Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)
1914-02-24 / 8. szám
Harmincegyedik évfolyam. 8-ik szám. Siatmár-Németi, 1914. február 24. VIDÉKÉ a U TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A rendőrség államosítása. — Elkészült a törvényjavaslat. — A rendőrség államosításáról szóló törvényjavaslat, — mint beavatott helyről értesülünk — teljesen elkészült és sokkal hamarább kerül a parlament elé, mint azt gondolják. Téves a hír, hogy a kormány a jövő évi költség- vetéssel egyidejűleg terjeszti be. Az államosítás megelőzi az 1914-^1915. évi büdzsé benyújtását, már azért is, mert a költségvetésbe úgyis C3ak a reform fedezésére szolgáló végösszeget állítja be a pénzügyminiszter egy ösz- szegben, a részletes költségvetésről maga a rendörtörvény gondoskodik. A javaslat leglényegesebb része, mely közvetlenül érdekli a városokat az, hogy a jövőben a rendörszociális ügyeket mind a közigazgatás hatáskörébe utalja és ä rendőrség tisztán po- liciális feladatokat végez. Az alapelvek, sőt a részletes intézkedések is francia mintára készülnek és ezért az államrendörség megszabadul sok olyan munkától, amelynek elvégzése eddig elvonta tulajdon- képeni feladatának teljesítésétől. Az utlevélügyet kivéve, a többi, tehát a cseléd-, szegény-, állategészség-, ipar-, katonaügyek, mint nem szorosan vett rendőri resszortok, a közigazgatáshoz kerülnek. Ennek megfelelően francia mintára történik a rendőri funkciók megállapítása is. Nem igaz, hogy a táblák székhelyén lesznek egy-egy rendőri körzet felett álló főkapitányok, hanem a főispánok kezében összpontosul a rendőri hatalom. Mellette egy rendőr- tanácsosi ranggal beosztott rendőrtiszt lesz az előadó, míg a mostani föispáni hivatal személyzete, tehát titkár, kiadó, iktató, írnok stb. megmarad. Mint legfelsőbb hatóság ö ítélkezik harmad- fokon a hatáskörébe utalt ügyekben. Az egyes városok rendőrségének élén rendörtanácsosok és rendőrkapitányok állanak, asszerint, hogy törvényhatósági, vagy rendezett tanácsu-e a város. Mint említettük, a szociális ügyeket kiveszik a rendőrség kezéből. Ezért a közigazgatásnál ezek intézésével egy tanácsnokot kell megbízni, éppen úgy, mint ahogy valószínű, hogy a katonai és illetőségi egyesitett ügyosztály élére is tanácsnok kerül. Már most, hogy kiket vesz a rendőrtiszti státusból át az állam és kiket tesz át a városi státusba, az elsősorban pénzkérdés, másodsorban attól függ, vájjon az lesz-e az irányelv, hogy a kvalifikációt, vagy pedig a szolgálati időt veszik figyelembe. Ügy tudjuk, hogy inkább ez utóbbit és csak igen jól minősített fiatal tisztviselőket soroz be a kvalifikáció alapján. Az is bizonyos, hogy az átvetteket. meghagyják azokon a szolgálati helyeken, ahol az államosítás találja őket. Feletet kiegészítés Jankovics Zoltánná soraira. A .Szamos“ e hó 7-dikén megjelent száma szives volt válaszul szolgáló soraimnak helyt engedni. Tévedésből azonban a szedésnél a közlés egyrésze a lapból kimaradt. Engedje meg kérem nagyon tisztelt Szerkesztő ur, hogy ezt most utdnpótolhassam, — és azután a népművelődési egyesület eszméihez is hozzászólhassak. Miután sorrendben igyekeztem válaszolni, hadd kezdjem ott, ahol a fonal elszakadt. A cselédek legkisebb száma az, amelyik a házasság révébe be tud hajózni, és akkor is nagyon kevés az, mint tanitóuő tapasztalaiból ..pl diUJJiltí. - a tq plyjk meg, is lUíL jón álíani. A legtöbb úgynevezett cseléd, nyomtalanul tűnik el, arról azt hiszem, csak a kórházak csendességben kivitt koporsók tudnának beszélni. — Pedig sok, szoknak a csendessé vált embereknek, élhetett volna még nagyon bosszú ideig, sok a segítő kéz áldásával, hasznos tagja lehetett volna a társadalomnak, még igy idő előtt a temető ciendm akójávi kellett válnia, embertársai indolen- tiája folytán. — Ami tudatlanságukat és viszont igen sok tudásukat illeti, aboz is sok és nagyon komoly szó tér. Tudni, tud igenis a mai cseléd, sokat és rosszul, és olyau irányban uminek a mélységes sülyedése kótségbeejti a gondolkodni tudó embert. — Hála a mai rendszer népiskolai kötelezettségének, ez is javulni fog azáltal idővel, ha az iskolába járó- gyermek a 6 elemit bevégzi. De hát a míg a szüle nem érzi a tanulás szükségét^ nem érzi a tudás nélkülözhetetlen áldásait, addig még nagyon sok utánsegitéeünkre kell, hogy az iskola szoruljon. Tauitani kell a mai cselédet emberi volta és emberi méltósága tudatéra ébreszteni, tanítani kell a bygiéniára, amiből belőle ma minden érzék hiányzik, tanítani kell az életet a becsület utján leélni igyekezni, és tanítani őket mindenekfolett Istenhez visszatérni. Es ha ők ezeket kezdik megértvni, úgy időtöltésüket is másnemű nekik megfelelőbb, mint lelket felüditő alakban fogják keresni. Az emberi természet már úgy van alkotva, hogy munka után a pihenés, a szórakozás kell léteiének kiegészítő részét képezze. — Hogy gondolja kérem, hogy azok az embertársaink akik érettünk, a mi kényelmünkért fáradnak, ennek az áldásaiban ne részesülnének. Hiszen nem élünk ma hála Istennek a fehér rabszolgatartás idejében, de nem is gondolom, hogy éppen a gyermekeknek való hajóhinta képezné ezen elemek elérhetetlen vágyát. Szinház, mozi, semmikép se lenne előttük elzárva, annyira nem, hogy amellett felolvasások, nekik felállitott kölcsönkönyv- tár, társas összejövetelek, ahonnan nekünk TARCA.-»H<r ■ Fehér álmok. Irta: Somlay Károly. (Folyt, és vége.) Az utcán négyökrös szekerek döcögnek. Az uraság gabonáját hordják osztagokba a I szérüs kertre. Már egy hét óta hordják a szekerek a kastély mellé a termést. Ha a diófa el nem venné a kilátást, a parókia udvaráról is meg lehetne látni a szomorufüzek és az öreg nyírfák között álmodozó négyszázéves Borsy-kuriát. — Csak takard el, vén diófa, azt a kastélyt! Mert ha ránézek, az epe fakadozik bennem I Egy lendüléses gonosz órában el találom majd felejteni, hogy a béke és a türelem küldöttje vagyok! — motyogja a tiszteletes ur és belopakodik a szobájába a vasárnapi papolást tanulni. A P.llu apja csótáros, ezüstös lószerszámokat és angolos, karcsú nyergeket készített Nyíregyházán. A nyírségi földesurak és a huszártisztek a pápaszemes Jesztrebszky Vincénél varratták a szerszámokat és a nyergeket. Persze aPillü kisasszonyt se lehetett előlük a ládafiába rejteni. Olyan volt akkor a Pillu, mint a tavaszi nárcisz: sudár, illatos és tiszta. Csupa fehérség; csak a szeme volt olyan, mint a csöppeutett tinta. Mikor évek múlva a Boray Gábor unszolására Lavendula tiszteletes hazavitte őt a parókiájára papnának, már nem volt a Pillu — nárcisz . . . Csak az esküvő után eszmélt rá az incédi apostol, hogy miért kötötte hozzája a tirpák kisasszonyt az incédi uraság, a kegyes Borsy Gábor. Igenis, hozzája kötötte. Egy pezsgős éjszaka után, mámoros fejjel, Borsy tanácsárn kérte meg a leány kezét. Talán hálából tette, mert az uraság protezsálta a parókiára is. Hát ilyen kevésbbó romantikus utón jutott a tiszteletes ur feleséghez. A falu papját sokféle konvenció hálózza körül. A pap nem lehet desperado, akit ekezáltációkra hevítenek a fölhúzott idegei. Nem lehet botrányok hőse. Mit szólna az eklézsia ? Lavendula tiszteletes egyébként is gyerekesen naiv lélek, akinek a világnézetei most, negyvenéves korában is még uzok és olyanok, amelyeket és aminőket a pataki nagyiskolából hozott magával. Még most is rajong a Csokonai Lilla-duluiért és köny pereg a pilláin, ha Ovidius pontusi elégiáit olvassa. O miatta hát zongorázhatja Pillu a pajkos szonetteketA falu száját azonban nem lehet b<kötói. A látó, tudó pógárasszonyok vihognak, ha a földesur néha elszáguld vörös autóján a parókia előtt. — Hej, ha én mégegyszer elköezönt- hetném a lakodalmas poharamat a kikérő násznagyomra, a Gábor urra! — morog ilyenkor a tiszteletes és a bozontos haját kócolja a tíz ujjával. ' ,r. ' II. Néha van olyan bolond éjszaka, hogy bárpiiként erőltesse is az ember az alvást: nem bir a hullámzó idegeivel, nem tud aludni. A sötétség és a csend misztifikálják az embert; képzeteket hivnak elő. Ezek rég elfelejtett, más képzetekkel társulnuk, párosulnak, eokasulnak és szinte égetik a velőt. A bútorok pattognak é9 a fantom az ablaküvegen huzigálja száraz ujjait. Az ember ilyenkor fölugrik az ágyáról és kiballag a kert sarkára a méhesbe. Ott a hársnyoszolya. Végigdől rajta. A homlokát megsimogatja harmatos lehelletével a szabad szellő és elfujja a kisértő látomásokat. A tiszteletes ur is a hársnyoszolyán piheni a pihentelenaégét és nézi a tárt ajtón a hajladozó, fiatal lombokat. A szomszéd telekről, a széuacsürből csendes beszélgetést hall. Két zsöllér paraszt he»»ál(r«t az éjszakában : — Az idén megint hat ember arató- részét kányázta el igazságtalanul I — A tehénkém kaszálója mellett füveit a minapában az árokszélen. Béhajtotta. Tíz koronát kelletett fizetni. Minden fűszálért egy-egy koronát. Én meg a meztelen talpamon járok; nem tudok egy ócska telekei- bocskort se venni a károlyi piacon I — A tűz eméssze meg I Azt véli, hogy ő az öregisten a falunkon! — Tudod mit, komám ? Most bent van a kétezer kereszt gabonája a szérűn. Csak a gyövő héten kezdik a géppel a magverést. Hát én addig fölégetem u gabonáját 1 — Vakot vetett az eszed, komám ! I ’Sz még nyerne, ha fölgyujtanád! Bó van biztosítva a gabonája! — Van a fenébe! Én tudom, hogy nincsen megbiztositva I — De vasvillás béresek őrizik ám iccaka a szérűt ! — őrizhetik 1 Bébujok én, mint a gyik, a Bzérü berenáján; megvárom, amíg letaszítja a bérest a lábáról a pájinka, aztán a legelső asztagba bédugom a zsíros kender- szöszt. Csinálok én holnap iccaka a Borsy Gábornak olyan fényességet, hogy olyant még a mennyei szeráfok se láttak. — Nem ártana a kutyának 1 — D ■ aztán lakat a szádon, komám! nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsébb bevásárlási forrást. = PW5YELMEZTETÉS I Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. Az előrehaladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddiqi árnál jóval olcsóbban kaphatók I *■ A BIBSZÁDI ■■ természetes ásványvíz, gyógyhatású, hurutos bántalmaknál páratlan. ^ Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. - a bikszádi fürdőigazgatóság.
