekeket és sokan meggratulálták. — Opera-estély. A városi zeneiskola szombaton tartotta ez évben második opera­estélyét a városi színházban. Nagyon jól sikerült, u szereplők valamennyien megállták helyüket és csak dicséretest lehet róluk mon­dani. A műsoron Bizet Carmenjének és Puccini Pillangó kisasszonyának legszebb részei szerepeltek concertszerü előadásban. A feladat tehát elég nehéz volt, s ha mégis eredményről számolhatunk be, tekintve 9ummicraro(c

Next

/
Oldalképek
Tartalom