Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-15 / 15. szám
Harmincadik évfolyam. 15-lk szám. Szatmár-Németi, 1913 április 15. SZATMAR VIDÉKÉ TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 60 fill. Fél > . . . 3 . I Egyes szám ára 16 > SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdet élek küldendők : Morvái János könyvnyomdája, EötvöB-ntoa 6. as. * * Telefon-szám : 73. —v HIRDETÉSEK -v— — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenában vétetnek föl. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nytlttér garmond sora 20 fillér. Városi közgyűlés. A főispán akadályozva lévén az eljövetelben, a polgármester elnökölt. A kitelesitö küldöttség kirendelése után olvastatott a polgármester havijelentése. Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági Közgyűlési Törvényhatóságunk állapotára és intézkedéseimre vonatkozó havi jelentésemet az 1886. évi XXI. t. c. 75. §. a. o." pontja értelmében a következőkben van szerencsém előterjeszteni. Városunk önkormányzata és közigazgatási állapota a törvények és szabályok által előirt rendnek megfelel és az ügyek elintézésében akadályok, nehézségek nem fordultak elő. Mindenekelőtt bejelentem, bogy a m. kir. belügyminisztérium rendőrségünk továbbfejlesztésére 16.000 korona, államsegélyt folyósított. A leirat megjelöli azon elveket, melyek szerint az összeg a rendőrség továbbfejlesztésére felhasználandó. Kijelenti azonbún azt is, hogy amennyiben arra szükség nem volna, egyébb közintézmények létesítésére a közpénztár részére elszámolható. Előre látha tólag az egész összeg nem lesz szükséges rendőrségünk fejlesztéséhez, mert nálunk a < rendészeti szolgálatot a m. kir. csendőrség látja el, tehát'csak a rendőrtiszti személyzet és a polgári rendőrök intézmények fejlesztéséről lebet szó. Városi tanács kiadta a ren deletet a szervező bizottságnak, hogy a szűk' Bégesnek mutatkozó fejlesztéshez a program . mot készítse el és javaslatát terjessze elő. A Dinnyóskertben épült uj város rész nek az I-ső kerületből a IV-ik kerületbe átosztása tárgyában a m. kir. pénzügyminisztérium részéről az elmúlt hó folyamán meg jelent városunkban Dr. Hell István miniszteri osztálytanácsos és a kérdést részletes tárgyalás anyagává tette. Egyúttal a város közönsége részéről az általános házbérudó behozatala ellen benyújtandó fellebbezésre vonatkozólag is tájékozást nyújtott. Miután a bérbeadott lakrészek száma a jelenlegi kimutatás szerint csaknem 500-zal haladja felül a bérbe nem adottakat, semmi reményünk sem lehet az iránt, hogy uz egyes lakrészek hová sorozása ellen fellebbezést nyújtunk be a bérbeadóit lakrészek száma 500-zal csökkenttessék s igy a város az általános hézbéradó behozatalát -elkerülhesse. Éppen ezért a városi tanács nem is kifejezetten fellebbezést nyújtott be, hanem az összeirási munkálatokat általánosságban kifogásolta és kérte a ministert, hogy az összeírásnak egészen újból készítését rendelje el, amikor is reményünk lehet arra, hogy figyelembe véve a sok üresen álló lakást, a bérbeadottak száma pontos összeírás mellett nem fogja felülmúlni a bérbe nem adottak számát és a város az általános házbéradó behozatalát elkerülhetné. Érteeittetett a város közönsége, hogy a máv. helybeli állomásának kibővítése rövid időn belül meg fog kezdetni és egyúttal gépjavító műhely is fel fog állíttatni. Miután egy ilyen gépjavító műhelyben átlagosan mintegy 200 munkás dolgozik, különösen a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett annak mielőbbi- felállítása a. város fejlődése érdekében igen kívánatos. A kibővítési munkálatok tárgyalása alkalmával fel vettetett egyidejűleg azon eszme is, hogy a keskenyvágányu vasutak részére a Szamos vasúti hidon keresztül egy tehervágány vezettessék, ami nemcsak azért volna fánk nézve igen előnyös, mert közúti hidunkat mentesitené a teherforgalommal járó nagy megterheléstől, hanem megszüntetné a forgalmi zavarokat is, melyek leginkább éppen a tehervonat közlekedések miatt állanak elő. A városi tanács az előző évek példájáru intézkedett, hogy a .nyári hivatalos órák ismét egyfolytában tartassanak meg és elrendelte, hogy a hivatalos órák április hó 1-től október hó 1-ig d. e. 7 órától d. u. 1 óráig tartassanak az összes városi hivatalokban, természetesen ez évben is kivétettek azok a hivatalok, mélyekre a csak délelőtti hivatalos órák tartása ügyforgalmuk természete miatt hátrányos lett volna. Végül van szerencsém tisztelettel javasolni, hogy tekintettel arra, hogy a május havi közgyűlés Pünkösd másodnapjára esnék, a szab. értelmében a következő napra, azaz május hó 13-ra áthelyezéséhez méltóztassék hozzájárulni. A jelentést többek hozzászólása után közgyűlés tudomásul vette és kimoudta, hogy miután a jövő hónap második hétfője pünkösd, másodnapjára, tehát ünnepre esik, a közgyűlés a következő köznapon lesz. A közkórház épitésére nézve elfogadta közgyűlés a gazd. szakosztály javallatát, mely szerint a város felajánlja a szükséges 7 hold területet és e^fcnkivül 500 ezer korona készpénzt, a niég hiányzó 800 koronát pedig segélyképen a kormánytól kéri megadatni-még pedig lehetőleg még ez évben, hogy az épitkezés azonnal megkezdhető legyen. A Wesselónyi-utcai állami elemi iskolánál szükséges kibővítési munkálatokra beadott ajánlatok közül a Bottyán István ajánlatát fogadta él, a ki ugyan az előirányzott építési költségből csak 5 és fél százalék engedményt tett, mig Somogyi és Tarján vállalkozók 7 százalékot engednének, de a 23 ezer K-nál ez oly csekély különbséget tesz, kogy e miatt a helybeli ipar mellőzése nem volna megokolva. Kimondta közgyűlés, hogy a magyar kir. államvasutak által az állomás kibővítése céljára kért területet négyszögmóterenkint 1 K-ért hajlandó átadni. — Elrendelte a főmérnök által javaslatba hozott utcákon az aszfalt gyalogjáró készítését. — Dr. Szóbél József vegyész részére a kért 200 K családi pótlékot f. évi január 1-töl kezdődöleg megszavazta. Elfogadta a villamvilágitás részéről beterjesztett zárszámadást és hozzájárult a javaslatba hozott 60 darab árammérő óra beszerzéséhez. A nyugdijválasztmány javaslatára Dávidovits Dávid városi adóvégrehajtó nyugdíjazását elrendelte és részére a a milleniumi 5 év hozzáadásával 40 évet meghaladó szolgálati idő után nyugdíjként egész járandóságát állapította meg, egyszersmind buzgó és kifogástalan működéséért elismerést szavazott. Több más, kevésbé fontos tárgy elintézése után a közgyűlés 5 órakor véget ért. — Modern ruha himzóa, vagy isi- nórozás a legfinomabb előállításban, bármily anyagból, divatlap szériát vagy saját mintáim után a legrövidebb idő alatt elkészíthető: Reioh Zsófia kézimunka és rajztermében, Eötvös-utca 4. (Ruprecht-bás.) TAECA. Granada. Irta: Dr. Barna János. A Pyreneusi félsziget déli részében a termékeny Darro völgyében fekszik, a spanyolországi mór királyok utolsó városa. Hétszáz évig uralta a félhold Granadát s hosszú küzdelmes harcnak volt az ered ménye, hogy végre keresztény kézre került ez a város is, és kitűzhették az Alhambra ormára a keresztet. 1492 ben körülzárták a várost a Katolikus Királyok csapatai s rohamra készen állott a sereg, hogy leszámoljanak végre a gyűlölt mórral. Benn a városban napröl-napra fogyott a védőknek száma s Granada utolsó királya, Boabdil, nem hősi halálról, hanem a város föladásáról gondolkodott. Milyen szépen végződött volna az izlámnak gyönyörűséges története itt távol napnyugaton, ha Boabdil lelkében az A1 Manzórok hősi bátorságából csak egy parányi szikra égett volna. Hősi halál, ez lett volna méltó vég az Omajjádák utódjához, nem pedig gyáva, asszonyos megalázkodás s a város kapuinak önként való föltárása Fernando és Izábel csapatai előtt. A gyávaság diadalmas győzelmet ült Boabdil lelkén és átadta városát a gyözel mes spanyol királyoknak. A móroknak szabad elmenetelt biztosítottak a spanyolok és Boabdil a tenger felé haladtában a „mór sziklájáról“ visszapillantva elbúcsúzott szeretett városától. Fájdalma, keserűsége könnyekbe olvadt föl s a szív mélyéből fölkivánkozó könnycseppeket nem tudta visszafojtani. Megérezte bánatos szive azt talán, hogy amit itt vesztett a Darro virágos völgyében, azt sohasem pótolhatja és szerezheti vissza az életben többé. Hosszú századok siklottak le az idő forgatagában, de Granadában semmi sem változott meg, csak az emberek lettek mások. Uj nemzedékek léptek a régiek helyébe s az uj generáció már nem Alláht, nem Jehovát dicséri az Isten házában, hanem a Názáretit. A jelenlegi lakosság keresztény és spanyol, gondolkozásra és lelkületére nézve, de arcuk, az a maga jellegzetes vonásaival a régi lakosok em lékét idézi föl szivünkben. Granada lakos sága nem hasonlít a félsziget többi váró sainak népességéhez. Az itt látott olajbarna színű, s fátyolozott szemű férfiak és asszonyok Afrikának mórjait juttatják eszünkbe. A vér, az arc megmaradt arabnak, csak a lélek világa alakult át spanyollá. A város visszafoglalásának emlékére épült a hatalmas csúcsíves székesegyház a XVI. században. A kereszténység győzelmes diadalát hirdeti minden kis faragott kődarab az óriás arányú templomban. Itt alüsszák álmukat Spanyolország egyesitől Katolikus Ferdinánd és felesége Castiliai Izabella is. Nagy győzelmüknek színhelyén pihenik ki az életnek fáradalmait. De bármily ékes is a templom, bármily nagy művészei is dolgoztak a spa- nyolságnak a katedrálisán, mégsem ez képezi igazi nevezetességét Granadának, hanem a mór királyok hajdani palotája, az Alhambra. Ha semmi más látni való nem volna is a városban, ez az egy elegendő lenne arra, hogy idevonzza az idegeneknek nagy számát. Nincs is talán egyetlen spanyol városnak sem oly nagy idegen forgalma, mint Granadának. Legtöbb az angol, akik Gibraltárból rándul- nak át Granadába. A világi mór építészet legjelentősebb alkotása az Alhambra és a cordobai mecsettel együtt a két legnagyobb- szerübb emléke a mór kultúrának. Megkapja lelkünket az Alhambra szépsége és nem tudunk szabadulni varázsától. Bájosság dolgában túlszárnyalja nyugat bármely építészeti emlókéf. Szerkezetbeli konstrukciót azonban ne nagyon keressünk benne. A térnek nagy arányokban ható határolása nincs meg sem az Alhambránál, sem a cordobai mecsetnél. Téralkotásban már nyugat építőművészei jóval fölülmúlták az izlám építőmestereit. A mór épületek anyaga sem vetekedik a keresztény templomok vagy paloták épitö anyagával. A faragott követ, a fehér márványt a mór építészetnél a tégla és gipsz helyettesíti. Már említettük, hogy a mór emlékek jelentősége nem a szerkezet bonyodalmas voltában, nem a térhatásban csúcsosodik ki, hanem a festöiségben és az ornamen- tikális díszek gazdaságában. Az ornamentika változatossága és szövevényes csipke- szerű gazdasága csodálatba ejtő. Az Alhambránál az ornamentika pazarsága fölülmúlja a cordobai mecset díszítéseit is. Ami természetes is, mert a mór művészet kifejlődésének legmagasabb fokát az Al- hambrában érte el. Itt jutott zenitre építészeti tevékenységük. Keresztül haladva a város főútvonalán eljutunk az Alhambra hegy lábához, ahonnan árnyas fasor közt haladva fölsétálunk a pompázó királyi palotához. Kellemes az ut fölfelé. A lankás hegyoldal nem fárasztja ki az embert és a napnak perzselő sugarait fölfogják a fáknak hatalmas, széles koronái. Virágillat árad szerte a'teljes virágdíszben pompázó gránát almafákról. Az illat áthatóvá, mámorossá teszi a levegőt s mi haladunk előre, kitűzött célunk leié, hogy mentői hamarább megpillanthassuk a mór királyi kastélyt, az Alhambrát. A külső falaknál vagyunk. Repkény futja be az ódon várfalakat. A zöld levél ernyő, mint könnyű fátyol borul a falazatra. Csak itl-ott kandikál ki a haragos zöld színű levelek mögül egy-egy vörös tégladarab. _______________(Folyt, köv.)_______________ na gyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t wő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. MEGÉRKEZTEK á tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevrauz és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri*, női- és gyermek-cipők l
