Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)
1914-01-27 / 4. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Kovács István dr. Az élet művésze. — Szavaiból a szépség 'kultusza, az élet ezeretete, megbecsülése árad felénk, amely az érzéeek harmóniáját eredményezi a hamisítatlan, a romlatlan emberek lelkivilágában, akik sokoldalú tudásának, közhusznu tevékenységének tanúi lehetnek. ö szervezte és rendezte néhány lelkes hívével Szatmáron a „Női Bibliai Kör Teaestéit", amelyet agy kulturális, mint művészeti szempontból olyan magas nívóra emelt, amelyért uemosuk büszke, de hálás lehet e város társadalom. £ sorok írója — mint hivatlan vendég — ott volt minden estélyen, ahol különben mindenkit lebilincselő szívességgel látnak, — és örömmel tapasztalta az összehangot és látta a jóleső együttérzést, amely a hallgatóság és előadók között fennállott. Szinte átragadt a hallgatóságra a szerepelni vágyás, nem a feltűnés, hanem a asiiupntiu valamelyes formában való kifejezéséért. A terem mindig zsúfolásig megtelik s az erkölcsi érteken kívül jélentékeny anyagi érték i« fordít tutik a nemes óéira, amelyet szolgál. Mivel Kovács Istvánt hivatása elszólitja ▼árosunkból, vasárnap délután búcsúzott el egy kiváló Ízléssel összeállított programm keretében, amelyet a tanítóképző növendékek gyönuyörü együttes éneke nyitott meg. — Kovács „a tékozló és a fösvény Krisztusról" értekezett. Egyesek kedvéért — előre kell bocsátani: nagyon helytelen utón jár, aki akár az egyesület, akár a fenti cím után bizony s vallási fanatizmust, elfogultságot vagy akár szentimentálismust keres, — mert úgy az egyesület, mint illustris szervezője ment ezektől; céljuk: juritani, a tudományt népszerűsítve az ismeretet fejleszteni, fölemelni, gyönyörködtetni, megnyugtatni; t az egyesület eddigi működésével is megmutatta, hogy igazán nemesen tölti be szép hivatását. — Kovács látván Krisztus példájából kiindulva ezúttal az önző és önzetlen embert állította elénk, — az önző mindent magának akar és mástól mindent megtagad, de boldog sohsem lehet, mert vágyai kiapadhatatlanok ás ezárt elérhetetlenek; — az önzetlen a maga boldogulását és boldogságát abban keresi és találja, ha másokat is segít boldogulni, ha azt, aki helytelen utón jár, a helyes útra tereli. Ha az általános s nem mindig az egyes nyomorúságon, bajokon, szóval és tettel enyhíteni törekszünk, akár egy paránnyal is hozzájárulunk ehhez, akkor a köz javát mozdítjuk elő. Az egyénileg önzők sajnos legtöbbször az egyéni érdeket föléje helyezik a közérdeknek s egyrészt nagy gazdagságot, másrészt nagy szegénységet idézve elő az összességnek, nehezen reperálható kárt okoznak és bizony sokszor maguknak sem használnak. Igaz, vannak elemi csapások, amelyeket nem lehet előre látni, amelyek ellen nem lehet védekezni, de nagyon megkönnyithet- nénk életünket, ha hallgatnánk a meggyőző érvekre és jobb belátásunk felülkerekednék. Az önzetlen ember sokkal többet' szenved, mint az önző, mégis ha „a más ember" összetépi legszentebb illúzióit, meggyanúsítja, megrágalmazza legigazabb érzéseit, kétségbevonja hivatását, szivükben ezer fájdalommal, lelkűkben keserűséggel, az ajkakon rnoso- lyogva küzdenek ésszenvedoek; a belső lüz az, amely az igaz embert élteti, akinek nemesebb érzése s az ő igazában való hite ad tartalmat és önt belé lelkesedést. Ezek csak egyes kikapott részlet-gondolatsor az értékes előadásból,, amelyet egy nagyrahivatott ember a maga természetes egyszerűségével adott elő lebilincselve nagyszámú — megértő hallgatóságát. A előadás befejezése után a „Női Bibliai Kör" tagjai nevében Szlávv Dezsőné úrnő köszönte meg keresetlen szavakkal a kiváló lelkipásztor egész működését az egyesület érdekében való buzgó és önz tlen odaadását és bár távozása nehezen pótolható, örvendenek a megérdemelt előmenetelnek, majd a megemlékezés a hála jeléül átnyújtotta a remek tentatartót, mint egy szimbólumát az ünnepelt értékes egyéniségének, amely által életrevaló tudást, bölcseséget és ember- szeretetet közvetít. Gráf Irén IV. éves tanitó- képezdész pedig, mint a leányok ajándékát, gyönyörű rózeacsokrot nyújtott át a távozó lelkésznek. By, ruátirfil «lesi. át rí uses Bikái ktaflfc Színházi élet. Úgy látszik u szatmári közönség évek hosszú során át tapasztalt szinpártolása megszűnt, mert nap-nap mellett alig fél ház előtt mutat bs a direktió újdonságot, elevenít fel régi jó darabokat. Hol vannak az ez előtti évadok forró estéi, zsúfolt házai, szivet s lelket gyönyörködtető premiérek lelkes közönségei ? Hiába, a szatmári színház is megsínyli a tavalyi fővárosi műsor szegénységét, különösen az operett terén. A tavalyi nagy ágyuk, különösen a Czigányprimás és az Aranyeső, még mindig több közönséget vonzottak, mint az idei libretto és zene tekintetében vérszegény darabok. A magasabb müvek élvezete iránt pedig hiányzik az érzék a jelenlegi ezinház látogató közönségből, mert az éveken át sikerült könnyű operett darabok forszirozása nem tudott magának erősebb mű érzékkel b,iró közönséget nevelni. így boszulja mag magit az előző évek könnyelmű, csak a külsőre, hatásra s kasszára dolgozó igazgatás. Figyelmeztetés ez a jövőre, úgy a szinügyi bizottságnak, mint a színi direktiónak, hogy nem szabad a komolyabb műfajok művelését az ideiglenes sőt rövid hatásokra vadászó, semmi komoly tartalommal nem biró s a bécsi operett gyárosok hatása alatt álló zenei férczelményekkel szemben túlsúlyra engedni. őszintén sajnáljuk az idei jeles drámai ensemble hiába való erőlködését, hogy az anyagi s erkölcsi sikert jelentő telt házakat teremtsen. Amit az előző évadok hibás vezetése és kezelése elrontott, egyszerre helyre hozni nem lehet. Boizsnkodva tapasztaltuk, hogy a Velenczei Kalmár örökszépségü drámája, a Fiuk s lányok, modern irodalmi termák, szórakoztató s mert tárgyánál fogva aktuális, tehát tanulságos problémája, Szép Ilonka megható története, nem hozta meg a megérdemelt sikert. A hét műsorából két jelentősebb estről számolhatunk be; Hajó Sándor „Fink és leányok" c. darabjának s Szép Ilonkának bemutatójáról. Hájó Sándor darabja elgondolásában, felépítésében jó munka. A pszichológiájában éppen olyan igaz, amilyen szellemesen fordulatos és megejtő. Egy fiatal, nemrég maturásott fiú, egy fürdőhelyen megöimerkedik egy 17 éves süldő leánnyal. A fiú megszereti a leányt megszeretik egymást kölcsönösen s ebből alighanem baj lenner ha közbe nem lépne egy — cocotle, aki véletlenül ugyanazon fürdőhelyen van, hol mamájával a fiú, s mamájával a leány. A cocotte azután a leggyakorlatibb módon felvilágosítja a nemiekben tudatlan fiút s építi tovább a darabot. Merész téma, néha olyun, mint ha kacagva fogócskát játszanának egy szakadék szélén. Nincs kifogásunk az ellen, hogy az igazgató e darabot nálunk is színre hozta, elvégre a színház .em arra való, hogy abban csak Hófehérke történetét lássuk, amily értékes darab, megérdemelte a reá fordított munkát. Ne legyen prűd színezete e felszólalásnak. Amit e darab mutat, azt intézze el a szülő gyermekénél oda haza. A felvilágosítás szerepére ne a színház vállalkozzék. Szívesen vettük volna, ha a darabot az igazgató piros szinlapon hirdeti, mely nem'csak azt jélci, hogy erősen pikáns darabot adnak, hanem azt is, hogy fejletlen apró leánykákat ne vigyenek a szülök színházba. Fordulunk azonban a szülők ellen is, kik gyermekeiket e darab megnézésére elvitték. Elvégre az a szülő, ki bérletet tart, bizonyára érdeklődik egy-egy darab fővárosi bemutatója iránt is s tudhatta, hogy ez a darab nem fiatal leánykáknak való. Azt a kínos helyzetet melyet meggondolatlanul előidéztek, könnyen elkerülhették volna. A darab igen jó előadásban került színre. Füzess Anna egyik legszebb sikerét aratta, Gaál Bélával együtt, nemkülönben Huhnel és Bene Emma egy vénülő, de a szerelem iránt még mindig fogékony nevelőnő, előbbi a cocotte szerepében. Szép Ilonka nem az újabb termékek közül való 8 annak idején a fővárosi színpadon is alig ért meg néhány előadást. Vörösmarty alkotása, amely örökké szép, annyira gyönge operett librettónak. Zenéje hasonlóképpen nehézkes. Mátyást H. Bállá Mariska, Szép Ilonkát Lakatos Ilonka adta közvetlenül, kedvesen. Kemény a bolond szerepét kitünően játszotta meg. A szombati előadás vontatott volt, a másnapi sokkal gördülékenyebb. Apróságok. Hetek óta síkos a járda mindenfelé, az emberek óvatosan lépkednek, mintha tojások közt járnának, de azért elvétve lehet találni egyik-másik utcán olyan házat, a melyik előtt egy kis fürészpor vagy hamu van el hintve. Figyelmeztetem egyik illetékes tényezőt, megjegyezve, hogy könnyen szerencsétlenség lehet belőle, ő azonban nyugodtan feleli: — Dehogy lehet 1 A józan ember vigyáz magára, a részeg embert pedig a jó Isten őrzi. * Női körökben élénken tárgyalják a dr. Jégcr Kálmánná kezdeményezését n cseléd- otthon és iskola létesítése iránt. Sokan helyesnek tartják az eszmét, de sokan úgy gondolkoznak, hogy a feladat sokkal nagyobb és nehezebb, hogysem megvalósítani lehetne. Éppen vége volt u nagy mazurnak és a zenészek keresztbetették vonóikat. — Ugyan mit akar itt ez a kucséber- forma ember — kérdé Lónyay Jancsi Los- sonczy Károlytó), az akkori borsodmegyei adminisztrátor egyik nyalka putvaristájától, s ki éppen helyére vezette táncosnőjét, a Borsod rózsájának nevezett Kun Jucit. Ekkor már a kopott kabátos ember odament a cigányokhoz valamit eugott a prímás fülébe és elvette a hegedűjét. Halk, édes hangok áradtak moBt szét a terembe, kesergő, azivettépő, majd föl- ujongó akkordok, a szellő suttogása egyesülve a vihar kitörésével, köny, mosoly, öröm, bánat, minden, minden együtt volt ezekben a csodás melódiákban. A bál közönsége mintegy bűvölet hatása alatt, néma csöndben hallgatta a halvány arcú embert, a kinek szemei csodásán égtek és mintha homlokáról glóriát lehelt volna múzsa ihlet csókja. Mikor elhangzott a dal, a fiatalság N)darohant a hegedűhöz, ölelték csókolták, az öreg uruk könnyezve szorongatták a kezét, és a vármegye pennája, Palóczy László is odament hozzá és megveregette a válót, belé- mordult bozontos bajuszába. :— Briliánt vagy öcsém, áldom a tanítómesteredet ! De ukái hogy faggatták is, honnaD jön, hogy hívják, nem árulta el és éppen olyan észrevétlenül mint jött, surrant ki a teremből. Egy fiatal ember azonban észrevette, hogy mielőtt elment, karcolt valamit egyik tükörbe. Többen odamentek és olvasták az odakarcolt belüket: Atovalazaze . .. Micsoda pogány név ez! — Tessék csak visszafelé olvasni. Bátorkodott megjegyezni, egyet eunyitva, a cigányprímás. És most valóban elolvasták megfordítva: — Ez az a Lavota. Korának legzseniálisabb zeneszerzője, a hírneves hegedűs, Lavota János volt a ku- cséberforma ember. Természetesen báli referádák sem voltak a régi időkben és a múlt század elején megjelenő lap, a Magyar Kurír egy 1801-ben megjelent februári száma mindössze egy hosszabb, meglehetősen gyarló versezetben emlékszik a farsangról, Hymen igájába nógatván a férfivilágot ilyenformán: A házasság legjobb része az emberi életnek, Megismerik ezt, kik erről Ítéletet tehetnek «*■ Kik tudniillik próbálták árva magánosságban Élni, i azután részt venni a boldog házasságban. És gy tovább rettenetes hosszudalma- I ■an és unalmasan, vagy négyszáz sorban. Arisztokráciának, a mely a negyvenes évek előtt alig tartózkodott hosszabb időre Pesten, természetesen bálokat, estélyeket se rendezett itt és valóságos eseményszámba ment mikor a múlt század elején fényes mulatságot adott egyik gróf Nádasdy abból az alkalomból, hogy leányát eljegyezte kapsi- vári Kapy János, egy dúsgazdag és előkellő felsővidéki gavallér. Főuraink mér egészen a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején kezdtek bálokat, estélyeket rendezni, és a legfényesebbek azok voltak amelyeket gróf Károiyi György rendezett egyetem utcai palotájában. Egy ilyen bálon halt meg, éppen a háziúrral táncolva, a szószoros értelmében ennek a karjai közt az akkori arisztokrácia egy csodálatosan szép asszonya: Gyürky Pál né, a ki erős füzködés következtében szír- ■zélbUdést kapott. A nemzeti gyász, az 50-ei évek idején, eleinte senki sem ment bálba s akik táncoltak osztrák katonatisztek, császári hivatalnokok nejei leányai voltak. Később, a tized vége felé, legkedvel- I tebbek voltak az úgynevezett Európa bálok, I • nyáron pedig a császárfürdői mulatságok, j amelyeket Szekrényeesy József, az akkori bérlő, egy rendkívül kedves, elegáus ember hozott divatba. A Platánok alatt táncolni volt akkor fő vágya minden leánynak, ée elhalt szellemes Írónk Bulyovszky Gyula, a született cuseur, azt állította, hogy a házasságok immár nem az égben, de a platánok alatt köttetnek. Bulyovszky Gyula, Reviczky Szevér, Beöthy Laci, Dobsa Lajos, Beniczky Emil Lisznyay Kálmán, Milasein Vilmos voltak a fő-iő matadorjai ezeknek a báloknak idejéből datálódik a báli referádák divatjaié, a melyet divatja is, a melyet uz akkori idők dagályos stilussában a szivárvány hét színébe mártott tollat írtak meg ábrándos fiatal poéták. A Platánok ma már meglehetősen túlélték magukat és suttogó lombjaik alatt májbeteg pensionátus hivatalnokok sétálnak, a hajó pedig gúnyosat, hosszat füttyent a kikötő előtt és viszi a tarka, cifra, kaoagó, dévaj bálnépséget át a Margitszigetre. Sic truusit. .. igy megy ki minden divatból, maholnap az elitbálok is, és a jövő század krónikássá majd olyan álarcos bálokról fog emlékezni, a melyeken a saját öregapja fejével jelent meg az ember./ Nizzában már megkezdték a bal á la teteket. Caglioatro. 2nTSSSŰBKX TELEFON : József S0—62 és József 20-68. Modern szálloda ujj onnan berendezve, légfűtés, hideg és meleg viz minden szobában, lift éjjel-nappal. EGYÁGYAS szobák 3 boronától, KÉTÁGYAS szobák 5 koronától “,b“ Reggeli Kivé v. tea V. csokoládé tójáé vaj sütemény Újonnan bevezetett PENSIO-rendszerünk, napi ellátói 5 koronáért, mely áll: 7—10 Ebéd leves előétel sült körítve tészta fekete kávé Vacsora előétel aftlt körítve tészta gyümülos ■ sajt Ezen napi ellátás 5 korona, — Szobák hosszabb tartózkodásnál megegyezés szerint — Szobák havi bérletre 80 koronától füléi, világítással. A BIKSZÁDI sí természetes ásványvíz, gyógyhatású, hurutos bántalmaknál páratlan. A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld a bikszádi fürdőigazgatóság.
