Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-01 / 13. szám
Harmincadik évfolyam Szatmár-Németi, 1913 április 1. SZATMAR ££ _9 VI DÉKÉ •* a TÁESADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ES SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél » • . , . 3 » 1 Egyes szám ára 16 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, tovébbá előfizetések és hirdetések kUldendOk : Morvái János könyvnyomdája, Eőtvös-utoa 6. sz. * * Telefon-szám : 73. —v HIRDETÉSEK — e lap kiadóhivatalában — jutányos árok ellenében vétetnek föl. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Jó lesz, ha a tanács figyelemmel az itt elmondottakra lelkiismeretesen és alaposan tájékozódik (esetleg a közoktatási minisztériumban) afelöl, mi a nélkülözhetetlen a fölszerelésnél, és a legegyszerűbb és legszükségesebbnél egyebet nem szerez be az iskola részére. Kétségtelen, hogy a jelzett óriási összegnek talán a feléből is kiáll majd az, amire az iskolának szüksége van. A szegénységünk nyomorúságát ne cifrázzuk fel modernséggel. Záradékul pedig hadd ajánljuk a döntö tényezők figyelmébe az amúgy is jól ismert körülményt, hogy az építő ipar pangása okából alig élő iparosaink érdekében mindent, amit csak lehet, idehaza beszerezni parancsoló kötelesség. Még akkor is, ha esetleg egyikmásik tárgy eltér a diszében attól, amit a gyárak állítanak elő. Nemcsak az ipariskola növendékeit tartoznak istápolni, hogy megéljenek, hanem a megszorult — szüleiket is. Tanódy Márton. Takarékosság. Még koránt sincs eldöntve a nagy kérdés, vájjon helyes-é az eljárás, hogy az újabban keletkező tan- és nevelőintézetek épületei és berendezése messze túlhaladják azok jogos és megokolt igényeit, akik részére szánva vannak. Nálunk például a vasúti interná- tus és még fokozottabb mértékben az állami faipariskola hívták ki erre nézve a kritikát. Élénk en vitatták a kérdést: cél- szerii-é az alsóbb rétegekből szedett gyermekek és ifjak részére az addig átélt egyszerű életviszonyokhoz mérten fényesnek mondható uj helyzetet teremteni? Szükséges, jó és nem inkább káros befolyásu-é, ha a vasúti kisebb alkalmazottak szegény gyermekeit palotában helyezik el tanulmányaik idejére, amelynek végével nagyrészt újból csak szerény anyagi körülmények közé fognak kerülni ? Hogy pedig a faiparos tanulók részére a fejlett Ízlésű’ dúsgazdagok igényeit is kielégítő épület legalább is fölösleges, az kézenfekvő igazság, amely ellen alig fog bárki is szót emelhetni. Olvasható volt, hogy Párizsban a képzőművészet főiskolája egy ódon, rozoga helyiségben virágzik ; e sorok Írójának volt alkalma látni Weimarban, Goethe és Schiller városában, egy virágzó felső leányiskolát egy simafalu, százéves épületben, amely a nálunk nem régen lebontott Fehérházhoz hasonlít, a festészeti akadémiát egy hasonlóban, a hires zenekonzervatóriumot pedig egy középkori, sötét — börtönhelyiségben. Jellemző, hogy a hatvanastól a nyolcvanas évekig világhírnek örvendő bécsi egyetem halhatatlan tudósai olyan rozoga helyiségekben oktatták a föld kerekségéről köréjök sereglett növendékeiket, aminö pl. a most felhagyott katholikus főgimnáziumé. Az azóta emelt fejedelmi palotákban pedig pang a tudomány és hiányzik a világhír. Más szóval: az oktatás és nevelés teljesen független attól, hogy egyszerű, egészséges és más tekintetben is célszerű, avagy drága, pompával kiállított és berendezett iskolában nyújtják az ifjúságnak. Mivel pedig mi a legszegényebb nemzetekhez tartozunk, akik a kultúrának legszükségesebb eszközeit is alig vagyunk képesebb megszerezni: világos, hogy ilynemű intézeteink létesítésénél a lehető legnagyobb takarékosságra vagyunk utalva, olyanra, a mely gondosan kerülni kénytelen minden fillérnyi mellőzhető kiadást. * A napokban egy bizottság elé került a most épülő polgári iskola be- rendezésénék a kérdése. Tudvulevö, hogy ezt a soká sürgetett, mert rendkívül életképes és hasznos, intézetet akként hozzák létre, hogy az épületet és az első felszerelését a város adja, a fenntartását és fejlesztését pedig az állam vállalta el. Az István-téren emelkedik ritka épitömüvészi Ízléssel az iskola háza. Díszére fog szolgálni a környékének, de ugyanakkor hangosan fog tanúskodni amellett, hogy itt is elmulasztottuk a célt szem előtt tartani, meg a teherviselési képességünket, aminél- fogva legalább százezer koronával olcsóbban kellett volna építenünk. Tartós, világos, egészséges otthont az alsófoku tanintézetnek, amely kimondottan kiesebb pályákra hivatott embereket nevel majd a kis emberek gyér- in ekeiből. Túl vagyunk rajta. Nemcsak hqgy nem változtathatjuk meg a helyzetet, hanem már előre angazsálva vagyunk a polgári iskola mellé tervezett és annak a kiegészítését képező felső kereskedelmi iskola házát is ilyen arányokban fölépittetni. -XJjbói'százezer korona fölösleges kiadás. De a fönnebb említett berendezés ügye még nincs elintézve. Itt még nem késő a jobb belátás szerint'eljárnunk. Száztíz ez er koronára rug a költség- vetés. Tervbe van véve a legmodernebb, tehát a legdrágább felszerelés. Színházi esték. Míg a három ünnep nap alatt úgy délután, mint ette szinültig megtöltötte a publikum a színház nézőterét, addig a hét többi napjain a bérlőket kivéve, alig volt közönség. Egyedül a „Cigányprímás“ tudott vonzani nagyobb közönséget, pedig őszintén szólvu, a többi darab is megérdemelte volna TAUCA. "SUMS ■ Cordoba. Irta: Dr. Barna János. (Folyt..és vége.) Magának a menekülő Abdurrahman- nak lelkében fogarozott meg a mecset építésének gondolata s a költő és művész lelkű uralkodó maga is részt vesz a tervezés nagy munkájában. Arábia délceg növésű pálmái lebeghettek lelke előtt, mikor az építés nagy munkáját elkezdette, hogy fölépítse a nyugati izlámnak szentélyét, hova a mozümnek ezrei és ezrei majdan elzarándokolhassanak. 786 ban kezdik el a mecsetet építeni. Megindul a lázas munka és hordani kezdik az építőanyagot. A római isteneknek félig rómba- dőlt templomai szolgáltatják az építőanyag oroszlánrészét. Az uralkodó emberei bekalandozzák a félszigetet. Átmennek Afrikába, sőt a bizánci császárság területére is elkalandoznak és mindenütt összevásárolják a pompás márvány és porfir oszlopokat, hogy anyagul szolgáljanak az ujonan épülő mecsethez. Abdurrahman utódai szent kötelességnek tartották az alapító munkájának folytatását. Nagyobbitják a mecsetet déli, majd pedig keleti irányban, de ragaszkodnak mindenütt az alapépilmény stílusához, úgy hogy a hozzátoldások, mint szervés részek kapcsolódnak be az ősi mecset testébe. A nyitott udvart III. Abdurrahman (912—961) építette. A mecset alaprajza hatalmas négyszög, a mit azután 612 oszlop tagolt 19 hoszanti hajóra. És hogy a térbeli hatás nagyobb legyen és a mecset magasságát emelhessék az oszlopföket két egymás fölött elhelyezett — vörös és fehér- szinben' váltakozó — ivekkel kötötték össze. A felső ivezetek hordozzák azután maguk fölött a díszes mennyezetet. Ma egész teljességükben nincsenek meg az oszlopok, mert a mecset közepén lévő oszlopokból a spanyolok vagy százat kidöngettek és a kidobott oszlopok helyébe azután egy gótikus templomot építettek be. Belépve a mecsetbe első pillanatra nerr> ötlik szemünkbe ez a vandalizmus, a mi itt érte az izlam művészetének leggyö- nyörüségesebb alkotását. Csak ha a beékelt rész közvetlen közelébe kerülünk, akkor vesszük észre, hogy az oszlopok harmonikus rendjét megtörték s ott mered előttünk a tetőzetig fölnyuló csupasz, komor falazat. Elszomorító látvány és ijedten menekülünk az oszlop erdő sűrűjébe, hogy a karcsú oszlopok elrejtsék mielőbb előlünk a lidércnyomásként reánk meredező falat. El is tűnik a fal, mintha föld nyelte volna el, ha messzebb kerülünk tőle, tiz tizenöt lépésnyire, mert ugyanis az egymás mögött álló oszlopok a perspektíva törvényei szerint’ összefutni, összeszűkülni látszanak és igy elzárják a kilátást a templom egyik végétől a másikig. Csodás harmóniába látszik összefolyni elöltünk az oszloperdö és a festői halásnak oly magas fokát éri el, amely már nem fokozható tovább. Ez a festői hatás teszi azután oly kiváló műremekké a mecsetet és nem a szerkezetbeli művészete Ennek a hatásnak megalkotásában volt nagy a tervező művész. Mintha árnyas pálmaerdőben sétálnánk, és a fák dús koronái között nem tudna áttörni a napsugár. Bizalmas félhomoly dereng körülöttünk s ez azután még szebbé, még tündériesebbé varázsolja Allahnak főnséges templomát. Legszebb része a mecsetnek a mihráb, a mi itt kápolnává bővül. A mihráb, a mozlim templomok falába épitett fülke, a mi a mekkai irányt mutatja mindig s a mely felé fordulva kell az imánnak imáit elmondani. Mekkában maga a kalifa állott a mihráb elé, hogy elzengje hálaadó imáját a lefönségesebb lénynek, AUáhnak. Itt távol napnyugaton a cordobai kalifára hárult a szent kötelesség, hogy imádkozzék az egyetlenhez, az örökkévalóhoz, A!Iához. A cordobai mecset mihrábja fénypontja az egész épületnek. A fülke falait és bejáratát mindenütt a legművészibb módon stilizált arabeszkek díszítik, a melyeket azután körülölel a mértani idomokból megalkotott ornamentikának szövevényes. csipkézete, a mi a legegyszerűbb elemekből megszerkesztett ornamentikát a legváltozatosabbá varázsolja át. A kicsiny fülkét művészi szerkezetű és díszítésű kupola koronázza be, szintén a mór stilus összes báját magában rejtő stalaktitokkal fölékesitve. A mihrábnál, általában mint minden mór építménynél nagy szerepet játszik a zománcos tégla, mellyel az épületek belső falazatát dÍ9zitetlék. A mór zománc különbözik a ma készitett zománcoktól annyiban, hogy a mostan készültnek üveg fénye van, mig a mórok zománcos téglái, cserepei fémfényben csillogtak. S ha azután ezekre a napsugár rávetödik, akkor a zománcos lap a színskálának egész szépséges sorozatát varázsolja az ember szemei elé. A mór fayencenak legrégibb emlékei közé tartoznak a cordobai mihráb falainak zománcos téglalapjai, melyek csodálatos bájosságot kölcsönöznek a mihráb belső hangulatának. Amilyen meglepően szép és művészi a mecset belseje, épen olyan elszomorító látványt mutat a külső alakja. A mecset északi oldalán álló udvar, középett a kut- tal, szintén a pusztulás szomorú képét tárja elénk. Pompázó külseje sohasem lehetett a mecsetnek. Az izlam művészete a külsővel nem sokat törődik, a művészi kiképzés mindig az épület belsejében éri el a tetőpontot. A vastag vakolat réteget leh&ntva a falakról itt-ott ráakadtak még az eredeti alaprétegre, melyen megtalálták nyomait az ősi díszítésnek. A fen maradt részletekből igyekeznek legújabban a spanyolok rekonstruálni a mecset külső képét, s ma már a kapuzatok körül elkészültek a restaurálás nagy munkájával. Jó pár eszRftTfl eiMAN -nagyválasztéku c^pőra^tárát IV V 1 11 Ullvl V li ajánljuk a i vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást- ==-------Kö zvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevrauz és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinil úri-, női- és gyermek-cipők l
