Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-25 / 47. szám

Harmincadik évfolyam. 47-fk szám. Szatmár-Németi, 1913 november 25. szíthas TB ft : sh ff ■ _p TÁ RSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ES SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL 1 —v HIRDETÉSEK -v—------­hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében Az előfizetés ára: •lőflzetéaek és hirdetések küldendők : vétetnek föl. Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetések díjjal előre fizetendők. Fél > . . 3 » 1 Egyes szám ára IS » Eötvds-utoa 6. sí. 5 ♦ Telefon-szám : 73. i Nyilttér garmoud sora 20 fillér. Választás után. A vasárnap végbement választás eredménye nagy izgatottságot váltott ki, s a közönség körében annak le­folyása sok tekintetben kifogás alá vétetett. Nincs pedig sommi különösebb ok más mértéket alkalmazni, mint a minőt a megelőző választásoknál alkal­maztunk, mert a mi vasárnap történt, az hasonló módon a múltban sem történt másképen. Legfeljebb arról lehet szó, hogy ami a múltban kifogás alá esett, az most még fokozottabb mértékben ismétlődött, de ez ismét természetes, egészen a haladás törvé­nyein alapul. Egy pár törtető mindig akad, s miután ezeknél feltétlenül a költség és fáradtság nem kimélése biztosíthatja csak a sikert, ennek következménye szokott lenni, hogy a megszokott hely­zet felborul,'és egy-egy érdemes ember . lemarad, de viszont rendszerint egy-egy érdemes uj ember is bekerül és igy a mérlegen semmi változás nem történik Most is csak az ismétlődött. Nincs te­hát semmi ok tragikusan fogni föl a vasárnapi választás lefolyását, sérelem a közre nem származott, az a néhány egyén pedig, akinek a választás kelle metlen meglepetéssel szolgált, majd csak kibékül a helyzettel. A közérdek TÁRCA. VénUlés. Irta: Hevesi József. A levegő ittas volt a tüzes melódiák­tól, fiatal leányok, asszonyok kacagásától, isgató parfümök párájától, kacér pillantások csábos delejétől. Maga a bálterem olyan volt, mint a leydeni palack. Csak úgy pattogtak a szik­rák. És a vér, a fiatal vér forrott és lángolt. És az arcokon pirult a jókedv, a szenvedély, az ifjúság, a szerelem. A padlón a lábak dobogták el a szi vek apró viharait. Mámor úszott a teremben és a levegő ittas volt. . . * ­És a mámor izzó hullámain, mint vi­haros tengeren az edzett úszó, biztosan tar­totta fenn magát Lion, a szőkef-ürtös, Krisztus-szakállu Lion. Kacér -pillantások csábos delejétől el nem szédült. Bársony kaciók lángoltak a kezében, de ő meg nem gyuladt. Pattogó szikrák ellen vértezve volt már az ő szive. Hóditolt, de nem hódolt. A tüzes melódiák C9ak hangulatot éb­resztettek a lelkében, de rabul nem ejtették. Táncolt mindenkivel úgy, hogy a lelke is ujjongott annak, a kivel a sima padlón végiglejtett. Gyújtott, de nem égett. hangoztatása úgyis csak egy megszo­kott jelző, amit sem a jelöltek, sem pedig a yálasztók másnak nem is tekintenek. Két uj jelenség mellett azonban mégsem lehet szó nélkül elhaladni Az egyik a jelölteknek a választás napján a választási helyiség előtt való viselkedése, a • másik pedig a városi tisztviselőknek jelöltsége és az e körül kifejtett tevékenysége. Eddig legalább, ha a választás napjáig nyakán volt is a jelölt a választónak, a választás nap­ján békét hagyott neki, de most már reggeltől estig a legtöbb jelölt ott dolgozott a választási helyiség előtt és valóságos futbál játszma fejlődött ki, amiben a lupda szerepét a választó töltötte be, akit egyik jelölt ide, a másik jelölt oda rugóit, mig végre alapos megdolgozás után a kapun, a választási helyiség ajtaján berepült Hogy micsoda átdolgozáson mentek az egyes cédulák keresztül, azt a szava­zatok felbontásánál lehetett látni, s hogy ezt a munkát a jelöltek saját,- keziileg végezték, csak az nem látta, aki nem akarta. Ami pedig a tisztviselő jelöltek viselkedését illeti, az már egészen kü­lön rovat alá tartozik. Ki milyen szak­ban működik, az oda tartozó személy­zetet használta fel a korteskedésro, s ami hatalom állásánál fogva kezében A sejtelmes leánylelkek megnyitották apró kis ablakaikat és fiatalságuk ezüzi varázsát lövelték feléje. És Lion kéjes gyönyörrel élvezte a fakadó bimbók tuvaszi illatát. De egyik bimbóhoz sem hajolt le job­ban, hogy letépné . . . A mámor izzó hullámaiu a szőkefür­tös, Krisztus-szakállu Lion biztosan tartotta fenn magát . . . van, szerepeltette a cél érdekében. A közönség már magát azt a tényt, hogy tisztviselő bizottsági tagságra pályáz­zék, elítélte, mert nagyon furcsának találta, hogy akik felett a törvény- hatósági bizottság van az ellenőrzést hivatva gyakorolni, azok most ebben az ellenőrzésben maguk is részt ve­gyenek, de mert | törvény nem tiltja, hogy tisztviselő bizottsági tag ne le­hessen, nem tehetett, egyebet, minthogy a tapasztalt törekvéseket illetőleg hely­telenítésének adott kifejezést. Azok a tisztviselők tehát., akik meg lettek vá­lasztva, egyenesen a törvényhatósági bizottság akarata ellenére kerülnek be a közgyűlésbe és igy kizártnak tart­juk, hogy | felett a bizottság hallga­tással napirendre térhessen. Már a mostani berendezkedés mellett is na­gyon sok azon bizottsági tagok száma akik a felsőbbséggel szemben bizonyos alárendeltségi viszonyban vannak, a független eleinek kiszorításával ezek­nek számát még szaporítani, valóságos harakiri volna, amit a bizottság magán elkövetne. 'Annyi bizonyos, hogy a közönség körében e miatt első sorban a polgár- mestert ítélik el, de erről majd egy más alkalommal fogjuk véleményünket elmondani. 2>. ÉljUnk olcsóbban! Hiszen élnénk mi olosóbban, csak le­hetne. Da minden drága. A családnak adott konyhapénz egyre kevesebb. Növekszik, na­gyobbodik mindennek az ára. Az élelmiszer 10 év alatt 60°/o-al lett drágább. Az egész világra kiterjedt áremelkedési tendenciával állunk szemben, és tudtunkkal a bajor asszo­nyok egyesültek, hogy a piac elviselhetetlen drágaságának búdat üzenjenek, ökot utánoz­ták uz osztrák gazdaasszonyok és most mi- nálunk Budapesten van megalakulóban u piaci drágaság kérdése első sorban a házi­asszonyokat érdekli. Hiszen a kenyérkereső, kenyérkereseti viszonyúi szerint átadja fele­ségének a konyhapénzt, ez bizony egy fix- ősszeg, melybői néhány év előtt még a ház­tartás költségeit fedezni lehetett, — de ma az árucikkek megdrágulása következtében, éppen a gazdaasszony szenved súlyos gondo­kat, hogyan lássa el családját, mit adjon annyi éhes szájnak és hogyan lehet a konyhu- pénz fix összegéből egy hónapon át kijönni? És mivel a hatóság nembánorosággal kezeli ezt a nagy kérdést, társadalmi térre kell vinni az ellene való küzdelmet. Mi arra buzdítjuk gazdasszonyáinkat, hogy meg se várva a budapesti gazdaasszonyok szervezé­sét, egyenesen a viszonyainknak megfelelő módon indítsuk meg szintén a piaci drága­ság ellen a harcot. Bizonyos, hogy egyértelmű elhatározás mellett győzni fogunk. Hiszen van is tnár reá példa. Makó városa a felállí­tott hatósági husszékkel rövid egy hónop alatt 3ő°/o'b1 enyhítette a húsárakat. Ter­mészetes, hogy a gBzdssszonyok küzdelme egymagában sikerre nem vezethet. A.hatóság segítségére szükség van. Mi úgy gondoljuk * i Klárissz fekete szemeire sejtelmes áb­rándok fátyola borult. A bimbófakadás édes gyönyöre fogta körül. Valami történt e szivében. Úgy dobog ! ' És a vére ... a vére . . . Most táncolt vele . . . Istenem, milyen tánc volt 1 Keze a kezében. És a tekintetük mikor találkozott, mintha szikrák eercegtek volna. És ezek a szikrák lobbot vetettek. És a zene úgy ujongott és zokogott. És a levegő tele volt mámorral . . . A szive pedig megtelt félelemmel, mint a fiókgalambé, mikor az ölyv ott csapong felette a levegőben. Olyan gyöngének, olyan védtelennek érezte magát. És úgy szerette volna, ha az ölyv le­csapna reá és vinné magával. Mikor ránézett szép szőkefürtös fejére, a szemében áhitatos könyörgés volt: „Édes ölyvem, ragadj el magaddal 1“ De az ölyv büszke volt és nem akarta elragadni. És az áhitatos tekintet tovább könyör- gött: „Tied vagyok, vigyél ei l“ De Lion csak mosolygott... csak mo­solygott és a tüzes melódiák dallamára tán­colt a fiatal leánykával, Kláriszszal és gyö­nyörködött a tavaszi bimbófukadásban. Aztán visszavezette a helyére és Klá­rissz fekete szemeire sejtelmes ábrándok fátyola borult... ■* . Ezer bimbó fakadásásábaa telt gyönyö­rűsége a Krisztus-szakállu Lionnuk. A merre járt, a merre kelt, piros bim­bókat kinált neki az élet. És ezek a bimbók mind fölpattantak, ha ő közeledett feléjük. Mintha u tavasz langyos, rügyboutó szellője járt volna előtte. ö azonban nem tépett le egyetlen egy bimbót sem. Neki csak az illat kellett, a virág nem. Hogy harmatot sir utána a bimbó: mit bánja ő ? . . . Ment, ment tovább diadalról diadalra, mint egy tündérkirály, kinek útjára virágo­kat hintenek az erdő lenge vilii jói. Ment ment. És előtte járt a tavasz langyos, rügy- bontó szellője. És neki ezer bimbó fakadásában telt gyönyörűsége . . . De hajh, az évek múlnak, múlnak múlnak . . . És csillágvilágok kialusznak. És a nap tüzforrása is apadoz. És a vulkánok elpihennek. Fogy, fogy minden. A szőkefürtös. Krisztus-szukálu Liont is megcsapta egyszer csak az örök múlan­dóság lehelete. Bizony megcsapta! És a mint az évek leperegtek, mint hervadó rózsáról u ványadt szirmok, lassacs­kán érezni kezdte, hogy körülötte változik sok minden. Az erdő színe. A virágok. Az ég. Fogy, fogy minden . .. Piros bimbók nem borulnak többé az útjára. És hová lett a tavasz rügybontó szellője ? Mi ez? Mi történik körülötte?- Női szemek villogását hiába lesi. Kacér pillantás nem esik reája. Apró kezek nem lángolnak többé a kezében. A sejtelmes leánylelkek apró ablakai mintha bezárulnának az ő közelségében. Hát már ősz volna ? És az évek, hajh, múlnak, múlnak, múlnak! . . i * Valami édes vágy fogta el. Valami bus melankólia. Don Juan, az öreg dón Juan álmodozni kezdett. Ott kóborolt az erdők zöld szentélyében. De biába leste a madaruk dalát. A levegő ittas volt — mint egykoron a bálteremben — tüzes melódiáktól, izgató parfümök párájától ... Oh, de hol vannak a kacér pillantások? A forró sóhajtások? A lángoló szemek ? A lombok között turbékolni kezd egy galamb. És az egykor szőkefürtös, Krisztus­nagy választékú cipőraktárát Jí • / «a | i r I •• aa f l • J 1 | fl 1 ■ r r l r p ^ i —— ajánljuk a t vevő közönsépek, mint a legolesébb bevásárlási forrást. ===== Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. MEGÉRKEZTEK!!! az őszi és téli idényre megrendelt összes őri-, nőies gyermek valódi ebevre és box bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben

Next

/
Oldalképek
Tartalom