Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)
1914-06-02 / 22. szám
Harmincegyedik évfolyam. 22-ik szám. Siatmár-Németi, 1914. május 31. SZATMAR VIDÉKÉ Ji« I TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL í —**- HIRDETÉSEK -v— 1 hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenóban Az előfizetés ára: előfizetések és hirdetések küldendők: 1 vétetnek föl. Egész évre . . . 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 50 fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetőiek díjjal előre fizetendők. Fél * .. . . * » I Egyes szám ára 16 » Eótvii-ntos 8. ss. # • Telefon-szám : 78. Nyilttér garmond sora 20 filltr. Pünkösd. A biblia számos elbeszélése és sok misztériuma között egy sincs, mely titokzatosságban és egyszersmind jelentőségben a tüzes' nyelvek legendájával, a pünkösd ünnepével vetekedhetne. A biblia abban az elbeszélésben, amely a tüzes nyelvekről szól, mintha jósolt volna. Mintha megjósolta volna hogy a vallás és a tudomány valamikor kemény harcban fognak állni egymással és egy szép legendában megmutatta, hogy vallás és tudomány megmaradhatnak egymás mellett. A tüzes nyelvek legendája odaállítja az isteni eredetű hit mellé a tudomány isteni, égi eredetét, származását is. Mert azt a tételt, azt a mondást, hogy a tanítványok a tüzes nyelvek leszállása után minden nyelvet megértettek, csak a tudomány jelképével foghatjuk fel. A biblia tehát a tudománnyal szemben egészen más állásponton volt, mint a vallás és tudomány mai képviselői. Ma a vallás a tudományt és viszont a tudomány a vallást alsórangu emberi tákolmánynak tekinti, vele semmi közösséget nem is akar érezni. Ez a nagy ellentét az, ami a mai közéletet észrevehetőig és nagyon is észrevehetőig rontja, bénítja. A vallás és a túdomány, az a két alapgerenda, amelyre az egész társadalmi, gazdasági élet felépülhet. A vallás adja meg a bizakodást, a reménységet, vallást, tartja vissza a kétségbeesett embert attól, hogy elbukjék és a tudomány adja meg mindenhez a biztos, nyugodt, tökéletes alapot. A vallásnak és a tudománynak mindenben — kivéve a szorosan valamelyik körbe vágó kérdést — együtt kellene működnie. A vallás nyújtja az életküzdelemhez az erkölcsi erőt, a tudomány a szellemi erőt. Ma e két erő ellenfélként áll egymással szemben. Aki a vallás támogatását veszi igénybe munkájában, annak szinte erkölcsi lehetetlenség, hogy valamilyen esetben a tudományhoz forduljon segítségért, áll ez megfordítva is. A két nagy gondolatkomplexum állandó harcban áll egymással és ez a harc megakaszt minden egészséges fejlődést, nyugodt munkát, mert sohasem lehet tudni, hogy melyik irány győzedelmeskedik és hatalmasodik el a küzdőtéren. Aki az egyik fél hívének vallotta magát, az a legnagyobb inkonzekvencia vádjával fogadhatja el csak a legkisebb mértékben is a másik párt álláspontját. Es az ilyen in- konzekvenciát a közélet nagyon erő- BPr bünteti. De csakis amisr a harc áll. i O Ha nem lesz harc, akkor az élni akaró, kenyérkeresö ember minden pártállás nélkül, minden hízelgés nélkül tudni fogja azt az utat, amelyben haladnia kell. Nem kell majd élete és megélhetése érdekében valamelyik párthoz állania. A vallás és a tudomány harca a mai közélet legpregnánsabb kifejezője és jellemzője. És ha ezt a hurcot meg akarjuk szüntetni, vissza kell térnünk és ott meg fogjuk találni a választ, a tüzes nyelvek legendáját, arra a .kérdésre, hogy a mai nagy harcot hogyan lehet lecsendesiteni és a széthúzó lelkeket egybeforrasztani, egymással megértetni. F. Üdvözlő sorok nagys. Jéger Kálmánné úrasszonynak. Azzal a meleg érzelemmel írom soraimat,. ^melyet a bűbájos tavasz, a természetnek eme legfenségesebb pompája, a májusi hangulat kelt szivemben. Egy sötét éjszakát átvirrasztva, ablakomból kitekintve; gyönyörködve szemlélem a pirkadó hajnalt, melyben úgy bontakozik ki a festői láthatár, mint egy varázslatos tündérkert, melyre az éj sötétjében sűrűn hullott a májusi aranyeső. Ez az éltető eleme a földnek, melytől erdő, mező és a kertek virágai megujhodva úgy tündökölnek, mintha valamennyi csillogó ékköves diszöltönyben üdvözlésre várná a piros pünkösd reggelét, melynek hajnalán született u mindent átkaroló szeretet, ez az illatos virágokkal beszőtt, pompás rózsákkal átfont meleg érzelem, mely az élet mezején kutforráia lett az emberiségnek nagy haladása, az uj társadalmi etikának a kialakulása, amely emberhez méltó létet akar biztosítani mindenkinek. Boldog az a falu, boldog az a város lakossága, ahol az intézetek, egyletek és különféle társaskörök alapeszméje a lélek ama legideálisabb érzelmein alakul, amelyet szeretetnek nevezőnk. Ahol az önzetlen nemeslelkü vezetők a szeretet magvát hintik el, ott nemcsak a testi sebeket tudják orvosolni és az anyagi vesztességeket pótolni, hanem a lelki, a belső boldogtalanságnak, a belső eltévelyedésnek, kétségbeesésnek is tudnak nyújtani vigaszt, erőt és mindazt, amire a szenvedő léleknek szüksége van. A modern jogtudomány igazságszeretetével még a csökkent szellemi képességű embereket is oltalmába óhajtja venni. Minden kulturország célja az, hogy nemzete boldog és megelégedett legyen, de ez csak abban a hálás talajban érvényesülhet, ahol az emberek egymást megértve, megbecsülve, szeretettel támogatják egymást. Jézus tanait követve: „Szeresd felebarátodat, mint önmagádatI“ En tehát részemről hodoló tisztelettel Tenls Haket javítás ! o Nyári valódi Borsaim© olasz kalapok egyedüli raktára ^ Madarassy-nál, Deák-tér 17. Izőpor egyedüli elárusító helye. Halászati, vadászati és utazási cikkek nagy raktára. — Úri és női divatcikkek dús választékban. TAECA. Bazsarózsa. Piros püokösd virult, kongtak a ha- igok. A mad irak költögcttók dallal a pün- ’i királynét, a pünkösdi menyasszonyt. Ott feküdt fehér habos ágyon, a maga ártatlanságában. Balogh Marosa volt a Ietes neve, de a faluban csak úgy hiv- ogy Bazsarózsa. — Szegény zsellérvolt az atyja, de Bazsarózsa valŐ9á- ralkodóyá tette, mert az egész falu iszöntötte tisztességgel, a leáoya miatt. Bazsarózsa felnőit a tarlón; lábai alatt 1 .a föld, ezer katinka bogár száll fe- •erelmes legények üzenetével, de ő csak ) a zümmögő bogárkákat. Megőrizte ártatlansága himporát; nem kodott a legényekkel: amikor temp- inent, még a Szűz Mária képe is rá- ■tt, még a szobrok is megbámulták. ?íem csoda, ba a falu nénéi neki ad- pünkösdi koronát. Meg is koronázták, meg is eskették a sgszebb legényével és Bazsarózsa lett í legszebb menyecskéje. ✓ * * * Buzinké Miska, — a Bazsarózsa férje, 'szere csak bejáratos lett az urasághoz, >1 urasáéhoz. — Miért? Miért mit keres az ott? — kérdezték a falu vénei. Nem sokára megjött rá a válasz. Az uraeág egy egész határföldet Íratott a Buzinkó Mihály nevére a telekkönyvbe és egy szép napon csak azt vették észre, hogy Miska gyönyörű zöld létrás fogaton robogott végig az utcáD, mely elibe két telivér paripa volt fogva. Az uraság istállójából kerültek ki. — Kié ez a sárkány, te Miska ? — kérdezték az ismerősei. — Ejhaj! de meggazdagodtál, aztán mibe került héj ? Miska lovai közé vágott és nem felelt a szóra. De megjött rá a válasz nemsokára. Az uraság nagyon gyakran ellátogatott a Buzinkóék gyönyörű uj portájára. — Ott állt a zöld zsalus ablakok előtt és órákig beszélgetett a Bazsarózsával. — Hm-hm — dörmögtek az öregek. — Hát tudja-e már kelmsd, hogy mennyiért vette Miska a két sárkányt ? — Nem én! — Hát — egy Bazsarózsáért. Nagyot fordult a világ sorja nemsokára. Bazsarózsának szűk lett a kis falu határa, és megszökött onnan. Nem egyedül meDt, magával vitte az uraságot is. — A nagy városban aztán újra feltűnt. Az Andrássy-uton járt a fogata, a 1 Svábhegyen volt a villája, azaz, hogy nem az övé, hanem a fiatal uraságé. Ott lakott a Bazsarózsa. Az újságok Írtak az uj feltűnő szépségről, ki ha megjelent, színházban, bálteremben feltűnést idézett. Megírták a Bazsarózsa történetét is. Bazsarózsa még sohasem szeretett, azaz, hogy nem volt az szerelem, csak asszonyi szeszély. De végre egyszer megdobban az ő szive is. A fővárosban nagy cirkusz ütötte fel a sátrát, melyben egy műlovas tűnt fel csodálatos mutatványaival. Bazsarózsa ott volt minden este, bámulta, csodálta a művészt és — mintha valami különöset érzett volna a szivében. — A közönség tódult a cirkuszba, mert a főváros két nevezetessége ott volt található. Bazsarózsa a páholyban, a műlovas a porondon. Egy napon azonban Bazsarózsa páholya üresen maradt. A műlovast is hiába várta a direktora. A két vonzó delej eltűnt. — Együtt szöktek meg! * * * Párisban a hypodrom zsuffolásig tele volt. Bazsarózsa kisasszony lépett fel először, mint a lég királynője! — pünkösdi királynőn alig volt valami ruha, mikor kötélen fel- szált a magasba és ott végezte hajmeresztő produkcióit. Megtanult komédiázni, mert szeretett — a műlovas elverte azt a tömérdek pénzt, amit Bazsarózsa magával hozott s amikor pénze nem volt, a szépségét akarta kamatoztatni. Ez is jól jövedelmezett. A byppodrom mindennap zsúfolásig megtelt Buzsarózsa kedvencévé lett a közönségnek. Bazsarózsa szerette a műlovast, — de a műlovas nem szerette őt, csak a pénzt. Egy napon éppen fent repült a magasban Bazsarózsa. Pajzánul lengett egy szál kötélen az óriási helyiség egy sarkától a másikba ■ a közben észrevette, hogy a műlovas nagyon élénken udvarol az egyik páholy szép hölgy vendégének. Odaföo elfogta a féltékenység és megcsúszott. Alázuhant a helyiségbe és kitörte a lábát. Csoda, hogy meg nem halt. * * ,* Öt év múlva a csendes kis faluba megint püokösdre kongott a harangszó. De ez nem^óbresztette föl Buzinkó Mihályt; ott ült szobájában, ■ pénzt olvasgatott. Egy, kett . . . harminc: mind arany ! Már háromszor kopogtak ajtaján, de ez nem nyílt ki. — Nyisd ki Mihály! — könyörgött egy vékony asszonyi hang. Buzinké Mihály fölrezzent. 1TH SIMON nagyvaiaszteku ciporaktarat W ajánljak a t mi tfeteépek, mint a legsksskb bevásárlási forrást. == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti 2W" A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. iKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt va ódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna színű úri-, női- és gyermek-cipők
