Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)
1914-07-21 / 29. szám
SZATMÁB ÉS VIDÉKE.- A vasutasok az egyesülésben rejlő erő értékét belátva, mintegy 10 év előtt alkották meg Szövetségüket. Célul tűzték ki egyfelől anyagi helyzetük javítását, másfelől jóléti intézmények létesítését, a reá szoruló tagok segélyezését, támogatását, a vasutasok és a nagy közönt ég közötti szívélyes érintkezés előmozdítását, a társadalmi mozgalmakban való intensivcbb részvételt. Anyagi helyzetük javítását célzó mozgalmuk — hála a kormányok jóindulatának, a törvényhozás bölcsességének — a sajtó lelkes támogatásának részben már célt is ért, mert kérelmeik jelentékeny része teljesítve lett a fizetésrendezés és a szolgálati rendtartás törvény erőre való emelkedésével. Ami még e téren hátra van (lakbér rendezés, nyugdijszabályzat módosítása stb.) erre vonat- kozólug is illetékes helyen biztatást nyertek. Amit a szövetség a humanitás terén végez, az a legteljesebb mértékben elismerésre és dioséretre méltó. Hogy csak a legfontosabbat emlitBÜk, Kőszegen óriási anyagi áldozattal árvaházat létesítettek, ahol ma már mintegy 160 árva van elhelyezve. Ez az egy dolog magában megérdemli azt, hogy a társadalom minden rétege rokonszenvvel viseltessék a szövetség iránt. De módjában is áll az intelligens közönségnek, hogy a szövetségnek a humanismus terén kitűzött céljai elérésében segítségére legyen az által, hogy a szövetség alapitó, vagy pártoló tagja legyen. Erre különben alkalomudtán visszatérünk. A Szövetség vidéki kerületekre van felosztva. Egy ilyen kerület székhelye vun városunkban is. A szatmárnéinetii kerület jelenleg mintegy 950 tagból áll a vasutasok minden rétegéből állásra és rangra való tekintet nélkül. Hogy a munkában kifáradt tagok szórakozás találjanak, a különböző rangú vasúti, alkalmazottak gyakrabban összejöhessenek, mi által az összetartozás érzete erősbödjék, szükség volt egy Otthon létesítésére. Ezen célra a dr. Jéger Kálmán városi főorvos Attila-utcai emeletes házában egy 3 szoba, nagy üveges verandából álló helyiséget béreltek, melyet kényelemmel berendeztek. Fedett és lécezett tekepályát építettek. Ezen otthon ünnepélyes megnyitása az elmúlt vasárnap délután történt egy rendkívüli kerületi gyűlésed kapcsolatban, melyre a szövetség központi vezetőségét is meghívták. Ennek képviseletében Németh Endre al- elnök és Tutsek József főellenőr jelentek meg. A délután 3 órakor megtartott gyűlésen Rab László ellenőr a kerület ágilis elnöke, — aki az Otthont megteremtette — a központ kiküldötteinek üdvözlése után szépen átgondolt és tartalmas beszédben vázolta a kerület működését az Otthon létesítésének | körülményeit. Utánua a központ képviselői tolmácsolták a vezetőség legteljesebb elismerését a szatmári kerület és annak vezetőségének működése iránt és lelkes szavakban további kitartó munkálkodásra buzdították a szövetségi tagokat. Este 8 órakor 100 teritékü társasvacsora volt az uj otthon kényelmes helyiségeiben, melyen vendégek is szép számmal jelentek meg. Ősi magyar szokás szerint felköszöntőben nem volt hiány. Az elsőt Lápossy Lajos főelleDŐr, forgalmi főnök helyettes, a kerületnek éveken át volt elnöke mondotta, magas szárnyalásu beszédjében éltetve Tolnay Kornélt a szövetségnek volt elnökét, jelenlegi elnök-igazgatót, aki fényes állásában is a legjobb induluttal viseltetik a szövetség iránt. Felköszöntőket mondottak még Bélteky Lujos református és Duszik Lajos evang. lelkészek a szövetségre és az uj otthonra, Tombory Virgil nyug. főellenőr a megjelent vendégekre, Tóth Kálmán a központ képviselőire, majd Lápossy Lajosra, Rab László elnökre, Sztojka István b. gazdára, a vidékről megjelent szövetségi tagokra. Németh Endre és Tutsek József központi kiküldöttek a szatmári kerületre, annak vezetőségére. Rab László elnök fáradhatatlan munkatársának : Sulyok György pénztárnokra, Jónás Zoltán, Lápossy Lajosra stb. Az összejövetel az Oláh Feri zenekarának hangjai mellett a leglelkesebb hangulatban a reggeli órákig tartott. A megjelentek egy minden részében sikerült, kellemesen eltöltött est emlékével távoztak. Itt jegyezzük meg, hogy a jelen volt vendégek nagy része a szövetség nemes intentióit méltányolva, azok megvalósítását elősegítendő részint alapiló, részint pártoló tagul beiratkozott. A vármegyei alkalmazottak kinevezése. A mi vármegyei szervezetünk és Törökország kezet foghatnak egymással. A mint egymásután elvették Törökországtól Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Bulgáriát, Albániát stb., éppen úgy vonták el lassanként a vármegyék hatásköréből az igazságszolgáltatást, a népoktatásügyi köz- igazgatás jelentékeny részét, a műszaki közegeket, a közbiztonsági szolgálat ellátását stb. stb., hogy végül megfosszák még a közigazgatási alkalmazottainak a választási jogától is. Bármily kegyelettel viseltetünk is azonban az ősi vármegye intézménye iránt, megnyugvással kell fogadnunk a törvényjavaslatokat, mert a közigazgatás nagy feladatainak a megoldásához egységesen szervezett, pártatlan, a közönségtől teljesen független tisztikar kell, amilyent a választási rendszer fentartásn mellett el nem érhetünk. A tisztviselő választása különben nem is ősi eredeti joga a vármegyéknek, mert a régi vármegyében szintén kinevezett tisztviselők látták el a köz'gazgatást s csak az Árpád-ház kihaltával vált általánossá a választás. Amióta pedig ez a jog megvan, sohasem gyakorolhatták azt a vármegyék korlátozás nélkül. Sőt ez a korlátozás hova-tovább már annyira ment, hogy az eddigi választás sem nevezhető választási jognak, hanem a kinevezési jog autonóm lepelbe burkolt formájának. Vagy választási jognak nevezhető-e az, amelyben a törvény a kijelölést oly választmányra bizza, amely összeállításánál fogva a kormány képviselőjének a választmányban döntő szavazati joggal elnöklő főispánnak az akaratát juttatja érvényre? Hogy mennyire korlátozva volt eddig a választás, az abból is kitűnik, hogy az 1913 évben rendszeresítve volt 45x6 tisztviselői állás közül 2491, tehát a túlnyomó rész a főispáni kinevezés utján töltetett be. Eszerint e reform következménye nem lesz más, minthogy a vármegye elveszti azt a jogát, hogy választás utján tölthesse be a vármegyei tisztviselői állásoknak számszerinti kisebb részét, amelyeket már eddig is az állam szervezett és javadalmazott. Ha ugyanis figyelembe vesszük, hogy a vármegyék 19M. évi háztartási kiadásainak 24,823, 457 koronára rugó összegéhez a vármegyék csak i,ii7.42á koronával járultak hozzá s igy 23,712 740 koronával az állam fedezte a vármegyék háztartási kiadásait, akkor elmondhatjuk, hogy a vármegyék az államnak valóságos kitartottjai s már ebből a szempontból is indokoltnak látjuk, hogy az állam által javadalmazott tisztviselők az államtól nyerjék a megbízatásukat s közvetlenül az államhatalom rendelkezzék felettük. S éppen ezért, amidőn a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről szóló törvényjavaslatot örömmel üdvözöljük, nem mulaszthatjuk el, hogy egyúttal reá ne mutassunk annak egynémely sarkalatos hiányára is. Az egyik hiányát ennek a javaslatnak abban látjuk, hogy akkor, amidőn a megyei alkalmazottak nagy testületét állami alkalmazottakká deklarálja, nem gonKót óra múlva azonban egy gyönyörű I termény völgybe jutottnak. Körulbelőt 100— 150 hold kiterjedésű, hosszú, keskeny sáv; valamikor tófeDék lehetett, körülvéve óriási kősziklákkal. Ez a föld Hercegovina Kánaánja. Ebben meg megterem mindeD, tuvaezi gabona, kitűnő dohány és tavuszi dohány é9 és szőlő diszlik. Ebben a völgyben egy egy nagyon ér- dakes és csodás természeti látványban volt részünk: Itt látunk egymással szembefolyni két patakot (akkorák mint a Berettyó) össze- ölelkezésük pillanatában egy rövid harmadik ágat képezve, eltűnni a föld alatt. (Mintegy ötven-hatvan kilométer ut után négyszáz méter magasságból leereszkedve a Gravoza mellett levő Ombla-öbölben a haeonnemü vízesés alakjában tör elő ismét a napvilágra.) Az Uszkopoljét (völgyet) elhagyva, újból kőországban haladunk s elérjük Humot, melynek egyetlen nevezetessége az, hogy itt ágazik el a vonat Trebinjébe. Humtól tizenegy kilométernyire van a hegytetőn Uszkopie, itt ágazik el a vonat Zelenikába, mig a másik része Gravozába ereszkeidk le. Üszkopie egy teljesen lakatlan hely, ott ház alig van csak az állomás, m-lyet tisztán csak a kitérő kedvéért építettek. Ez az utolsó megálló hely a hercegovinai határon. Nehány kilométernyire már Dalmáciu határa következik. A vasút építési technikának a remekelését látjuk abban a vonalépitésben, hogy a 909 méter magas csúcsról 29 kilométer pályán a tenger színéhez vezeti le a vonalat a gravosai öbölhöz. A zelenika elágazás 78 km. hossza, az is gyönyörű építési munka, már csak azért is, mert a vonal egy termékeny völgybe leereszkedik és újból keresztül vágja a hegyet a Krivosie nevű csúcsnál. Alig hogy Uszkopiet elhagyjuk, minduntalan fel-felvillan a tenger látképe és gyönyörűség nézni egy-egy helyen a kéklő víztömeget, mely a horizonttal egybeolvadva, a semmiségbe vész el. Számtalan alaguton és viadukton megyünk keresztül melyeknek mindkét végén katonai őrházak és kisebb erdők vannak. Amint Uszkopiét elhagytuk és a tengerhez közeledünk, a kősziklák is zöldebbek lesznek, mert itt-ott ciprus-, füge- és olajfák, sőt lejebb szőlő- és dohányültetvények, némely helyen pedig gyógyfüvetemények láthatók. Igalónál a tengerpartra érünk s mindenüt a parton robogva elérkezünk Herceg novibu (Castelnuvóba), amely a dalmátoknak a leghatulmasubb erősségük volt a kattarói öbölben és ezelőtt száz esztendővel, 1814. június 14-én hódította meg a „dicsőséges, osztrák ármádia. A várnak romjai mai nap is láthatók. A fellegvár valÓ9zinúleg robbantás következtében a tengerbe zuhant, ma is abban -az állapotban van ott, melyba a. robbantás alkalmával került A vár többi része ki van tatarozva. Katonaság lakik benne. Hercsgnovi különben élénk ki dalmát városku, meredek és igen szűk utcákkal, töméntelen kaszárnyá.' val és mindenféle katonasággal megrakva A bástya fokáról gyönyörű kilátás nyílik keleti irányban a katarói öbölbe. Déli irányban a nyílt tenger látható. A városban vannak, melyeknek vendégei átutazókból és nehány fürdővendégből telnek ki. A várkapun kivül a Szavina felé vezető országút mellett gyönyörű villák vannak 9 ezek parkjaiban narancs-, füge- és babérfák, hatalmas kakusyk, pálmák és oleánderek diszlenek. A viflákon túl egy 60 méter magas, majdnem merőleges sziklafal emelkedik, Ez azonban nem sivár és nem kopár, mert óriási kaktuszokkal, illetve illetve aloekkal van borítva, melyek állítólag csak 100 évben vi- rágoznan egyszer. Találkozunk a kattarói szerb püspökség nyaralójával is, mely bár nem ngy, de gyönyörű ősrégi park közepén fekszik, egy régi templommal és temetővel együtt. Kapujában egy hatszáz éves cipruefa áll őrt. Innen Szavinába érkezünk, mely tisztán katonai telep lévén, kaszárnyákból és anyagraktárakból áll. Végre megérkezünk Zelenikába, mely a vasútnak végállomása, s tulajdonképen csak egy hotel, három villával és e legszebb és legnagyobb parkkal a környéken. (Folyt, köv.) doskodik egyúttal arról, hogy a modern közigazgatásra törekedvén, alkalmazottait ne tartsa továbbra is a modern államhoz nem illő rabszolga sorsban, hanem jogaikat és kötelességeiket is törvény utján szabályozza, de különösen fegyelmi tekintetben a független biróság oltalma alá helyezze. Jól tudjuk, hogy a szolgálati pragmatika nemcsak a vármegyei hanem általában az összes közszolgálati ágazatokat egyaránt érinti s igy ennek előterjesztése külön törvényjavaslatba való. A közvélemény és a tisztviselők nagy megnyugtatására szolgált volna azonban, ha e törvényjavaslattal egyidejűleg azt is előterjesztették volna. Ha azonban ez nem történt meg, annyit mindenesetre már e javaslat kapcsán biztosítani kell, hogy addig is, mig a fegyelmi eljárás külön törvénnyel szabályoztatik, — fegyelmi ügyekben végső fokon a közigazgatási biróság kebelében alakitandó fegyelmi tanács döntsön. Nem tudjuk, hogy véletlen, vagy pártpolitikai tendencia-e, hogy a javaslatok előterjesztése úgy történt, hogy a javaslatban kontemplált rendelkezési állapot ideje az általános képviselőválasztások idejével összeesik. Ez a körülmény mindenesetre nagyon sokat elvon a javaslat értékéből. Ezen — a joggal kifogásolható — körülményen akként kellene segíteni, hogy vagy ejtené meg az összes kinevezéseket a kormány még a választások elrendelése előtt, vagy ha ez az egész tisztviselői státusra nem volna lehetséges, úgy legalább az alispánokat, a főszolgabirákat és szolgakirákat — mint akiknek legfőbb szerep jut a választási küzdelmekben — nevezze ki a kormány még a képviselőválasztások elrendeléséig, mert ellenkező esetben a pártpolitikai célzat nyilvánvaló s ez esetben nemcsak az ellenzék, de a pártpolitikai szenvedélytől mentes közvélemény is joggal tiltakozik az ellen, hogy egy ilyen fontos javaslattal pártpolitikai érdekek szolgálatába szegődjenek. Vároaok Lapja. Igazságügyi reformok. I. Iskolák a bírák számára. Az igazságügyminisztériuuihoz sok panasz érkezett, hogy a bírák a megváltozott jogrenddel nem tudnak megbirkózni. Öt év alatt ugyanis az egész magyar jogrendszer megváltozott, Uj végrehajtó jog lépett életbe, megcsinálták a fiatalkorúak külön büntető jogát, módosították a büntető jog és bűnvádi perrendtartás kardinális intézkedéseit, megváltozott az esküdtszéki eljárás, a bírói ügyvitel, az ügyvédi rendtartás. Itt az uj sajtótörvény, kész az uj perrendtartás, uj váltójog, a becsület védelméről szóló törvény, a választójog büntetőjogi védelme, készül az uj hitel-, csőd, telekkönyvi törvény és a magánjogi kódex. Aki pár évvel ezelőtt a legkiválóbb jogász volt, sutba dobhatja egész tudását, mintha Amerikába vándorolt volna ki, mert ott sem talál idegenebb jogrendszei't. Tehetetlenül állanak hát a birák és ügyvédek, mert aki nem tanul éjjel-nappal, az nem tud beleilleszkedni az uj világba, amelynek még irányadó gyakorlata sem fejlődött ki. Az elnökök és vezetők mindenünnen azt jelentik, hogy e változások nemcsak, hogy óriási restanciát teremtenek, — mert az ismeretlen jog gyakorlása nehézkesebb — de nagy megrázkódtatásokat is. A minisztérium tehát elhatározta, hogy minden törvényszék székhelyén, jogi kurzust nyitnak, ahol a vidék legelső gyakorlati jogászai, mint az egyetemen a tanárok, előadják az uj jogot. Vizsgázni nem kell, de vitákat tartanak és ezek folyamán kiderül, hogy az egyes birák mint tanulták meg az uj anyagot. Hogy ez az előlépósnél a resz- szortokba osztásnál döntő lesz, az bizonyos. Azt Í9 jelentik, hogy az idősebb birák közül meglepően sokan kérik a nyugdíjaztatásukat, mert nem vállalkoznak arra, hogy késő öregségükben keserves tanulás árán, birkózzanak meg egy uj nehéz annyaggal, umelynek teljes ismerete nélkül lehetetlenség boldogulniok ■■ A BUKSZÁD! ■ 1 természetes ásványvíz, gyógyhatású, hurutos bántalmaznál páratlan. Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. ______ a bikszádi fürdőigazgatóság.
