Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-05 / 31. szám
SZATMÁB ÉS VIDÉKÉ. r\ hercegprímás, Szmrecsdnyi Lajos egri érsek, I a püspöki kar tagjai és még igen sokan ' emlékeztek meg a fálszázados jubileumról. Jankovich Bála kultuszminiszter szintén táviratban üdvözölte Boromisza püspököt s hálás köszönetét mondott azokért a kulturális adományokért és alapítványokért, amelyeket a főpásztor félszázados jubileuma alkalmából tett. — Nemesség-adományozás. A király Illés Jenő kúriai tanácselnöknek, valamint törvényes utódainak saját kérelmére történt nyugdíjazása alkalmából, sok évi hű és buzgó szolgálata elismeréséül a magyar nemességet a „viski“ előnévvel díjmentesen adományozta. — A kitüntetett magasrangu biró a 80-as években a helybeli törvényszéknél volt biró, akkor még Illyasevits Jenőnek hívták, s innen lett kinevezve a budapesti Ítélőtáblához. Kedves, népszerű ember volt, akinek távozását mindenki sajnálta. — Jubilláló igazgató. A kir. kat- holikus tanítóképző igazgatója Ferényi János tegnap ülte lelkészé avatásának negyve nedik év fordulóját. A jubitálót számosán üdvözölték ez alkalommal barátai, ismerősei és tanítványai köréből. Számos generáció került ki már e tisztes pap yezető kezei alól, ki életét hivatásának szentelve, ambiciózus tanártársaival jó hirnevet szerzett a szatmári tanítóképzőnek. — Miklóssy püspök és a zsidóság. A sátoraljaújhelyi zsidó hitközség és szentegylet elöljárósága Székely Albert dr ügyvéd vezetése mellett' a napokban tisztelgett Miklóssy István sátoraljaújhelyi görög kat- holikus esperes-plébánosnál, aki tudvalevőleg hajdudorogi püspökké lett kinevezve. Székely Albert dr. igen szép beszédben üdvözölte a püspököt és rámutatott arra, hogy mennyi hasonló liturgiái elem van az ősi zsidó vallásban és a görög-katholikus vallásban. Miklóssy István püspök meghatottun mondott köszönetét a zsidóság képviselőinek, hogy szívesek voltak őt megtisztelni s bizalmukkal elhalmozni. O soha különbséget nem tett keresztény és zsidó között, mert meggyőződése, hogy a zsidó vallás az alapja a keresztény vallásnak, s az egy Isten imádásában s az általános emberszeretetben egyek va gyünk mindnyájan. A becsületes és tisztességes zsidó vallásu magyar embert éppen úgy szereti s becsüli, mint a hasonló keresztényt. A ki nem igy érez, aki nem igy cse lekszik, — fejezte be a püspök gyönyörű szép beszédét — az nem lehet sem igaz főpap, sem igaz zsidó, sem igaz keresztény, s főleg nem igaz emberi — A sátoraljaújhelyi zsidóság küldöttjei mély megilletődéssel hallgatták végig a beszédet, s a püspök még hosszabb ideig elbeszélgetett a legmelegebb érdeklődéssel s nyájassággal a küldöttség minden egyes tagjával. — Hír a bikszádi fürdőből. Antal Gábor ref. püspök Komáromból, a bikszádi fürdő telepén vasárnap délelőtt istentiszteletet tartott, melyen hosszabb beszédben, szívhez szóló szavakban emlékezeti meg a szat- márvármegyei árvizkárusultakról. Beszéde nyomán a fürdőigazgatóság gyűjtést rende zett s összesen 139 korona 3Ö fillér gyüj tött az árvízkárosultak javára, amelyet igazgatóság beküldött az alispáni hivatalhoz — Ferencrendiek Szatmáron. Említettük már, hogy a tanítóképző szept, 1-ével a régi kir. kath. főgimn. újonnan átalakított helyiségébe költözik s az igy felszabadult s sz. e. Hám János költségén eredetileg is kolostornak épült házat a Ferenc- rendi szerzetesek foglalják el, kik Németiben átveszik a hitélet vezetését. Az átalakítási munkálatok már javában folynak s egy-két hét alatt el is készülnek. A szerzetesek már meg is,érkeztek Szatmárra s a tartományi főnök intézkedése folytán zárdufőnök lett Tamás Alajos atya, másodfőnök s a növendékek prefektusa Feisz Hugolin, segédlelkész és hitoktató Majer Marcelinus atya s azon kívül három szerzetes testvér érkezett, igy összesen hat szerzetes költözött be a kolos torba. Mint emliténk, lelki pásztorkodással fognak foglalkozni. A plébániai hivatal vezetését azonban csak január 1-én veszik á,t. A kolostorban 19 Ferencrendi jelöltet helyeznek el, kik a kir. kath. főgimnázium növendékei lesznek. A Ferencrend körébe utalt kath hivők száma meghaladja a háromezerét. — Halálozás. A Domahidy család- ' ban nagy gyászeset történt, vasárnap elhunyt Domahidy Istváné 72 éves korában. Az elhunytban Domahidy Elemér, Hajdú vármegye s Debrecen szab. kir. város főispánja édes anyját, Csaba Adorján, Szatmár vármegye és Szatmár szab. kir. város főispánja anyósát gyászolja. A kiadott gyász- jelentés Következőleg szól: Mint csendes mécs világa, úgy ezenderült át hosszas szenvedés után hitünk boldogabb honába folyó évi uugusztus hó 3-ik napján életének 72-ik, doldog családi életünknek 49-ik évében Domahidai Domahidy Istvánná született Kricsfalvi és Darvay Szeréna áldott tjófelesé- gem. Mély gyászba, borulva siratjuk őt és hozzuk tutdára nagy családi törzsünknek és ismerőseinknek elhunytét, Domahidai Domahidy István mint férj, fia Domahidai Domahidy Elemér, neje Báró Pdrényi Halén, fia István — leánya Olga és férje Kürti Csaba Adorján, Carola, István, Miklós és László gyermekeivel. Temetése Nagykárolyban a ref. egyházi szertartások szerint folyó hó 4-ik napján délután 4 órakor fog véghez menni. Hűlt tetemei pedig folyó hó 5-én délután 4 órakor uz ungyalosi családi sírboltba fognak örök nyugrlomra tétetni. Nagykároly, 1913. évi augusztus hó 3-án. Örök béke legyen földi angyalunk porai felett! — Elhunyt lelkész. Káisz József nyug. róm. kath. lelkész hosszas betegség után jul. 30-án, életének 46-ik évében Nagy- somkuton elhalálozott. Kaisz huzamosabb időn át volt városnnk lakója s uz előzékeny, kedves moderu papot úgy egyházi, mint világi körökben szerették. Szatmáron az alapítványi, pénztárnak volt könyvelője, majd az Irsik- konviktus felügyelője. Az életerős szervezetet súlyos kór támadta meg, elköltözött rokonai közé, ott élte a kényszernyugalom napjait, még a halál megváltotta szenvedéseitől. Pénteken temették el Nagysomkuton általános részvét mellett. Az elhunytban Lovász Győző az alapítványi pénztár főkönyvelője édesbátyját gyászolja. — Tankóczi Gyula rfőkapitány augusztus 4-én, héjfőn, négy heti üdülés után visszatért szabadságáról s megkezdte hivatali működését. — Egyházmegyei hírek. A megyés püspök Scheffler János dr. püspöki szertartót Ungvárra küldte segédlelkésznek, helyébe az egyházmegyei hivatalba Kertész Pál alapítványi pénztárost nevezte ki szentszéki jegyzőnek, püspöki csremonáriusnak s actuarius- nak, helyét Pintér József m.-szigeti segédlelkész foglalja el. A segédlelkészek között következő változások történtek : Bart Mihály Szinérváraljáról Ungvárra, Lubomérszky Jenő Beregszászból Nagybányára, Almási Péter Nagybocskóról Beregszászba, Ember Péter Tiszaujlakról Máramarosszigetre, Hager János Erdődről Szinérváraljáru, Csont Ignác Felsővieóról Tiszaujlakra, Merlák Ferenc Nagybereznáról Vinnára, Weisz József Kál- mándról Nagybocskóra helyeztetett át. Az ujmisések közűi Láng Ferenc Munkácsra, Bés Lőrinc Erdődre, Gyulap Mihály Kál mándra, Érni Ferenc Felsővisóra s Podaril József Nagyberekre küldetett s. lelkésznek. — Bujdos Balázs nagybányai segédlelkészt tanári pályára egyetemre küldötte az egyház- megyei hatóság. — Tanítói kinevezések s áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte Bodnár Gizella oki. tanítónőt, Bőd nár György kir. tanfelügyelő leányát a szatmár németii áll. el. iskolához s ugyanide áthelyezte Nemes Ilonát Beregszászból. Kinevezte továbbá a vármegyénk területén levő állami elemi iskolákhoz Nagy Ferencet a herendi Havasiné Szabó Máriát a hagymásláposi Lengyel Terézt a somkutpataki, Szabó Endrét a szamosdobi, Mózsa Sándort az iloba bányatelepi, Stefuc Jánost és Vagányi Máriát a kányaházi, Gyákon György és Dankányi Mihályt a komorzáni, Lukács Mihályt, Lenkei Lajost, Andrássyné Halmos Ilonát, Nagy Sándort, Csáky Ilonát, Győrffy Erzsébetet és Bornemissza Malvint a nagykárolyi, Pótor Lászlót a nagyecsedi, Popán Gyulát és Ja- czina Honát a kővárgarai, Moldován Gábort a szatmárudvarii, Uray Erzsébetet a kepnik- bányai, Rokk Józsefet a gyöngyi, Földes Ferencet és Földes Ferencnét az avusujfalui, Dimand Istvánt a lajosvölgyhutai s Bugyi Máriát azolábgyürüsi áll. el. iskolához tanítókká, illetve tanítónőkké, a következőket pedig áthelyezte: Ambrus Ferencet Marosörményesről s Laskodi Istvánt Sarudról Kapnikbányára, Gnandt Istvánt Gyöngyről s Román Jánost Szatraárudvariból Nagy- sikárlóra, Lukovics Andrást Mikolából, Daróczi Pált Lajosvölgyhutáról, Tirkanics Józsefet s Tirkanicsné Mikula Bertát Avas- ujfaluból Nagykárolyba, Kun Annát Tekeházáról Nagyecsedre, Bozga Gyulát Oláh- gyűrűsről Mikolába, Petersné Liszkuy Annát Kapnikbányáról Nyirábrányba, Krespay Gyulát Nagykárolyból Nyíreidre, Orosz Istvánt s nejét Nagyecsedről Újpestre. — Áthelyezett osendőrőrmeste- rek. A csendőr szárnyparancsnokság Kör- mendy Elek csendőrőrmestert Nagykárolyból Szatmár-Németibe, Székely Gedeon őrmestert Szatmár-Németiből Nagykárolyba helyezte át. — Dónáth napi menetrend. A f. hó 10 iki Szatmárhegyi Dónáth alkalmiból a rendes vonatokon kívül még a következő külön vonatokat helyezik forgalomba: Oda : Az első külön vonat Szatmár-Kossuth-kert bői indul reggel 6 ó. 45 p-kor. Szatmár hegypiacra érkezik délelőtt 7 ó. 3 p-kor. A második külön vonat Szutmár-KosBUth-kert- ből indul d. e. 10 ó. 3 p-kor. Szatmárhegy piacra érkezik délelőtt 11 ó. 33 p-kor. A harmadik külön vonat Sz.-Kossuth-kertből indul d. e. 1 ó. 15 p-kor. Szatmárhegypiacra érkezik délután 2 ó. 4 p-kor. Vissza: Az első külön vonat Szatmárhegypiacról indul délelőtt 11 ó. 35 p-kor. Szatmár-Kossuth kertbe érkezik délután 12 ó. 45 p-kor. A második külön vonat Szatmárhegypiacról indul d. u. 2 ó. 25 p-kor. Szatmár-Kossuth kertbe érkezik d. u. 3 ó. 30 p-kor. A harmadik külön vonat Szatmárhegypiacról indul este 3 ó. 6 p-kor Szatmár-Kossutk-kertbe érkezik ette 9 6. 14 p-kor. — As árvízkárosultakért. Ghillány Imre báró földmiveldeügyi miniszter elnöklé- sével f. hó 2-án értekezlet volt a minisztériumban az árvízkárosultak segítségben való részesítése tárgyában. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy a beérkező adományokat elsősorban azoknak a segítségére adja, akiknek az árvíz a házukat vitte el ; ezeket sürgős segélyben részesítik, hogy mentői előbb hozzáfoghassanak az uj épitkezésekhez. Jó élelmiszer, különösen jó tengeri szétosztását mondotta ezután a bizottság nagyon sürgősnek, azután p.dig a jövő évi termés biztosítása végett nagyobb mennyiségű vetőmagot. Elhatározta még a bizottság, hogy az árviz- sujtotta vidékeken helyi bizottságokat alakíttat, ezek beszéljék meg aztán, hogy uz árvíz- veszedelem elkerülésére micsoda vizszabályo- zások és más intézkedések szükségesek. — Zarándoklat Biksxádra. A kath. hitéletnek gyönyörű megnyilatkozása volt vasárnap az urak és iparosok Mária kongregációja által a bikszádi kegyelemhelyre rendezett zarándoklat, melyen mintegy 130 an vettek részt s amelyhez sokan csatlakoztak a vaButmenti községek lakosai közül is. A csapat d. e. 10 órakor érkezett Bikszádra, mujd gyalogmenetben vonultak a bikszádi templomhoz, hol a bikszádi zárda főnöke fogadta a zarándokokat. A templomban azután végig hallgatták Bola Ernő jezsuita atyának megható sz. beszédét, majd misét hallgattak. Délben közebéd volt a kolostorban. Az ebéd folyamán Szeles Albert kir. adótárnok, kongregáció felügyelője hatásos beszédben a zárdufőnök kiváló érdemeit méltatta, melyre a főnök magas Bzárnyalásu beszédben válaszolt. Azonkívül még Csömör Elemér mér nők s Földányi Mihály cs. és kir. százados beszéltek. A zarándok csapat este 10 órukor érkezett vissza Szatmárra— A kolera fenyegető veszedelmének hírére városunkban is dicséretes buzgalommal tétettek meg a legszigorúbb óvintézkedések. így dr. Osomuy Aladár helyettes főkapitány elrendelte az u'cdknuk, tereknek, a házak udvarainak, gyárak helyiségeinek stb. tisztán tartását és kellő fertőtlenítését, a legkisebb részletekig kiterjedő figyelemmel Természetes, hogy magának a nagy közönség nek is mindent el kell követnie, hogy a rendeletek betartásával segítségére legyen a hatóságnak, a tisztaság és óvatosság iránt fokozott érzéket tanúsítva. — A „Pannónia“ bérlete ügyében még nincs érdemleges döntés, amennyiben kiadták javaslattételre a gazdasági szakbizottságnak, mely 8 án tartja ülését. A gazdasági bizottság javaslata felett azután a közgyűlés 11-én fog végleg dönteni. — Érendréd Ínség felé. Érendréd községet a csapások özöne sulytotta ez évben. Búza és gabona termését a nyári fagy és sárga rozsda teljesen tönkre tette, úgy hogy legtöbb gazda és birtokos aratatlanul hagyta. Másik csapás pedig az árvíz volt, mely Érendréd község lapályos alsó területén levő, a község félhatárát térő mindenuemü termését tette tönkie. Még a bogjábun levő széna íb tönkre ment. Az árvíznek kipuhatolt oka, hogy a Kraszna vizét Ákosnál bebocsá- tották az Er medrébe s ez okozta a mérhe tetlen károkat. Vett értesülés szerint az ér- menti községek e tiltott cselekmény ellen megfelelő eljárást tesznek. — Sztrájkoló aratók. Szilágyi Lajos szatmári nagybirtokos aratói — mintegy 130 ember — sztrájkba léptek, mert az urasági ispán 2 arató munkást tetleg bántalmazott. Midőn az uraság s az ispán követelték a munka folytatását, a tömeg annyira feldühödött, hogy megakurta lincselni Szilágyit az ispánnal együtt. Csak többszöri revolver lövéssel sikerült a szorongatottaknak távol tartani maguktól a fenyegető tömeget. A legváltságosabb pillanatban érkeztek meg a lovascsendőrök, akik kiszabadították nehéz helyzetükből a szorongatott uraságot s ispánját. — Az Urániában nagyon szép képet láttunk szombaton : a Johanniták harcát a török szultánnal. Csupa megrázó és elragadó jelenet követte egymást. Ma s holnap este holnap d. u. 4 órai kezdettel, pompás kinema szkeccsben lesz részünk, címe: tHázasodik az uram! * A következő élő személyek működnek közre: Hajnóczi Lili, Marosi Adél, Mály Gerő, Sándor József, Fehér Gyula és Szőregby Gyula, a két utóbbi a szatmári színháznak volt kedvelt színésze. Nagy érdeklődéssel tekintünk ez előadások elé. — Útközben. Egy csomó kedves aktualitás van a „Vidám Könyvtár* legújabb füzotében, amely most jelent meg. Tábori Kornél ötletes könyvtárának eddig legjobb füzete ez; nyolcvan vig történet, ízléses gonddal összeválogatott anekdota és megtörtént, kacagtató esetek gyűjteménye. Színi Gyula, Szomaházy István és Tábori Kornél szerzői a csinos füzetnek, amely 40 fillérért kapható minden könyvesboltban, trafikban, vasúti állomáson. — A rabok konkurrenoiája. A „Szegedi Naplódba igen figyelemreméltó cikket irt egy asztalosiparos, aki azt iguzolja írásában, hogy a börtön műhelyei milyen nagy konkurrenciát csinálnak az iparosságnak. Rámutat többi között arra is, hogy mig az iparosok gyakran munkahiánybun szenvednek, a börtönök és hasonló intézetek legtöbbször túl vunnnk zsúfolva munkával, így például Szegeden az asztalosmühelyek- ben jelenleg nyolcvanöt munkás van alkalmazva, mig ugyanott a kerüloti börtön százhatvan embert foglalkoztat ugyanebben a szakmában. Hogy a fegyencmuuka milyen óriásu jelentőségű és milyen súllyal nehezedik az egész magyar iparra, azt teljes egészben egy most közzétett kimutatás bizonyítja. E szerint a háziiparban a következő értékű árut készítették a fegyeucek a múlt évben: Cipészeiben 92.000, szabóságban 170.000, asztalosságban 200.000, takácsságban 150.000, kötél verésben 13.000, összesen 625.000 korona ára munkát. A vállalati iparokban, melyeket vállalkozók folytatnak, a következő összegű árut termeltek a múlt évben: Fa- diszmüáruban 150.000 korona. Takácsságban 80.000 korona. Vasbutor gyártásban 200.000 korona. Kaptafagyártásban 43.000 korona. Képkeretgyártásban 80.000 korona. Aszta- losságban 175.000 korona. Bognárságban 150.000 korona. Női ruhák készítésében 30.000 korona. Ecetgyártásban 146.000 korona. Székgyártásban 60.000 korona. Kosárfonásban 25.000 korona. Lakatosságban 270.000 korons. Kötőszövészetben 60.000 korona. Papirosiparban 140.000 korona, összesen 1,929.000 korona árát. E statisztika szerint tehát a fegyencmunka egy évben több mint harmadfél milliót von el az amúgy is nehézségekkel küzdő magyar ipartól. — Az uj fényképészeti és festészeti műterem megnyilt Deák-téren, a Pannónia udvarának földszintén. Kényelmes kocsi bejárat. Tisztelettel Sohovling Antal» — Telefon 375. 66 — Ne felejsd, mondja leányának az anyja a kereskedőtől az önműködő ártalmatlan mosószer. „Persill“ elhozni. Holnap roppant sok fehérneműt mosunk és nagyon kevés az idő hozzá. — Elismerő levél. . . . Orvosaim ezelőtt négy évvel májtultengést, szívbajt a ütőér keményedést állapítottak meg nálam. Bajomhoz még rheumatikus fájdalmak is járultak. A „Kotró“ tablettákat használva, étvágyam megjött, közérzetem javult, a tünetek megszűntek, de máig íb használom, mert csak ezzel tudom fentartani egészségemet, Nagybánya, 1912. jul. 30. Virág Lajos, anyakönyvvezető. . (5) Felelős szerkesztői Dr. Fejes István. Főmunkatárs: Ruprecht Sándor. Laptalajdonos és kiadó: Morvái János. I Figyeljen e névre és kérjen mindig határozottan Erdőgyöngyét. Hasonnevű értéktelen utánzatok vissza- utasitaudók 1 Erdögyöngyeművek Moritz Löw, Brünn-Hnaaovlts 16-26 1B ------------------------—- . ... —.