Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-22 / 16. szám

Harmincadik évfolyam. 16-ik scém. Szatmár-Németi, 1913 április 22. SZATMAR f VIDÉKÉ TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL 3 ,';1 HIRDETÉSEK -s— —— ■■ hova a lap szellemi részire vonatkozó közlemények, továbbá — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében Az előfizetés ára: előfizetések és hirdetések küldendők: vétetnek föl. Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetőiek díjjal előre fizetendők. Fél » . . . 3 » 1 Egyes szám ára 16 » 1 Eötvóa-utoa 6. sz. # V Telefon-szám : 73. 1 B NyUttér garmond sora 20 fillér. Népiroda. Annak a kialakulásnak a nyomá­ban, amely Szatmár-Németit nagy vá­rossá fejleszti, — lépten nyomon tapasztalhatjuk, hogy az előrehaladás­sal kapcsolatban egyforma sietséggel növekedik itt közöttünk : a nyomor, az elhagyatottség, az erkölcsök elfa­julása, szóval a nagy városok szenyje. A többi haladó városok mintájára nálunk is szükségessé 'vált tehát egy intézmény, amely a társadalom tömö­rülését kéri segítségül, még idejében orvosolni a bajokat és beékelje magát a gazdag és tündöklő fejlődés meg a szomoruságos elmaradottság közzé. A hivatalos bürokrácia nehézkes és lomha gépezetével nem képes le­hatolni az aprolékosságokból kialakuló nagy visszamaradások gyökeréhez, de maga is érzi, tudja, hogy a kívána­tos átalakulások egyik szinte leküzd­hetetlen akadálya az a társadalomban minden idő haladással együtt növekvő nagy távolság, amit az erősek, a dia­dalmas előre nyomulók nyernek az elhagyatott, a tudatlan, a nyomorgó hátramaradottak felett. Maga a hivatalos bürokrácia tartja tehát kívánatosnak az olyan szociális intézmény megteremtését, amely ön­zetlen egyesülésben, odaadással, ingyen TAUCA. világosítsa fel, támogassa, tanítsa a szegényt, a tévelygőt. Egyetlen társadalmi intézmény sincs ma, amelynek olyan terjedelmes jrogramja lenne, mint egy Nép­irodának. Útbaigazítja a vagyontalan jog­keresőket s ügyvéd tagjai utján, vagy közvetlenül bennt az irodában elinézi a kis ember ügyes-baját. Sürgős segélyt nyújt a szükolkö- döknek s az önhibáján kívül szeren­csétlenségbe esett embert gyámolitja. Terjeszti a közművelődést nép­könyvtárak létesítésével, tanfolyamok szervezésével. Programjává teszi Szatmár-Néme- tiben az évek óta vajúdó népfürdő megvalósitását. Foglalkozást szerez az igyekvő és szorgalmas embernek. Munkaalkalmat teremt az elnyo- morodott vagy korlátolt munkaképes­ségűeknek. És száz apró-cseprő, vagy nagy jelentőségű kérdésben mindenkor csak támasza és gyámolitója a népnek, elle- nörizöje a más intézményeknek, veze­tője, tanácsadója az élettel küzködőknek. Arad, Temesvár, Debrecen, Győr, Pécs, Kassa, Miskolcz városok mellett mi sem maradhatunk hátul e nemes, önzetlen, emberbaráti intézmény léte­sítésében. Granada. Irta: Dr. Barna János. (Folytatás.) Utunk véget ért hát. Itt állunk az Igazság kapuja előtt. Valamikor itt mond­tak Ítéletet a Korán szent törvényei sze­rint a bölcs kádik vagy pedig Granadának fönséges királyai. A kapuzat külső patkó- ivezete fölött kiterjesztett, nyitott, kőbe vésett kéz mered reánk a falba beillesztve. Bűbájos jelentőségű szimbólum. Az épitők képzelete szerint a gonosz szellemektől és ellenséges hatalmak támadásától kellett volna megvédenie a várkastély urait. Hiába volt a gondoskodó elővigyázat, mert megtörött a szimbolikus kéz ereje. Győzött a legnagyobb ellenség Granada urai fölött: a spanyol. Aki aztán hatalma alá hajtotta a várost az egész Dar.ro völ­gyével együtt. A régi tulajdonosoknak pedig, akik építették, a napfényes palotát, azoknak távozniok kellett messze, messze. Háza népével együtt utrakelt és el­költözött Boabdil király és lakatlan lett a vörös palota. A keresztény spanyol király­nak nagyon távol esett a félsziget déli részében fekvő város. Olykor-olykor meg­fordultak falai között, de mindig csak rö­vid időre. V. Károlynak, a hatalmas impe- rátornak lelkét megihlette ez a kis földi paradicsom s ha az európai politika en­gedte, szivesen időzött itt. Hosszas tartóz­kodásra is beakart rendezkedni, mert köz­vetlen az Alhambra tőszomszédságában egy nagy arányú renezánsz stilusu palotát kezdett el építeni. Kicsiny volt a császári udvar részére az Alhambra. Lassan halad­nak előre munkálatok, de a császárnak 1558 ban bekövetkezett halála megakasztja az építkezést. Utóda II. Fülöp még itt-ott építgetett édes atyjának nagy alkotásán, de végre is beszünteti a munkát és az épület befejezetlen marad. II. Fülöp rideg lelkét nem hathatta meg a bájos vidék és a mór kastély. De ez nem is csoda, mert aki az Escorial építésében lelte gyönyö­rűségét, az nem találhatott semmi szépet és megkapót a granadai tündérlakban. A tiszta reneszánsz modorban épí­tett császári palota hatalmas arányaival megfelelt volne a nagy császár igényeinek. A fehér márványból épült kolosszus mel­lett eltörpülni látszik, a vörös téglából készült alacsony és egyszerű külsejű Alhambra. De egy szempillantás alatt megvál­tozik a kép, amint beléptünk az Al- hambrába. Előttünk áll a Mirtusz udvar. A széles tér közepét hatalmas vízmedence foglalja el, a melyet mirtusz bokrok ölel­nek körül. Innen az elnevezés. A Mirtusz udvarból lehet jutni egy­felől a Követek termébe, másfelől pedig az Oroszlán udvarba. Az udvaroknak a mozlim, sőt még az andaluziai spanyol házaknál is nagy szerepe van. Ez a legár­nyasabb és leghüsebb része a háznak, mert a kicsiny udvarokat mindenfelől épü­let csoportok fogják körül s az udvar fái, valamint a középett levő vízmedence és szökőkút mind-mind hozzájárulnak ahoz, hogy nyáron, a tikkasztó hőségben kelle­Szatmár-Németiben is kell lelkes áldozatkész és felvilágosultat! gondol- kozó közönségnek lenni, amely észre­veszi, meglátja azokat a salakokat, amiket a nagyhullámmal hömpölygő előre haladás maga után hagy. s a melyek eleinte elenyésző csekélységek ahhoz, hogy azokkal a hivatalos élet bíbelődjön, — ám világrontó nagy hatalmasságok, ha megerősödve gátul torlódnak össze a kifejlődés elé. A „Szatmárnémeti Népiroda Egye­sület“ megalakulását nem is akadá­lyozza semmi s e néhány sor Írásnak is csak az a célja, hogy megértesse a közönséggel mikép ez intézmény a legtisztább ember baráti gondolatok­ból ered, hogy ebben az intézményben a résztvevők, sem hivatalokra, sem befolyásoló hatalmasságra nem számít­hatnak. — Itt maga az intézmény oszt alamizsnát s a lélek mélyén szunnyadó jó érzés hatalmaskodik magukon a résztvevőkön. Ennek a hatalmassá vált jóérzés­nek kell irányítani a készséget, részt- venni a megalakulásban. A „Népiroda* alakitói: Dr. Vajay Károly, Tánkóczy Gyula, Bartha Kál­mán, Bodnár Gáspár, Bodnár György, Dr. Tanódy Márton, Baranyi János, Dr. Lénárd István, Dr. Havas Miklós, Bölönyi László, Dr. Fekete Antal, Dr. Biró Elemér, Dr. Pirkler Ernő, Dr. sebb legyen ez itt tartózkodás. Az udvart körülvevő épület lakosztályaiból mindből vezet kijárás az udvarra. Itt az udvaro­kon tartózkodtak napközben a palota urai és ezért itt már teljes pompájában gyö­nyörködhetünk a keleti fantázia alkotá­saiban. Az Alhambra összes udvarait, sőt termeinek egy részét is ugró kút disziti. A mór épitőtechnika legbámulatosabb re­mekei közé tartoznak az Alhambra víz­müvei és szökőkutjai. Még a XIV. század­ban építették a mórok, akiknek roppant nagy nehézségeket kellett leküzdeni, hogy a völgyben tova hömpölygő Darro vizét föl vezethették az Alhambra ciszternáiba és szökökutjaiba. A művészi tökéletesség­gel épített vízmüvek még ma is teljesen jó állapotban vannak, de nincsenek hasz­nálatban. Csak január 2-án szökik fel a vizsugár magasan az összes ugró kutak­ban a város visszafoglalásának évfordulója alkalmából. Ilyenkor játszi enyelgéssel szökken magasba a viz, hogy azután meg­törve visszazuhanjon alá a medencébe s közbe pajkos csókokat váltsanak a millió kis részekre zúzódott vizcsöppecskék a a csillogó napsugárral. A már vány kutak vizérek csobogása hiába riasztja el a csön­det az arabeszkektől diszes falak közül, mert nincs aki hallgassa az ezer meg ezer regét suttogó víznek lágyan csengő mora­ját. Az ember szinte várná, hogy a ter­mek egyikéből kilép a naptól barnított, finom vonalú és ringó járású szultána, körülvéve udvarból gyeitől s amint előre halad megroppan lába alatt a kerekszemü kavics, s fogadja kelet fejedelmeinek hó­dolatát s majd aztán hallgatva figyel, mert a lantos énekbe kezd. Dalol Jemen bol­Halász Lajos, Klein Vilmos, Bautngar- ten Zsigmond, Dr. Schönpflug Jenő, Dr. Rácz Endre, Thurner Albert, Thei- telbaum Hermann, Dr. Papp Zoltán, Dr. Erdélyi Miksa, Kótay Lajos, Dr. Kovács I István, Kiszely Árpád, Küsz- ner Albert, Duszik Lajos, Papp János, Kótay Pál, Dr Tanódy Endre, Dr Bodonyi Alajos, Zsolnay Ármin, Reiter Jakab, Gara Sándor, Litteczky István, Foga- rassy Sándor, Radó Rezső, Szatmáry Ák őst, Dénes Sándor, Ferencz Ágoston, Dr. Dénes Viktor, Dr. Shik Elemér. Színházi esték. Hova tovább mindig üresebb padsorok, sötét háttérrel nagyszámban üresen tátongó páholyok, szezonvégi unalmas nyári hangulat uralkodik a nézőtéren. Csuk egyes kedveltebb színész vagy színésznő jutalom és bucsujátékára telik meg nagy reklámra a ház, a moly jóakaratulag eltekint a még ilyen alkalmakkor is minden összjátszást nélkülöző előadások felett. A kevésszámú közönségnek igazán a lehető legnagyobb negligálása nyilvánul meg egész észrevehetően a legtöbb előadásban. Hisz valóságos merénylet volt az Aranyem­ber, Kis Gróf, Herczegkisasszony stb. beta- nulatlan, unalmas, kedv és lélek nélküli előadása a hullgató közönség türelme ellen. Á készületlenség putástolására saját inventiójukból leadott rossz vicczek s szójá­tékok a színpadon keltettek a legnagyobb gaudiumot, úgy, bogy nem egyszer megakadt dog vidékéről s énekel Siráz illatos rózsái­ról’. A szultánok azonban már régen meg­haltak, a dalnok éneke is elpihent, csak a lelkűk lebeg a palota fölött s a megérző szív megsejti őket a csobogó vizárban, a levegőben, a palota oszlopos fülkéiben. Mindenüvé odavarázsolja lelkünk kelet­nek szépséges királynőit, kik uralkodtak hajdan napnyugaton a Darro völgye felett. S mintha a képzelet szülte képek valóra válnának, a termek egyikéből női kaca. gás hallatszik ki megszakítva a csöndet. Visszafojtott lélekzettel várunk, de kizony a szultánok helyett rezes arcú, rőt hajú, szikár angol turista hölgyek csapata kerül szemeink elé s kezökben a Kodak, hogy felhasználva a kellő napsütést egy sike­rült felvétellel gazdagítsák fénykép gyűjteményüket. Angol és mindenütt angol, kiket első sorban nem az Alhambra szépsége érdek­kel, sem az egyes termekhez fűződő bű­bájos regék; hanem az, hogy hát hol is lakott vájjon Washington Irving, a nagy angol költő. Nem szabad azonban Irving^ gel szemben hálátlanoknak lennünk, mert egy gyönyörűségekkel telitett könyvet köszönhetünk neki: az Alhambrai történe­teket. Sokáig lakott az iró Granadában s öreg emberek ajkáról leste el az Alhamb- rához fűződő regéket és mondákat. A hal­lottakat csokorba kötve földolgozta s ki­adta. Keleti fantázia alkotta meg ezeket a regéket s telve vannak a legillatosabb, a legszinpmpásabb részletekkel, a miket csillogó előadásával csak szebbé é& va­rázslatosabbá alakított át Irving a nélkül, hogy leközölte volna naiv hamvasságukat. ■ _______________(Folyt, köv.)__________ / RA TH CIMAW &agyválasztékú cipőraktárát Jf ll V 1 11 01.11 v 11 ajánljuk a t- vevő közönségnek, mint a levelesebb bevásárlást forrást. == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevrauz és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-cipők I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom