Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)

1914-04-07 / 14. szám

Harmincegyedik évfolyam. 14-ik szám. Saatmár-Németi, 1914. április 7. VIDÉKÉ .TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.-------------________________________________________________________________ JM MEGJELEN MINDEN KEDDEN. H SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL 1 v HIRDETÉSEK -v— 1 — hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá 1 — e lap' kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében Az előfizetés ára: előfizetések és hirdetések küldendők : vétetnek fél. ' Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 60 fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetések díjjal elér* fizetendők. Fél > . . . 3 > 1 Egyes szám ára 16 » Eőtvfta-utoa 6. sz. ♦ * Telefon-szám : 73. 1 Nyilttér garmond sora 20 fillér. Levél Dr. Jéger Kálmánná úrasszonynak. Igentisztelt nagyságos Asszony ! Ö.ömmel olvastam becses sorait e lap hasábjairól, amelyek arról győz­tek meg, hogy vannak még e földön ragyogó lelkek, amelyek önmagukból merítik azt a fényt, amellyel a szivek legsötétebb rejtekébe is bevilágítani képesek. Nem akarok ez alkalommal dicshimnuszokat zengedezni, mert meg vagyok róla győződve, hogy az ön fen- költ nemes lelke a jótékonyság terén nem kíván más dijt, más babért, mint Istenét Tehát a költő ama szavaival buzdítani Nagyságodat: amit az asszo­nyok akarnak, azt az Isten is akarja! Igen, ezt a fenkölt gondolatot fogjuk az ön által kibontott zászlóra följegyezni, melynek Nagyságod az anyja, mi pedig sokan, igen sokan segítő társai, kik minden körülmények között támogatni fogjuk azt a magasztos indítványt, a meiyet-a szegénysorsu elhagyatott cseléd­lányok érdekében kultiválni óhajt. Téves az a gondolat, hogy mi, a Patronage tagjai mozdulatlanok vagyunk, sőt ellenkezőleg! Nagyon is melegen érdeklődünk ez ügy iránt, mert hisz ez mindnyájunknak közös érdeke. A vidéki nőegyesületeknél a legélénkebb visszhangra talált a szatmári mozgalom ez ügy iránt. De még egyelőre azt a bizonyos ködöt, mely a láthatáron bolyong, ezt a szürke felhőt akarjuk eloszlatni. Ennek következtében majd ki fog bontakozni a pozitív eredmény. Mi már nem a jelen, hanem a jövő, az utókor érdekében fáradozunk 1 Mert még azok közé a szerencsés asz- szonyok közé tartozunk, kik a napnak minden óráját háztartásunknak szentel­hettük, hol magunk neveltünk csalá­dunk részére cselédséget, saját házunk volt egy-egy cseléd iskola. De mi lesz a jövőben ? Azokkal az asszonyokkal, kiknek ötven százaléka már ma is hivatalokban görnyed, kik fáradt testtel, fáradt lélekkel kerülnek haza családjuk körébe? Van-e ilyen nőnek ideje és gyakorlata cselédséget tanítani ? Tagadhatatlan tény, hogy a cseléd­képző eszme ma még a legintelligensebb agyában is olyan visszatetsző, idegen fogalom, mint ezelőtt harminc év előtt volt nálunk a leánygimnázium, vagy még ennél is merészebb idea: nők a tudomány-egyetemen! És ma már olyan megszokott, természetesnek tűnik föl, hogy szinte eltörpülve érezzük magun­kat mellettük és pirulva gondolunk vissza arra az időre, amikor hangzato­sán agitáltunk ellene, lekicsinyeltük Őket, sanda kétkedés keretében. > Most tehát az 'a fő dolog, hogy arra a célra egy olyan szakszerű árva­házat egy lelencházzal kapcsolatosan építsünk, amelyben e hasznos intézmény­nek úgy vethetnénk meg az alapját, hogy rendeltetésének teljesen megfelel­jen. Miközben a 4-ik, 5-ik és 6-ik elemi osztályt végzett bejáró lányokat is föl­vennénk, kik az intézet fegyelmezett rendszerét követni tartoznak. A tan­folyam esetleg két évből állana, mely idői alatt tandíjmentesen gyakorolnák a szükséges tudnivalókat. Munkájukat az intézet javára fordítanánk, amelyet idő­vel,! szerencsés kifejlődés esetén az inté­zet ífalain kívül is értékesíthetnénk, mely remekelésként szerepelne. Az intézet vezetésével pedig olyan tanerőket bíz­nánk meg, kiket az élet iskolája taní­tott! meg arra, hogy miért teremtette Isten az embert. Olyan szép lelkű asz- szonyckat, kik ideális lélekkel tudnak reálisan gondolkozó, testben, lélekben egészséges munkaerőt nyújtani a tár­sadalom* jäVärä^ A magam részéről igy képzelem azt a képet, amelyet erről a tárgyról magamnak alkottam. Nagyon üdvös volna, ha a kedves asszonytársaim is nyilvánítanák nézeteiket, véleményüket, hogy tovább eszmecserélhetnénk ez ügyben. Szomorú állapot, hogy a lelkiföl- épülést az irányadó körök csak az intelligensebb elemnél gyakorolják. Mi hiába indítunk akciót a közerkölcs meg­védésére, ha az alsóbb néposztály réte­geiben nem gyomlál senki. Pedig abból a talajból kapjuk a cselédnek valót ! A művelt civilizációnak az a célja, hogy nemzetünk testben lélekben egész­séges legyen. Tehát mig nálunk ur és paraszt nem lesz tisztában az erkölcs fogalmával, addig mi csak vajúdunk 1 Ezekután sok szerencsét kívánva vagyok Budapest, 1914 április 4. Kiváló tisztelettel a. p. SCHERLING ANTAL f aj fényképészeti és fes­tészeti műterme Deák-téren — a Pannónia udvará­nak földszintén. Kényelmes kocsi bejárat I!! Telefon 375­a raktáron levő őri és női divat és sport eikkek az üzlet átvétel alkalmából adatnak el. Nyakkendők, ingek, bőráruk, fegyverek, kalapok, botok, női és férfi esőernyők, nti kosarak stb. Madarassy László Sz&tmáx-Uémeti, Deák-tér 17. TÁRCA. Az ősi megyék. írta: Ráhel László. (Folyt, és vége.) E tanulmány talán nem is volna tel­jes, ha az olvasó tájékoztatása céljából meg nem jelölném egyes, rég megszűnt megyék fekvését. Horom vagy Haram megyéről csak tudunk, hogy az alvidéken volt, a mai Fehér- templom táján. Déli-határa a Duna folyam volt, nyugati határa hihetően a Karas folyó. Csak kis terület volt és a külön megyeisége is kérdéses, mert a krassói alispánok és szolga- birák hivataloakodtak területén. Pilisről megemlitem, hogy eredetileg Esztergomnak alkothatta részét, majd önálló­ságra vergődött, később pedig Pestmegyébe olvadt. Hasonló sors érte Soltot, mely azon ban nem volt különálló megye, hanem Székeefehérmegyének solti járása. A régi- nagy Szolnokmegye sok darabra töredezett szét. Az úgynevezett Külső Szol­nok ma Jász-Nagy-Kun-Szolnokvármegyének a része; Közép-Szolnok Szilágyba olvadt, Belső Szolnok pedig ma részint Beszterce­Naezódhoz, részint Dobokéhoz tartozik és együtt viseli Dobokéval. Érdekes kérdés, hol terült el Keraej- megye, amelynek hangzása őseredetre enged következtetni. A Tiszán túl feküdt, azon a tájon, ahol később Külső-Szolnok terült el. Kiterjedt pedig a Tisza mentén, ahol most Tomaj-puszta és Tisza Abád, vagy máskép Szalók-Abád fekszik. Béla király névtelen jegyzője szerint a Tisza balpartján terült el Kemejmegye, az abádi révtől a Berettyóig és a Sárrét mocsárig. Benyúlt egészen addig, ahol most a biharvármegyei Szerep község fekszik. Kemejmegye még a tatárjárás előtt megszűnt, a kunok tömeges betelepítése idejében. A mai Szilágyvármegyét az 1876-ik évi 33. te. alkotta. De volt egy régi Szilágy- megye is (okleveleinkben Zilagy), mely a mai Szatmármegye kis részén, továbbá a Szamos mellett, a későbbi Közép-Szolnok némely részén terült el. Az uj Szilágy­megye e középszolnoki részből, továbbá Kraszna- és Dobokamegyék némely tsrüle- téből van kiszakítva. Patak és Seerencsmegyék határait a mai Zemplén területén találhatjuk fel. Patamegye a mai Hevesvármegye patai és pásztói kerületeit foglalta magában. Mátra Újvár ezintén a mai Heves te­rületén feküdt, amelybe később észrevétlenül beolvadt. , Borsvamegye azonos a mai Beregvár­megyóvel, de mélyen benyúlt a mai Szabolcs északkeleti részébe. Egy ideig azonban Borsva külön megyehatóság volt Bereg mellett. Bodrog (Bodrug) megye határai a mo­hácsi vész után mosódtak el. Hosszú időn át az egész Duna-Tisza köze a budai pasa vila­jetjéhez tartozott és Bodrognak csak a neve maradt fenn. Később, mikor újból meg kellett volna állapítani határát, nem tudták többé Bácsmegyétől megkü'önböztetDi. Ez okozta aztán a két megye közt az évszázados port; úgy szűnt meg, hogy a törvényhozás 1802-ben kimondta egyesítésüket. Jó ideig nem voltak tisztában Íróink Kevemegye fekvésével sem. Az alsó Dunánál terült el, déli határa a Duna volt, kelet felé a Karas folyó határolta, észak felé u Temes és Berzava, nyugaton a Temes; vagy a Tisza. Területének egy része ma Temes és Toron- tálmegyék tartozéka. Somlyómsgye az ország déli részén volt, a mai Kraseó-Szörény alsó felén. Orkászmegye, szintén magyar föld, a mai Bosznia területén feküdt, a Verbász folyó mentén. Egyik kiválóan értékes megyéje volt a magyar szent koronának Valkó, A Dráván túl terült el, a mai Posega, Verőce és Sze­réin vármegyék kerültek ki belőle. Egészben magyar terület volt, tehát nem tartozott Szlavóniához. Sok nagyhirü nemzetség la­kott területén és községeinek elnevezése is szinmagyar volt; közülök csak néhányat so­rolunk fel a következőkben: Andrásfalva (ma Andriassevce), Apátbi (ma Opatovec), Asszonyfalva, Athya (a ki­ejtése Atya), Babota (ma Bobota), Kis Bécs (ma B isioce), Bárófalva, Bánóc (ma Banovce), Berzcthemonostra (ma Nustár), Bogdánfalva (ma Bagdanóc), Nagy-Rév (ma Bródj, Csár (ma Csarovce), Csütörtökhely, Csőszfalu (ma Csözelovc), Dobanyfalva (ma Dobrosevec), Farkasfalva (ma Farku90vce), Füzegh (ma Vizics), Gálosfalva (ma Galosec), Gara (ma Gorján), Haraszti (ma Harasztinj, Ják (ma Diukovár), Újlak (ma Ilok), Ivánfalva (ma Ivanoc), Kardos (ma Kordusevce), Kasza (ma Kozincb), Kosárfalva (ma Kosorovc), Lipóc (ma Lipovac), Muróth (ma Morovicb), Né­meti (ma Nemce), Nagy-Olasz (ma- Mangye- los), Pálfalva (ma Pavlovce), Révfalu (ma Retrovce), Tárd (ma Tordinic), Tárnok (ma Tovarnik), Vórvár (ma Verovci). Az itt élt hajdún birtokos jelei családok: a Gorák, Maróthyak, CLtfyab, Csáryak, Tballócyak, Lorántfyak, Lipócyak, Ujlakyak, Bersenyiek, Vérek, Szentpáteriek. Nagy vesztesége a magyar nemzetnek, hogy ez a szép megye az idők viharában semmivé lett, magyar népe szétszóródott. Részben megsemmisült a török harcokban, virágzó községeit pedig idegen nyelvű be­vándorlók foglalták el, akik az ősmagyar helyneveket a maguk nyelvi sajátságai sze­rint alakították át. Da azért a helynevek m QIMAN Jí3i,gjYé,ls,sztékii cipőraktárát % M1 - Jfl V li ajánljak a t mó közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == ■ Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux is box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna színű úridnak és gyermek-cipők1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom