Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)

1914-01-13 / 2. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL 1 —**• HIRDETÉSEK hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében Az előfizetés ára: előfizetések és hirdetések küldendők : vétetnek föl. Egész évre . . . 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 60 fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetések díjjal »16re fizetendők. Fél . . 3 > 1 Egyes szám ára 16 » Eötvös-utea 6. ss. * * Telefon-szám : 73. 1 Nyilttér garmond sora 20 fillér. Munkanélküliség a városokban. Mindazon bajokhoz, melyekkel vá­rosainknak meg kell 'küzdeniük; igen nagy és fenyegető veszedelmeket rejtve magában egy uj baj jelentkezik: a munkanélküliség a városokban. A súlyos gazdasági válság hatásait is első sorban városaink sínylették meg, és a városok ipara, kereskedelme és forgalmának csökkenése több évre ve­tették vissza városaink fejlődését. Az országos csapások és munkaalkalmak­nak a falvakban teljes hiánya, — vagy legalább is minimális volta — a vidéki lakosságnak a városokba tömö­rülést eredményezték s igy aránytala­nul megduzasztották a városok lakos­ságának munkás feleslegeit. Az ipari és pénzügyi krízis az ipari munkát megbénította, a válalkozási alkalmat és kedvet teljesen tönkretette és min­den iparágban oly óriás munkahiány és munkanélküliség kapott lábra, milyenre példa évtizedek óta nem volt. A városokban a munkanélküliek szá­ma ezrekre növekedett. A városok társadalmára nézve nagy veszedelmeket jelent az az ál­lapot, ha dolgozni akaró a munkához nem jutó munkások oly helyzetbe ke­rülnek, hogy elsőrendű életszükségle­teik kielégítése is lehetelenné válik számukra. Ha a munkás és családja nélkülözhetetlen szükségleteinek ki­elégítésére önerejéből képtelen, előbb- utóbb a köznek válik terhére; ha nincs meg a lakása, ha éhezni kény­telen, annak nemcsak ő, hanem az egész városi társadalom vallhatja ká­rát. A népbetegségeknek; tüdővész, typhus, 'hagymáz, stb.-nek fokozódása és terjedése nagyon is rátartozik a tár­sadalom minden egyes tagjára s egyál­talában nem közömbös, hogy egész­séges, megelégedett, jókedvű, értelmes, kulturszükségletek kielégítésére'is ké­pes emberekkel vagyunk-e körülvéve és szomszédságban, vagy pedig leron­gyolódott, éheízö, nélkülöző tengődő, ragadós betegségek iránt fogékony tö­megekkel, nőkkel és gyermekekkel, így a munkanélküliség nagyon is rátartozik, mindnyájunkra s megszün­tetése közös érdekünk. A munkanélküliség által okozott bajok és veszedelmekben a városoktól és a városok vezetőitől várják a segisé- get. Ugyancsak a városok vezetőitől vár­ják a munkanélküliség megszüntetését, vagy enyhítését is. Jól- tudják, hogy nemcsak Magyarországon, hanem min­denütt a városok jönnek segítségre az államhatalomnak és létesítenek olyan intézményeket a tömegszükségletek ki­elégítésére, melynek létrehozása tulaj­donképpen nem helyi, hanem országos feladat. A fejlődő élet kényszerűségé­ből kifolyólag mindig több és több feladat megoldása hárul a városokra. A városok kénytelenek ma már nem­csak szociálpolitikával, közoktatás- ügyi-, közélelmezési-, közegészségügyi-, hanem iparfejlesztési-, pénzügyi-, ke­reskedelmi-, sőt még vámpolitikával is foglalkozni. S csakugyan látjuk, hogy egyik-másik város igen öntuda­tos A és sikerekben sem kic3ÍnylendŐ iparfejlesztési akciójával tűnik ki, a másik munkásvédő intézményekben előzi meg az állam szociálpolitikáját, a harmadik város az üres telkek ér­tékemelkedésének megadóztatásával a progresszív földadó behozatalának útját mutatja. •Bizonyosra vehetjük tehát, hogy a munkanélküliség elleni védekezés tekintetében is nem az állam, hanem a város lesz az, mely a dolgos töme­gek í érdekében ezen nagyfontosságu gazdasági és kulturkérdésnek megol­dását diadalra segíti. A munkanélküliséget egyik ki­váló, német tudós Schmoller, „a je- lenkori társadadalmi gazdaság égető és nyt-lff^bé-Bek“ nevezi, » valóban az is. Szociális kuruzslás és pepecselés nem is fog rajta soha segíteni, mert a ter­melés fejetlenségéből, szervezetlensé­géből és teljes anarchiájából szárma­zik. Mezőgazdasági államokban, hol a a mezőgazdaság nem képes eltartani a szaporodó népfeleslegeket s hol az j iparban nem találhatnak elhelyezést, mint Magyarországon és a nyugatnak a kapitalisztikus fejlődést illetőleg, ti­pikusan legtökéletesebb és legfejlet­tebb gyáriparaival biró államokban is egyaránt fölös számmal találhatók dolgozni akaró és dolgozni tudó mun­kanélküliek. A periodikusan mcg-meg- ujuló és a termelés anarchiájából szár­mazó gazdasági válságok sokszor ten­gernyi sereggé dagasztják meg a mun­kanélküliek számát s ily válságos idők­ben, mint. a maiak, számuk megtíz­szereződik. A falvak és a vidék munkanél­küliségét levezetné a kivándorlás, ha azt törvényeink igen helyesen, nem tiltanák. A kivándorlást tiltó törvé­nyek egyelőre azt eredményezték, hogy a vidéken munkát nem találó munká­sok a városokba özönlettek s igy meg- szaporitották a városok lakosságát. Kétségtelen, hogy a városok lakossá­gának szaporodása a nemzet életének egyik legfontosabb tüneménye. A vá­rosi népesség szaporodásának azonban mi Qsak akkor örvendhetnénk, ha a városokban tr-4ótfe-nnt»i’tási lehetősé­gek nem fogytak, hanem szaporodtak volna. A jelenlegi szaporodás nemcsak- hogy nem áll arányban a városok va­gyoni, jövedelmi é9 kereseti viszonyai­nak javulásával, hanem megfordítva, a szaporodás csak rosszabbitja a kere­seti viszonyokat. TARCA. Szerb karácsonyi népszokások. Irta: Vakarcs Kálmán. A hazánk déli vidékein lakó szerbek is nagy ünnepnek tekintik a karácsonyt és lehetőleg a legnagyobb kegyelettel igyek­szenek azt megülni. Ez ünnepen a legna­gyobb ellenségével is kibékül a szerb ember, mert hiszen a karácsonyt a békességnek, az örök szeretet'fenséges napjának nézi. Maga Jézus, aki e nagy napon született, volt az örökkétartó és végtelen szeretetnek a hirde­tője és megtestesítője. Róla vesz példát a jó keresztyén szerb, a midőn a szeretet bűvös erejétől áthatva, megbocsát még a legkegyet­lenebb ellenségének is. Karácsonykor az üdvözletük is más a szerbeknek ; az ünnep három nupján át, ha találkoznak egymással, vagy ha valahová ellátogatnak, igy köszöntik egymást: „Jézus megszületett!“ Erre a következő választ kapják: „Igazában megszületett!“ A szerb nép karácsonyi szokásait főbb vonásokban a következőkben lehetne be­mutatni. *’ Ha karácsony előestéjén betekintünk a szerb ember családi tűzhelyébe, ott a követ­kező jeleneteknek lehetünk a szemtanúi. Elől megy a csuládfő, utána a gyer­mekek, még p-dig kor szerint. Az upa után lépdel a legidősebb fiú, aki szalmát cipel; ha nincs fiú a családban, akkor ennek teen­dőit a leány végzi. A legöregebb fiú után halad az ifjabbik fiú, aki dióval telt kosarat visz magával. Az atya jobbján látjuk a faraiba legidősebb leányát, aki égő gyertyát tart a kezében. Miudenik szobán végig megy ez a kis csapat, hogy szalmát hintsenek a szoba földjére és hogy mindegyik sarokba dobjanak egy pár diót. A most elhintett szalmát bárom napon át érintetlenül hagy­ják és csakis a harmadik napon seprik azt ki. Néhol divatban van az is, hogy a szalma- hintés előtt betömjénezik a szobákat, még pedig karácsonyi énekek éneklése mellett. A szalmabintéssel azt akarják szimbolizálni, hogy a Jézus, milyen szegényesen született: szalmában, egyszerű istállóban. Máskülönben pisztolypuffogtatáseal is szokták jelölni a sze t este megérkezését. * A szalmahintést követi az asztalterités. Az asztalra rárakják az ünnepi kalácsot is. Kisebb kalácsot a konyhába és az istállóba is szoktak tenni s e helyiségeket ép úgy, mint a lakószobákat, három napig nem sza­bad kitakarítani. A vacsora bőjtös fogások­ból áll, igy pl. bablevesből, mákos téfztából, főtt szilvából. De délben is bőjtös az ebéd, már azért is, mert a gazdasszonyok nem érnek rá ilyenkor a főzésre, hiszen nagyon is el vannak foglalva a takarítással és az üanepi .kalácssütéssel, de meg aztán az ün­nepi ajándékok szortírozásával is Ők vannak megbízva, A legszebb kalácsot a férj volt násznagya kapja emlékül s egyúttal ünnepi ajándékul is. De ez sem marad adós, mert viszpnzásképen jókora nagy darab kalácsot küld vissza a ház asszonyának. • \ Vacsora után jön a diódobálás. A család apa a szoba négy sarkába két-két diót dob, feltéve, hogy a szalmahintésnél nem dobott oda egy diót sem. Azután a gyermekek szá­mára szór néhányat. Ha a leánygyermekek párosat fognak a kötőjükbe, akkor a köz­hiedelem szériát férjhez fognak menni nemsokára. * Karácsony előestéjén megvan a ezer­beknél is a megajándékozás, a karácsonyfa- állítás és a Betlehemjárás. Kisebb fiuk pásztoroknak, angyalok­nak öltözködnek s mint Bsthlehcmjárók, a szent jászol képével és az u. n. „csillaggal* ellátogatnak az ismerős helyekre. Ha enge- delmet kapnak az u. n. kórintyálásra, kán- tálásra, akkor szent énekek éneklése mellett bemutatják a Jézus születését. Mindezekért kijár nekiek egy pár krajcár, egy pár alma, és dió, no meg aztán egy kis ünnepi kalács is, * (Karácsony reggelén már igen koráB templomba mennek). Karácsony napján, a szent mise után a háziak a vendégekkel együtt asztalhoz ülnek, hogy ebédeljenek. Vendég nélkül meg nem történhetik az ebéd s legalább is egy ven­dégnek kell részt vennie az ilyen nagy ün­nepi étkezésben. Az ilyen vendégeket p o 1 a- zsájniknak nevezik. E vendégeknél nem igen vannuk tekintettel a nemzetiségre és a vallásra sem, csakis jóismerőse legyen az illető egyén a családnak. Ebéd alutt gyertyát gyújtanak és ezt az égő gyertyát az asztalon levő karácsonyi kalácsba szúrják. A pecsenye elfogyasztása előtt szokták feltörni és megenni a dióstésztát, vagy más náven nevezve: a nagypogácsát. Ebben pénzdarab van belesütve. Jól jár a megtalálója, mert a nép hite szerint az illető nemcsak pénzhez jut, hauem szerencséliez|Í8. Az ilyen ember ugyanis boldogabb lesz az egész éven át, mint más. Ezt a pénzt azon­ban a családfő rendesen visszaszokta vásá­rolni, de mindnnesetre többet ad érte, mint amennyit ér. Mint szerencsepénzt teszi el aztán emlékül az illető család uz ilyen mó­don visszanyert pénzt. A pénznek a kalácsba való sütésével tulajdonképen Jézusnak a három királytól történt megujándékoztutáaát akarják jelképezni. A nagypogácsa fel vágása alatt az asztalnál ülők felállva szent énekeket énei- • kelnek. A pogácsa első darabja a házat illeti, a második azt az idegent, aki az ün­nepen legelőször vetődött a.családhoz; a következő részt a vendég, illetve a vendégek kapják. Csak ezután kerül sor a családtagokra is s kiki megkapja a maga részét a diós­tésztából. * Nagy ceremóniával szokott megesni az ünnepi kalács megszegése is, még pedig az ebéd ideje alatt, Először a kalácsba dugott gyertyát olt­ják el, nyers, nem pedig főtt búzával. A RÖTH SIMON nagyválasztóku cipőraktárát a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melleit!! ta MEGÉRKEZTEK!!! az őszi és téli idényre megrendelt összes őri-, nőies gyermek valódi chevro és box bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom