Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)
1914-03-31 / 13. szám
■E Az iskolában, már. az elemi fokon kell megkezdeni az eszméknek a lé lekbe, a szívbe, a tevékeny karokba való beoltását. Tesszük is. Az uj nem» zedék már tisztában lesz névvel és eszmével egyaránt. De várhatunk-e, még helyünket ez az uj nemzedék elfoglalja ? Határozott a feleletem: nem várhatunk és ne is várjunk. Ám, de tornyot ne építsünk azért — felülről. A fát ne a koronájától tekintsük fának. Számoljunk a maggal is. A kis. jelentéktelen magocskákkal Amelyek eddigi fáradozásaink során talán nagyrészben kősziklákra hulot tak. De talán a madarak csőréből, avagy a társadalmi viharok szárnyán már egyes lelkekbe hullottak. Meg kell dolgozni a talajt. Szántani kell előbb és vetni. Ls a kivárás szent türelmével gondozni, hogy szikbe szökhessenek azok a magok. Ne kezdjük nagy, külső teknikai méretekkel ügyünket. Eszménk tárlataiba, eredményeibe mi bele-belenézhe- tünk, hogy önmagunkat tápláljuk, biztassuk. De a közre ilyen nagy, szinte beláthatlan körű és méretű koncepcióval egyszerre ne álljunk elő. Mert a kezdetet ütjük agyon. A már valójában létező gyökérszálakkal szemben féltékenységet produkálunk. Hiszen igaz, amit egy nagy gondolkodó mond: Ami egy egész nemzedék és társadalom munkája, azt nem végezheti egy ember, két kar; ha még oly óriás is. # Tiszteletreméltó és nagy munka az tehát, amit nagyságos Asszonyom kezébe vett. Nagy és fönséges eszmének szolgálatába állott, Leveszem a kalapot előtte! És egy pillanatig sem haboztam, hogy tollal, s már vállaimon nyugvó terhek kapcsán lehető tevékenységgel, csekély tapasztalataimmal e téren közkatonája legyek az eszme kivitelének munkájában. De emlékszem, bogy Mikszáth Kálmán körülbelül ezeket is Írja: — A régi fahidakon mindig ott találtuk a felírást: „Lassan hajts!“ Nem ártana az eszmék terjedésének megérlelésének, az uj modern kor lázas eszmezuhatagjainak hidjaira is ráírni ezt a két szót: „Lassan hajts 1“ Az eszmék t. i. már is azon törvényszerűség szerint érik és terjed, amit a közmondások bölcseleté úgy fejezett ki: „Lassan járj, tovább érszl* ________________Bodnár Gáspár, leletünkre, mint annak a dicsőségnek a részesei, amelyek egy ezeréves nemzeti múlt hagyományaiból áradnak felénk. Nem művelünk tehát felesleges dolgot, ha megemlékezünk azokról 11 megyékről, amelyek megsemmisültek. Hervadt lomb módjáru hullottak le arról a fáról, amelynek csemetéjét első királyunk ezent jobbja ültette el. E csemete ősi tölgy ma már és gyökérágait annyira át meg átfont&k a magyar nemzeti élet talaját, hogy semmiféle erő ki nem szakíthatja többé onnan. Nagy küzdelmek voltak, mig izmos terebéllyé tudott fejlődni. A vihar hol egyik, hol a másik ágát tépte le és sodorta tovább; ma már a nyomukat is eltemette az avar. De a csonka ág helyén uj hajtás fakadt. Mindegyik nem zedék ismerte e fát, amelynek a törzse egyre szélesebbé, a koronája egyre terebélyesebbé vált, mignem az egész nemzet megpihenhet áldó árnyékában. A késő utód kegyeletes kézzel kutat e régi emlékek közt, amelyek egyidősek a magyar királysággal. Nincs egyetlen intézményünk, a melynek múltja olyan messze korba nyúlna vissza, mint a megyéé. E nagy idők ködbeomló távolsága okozza, hogy annyi vitás kérdés maradt megoldatlan, bármenynyire fejlődött is a történetírás tudománya. Nagyon ritka volt abban az időben a betűvetés tudománya; jóformán csak tudós papok kiváltsága. Amit pedig írásba foglaltak, annak is nagy része elpusztult azokban a véros harcokban, amelyek nem egyszer tették néptelenné Pannónia rónáit. Ami itt-ott megmaradt, azt böngészi ki sorra a tudós, hogy világosságot derítsen a múltak esemé- nyeire és levonja belőlük hasznos következtetéseit a jövő számára. A Szent István alkotta ősi meg mindenesetre jóval nagyobbak voltak a mai Ügyvezető igazgató: Szigeti Andor. Ma kedden március 31-én dl szerdán április 1-én este 6 órától folytatólagosan vászonra kerül a „ Kópén - hágai Nordisk Films Compagnie“ szenzációs újdonsága, a budapesti „Apolló* színház műsordarabja Betty Nansen a legkiválóbb dán tragika, a norvég udvari színház nagystílű művésznőjének felléptével Senki többet? dráma 3 felvonásban. Előadják a legkiválóbb kopenhágai színészek. Ezt megelőzi a két órás grandiózus kisérő műsor! megyéknél. A legtöbb akkora lehetett, mint a mai Bihar, Krassó-Szörény, Torontál. Béla király névtelen jegyzőjének leírásából tudjuk, hogy Csanád megye kiterjedt a legyőzött Aktum fejedelem egész birtokára, tehát a Maros, Tisza és Duna között elterülő országrészre. Északon Zólyommegyének oly nagy volt a területe, hogy később abból vált ki Árva-, Liptó- és Turócmegye. A mai Fthérmegye is jóval nagyobb volt, hozzátartozott a Duna balpartján elterülő Solt, mely később Pestvármegye része lett. Nagyobbak voltak eredetileg Sopron, Mosony, Pozsony, Nyitramegyék is, mert az ország határát akkor még nem a Sárvíz (Lajta) és Morva folyók alkották, hanem a magyar területek benyúltak a mai Ausztriába. Nagyon valószínű, hogy Esztérgom- megye is nagyobb volt, mert hozzá kellett tartoznia Pilis vidékének, mely most Pestvármegye területét gazdagítja. Némelyek véleménye szerint a régi Újvár megyéből is három más megye keletkezett, t. i. Sáros, Aba és Heves megyék; ezt a véleményt' azonban Balássy Ferenc egy kitűnő értekezésében megdöntötte. De igen nagy kiterjedésű lehetett eredeti alakjában Beregmegye is, mely előbb az Árpád-fejedelmek vadász- területe volt: a Tisza és Bodrog között Ugocsáig terjedt és még a királyoknak is kedves szórakozó helye volt. Baranya, Somogy' és Zalamegyék messze lenyúltak délnek a a Dráván túl, amely még akkor magyar föld volt. Csak a népesség szaporodásával és a birtokviszonyok fejlődésével keletkeztek a nagyobb megyékből kisebbek. Az olyan megyéket is, amelyek megtartották területi egységüket, bizonyára a közigazgatás köny- nyebsóge kedvéért két részre osztották. Egy időben Sopron megye is két részből állott ési a Rábaközi széknek (comitatus Soproniensis Zeneiskolai matiné. Valósággal művészi esemény számba ment az a nyilvános hangverseny, melyet a szatmári zeneiskola vasárnap délelőtt a városi színházban rendezett. A hangverseny nívója oly komoly és előkelő volt, hogy a legkényesebb művészi igényeket is kielégíthette és beigazolta a szatmári zeneiskola, hogy a vidéki zeneiskolák között — mint azt már a budapesti sajtó több ízben elismerte — a legelső helyen áll. A hangverseny bevezető száma Dőry Margit zongorajátéka volt. Beethoven C-dur versenyének I. tételét játszotta, kifogástulan technikával és klasszikus elmélyedéssel. Utána Medveczky Klári énekszáma következett. Ez a bájos megjelenésű, szép fiatal leányka, ki legutóbb az evangélikus estélyen keltett feltűnést művészi énekével, ma izmét magával ragadta a közönséget avval a kedves közvetlenséggel, zenei biztonsággal és átérzettség- gel, mellyel a Liszt hires „Lorelei* és Tarnuy „Románc* c. dalokat énekelte. Majd Szabó Margit Griegtől és Brahmstól egy egy dalt s egy Mozart-áriát adott elő végtelenül lágy, kellemes csengő és kitünően iskolázott szép hanggal. Különösen nagyon tetszett a Brahms : ,Testvérkém, öcsikém* c. dalának finoman pointirozott előadása, de Grieg dalával és Mozart áriájával is nagy sikert aratott a fiatal művésznő. Utóbbiban, melyet Ferencz Ágoston városi tanácsos fordításában énekelt, különösen a technikai nehézségek könnyed legyőzésével aratott nagy tetszést. Ezután Mátray Etelka zongorajátéka következett. Beethoven 3 tételes Holdvilág szonátáját adta elő. Róla újat már nem mondhatunk, jól tudjuk, hogy játéka igazi művészi produkció, mely hangverseny dobogóra teljesen megérett. Majd Dr. Fekete Dezsőné, Dr. Fokete Dezső szatmári ismert ügyvéd neje következett, ki egy csomó dalt s két operaáriát énekelt, s énekével igazi szenzációt keltett. Szinte befejezett, tökéletes művészet az, amit Dr. Fe- ketené produkált s túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ilyen gyönyörűen csengő női énekhangot a szatmári színpadon még nem hallottunk. Dr. Feketéné tudása és képzettsége azon fokon áll, hogy a hivatásos operaénekesnők is megirigyelhetik azt a könnyedséget, biztonságot és technikai tudást, mely a művésznő előadását jellemzi — és azt hisszük, a vasárnapi siker egy nagy jelentőségű művészi karriernek lesz kiinduló pontja, melyről még igen sokat fogunk olvasni és írhatni. A dalok közül frenetikus nagy sikert aratott Mendelssohn: „H*-xenlied“-jével és Strausz R.: sedis Rábaköz) külön alispánja és szolga- birája volt. Pozsonymegye csallóközi kerületét is egy időben Kis Pozsonymegyének, Hont- megye egy részét Kis Hontmegyének nevezték, mely később Gömörbe olvadt. Hevesmegye ogy időben Nagy-Hevesből és Kis- Heveeből állott. Az eredetileg egységes Szol- nokmegyéből Belső-, Közép- és Külső Szol- nokmegye lett, melyek mindegyikének külön tisztikara is volt, csak megyeispánjuk volt közös. Volt Nagy-Bars- és Kis-Baremegye, Nagy-Nógrád és Nógrádmegye. De nem csak szétválásra van eset, hanem arra is, hogy a kisebb megyék egyesülnek a nagyokkal. így válik PestmegyÓDek részévé Pilis, majd később a Fehérmegyétől elszakadt Solt; Soltnak Fehértől való elszakadását érthetővé teszi, hogy kettőjüket a Duna választotta el, ami nem kis mértékben volt akadálya az egységes igazgatásnak. Egy időben Ugocsa és Szatmár egyesítve voltak, Valamint Csongrád Hevessel, legérdekesebb azonban Bács és Bodrogme- gyék egyesítése, amelyöt a két megye majdnem száz évig tartó harc előzött meg. Oly sokáig voltak e területek török uralom alatt, hogy végre nem lehetett megállapítani, hogy melyik volt Bodrog, melyik Bács területe ? A vitás kérdést tehát úgy oldották meg, hogy egyesítették a két megyét. Ez törvényhozás utján történt. A legtöbb őskoru megye azonban nem törvényhozási intézkedéssel, hanem mintegy önként szűnt meg, vagy olvadt be más vármegyébe. Egyiknél másiknál még az időpontot is nehéz megállapítani, mikor enyészet el P De némelyiknél még a terület és a holfekvés is tudományos vita tárgya. Például a régi Ke- mej megyei határainak a megállapítása több kiváló írónknak adott gondot. (Folyt, köv.) „Szerenád*-jával, melyekkel a közönséget teljesen elbűvölte. — Utána következett a hangverseny fénypontja: Faragó Ibolyka fellépte. A szatmáriak hírneves csodagyermekéről csak a minap a budapesti Népoperában aratott nagy sikere után, valóban mi újabbat nem konstatálhatunk. A fővárosi sajtóban és a közönségnél elért fényes nagy sikere után, mi, legfeljebb ismétlésekbe kell hogy bocsájtkozzunk. Tényleg tüneményes, csodás, nagyszerű az, umit ez a gyermek tud. Lélegzet visszafojtva hallgatta a közönség s gyönyörködött a géniéiig gyermek játékában, ki Liszt: Magyar Fantáziáját játszotta zenekari kísérettel, tü- zeletes technikával, ideális művészettel. Az összes szereplők Bendiner Nándor zeneiskolai igazgatónak növendékei, ki a zongoraversenyek zenekari kíséreteit is vezényelte és az énekszámokat zongorán kisérte. A szatmári zeneiskola méltán büszke lehet erre a hangversenyre, mely sokáig felejthetetlen lesz a közönség előtt. GisDrogr > t radkMl «lesi Mert bácsikból UsxIlL Színházi élet. „Cyranó de Bergerac“, Rostand classi- kus verses müvét választotta jutalomjátékául Kemény Lajos, a drámai ensemble legkiválóbb tagja. Igen sajnáljuk, hogy a jól megérdemelt jutái mi előadáson üres volt a nézőtér, mert Kemény a szini évad alatt oly sok oldalú s kiváló talentumu szinéssnek bizonyult, hogy igazán megérdemelte volna a legtüntetőbb figyelmet és elismerést. A fővárosi lapok egyhangú dicsérő kritikája előzte meg a »Sibill* szombati bemutatóját. Való igaz, hogy különösen librettó tekintetében, régen nem láttunk bajosabb meséjü szöveget, még a hangszerelés sem hugy semmi kifogásolni valót. A mindenki által körülrajongott művésznő tiszta szerelme az orosz gárdistához, ki miatta a legnagyobb bűnt, a zászló cser- benhagyáeát követi el, — képezi magvát az egész bonyodalomnak, melyhez gyönyörűen simul a nagyhercegi pár szentimentális szerelmi regénye. Az impresszárió pár a 'humort, a mulattatást szolgálja — Jó szerepek, kedves alakítások bőven kínálkoznak a darabban ambiciózus színészeinknek. A hangszerelés Jakobi mesterműve, -amelyről szintén csak a legnagyobb dicséret haugján szólhatunk, különösen, ha az összbenyomást vesszük, habár egyes számok különösen megkapó voltuknál fogva nem igen tűnnek ki, mert hiányoznak az úgynevezett sláger kupiék. Orosz hangulat jellemzi az egész darabot s a mély regiszterekben hangszerelt zene hü kifejezője az orosz stilus egyszerű és mégis bájos melódiáinak. A látványosságnak nem kis szerepe jut a darabban. Nagy kár, hogy színházunk díszletei, ruhái a kellő hatást rontották, különösen a diezgárda szomorú kiállítása a bosszankodás érzetét kellett, hogy kiváltsa mindenkiből. Ladiszlay fóldönfetrengése túlzott. — Eléggé gondoskodik a kellő határt respektáló Várnay a szükséges, finom komikumról, nem szükséges azt a jó ízléssel ellenkező jelenettel elrontani. Zsoldos egészen tönkresilányitotta Petrov kitűnő szerepét. Kedvéért megcsonkították az egész darabot, midőn a legszebb
