Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-08 / 27. szám
rosszakarói, vagy álbarátai kiirtsák ás el- vjkká^szák minden idsálizmueát. A megpróbáltatások, a gazdasági bajok levhfik az embert. Igaz. De éppen ilyenkor kellene esak fÖlábrednie a léleknek és a szívnak g harcolnia a ciap&sokkal. Csodálatos erő, amely a lélekben és a szívben szunyád. Ennek az erőnek a hatalmával kellene föllépni. íme: élünk 1 Ha szúrás éri testünket: érezzük I És védekezni fogunk I Méltatlan bántalmakat nem türünkl Elég volt a szenvedésből! Nem engedjük mugunkat koldusbotra juttatni, megsemmisíteni 1 Változtatni akarunk a sorsunkon 1 Mi vagyunk a nemzet, miénk az ország! De egy szó sem hallatszik. Csüggedten, álomkórosan járnak az emberek. Szemükből a lemondó alázatosság látszik, könyörgés még egy-két napi életért. Mint minden pusztulás körül, itt is megjelennek a dúvadak. Vérszagra gyűlnek, övék a tér miadjobban. Az álnok, szolga- lelkű és silány emberek felütik a fejüket. A koncon élő, üres parvenük kezdenek het- venkedni. Az érző, becsületes lelkű s értékes agyvelejű emberek leszorittatnak és üldöz- tetnek. Már nem egyszer elmélkedtem a helyzet fölött. Kimondtam véleményemet, úgy amint éreztem. S kiáltottam uz emberek lelkéhek és szivéhez, amint csak tellett csekély erőmtől, hogy éledjünk, ne engedjük el magunkat teljesen, legyen akaratunk. De visszhang nem jött reá. Hanem azért nem szabud feladni az ügyet. Újra és újra kiáltok. Mindaddig, míg az utolsó reménysugár is el nem veszett. * Vasárnap repülést fogunk látni, ami ritka látványosság városunkban. Különös, hogy Magyarországon még mindig milyen nagy újság egy-egy repülés. Másutt a mezőn kaszáló ember is megszokta, hogy időnként elbúg feje fölött egy- egy aeroplán vagy elúszik egy-egy léghujó. Már föl se néz munkájából. Nálunk esemény, ha a pilóták nagy ritkán levegőbe emelkednek. Kivétel csupán Budapest és Újvidék. Francia- és Németországban meg Oroszországban hemzsegnek a repülőgépek és a léghajók, keresztüi-kueul. Ezokben az országokban már nagy hadi célokat is szolgál a repülés. Hiszen a mi hadászatunkban is szerepe van már. Tekintélyes összeget forditaFerenc gyermekei s kezeiknek lágy simitiUá- val letörlik a fájdalmas kényeket. Csakugyan megvalósul az, hogy nagy idők teszik a nagy embereket. Mily hős, mily titáni lelkek lehettek ezek, kik legyőzve azokat a legyőzhetetlen akadályokat, ápolták, fejlesztették a lelki életet s az öntudatos keresztény erkölcsöket. M.nnyi csodásat regélnek ezen bősökről egyes zárdáknuk ősi évkönyvei és az atyáról fiúra hagyott népmondák. Azonban feltűnik végre a kereszt csillogása. S midőn győz a kereszt a félhold felett, ott is kivették a magyar ferencesek részüket. Ki ne ismerné azt a csodás barátot — kit Hunyadi, az a rettegett félisten ölelt baráti keblére — Ka- pisztrán sr. Jánost. Ott lengeti a szél ruháját Belgrádnál, hnláltmegvető bátorsággal, kereszttel a kezében tör a pogány törökre Elszántsága, lángszava hasonló bátorságot önt Hunyadi embereibe, orkánként rohannak az ellenségre s néhány óra múlva 30.000 pogány holttest borítja a harcmezét. Budavár visszafoglalásánál ott szorgoskodik Tüzes Gábor ferences szerzetes s kereszttel kezében bácoritjn a raár-már lankadó hadfiakat . . . S midőn a zentai hős megtette az utólsó kardvágást a janicsárok'ellen, a ferencesek újra hozzáláttak folytutni nemes miseiéjukut. Ez időbe esik Murckiai Jakab, Temesvári Pel- bárt, Magyar Bulázs hírneves szerzetesek működése . . . így folytulta a fercccrind áldásos mű ködéeét még egy-két századon keresztül, mi -kor egy átkos és kárhozatos intézmény, a „josephinismus“ megtépázta a ferencrendet s útját vágta sok százados müküdésének. Igaz, .mély sebet ütött ez a magyar ferenceseken, de már behegedt u fáj 5 seb s u betegség után tisztultabb s derűsebb jókedvuek örvend. Midőn három évvel ezelőtt a rend hétszázados jubileumát ülte, (1209—1909.) az egész világon megnyilatkozó élénk ünnepi hangulut, fölkarolás, lelkesedés, öröm elég bizonyítéka annak, hogy nz az ősi ferences szellem, mely atyáinkat bősökké nevelte, a mai bonyolult Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által 1U— SZATMÁR ÉS VIDÉKÉ? I nak reá. Éppen ezért csodálatos, hogy az aviatika csak a szélső perifériákra szorítkozik. A magyar aviatikának nagy hátrányául szolgált eddig, — értem most a magánvállalkozásokat, — hogy a legtöbb kísérletező a saját találmányu gépét szerette volna érvényesíteni. Annyi feltaláló e téren még egy országban sem volt. A sok kísérletezés emésztette meg az anyagi erőt, a támogatást, az időt. Ahelyett mennyivel okosabb lett volna a már kipróbált rendszerekkel foglalkozni, amelyekkel már repülni is lehetett, nemcsak a földön gurulni. Például a francia Bleriot-gépekkel hány aviatikus szeli a levegőt. Miért nem szereztek kész Bleriot- gépeket a magyar aviatikusok is; aztán dolgozhattak volna ezeknek a tökéletesitéséo. így a nagy kísérletezés sok hátránynyul járt. Alig egy-két magyar gép bizonyult jónak. Ilyen jónak mondják azonban a Hegedűs-féle gépet is, amellyel vasárnap nálunk Kvasz András fölszáll. Egy utast is vihet magával. Vájjon ki ül bele? k Ügyes és szép dolog volna, ha akár a rendezőség, akár az Uráuia-mozgószinház, avagy ketten együtt, a repülésről mozgófelvételeket készíttetnének. Mint tavaly történt. Azonban nemcsak egy fényképezőgépet kell hozatni, hanem többet. így teljesen .föl lehetne vétetni a város képét a repülőnapi mozgalommal (nem utolsó dolog a város szebb részleteinek, a Deáktérnek, a főbb utcáknak képe és egy körlátkép a tüzoltótoronyból); a repülést is több helyről vehetnék föl $— a körök messze terjedő leírásánál is. Szép és pruktikuä egy lassan, gondosan felvett kép a nézőközönségről is. Mind ehhez pedig több felvi.vőg'.'p szükséges. A vállalkozás kifizetné magát; mert amellett, hogy a mi közönségünket is nagyon érdekelné, más városban — sőt a fővárosban is — lehetne értékesíteni, ha nagyszabású, gondos, okos és tiszta lesz a felvétel. Talán lehetne a fölvételhez némi anyagi hozzájárulást a várostól is kopoi, ha a város külső képe sikerültén örökittetik meg. Szatmár, 1913. julius 6. Csomay Győző. Apróságok. Lapunk zártakor kaptuk meg harctéri tudósítónk levelét, amelyben részletesen beszámol a bolgár győzelmekről. Most ugyanis a bolgár vezérkarban működik, ami különben a háború menetén is meglátszik. Ferdinánd király, akivel annak idején együtt szolgált a 6 09 huszároknál, addig könyörgött neki, mig végre is engedett, s most minden az történik a harctéren, amit ő akar. Erre vonatkozott a király kijelentése, umit nem lég az orosz követnek mondott: — Jöhet most már a román is, nincs aki megijedjen! * A balkán háborúról folyik a beszéd és különféle megjegyzések tételnek az eshetőséget illetőleg. — No, ón felőlem míg*hetik egymást, — szólal meg valaki — mert én ugyan egyiket sem kedvelem. Hanem azért mégis leginkább azt szeretném, ha azokat n naoy- hangu*8zerbeket alaposan kiporolnák. S amint a jelek mutatkoznak, ez valószínűleg be is következik. * Újságolja egy benfentes ember, hogy tepnap a városházán bizalmas értekezlet volt, de Dem tudja, miről lehetett szó. — Légy te csak nyugodtnn, — mondja neki egy ismerőse — mujd ki fog az pat- tani a jövő közgyűlésig. Egyet azonban már most is biztosra vehetsz, hogy nem a kormánynak küldendő bizalmatlansági indítványról tanácskoztak. * Beállít a napokban egy rég nem látott munkatársunk a szerkesztőségbe és jelenti, hogy egy vezércikket hozott. Szóval is kifejezést ud abbeli haragjának, hogy nálunk nyáron át az utcákat nem locsolják és a nagy por miatt az ember mujd megvakul. — Ez mind iguz — jegyzem meg szerényen — és a cikket hozni is fogjuk, ha az idő jobbra fordul, mert most nem lehet panasz a hatóságra, miután egy hét óta az utcák alaposan locsolva vannak. * HÍREINK. Ha a gyermeket cselédre bízzák. Amelyik anya gyermekét cselédre bízza s ő maga nem őrködik felette, az nem érdemelte meg Istentől azt a kogyet, hogy anya lehessen! A gyermek olyan, mint a virág: illatot lehel üde lelke. Imádandó az ártatlan gyermek, kinek maga az Isten sugdos a fülébe . . . Mindig fölháborodom, ha piciny gyermeket látok anyjuk nélkül, a cseléd gondjaira bizva. Láttam már szomorú következményeit az anyai gondatlanságnak. Megismerkedtem nyomorák emberekkel, kik elátkozták szüléiket azért, mert kis gyermek korukban cselédekre bízták őket, aminek az ő nyomorúságuk volt következménye. A napokban is fölháborodtam 1 Egy cseléd ölében kis — alig másféléves — leánykát láttam, ki éktelenül sivalkodott, rug- knpálózott. Hossz volt a gyermek. O tudja miért. Orditozásával fölverte az utcát. Magam is megállottám s vártam a fejleményeket. Keresték szemeim az anyát, aki talán pár lépéssel hátrább maradt. jNem jött. Ki tudja, hol flörtölt? A cseléd küzködött a rugdalózó, ordítozó gyermekkel; lánga borult arcán látszott az elfojtott indulat; közel volt ahhoz, hogy a türelem határmesgyéjét átlépje. Át is lépte. Türelmének fonala kettészakadt. Egy ujabbi rohamnál az indulatos cselédleány oly súlyosan ütött a gyermek szájára, hogy a csattanás végig hangzott az utcán. Oda pillantottam. A gyermek seájáből vérsugár tört elő. Pár pillanat alatt pirosra festette arcát a kis fehér ruhájára leszivárgó vér, mit a cseléd zsebkendőjével igyekezett eltüntetni .... Elhomályosult előttem az Isten fényes napja ; azt hittem, mindjárt leroskadok. Az az ütés nekem fájt legjobban ! Tisztelt anyák! Nem a cseléd a hibás. Öt meg sem büntetném, mert a cseléd intelligenciája sokkal kisebb, miutsem belátná tettének súlyos következményeit. Nem folytatom tovább. Csak záradékul annyit jegyzek meg; tessék részt venni a feminista mozgalomban! Küzdjék ki a női választójogot, álljanak be hivatalokba, legyenek egyenjogúak a férfiakkal, gyermekeiket bízzák cselédekre s akkor a jövő nemzedék mind egy, szálig hitvány nyomorék leszI —- Éljen a női választójog! * — Szabadságon. Lapunk főmunkatársa szabadságidejét családjával együtt ez idén Kohóvölgyön élvezi. Távollétében a fő- munkatársi teendőket Szemeré Géza kir. adófőliszt látja el. — Személyi hír. Unger Gusztáv ny. curiai biró, ügyvéd Debrecenből nyaralásra családjával együtt a Szatmárhegyre érkezett. -— Ügyvédi megkereséseket itten is elfogad. — Kiküldetés. A k ereskedelem ügyi m. kir. Miniszter, mint iparoktatási főhatóság, Kótai Pál faipari szakiskolai igazgatót, a leipzigi épitészeti világkiállítás tanulmányozására küldötte ki. — Cégjegyzői kinevezés. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság igazgatósága Noéh Zoltán tisztviselőt, a titkár helyettesét cégjegyzővó nevezte ki a társaság helybeli főüsrynökségéhez. — Kinevezések. Az igazságügyiminiszter Károlyi József és Mezei Ferencz szatmári kir. törvényszéki betétszerkeszlő ir- ’nokokat a c ;l!dőmölki, ill .*tve a nagykárolyi kir. járásbiró-ághoz, mint telekköny vi hatósághoz hivutalbó1 kirendelte. — Változás a piaristáknál. A ke- gyestnnitóreDd kormánya a jövő iskolai évre Nagykárolyba helyezte főgymnásiurai igazgatóul Vidákovits Dánielt, tauároknak Somogyi Istvánt, Tőkés Lajost és Schandl Bélát, plébános segédnek Zoboki Yinczét. Nagykárolyból áthelyeztettek Cseh Lajos Debreczonbe, Bielek Ede Trencsénbe; Popp János Nagykanizsára és Tihanyi Béla kecskemétibe. — Kinevezés, A m. kir. belügyminiszter Simjfö Géza szombathelyi, volt nagykárolyi segédtitkárt, az ottani közigazgatási tanfolyam vizsgáló bizottságának tagjává nevezte ki. — Kinevezés. A szatmórnémetii kir. törvényszék elnöke Szap'onczay Lajos fehérgyarmati kir. járdsbiróségi napi béres hivatalszolgát a szatmárnémotii kir. törvényszékhez III-ad osztályú hivatalszolgává nevezte ki. — Az uj fényképészeti és festészeti műterem megnyílt Deák-téren, a Pannónia udvarának földszintén. Kényelmes kocsi bejárat. Tisztelettel Scherling Antal, — Telefon 375. / . 62 társadalmi helyzetünkben, is szükséges, hpgy dicső múltúnkhoz képest a vallásunknak e a tiszta erkölcsöknek harcratermelt katonái legyünk. Hogy milyen a működési körük s mennyi a létszámuk a jelenlegi ferenceseknek, néhány statisztikával szolgálhatok, umit a Kapisztrán ez. Jánosról nevezett tartomány főnökének, a hétszázados jubileum alkalmávul szétküldött körleveléből veszek. Európa minden egyes országában vannak ferencrondiek. Magyar- országban több, mint 600 ferences működik. Továbbá a következő missió területeken mű-_ ködik: Európában: Albánia, Törökország, Balkán államok, Filippini szigetek, Anglia Ó9 Hollandia. Ázsiában : Szem föld. Afrikában: Khina, Japán, Rlmdus és a Felső Egyptom, Mozambique, Marokkó, T ipolis. Amerikában: a) Északn merik óban : Kanada, Kuba, Mexico és az Egyesült Államok, b) Dól-Aincrikában : Ecuador, Argentinnia, Bolivia, Brazília, Chili és Peru. Ausztráliában a következő missió-áMo- másaik vannak : Wafurley-Sidney, Pudding- ton, Woollubra-Sidney. Ezen ruissióterüloteken 4689. Feretic- rendi szerzetes működik. Ellátnak 24p8 templomot és kápolnát, 3356. keresztény hitközségben 407 plébániát vezetnek. Azonkivü 21 szemináriumot, 34 collégiumot és 1^52| iskolát tartanak fönn. Ezen intézetekbe^ a növendékek létszáma 81.940. Ezen missió- területeken a rom. kntholikusok létszáma: 1,259.537. Szent Ferenc rendje eddig 5 pápát1, 8 bíborost, 30 pátriárchát s több, mint 2500 érseket és püspököt adott az Egyháznak. Jelenleg von 2 kardinálisa és 40 érseke és püspöke. Eddig van a rendnek 45 szentje, 190 boldogn. Folyamatban van 54 boldoggá- avutási per, ezek közül 15 a XIX. századból. A fővárosban most lelepleztek egy céget, amelyik u liptói túrót nagyban hamisította. — Ha rajtam állana, — mondja Bögre ur — miután felakasztani őket nem lehet, bár megérdemelnék, azzal büntetném meg: hogy bezárnám és addig szabadon nem ereszteném, mig az összes általok hamisított liptói túrót el nem fogyasztanák. Magától értetődik, hogy semmi más ételt, sőt kenyeret sem kapnának. Tudom, hogy elmenne a kedvük a hamisítástól. Demeter. — Nd felejfld, mondja leányának az anyja a kereskedőtől az önműködő ártalmatlan mosószer. „Persill“ elhozni. Holnap roppant sok fehérneműt mosunk és nagyon kevés az idő hozzá. Jfa. srummisarolr tartóssága rugélconysága, elengánclája, utólérhetlen! r % °° Ruliafestő ag Gőzmosó gyárában ■■ A BIKSZÁDI ■■ természetes ásványvíz, gyógyhatású, hurutos bántalmaknál páratlan. ^ Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. 19— a bikszádi fürdőiga^gatóság.
