Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-09 / 49. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. f' Élelmiszer-hamisítók. Általános a panasz a fővárostól kezdve a legutolsó faluig az élelmiszer- hamisítók ellen. Különösen pedig a mai időben, mikor épen az élelmiszerek ára is oly magasra emelkedett, hogy azoknak beszerzése majdnem a lehetet­lenséggel határos. A törvény csak ki­hágásnak minösiti, a büntetése tehát nem oly nagy, hogy az visszarettentő hatással lehetne az. elkövetőkre nézve. Fizetik a bírságot és aztán vígan to­vább manipulálnak, nagyobb körül­tekintéssel persze, mint azelőtt csele­kedtél a közönség pedig fizeti a drága pénzt és kap helyette mindenféle ár­talmas dolgokat, csak épen azt nem, amire szüksége van. Nagy áldás városunk lakosságára, hogy a hatóság a vegyvizsgáló állo­mást létesítette, mert mióta az mükö-_ dését megkezdte, azóta tudjuk, amit eddig csak sejtettünk, hogy nálunk is vannak sokan, akik az élelmiszereket Üzletszerűen hamisitják, s bizonyára sokakat vissza fog tartani jövőre az a tudat, hogy most már az ellenőrzés hatékony és aki nem eléggé óvatos, könnyen bajba keveredhetik. De maga ez a körülmény még sem elegendő a hamisitás végleges megszüntetésére. Nem régen, mikor egy pár mészáros ellen megindult az eljárás, mert a virslit és a kolbászt kátránnyal ha­misították, kértük a hatóságot, hogy a hamisító mészárosok neveit hozza nyíl­TARCA. ■ A hő. Irta: Pásztor Árpád. Ringva, lengve nagy pihékben, Álmodozva lágy fehéren, Nyarat és őszt eltakarva, A mezőkre, az avarra, Az' erdőkre, pusztaságra, Mint a felejtésnek árnya, A szivemben ... Fönn a légben, Halk zenével, lágy fehéren ... Tompán ... Szinte hallható — Hull a hó. Körülöttem semmi... Semmi. Valami készt menni... Menni. Ösmeretlen temetőkön, Fehérlő nagy hómezőkön, Uttalan utat keresve A csillámló végtelenbe, ... Pedig halkan, egyre esve, Minden léptet eltemetve; Tompán. — Szinte hallható — Hull a hó. vánosságra, hogy a közönség tájékozást szerezhessen, I tény leg ez sokkal többet érne a büntetésnél is, és gyökeresen segítene a bajon is. Nincs is semmi elfogadható ok a kíméletre, mert aki oly embertelen, hogy embertársai meg­károsítására ily módon törekszik, az kíméletet nem érdemel, a közönség érdekének megvédelmezésével szemben pedig minden más melléktekintet elesik. Akiket a hatóság élelmiszerhami- sitásért elitéi, az ítélet jogerőre emel­kedése után azoknak nevét, a kihágás nemét és a büntetését a lapok utján hozza nyilvánosságra, mert ez a közön­ség érdekében szükséges, miután csak Így fog kellő tájékozódást nyerni, hogy amikor élelmiszert akar vásárolni, kiktől óvakodjék. Az első követelmény pedig csak a nagy közönség érdeke lehet. A másik teendő pedig az volna, hogy a törvényhatóság Írjon fel a kor­mányhoz és a képviselőházhoz, hogy léptessen életbe szigorúbb rendszabá­lyokat az élelmiszerhamisitók ellen és ezen feliratot küldje meg a többi törvényhatóságoknak is, hogy hasonló szellemben, cselekedjenek. Épen most van munkában a biintetötörvénykönyv revíziója, esetleg egészen uj büntető­törvény alkotása, most volna tehát az alkalmas idő ezen országos bajon segí­teni. Az élelmiszer hamisítása pedig szerintünk több, mint kihágás, mert az valóságos bűncselekmény, amelynek büntetését ehhez képest kell kiszabni. Az ember élete és vagyona ellen irá­nyuló cselekményekről a büntetőtör­A karácsonyfa. Közeledik a karácsony. A családok­ban már beszélnek, suttognak arról, hogy honnan vegyenek karácsonyfát. Á váro­siak egyszer csak veszik észre, hogy a fenyő ágakat, kisebb nagyobb fákat árul­ják a piacon. A többi fák mind lehullatják már zöld leveleiket. Kopaszon állanak. De a fenyő örök zöld. Télen, nyáron egyforma. A jó Isten tehát a fenyőt igazán karácsonyfá­nak teremtette, hogy örök zöld levelei­vel örömöt, ünnepet vigyen a családokba. Azt mondják erre a pápaszemes tör­ténetírók hiszen a karácsonyfa pogány eredetű. Mikor a mai karácsonyfa — mondjuk szokások nyomaira akadtak, szent estének, karácsonynak hire-hamva sem volt. Jó, jő, megálljunk csak! Mindennek meg van a maga fejlő­dése, történeti magyarázata. * A germánokról, a mai németek ősei­ről feljegyezték, hogy évezredek előtt a mi karácsonyunk táján száraz erdei tus- kókat gyújtottak meg. És annak lángjainál imádkoztak az ő hatalmas istenükhöz — vények intézkednek, már pedig az élelmÍ8zerhamisitás mindkettő ellen irányul. Megkárosít vagyonúnkban és veszélyezteti testi épségünket is, való­ságos méregkeverés vagyonszerzés cél­jából, teljesen megérett arra, hogy nem mint egyszerű kihágás, hanem mint bűncselekmény vétessék figye­lembe. 2>, Színházi élet. i. Az életnek lehangoló mostohasága, mely az utóbbi időben erős hangfogót tett a legiöbb ember kedélyére s kifelé való megnyilvánulásokra, örömmel álla­pítjuk meg a szinházi életre hatást még eddig nem gyakorolt. Az unalmasan szürke közélet napjait színészeink bevonulásával felváltotta a föléledő elevenség jókedv s I zórakozás utáni vágy s az eddig bemuta­tott három újdonság iránti meleg érdeklő­dés mutatta, s meggyőzött bennünket ar­ról, ihogy a szórakoztatást illetőleg unalom­űző «téli esték osztályosai lesznek. A héten az Operett után a drámai s vígjátéki sze­mélyzet is bemutatkozott s nagyobb siker­rel mint az operett személyzet s könnyen megtörténhetik, hogy a drámai műfajt nem nagyon kedvelő közönség figyelmét és ..érd eklődését a jlráma és vigiáték felé fogja terelni, előnyben lesz az operett felett, melynek irodalma az elmúlt évben sláger darabot nem produkált. Kedden először ment Garvay Andor Bent az erdőn c. drámája, melynek tárgya röviden az, hogy egy letört ur a megmaradt kétszáz hóid irtatlan erdejébe vissza vonul s paraszttá akar lenni. Talán sikerül is neki, ha a földjén nincs milliókat érő réz. Ezért azután eljön a kulturember s vele jön a kultur nő is, ki‘az elbújt emberben feléb­reszti az urat. Férj és férfi szemközt ke­rülnek egymással s végezetül üres marok­kal marad mind a kettő, mert az erdő romlatlan ösasszonya végez a kultur nővel, ki elvette tőle az ő „emberét“. Négy sze­replő játszotta ezt a drámát. Boros Emil a letört ur s gazdasszonya Füzes Anna s a milliókat kereső ember pár: Kemény Lajos s Hahnel Aranka. Mind a négyen tisztességes munkát végeztek. Hahnel Aranka a kulturnőt a leghelyesebb fel­fogással, biztos művészi érzékével élet­hűen elevenítette meg. Hogy Füzes Anná­ban a drámai személyzet egyik legkivá­lóbb tagját birjuk, mint szerződött tag első szereplésével bizonyította be. Könnyű volt sikere a múlt szezonbeli szereplése után. A közönség őszinte, meleg szeretetét egész este érezhette. Tőle és Hahnettől várjuk a dráma népszerűsítését e szezon­ban. Boros az erősebb drámai érzelmeket érvényre juttatta, csak a gyakori váll- vonogatásröl kell leszoknia. Kemény a kulturembert alakította önálló, eredeti felfogással. A Cigányprímás előadása jóval alul­maradt a múlt szezon előadásainak. A szereplők nem hogy azon igyekeztek volna, hogy szezon kezdetén egy szép operett előadással gyönyörködtessenek bennünket, mintha minden szereplő csak azon töre­kedett volna, hogy a Cigányprímás muzsi­kájától elvegyék a kedvünket. Sugár nem énekelt, csak végig .szavalta az öreg ci­gány szerepét, frerő Babjával még foglal­kozni sem érdemes, Várnay a gondnok szerepét túlzásba hajtotta. Egyedül Bállá Mariska utólérhetlen Sárija volt az, ki a darabot a múlt szezonban sorozatos elő­adásra vitte. Pénteken a Villámhárító Monery és Nancey négy felvonásos vigjátéka került bemutatóra. Az ügyesen megirt szellemes vígjáték derült jókedvben tartotta a kö­zönséget. Hahnel egy félvilági hölgyet személyesített, ki Denisé kissé sikamlósán Votánhoz. Ez a tüzimádó szokás pogány szokás volt. Mikor a népek bálványokat imádtak. Ami arra mutat, hogy a lelkekben mindig élt a hit. A vallásos érzés és gon­dolat. De mert eltévedtek a helyes útról, az igaz Isten ismeretétől, helytelenül tisz­telték és imádták is az Istent. Ám inkább csináltak maguknak Istent... inkább bar­mokat imádlak, de lelkűk, életük vallás nélkül nem tudott lenni. Ez a jelenség nem a vallás, a hit ellen szól, mint azt sokan felhántorgatni szokták. Éppen mellette. A tudománynak is voltak ám ilyen tévedései, mint az ér­telemnek általán. Hát azért vessük el és kicsinyeljük azt a tudományt, mely ma már a helyes ösvényen világossága az emberi értelemnek. És azt mondjuk, hogy a tévedés az ő alapja. Abban a tévedés­ben már benne szunnyadt a helyes ut, a helyes eszme. így van a pogány szokásokkal, isteni tiszteletekkel is. Azokban benne volt a sóvárgás .. az igaz, valódi hit és Isten is­merete után. A megváltó születése után való vágy. Amint a történeti fejlődés mutatja is. Az egek harmatoztak végre. A nagy bizonytalanságba, rengeteg erdőségbe té­vedt embernek meghozta Jézusnak szü­letése az igazságot. A világosságot. A ke­reszténység, a megváltás idejében is meg- ! tartottak sok szokást az emberek, a mi­vel lelkűk érzelmeit, most már igaz hitü­ket kifejezhették. így például, mikor a germánok és a szláv-nép közt is terjedt a kereszténység: a most már keresztény karácsony táján megtartották a fa égetést, de ekkor bizony nem a pogány istenek, de az igaz Isten gondolatával, hitével és tiszteletével. A fák égetése helyett a karácsonyfa zöld gályáit vitték a családokba, melynek tör­zsét égették, mert belőle kisarjadzott — a hit reménysége az igaz vallás dús örök ágazata. És ezen a zöld ágakon gyúj­tották meg a viliágosságot. így alakult a fénytől csillogó ka­rácsonyfa, melyet a magyarok átvettek a szomszéd népektől. Hiszen magyar földön, magyar hegyeken bőségesen zöldéinek a karácsonyfáknak való örök zöld fenyők. Lassan-lassan aztán — az egyes ország­ban ismert fa, az ártatlan és boldog öröm­nek kegyes fája lett — a karácsonyfa, Bodnár Gáspár. — Az nj. fényképészeti és fes­tészeti műterem megnyílt Deák-téren, a Pannónia udvarának földszintén. Kényelmes kocsi bejárat. Tisztelettel Scherling Antal. — Telefon 375. jBJ mm és A1 MEGÉRKEZTEK!!! az őszi éTtéü idényre Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. összes úri-, női és gyermek valódi ehevro és box bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben-

Next

/
Oldalképek
Tartalom