Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-21 / 42. szám

Harmincadik évfolyam. 42-fk »rám. Siatmár-Németi, 1913 október 21. fi * * TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 60 fill. Fél > . . . 3 » I Egyes szám ára 16 > SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők: Morvái János könyvnyomdája, Eötvös-utoa 6. u. ♦ * Telefon-szám : 73. —HIRDETÉSEK -V— — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ollonában vétetnek föl. A hirdetések díjjal elére fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Városi közgyűlés. Nem túlságos sokan, de mégis elegen voltak' a tegnapi közgyűlésen a városatyák és az érdeklődést meg­lehetősnek mondhatni. A tárgysorozat sem tartalmazott valami rendkivüli dolgokat, de mégis elég fontosak vol­tak arra, hogy az érdeklődést ébren tartsák, teljesen érthető tehát, hogy itt is, ott is akadván egy felszólalás, sokkal tovább folyt a tárgyalás, mint előre gondolni lehetett volna. Az elnöklő főispán megnyitván a közgyűlést, kirendelték a hitelesítő küldöttséget, mely után következett a polgármester havi jelentése. A jelentéshez a polgármester pótlólag hozzá tette még, hogy a vá­ros egy angol és egy német pénzcso­porttól a részére szükséges kölcsönre nézve ajánlatot kapott s miután az angol ajánlat visszavonatott, ellenben a német továbbra is fennáll és e te­kintetben bizonyos felhatalmazásra van szükség, hogy az esetleg ered­ményre vezessen, kérte a felhatalma­zás megadását, a mit a közgyűlés a jelentés tudomásul vétele mellett meg is szavazott. Intézkedett közgyűlés a jövő hó­nap 23-án végbemenő bizottsági ta­gok választására nézve, kirendelvén a TÁRCA.-»H<­Este van. Stefin Hajdú belerúgta a levegőbe idomtalan bakancsát és peckesen — a hasát behúzva, a mellét kimeresztve — rengette a szoba padlóját. A két karját ráfonta a há­tára és a lábát ciapdosva, úgy próbálta a diszmenetelést, amelyért egyébbként a hót minden napján ugyancsak potyogtatta a sok könnyeket. Vasárnap este volt és a regruták ott gubbasztottak a legénységi szoba hosszú padján, a sáfránsárgára súrolt asztal mellett. Stefin Hijdu tovább próbálkozott, kemé­nyen vágta ki a lábát, de egyszerre csak odakapott a bokájához és fölorditott: — Benne a görcs ... és odabicegett a pádhoz, a sanyargatott lábú bajtársuk közé. Stefán Hajdú — akit még négyhét előtt becsületes nevén Hajdú Istvánnak neveztek — meglóbálta kerek nagyfejét és tenyerei­vel körülnyomkodta a fájós lábát. A szobában csönd volt, a regruták gunnyasztó csoportját halványan világitotta meg a fölöttük függő petróleumlámpa, mely­nek sápadt világossága kiizködÖtt, föl-föllob- banva versengett a késő őszi este idesurrant árnyaival a szomorúság borús szine rászál­lott a baka ágyakra, az ezek fölött elnyúló állványokra és a daróctakaró, a holmit őrző borjú, a kinos gonddal egymásra hajtogatott gúnya, a tetejükön ágaskodó csákó, minden Bzomorkodott a szobában, a méla árnyak ráborultak mindenre. 4 választó kerületbe a szavazatszedő küldöttségeket. Elénk vita keletkezett a villamos tnü tovább fejlesztésére nézve beter­jesztett tanácsi javaslatnál, mely tud­valevőleg I millió kétszázezer korona költséggel van előirányozva. Dr. Ta- nódy Márton indítványozta, hogy a kérdést, tekintettel főként a mai pénz­viszonyokra, vegyék le a napirendről. A polgármester ezzel szemben kifejtette, hogy a tervezet tekintettel a felsőbb jóváhagyás hosszadalmas voltára, fo­gadtassák, el, a megvalósításra nézve pedig majd annak idején határozzon a közgyűlés, ha a szükséglet tényleg fentforog és a pénzügyi viszonyok a terjeszkedést megengedik. Dr. Kereszt- szeghy Lajos, dr. Weiiz Sándor, Ko­vács István vizmüigazgató, dr. Fejes István és dr. Glatz József felszólalása után a közgyűlés aztán ilyen értelem­ben is határozott. Már régebben el lévén határozva az utcák uj házszámozása, a tanács bemutatott a házszámjelzö táblákra nézve tett ajánlatok mellett beérkezett .főbb mutatótáblátr melyek közül a közgyűlés a fehér zománcozott fekete betűs mintát fogadta el, mint a mely nemcsak a legolcsóbb, de a legcélsze­rűbb is. Ezzel kapcsolatban a gazda­sági tanácsos indítványára több utca­nevet megváltoztatott, igy a többi " A regruták pihentek, elgyötört testük ránehezedett a padra és a Dyakuk, a fejük — melyet a kinos hetekben egyre meresz­tettek — behúzódott válluk közzé. A ‘vusár- napi diszkabát gombjai és lábukon a bakan­csok fényeskedtek, sőt ahogy rájuk hullott a petroleum lámpa egy-egy sugara, szikráz­tak — de a ruha alatt elborult bennük min­den és keresztül húzott testükön a csüggedt érzés: benne a kátyúban, soh’se leszen máskép . . . Egy ideig nem is beszélgettek, pedig a képzeletük egyre hánytorgatta a furcsa gondolatokat; de ezek annyira rászál- lottak a szivükre, lelkűkre, hogy egymás mellett, de külön melegedtek belé emlékeikbe, melyektől régen, nagyon régen elszakadtak már ... És kiröpültek a katonagunyából és újra belezökkentek a polgári sorba, a gyárba, a szántóföldre, a boltba, ahol nem kell pecke­sen járni, megszakadásig emelgetni a fegy­vert. A szenvedéstől megroggyant bakák igy pihentek és vasárnap estéjén táradt fejük­ben szabadon kóvályoghattak a múltidéző gondolatok. Ráemlékeztek a néhány hét előtti időre és minden kiszinesedett előttük, ami akkoron csúf, kietlen, ellenséges volt. A munkás visszavágyódott az emberevő gyárba, ahol a tűzkeblü kazánok fogyasztották a húsát, tüdejét, a kereskedősegéd rágondolt a pultra, amely mellett naphosszant a lábait váltogatta, estére már a gerince is roppant és minden, a legrosszabb is megszépült, mo­solygott feléjük, a hogy kiteregették maguk elő« polgári életüknek apró-nagy eseményeit. Lelkűknek ez a vigasztaló játéka azután megduzzasztotta bennük a beszélő kedvet és között a Hungária-közt dr. Farkas Antal-utcára, a mivel egy régi mulasz­tását pótolta, emléket állitván egy oly férfiúnak, ki több évtizeden ke­resztül vezéralakja volt közéletünknek. A dr. Makay Ágoston elleni be­csületsértés is szóba került, amelyben tudvalevőleg a Kir. tábla ismét elle­nünk határozott, nem adván helyt az ujrafelvételnek. A tiszti főügyész in­dítványozta, hogy újból tegyünk kí­sérletet az eljárás folyamatba tételére, amit a közgyűlés el is fogadott. Az uj honvédlaktanya építésére vézve a közgyűlés, újból precirozta, hogy minő feltételek mellett hajlandó az építkezésekbe belemenni és a ha­tározatát a honvédelmi miniszterhez felterjeszteni rendelte. Sok baj van a a katonasággal, annyi és oly drága a részükről támasztott igény, szinte érthető, hogy a közönség körében mind­inkább kezd az a hangulat kialakulni, mely ilyen célokra további áldoza­tokat hozni nem hajlandó. A gazdasági szakosztály javasla tával szemben kimondta a közgyűlés, hogy a járványokra tekintettel egy külön elhelyező intézetre azok részére, kik a járványos beteggel érintkeztek feltétlenül szükség van és e célra dr. Keresztszeghy Lajos indítványára a régi katonai fegyverraktár helyiségét jelölték ki. A hatósági bizonyitványok hiva­talos másolatok és kivonatok dijjára nézve beterjesztett szabályrendeletét Figus Albert főszámvevö, dr. Fejes István, dr. Glatz József, dr. Kereszt­szeghy Lajos és Mátrai Lajos felszó­lalása után azzal a módosítással fo­gadta el, hogy a befolyandó dijjak egészben a közpénztárt illetik és azok­ból a tisztviselőknek semmiféle juta­lék nem jár. Végül több kisebb fontosságú tárgy elintézése után kihirdette dr. Dasek János helybeli cs. és kir. ezredorvos orvosi oklevelet, mire a közgyűlés há­romnegyed 6 órakor véget ért. n. — A közigazgatási bizottság tegnap délelőtt 10 órakor tartotta rendes havi ülését a főispán elnöklósével. Jelen vol­tak: dr. Vajai, Károly polgármester, Kőrös­mezei Antal főjegyző, dr. Antal Sándor tisztifőügyész, dr. Jóger Kálmán főorvos, dr. Lénáid István érvaszéki tanácsos, Kacsé Károly kir. müszuki tanácsos, Plachy Gyula kir. pénzűgyigazgató, Bodnár György kir. tanfelügyelő, Jákó Sándor kir. ügyész, Czilly György kir. állatorvos, Bartl Ferenc h. gazdasági felügyelő és Korányi János, Visky Károly, Losonczy József, dr. Fejes Isván, dr. Farkas Antal bizottsági tagok. Az első tárgy, mint rendesen, a polgáripesteri jelen­tés volt, melyből megemlítjük, hogy szep­temberben 14 beköltözés és 51 kivándorlás volt. — Az egyes előadó jelentéséből megemlítjük a következőket: A pénzügyigaz­az uj bakák e szomorú őszi estén a csöndes borús szobában vallottak egymásnak. Egy hosszú képű szőke fiú ábrándozva beszélt o fekete világról, ahol ő dolgozott, Beszélt a mélységes tárnákról, a komor fa­lakról, amelyeken a csákányukkal kocogtat- tak és a bánya testéből lábuk elé görditet ték a csillogó kőszén darabokat. A bányász fiú szava nem volt gyűlöl­ködő, a fekete rém tetszett neki, sőt dicsérte a tárnákat, ahol jó meleg van ... És rágon­dolt a hajnali rukkolásokra, a dércsipte mezőkre. Egy másik fiú Pestről beszélt. Pincér volt és szívesen magyarázta, hogy élnek az urak ott fenn. Furcsa város az, mikor a nap elmegy aludni, az emberek felkelnek. Ki- gyuladnak a villamos lámpák és az embe­rek csak mu'atnak. Soha mást nem tesznek. A pesti emberek fütyölnek vagy táncolnak és isszák a borokat, a pezsgőket. így látta ő mindig . .. így sorjában mindenki elmondta, mi­volt azelőtt, honnan jött, csak az egyik reg­ruta hallgatott, aki a pad közepén mozdu­latlanul ült. Köpeny eg volt rajta, melynek széles ujjába belecsuztatta kezeit és kar­jait keresztbe fektette, úgy pihentek az ölében. — Hát te barát, hogy kerültél közi- bénk ? — szólt a hallgató regrutához az egyik katona. A barát kiegyenesedett és rá­nézett a regrutákra. Mindenki tudta róla, hogy papféle volt és a viselkedése rávallott az ilyen életére. Ha beszélt, akkor a szava áhitatosan hangzott és ba végigfeküdt az ágyán, a két karja rögtön keresztbe fonódott a mellén. Mindig igy aludt. A barát ránézett a regrutákra és újra meggörnyedt, nagy kopasz feje lehanyatlott a mellére. És mikor a katonák tovább fag­gatták, hogy élt ezelőtt, most már válaszolt, de nyugtalanul és a szemét a földre szegezte. Megkísérelt a sátán, azért vagyok most itten... Aztán éneklő hangon — a hogy a a hajnali misét olvassák — beszélt a barát: — Éppen a fölszentelés előtt, öt évig voltam újonc és kiepap és már készültem a fölszentelésre. Ekkor egy éjszakán eljött hoz­zám a sátán . . . Elhozta magával a bűnös vágyait és beléoltotta az én tiszta szivembe. Azóta nem volt se éjjelem ee nappalom. Ki­léptem a szerzetből . . . A barát beszédét megszakította a nagy ijedség, mely elkapta valamennyit a hirtelen pillanatban, amikor a szobába betoppant a szobaparancsnok. Lógékony bajusza meglen­gett a levegőben, amikor rákiáltott a regru­tákra. — Bakák vagytok vagy micsodák ? Derüljön ki az a sok savanyu ábrásat mert... A haragos katonába beDrekedt a ká­romkodás és dühösen mutatott az egyik ágyra, amelyen a daróc takarót a fejére húzva feküdt egy regruta. De aztán kegye­sen elnevette magát: — Hajrá regruták, bakatréfát csinálunk. A regruták látva, hogy a rettegett em­ber mosolyog, ők is neki bátorodtak. Vidá- modni igyekeztek és mikor a szobaparancs­nok kiadta a jelszót: Temetni fogjuk a po­ros fülüt . . . fürge sietséggel köréje tömö­rültek, a fegyverükre rátüzték a szuronyu­kat és engedelmesen felállottak az ágy két oldalán, ahogy a parancsnok elhelyezte őket. ROTH Sl nagyválasztéku cipőraktárát U ajánljak a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást­ír es m MEGÉRKEZTEK!!! az őszi és téli i Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. megrendelt összes őri-, női és gyermek valódi chevro és box bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom