Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-27 / 21. szám
21-fk szám, Harmincadik évfolyam. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.---------T---------—.............. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL ! —-v HIRDETÉSEK -v— — ' hova a lap szellemi részére -vonatkozó közlemények, továbbá — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében Az előfizetés ára: előfizetések és hirdetések küldendők: vétetnek föl. Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre X kor. SO fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetések díjjal előre fizetendők. Fél » . . . 3 » 1 Egyes szám ára 16 > Eötvös-utoa 6. az. • # Telefon-szám : 73. Nyilttér garmond sora 20 fillér. 1 A drágaság okai és orvoslása. Dr. Ágoston Péter kiváló iró és jogtanár, Nagyvárad város laká9 és élelmezésügyi bizottságának előadója tudományos és gyakorlati értékű ela- borátumot dolgozott ki, melyben a drágaság kérdésével foglalkozik. A széleskörű ismeretekre valló elaborá- tumnak az adja meg különös értékét, hogy mig egyrészt a városok élelmezése megdrágulásának igazi okait feltárja, másrészt rámutat az orvoslás módjaira is. A drágaság enyhítésére oly intézkedések megtételét javasolja, melyek nemcsak Nagyváradon, hanem más városokban is foganatba vehetők. Tisztában vagyunk azzal, — mondja az elaborátum — hogy drágaság van. Mindenkit sújt. Mindenki siránkozik miatta. Mindenki ölhetett kézzel várja, hogy csoda történik és egy szép napon megszűnik a drágaság. Úgy vagyunk e bajjal szemben, mint az ismeretlen bacillusu járvány idején, amikor az orvos és a laikus az orvoslás eszméjétől súlyos fejjel jár, a járvány pedig tovább pusztit. Ha az orvoslás módjai felett csak gondolkozni akarunk is, tisztában kell lennünk a tényekkel. A közönség leginkább az élelmiszerek drágasága miatt panaszkodik, jóllehet az iparcikkek árai aránylag nagyobb mértékben emelkedtek. Az élelmicikkek közül azoknak az TÁRCA. . x.«» ^ . 1 vwv A lomhaság szigetén. — Ada Kaleh. — (Folytatás.) Sétáinkon utóbb mégis kapunk valamit, ami török. Ez egy kis piacfonna, bárom- négy török kávéházzal, egy mészárszékkel, ahonnan már messziről köszönt a kecskehus apart illata. Az egyik kávéházban a tulajdonos egyúttal borbély is, ami nehéz mesterség a törökök között és más, mint a nyugaton, mert a török ember nem a szakállát — Allah növessze nagyra — borotválja, hanem a tarkóját. Egy kőfal mellett,* a nyilt utcán parazsat égetnek s amellett sütkérezik egy fiúcska, távolabb a régi várrom sikátorai között török nők bujkálnuk és kiváncsi pillantásokat vetnek a gyaurra, a gonosz, a hihetetlen, a kitűnő gyaurra, akinek bolondos kíváncsiságából él ez a sziget. Később utunkon még többször találkoztunk török nőkkel. Valahányszor találkoztunk egygyel e hölgyek közül, mindannyiszor megátkoztuk és haszontalannak Ítéltük serdülő fiatalságunknak azt az éveit, amikor a mi nagy Jókaink (az ő kincses fantáziája mi mindent nem csinált e szigetből: Az Aranyember Timár Mihályának Senki szigete) regényeit olvasva, sóvárgó epedéssel gondoltunk a padisák odaliszkjaira. Elveszettnek ítéltük a fáradtságot, amellyel megtanultuk, hogy ára emelkedett nagyobb arányban, melyeket itthon és Európában termelnek és kisebb arányban a gyarmatáru. Nézzük meg, hogyan fest a drágaság számokban. Tiz évre visszapillantva, azt látjuk, hogy a leveshus 31, a borjúhús 79, a sertéshús 67, a hentesáru 60, a szárazfőzelékek 25 —60 és a kenyér 30 százalékkal, vagyis az összes élelmiszerek 60 százalékkal drágultak. Tudjuk, hogy setn a bérek, sem a fizetések ilyen arányban nem emelkedtek. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a táplálékok legkeresettebbje és leg- óhajtottabbja a hús. Tudjuk azt, hogy Magyarország állatállománya megfogyott s hogy úgy a földmivelésügyi kormány, mint a gazdák most minden igyekezettel azon vannak, hogy állat- állományaikat szaporítsák. Miután azonban a külföldről nem hozhatnak be elegeudö állatot s igy az állatokért rendkívül magas árak érhetők el, ez a törekvés nem sikerül. Ami élelmiszert behozhatnak, az is magas vám alá esik. Métermázsánkint a búzára 6.30 kor, rozsra 5.80 kor., lisztre 15 kor., árpára s kukoricára 2 kor. 80 fill., vágóökörre 9 kor. 40 fill., friss húsra 30 kor., füstölt húsra 45 kor., kolbászfélékre 50 kor., sózott s füstölt halra 30 kor. vám esik. Ezért drágább nálunk a búza, mint Londonban. Ezért mozdult meg két év előtt az ország a a török nő öltözéke a fared zse, a jasmuk és a csarcsai. Kár volt, nagyon kár volt megtanulni ezeket a nehéz idegen szavakat, amelyeknek filológiai pompája sehogyan sem illik azokhoz a piszkos és tarka rongyokhoz, amelyekbe bugyolálja magát a török nő, állítólag bugyogót, mellénykét és nagyszerű főkötőt hordván, valójában pedig egy minden szabás és forma nélkül való kaftán- szerű lepedőbe pólyázván magát. * A török nőknél vigasztalóbbak voltak a gyerekek, akikkel tele van ez a sziget. Kis fiuk és leányok, mind fezben, játszanak e szigeten, a várromok között, a temetőben, amely török szokás szerint a mecsetet övezi körül, a sáncokon. Mind borzasztó kedves, szalad az európai felé, akit nem ritkán magyar nyelven szólít meg, mondváu: — Gyaur bácsi, adjon krajcárt 1 Mások tréfásan és fenyegetve kiáltják az ember felé a gyaur szót, amelynek ifjúkori olvasmányainkból rettenetes az emléke, de amely itten kedves és a kolduló gyermekek szájából h llva, megenyhül, meghalkul, bohó é^ tréfás karaktert nyer. A kicsinyek ugrálók, vidámak, de mégis végtelenül elszomorítóak ezen a szigeten, ahol az ember alig lát felnőttet. Vagy öt percig, ami itt órákat és napokat jelent, megyünk végig a mecset felé vezető török utcán. Csupa kicsiny, piszkos náz és viskó, körülöttük valami kert, ami szigorú, magas deszkakerítéssel van bekerítve a nők miatt, a török nők miatt, akiket látni idegeu férfinak tiltja a Korán, az a Korán, amit Bajnos — hová lettek ó régi szerb s a román határnak az élelmiszerek részére való megnyitása érdekében. A múlt meg kellett hogy tanitson arra, hogy a drágaság ügyében minden mozgalom eredménytelen. Azért mo9t csakis a mi külön drágaságunk enyhítésének módjával kell foglalkoznunk. Ez annál indokoltabb, mert ha az ország különböző városainak élelmiszer- árait megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az árak nagyon különbözők, sőt például a kenyérre nézve azt, hogy ennek ára 1897. óta Pozsonyban volt a legkisebb, ellenben több évben Debrecenben s Kolozsvárott a legnagyobb. A hús Debrecenben, Miskolcon s Aradon a legolcsóbb. A zöldségfélék, gyümölcsre s tejre nézve nincsenek megbízható adatok. Érdekesen írja le a nagyobb kelendőségnek örvendő élelmi- és árucikkeknek folytonos emelkedését az elaborátum, amely egy világlátott, európai műveltségű ember érdekes megfigyelései. A külföldi és a magyar városok közötti különbséget, a következőképpen Írja le: A kölföldi és a magyar városok között az élelmiszerek ára tekintetében egy szembeöltő különbség van. Amig ugyanis a külföldön a legnagyobb és a legkissebb városok fő élelmi cikkeinek árai alig mutatnak eltérést, addig a magyar városok jó erkölcsök — ma már úgy sem vesznek túlságosan szigorúan, nem veszik szigorúan maguk a nők, akik e szent parancsokkal mit sem törődve, lusta kacérsággal viszik ki minden szurtosságukat a keleti szépségre szomjuhozó idegen elé. Az utcán padkák és a padkák egyikén ül a szent férfiú, a hód- zsa, az adakaleh-i mecset papja. Alig hogy meglát, felkel és elébünk cammog a szent férfiú, felajánlván, hogy néhány hatosért megmutatja a mecset belsejét. Átvezet a temetŐD, amelynek turbános sirkövei talán a legszebb, amit e szigeten látunk, majd az előírásos kúthoz, a haramhoz (minden mecset előtt kút kell, hogy legyen) érünk, amire a hodzsa kinyitja a mecsetet. A mecset egyetlen nagy fapadlós szoba. Mint jól nevelt idegenek, le akarjuk vetni saruinkat, hogy tiszteletben tartsuk a mohamedán vallás szabályait. A hodzsa nevetve inti le. Megmutatja a mecset berendezésének ravaszságát. Csak a mecset fele van szőnyeggel borítva és az ő koránértelmezése szerint a mecset csak a szőnyeggel kezdődik. A szőnyegtelen padló az csupán előcsarnok, anticamera, fórház, amint Pesten mondanák, ez még nem szent hely és az idegennek nem kell fáradnia azzal, hogy saruját levesse. Cipőitől tekintheti át e mecset minden szegény diszét, néhány szőnyeget és a dísztelen török oltárt, a mihrabot, amely szigorúan kelet felé van fordítva, Mekka irányában. Miután ezt is megtekintettük és a szent életű férfiúnak kezébe néhány osztrákmagyar piasztprt nyomtank, folytathattuk utunkat, amely egy miniatűr réten vezet át, ahol pontosan három tehén, négy kecske, élelmiszerpiacain még a hús és a kenyér árában is 10—25 százalékig terjedő, sőt nagyobb külömbséget láthatni. A porosz városokban a disznóhus kilója átlag 1 korona 76 fillér, a sonkáé felvágva 4 korona 20 fillér, egészben 3 korona. Nálunk az élelmiszerpiac szervezetlen. Nem a termelő teszi zsebre a nagy nyereséget, hanem az drágítja az élelmicikket, hogy több kézen megy keresztül, mig a fogyasztókhoz jut, mert a termelő nem jöhet a városba nagyobb mennyiségű áruval, mivel nincs hol elraktározza. A városnak tehát polgársága érdekében olyan intézményekről kell gondoskodni, melyek az élelmiszerek árainak nagyobb kilendüléseit megakadályozzák, mert ezek nem az állandó fizetésű 9 a munkás lakosság háztartásának egyensúlyát billentik fel, hanem a kereskedők és iparosokét is akik a város legfőbb fenntartói. Ha eredményesen akarunk a drágasággal megküzdeni, akkor állandó és ideiglenes intézményekkel kell kísérletet tenni. Állandók: 1. Községi kenyérgyár, melynek üdvös hatása — a budapesti tapasztalatok után — vitán felül áll s melyre nézve a bizottság már nyilatkozott. 2. Községi husszék. 3. Községi élelmiszer-közvetítés és megfelelő raktárhelyiségekről való két birka és — de ezt már nem tudjuk biztosan, négy volt e, vagy öt — liba legelészett. A sziget kakasa a régi hagyományokhoz híven, a temetőben töltötte idejét, a temetőben, ahol gyermekek is gomboztak, török gyermekek ugyanazt a játékot játszották, amit itt Pesten szoktak a Garay-téren. A legelőről egy várkapuba visznek, ahol végre láthatni valami eredeti és érdekes török emléket. Ez egy kőbe vésett török vers, amely a sziget meghódítójának, a nagy Mahmud szultánnak diosőségét hirdeti. Egy százados, Antal nevezetű, aki 1880-ban vigyázott e kietlen romantikáju helyen a keleti kérdésre, — __ bánatában megtanult törökül, megtanult verselni és magyarra és németre lefordította a verset. A fordítást két bádogtáblára pingálta rá és a közjogi paritásnak megfelelően a magyar és a német verset a török felírástól jobbra és balra rászögezte a várkapura. Itt közöljük a magyar fordítást, ami örökké hirdetni fogja, nem ugyan a nagy Mahmud szultán dicsőségét, hanem inkább azt, hogy a végzetes unalom mi mindent csinálhat, még egy nyugdijképes cs. és kir. századosból is: Ez mindenkinek ime nyitva A szerencse fényes útja, Mint Bök más jobb időkben Tiszta, az ég embere volt Nagy, erős, sok várat tiport. Jól tevő az embereknek Kik tettét nem feledték el Szerencséje kétszerezve, Midőn e várt is bevette RÓTH SIMON nagyválasztéku cipőraktárát ajánlok a t. vevő közönségnek, mint a legélesebb bevásárlási forrást. == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevrauz és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-cipők 1
