Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1912-02-20 / 8. szám
lm SZATMÁR ÉS VIDÉKE? család, nem üres fogalmuk, sokkal nemesebb ' oéljok, sokkal bensőbb tartalmak van azok- < nak, semhogy te azt elcsavart eszeddel ás üres sziveddel megérthetnéd. A tudomány, művészet, nem pusztán a gazdagok kivált sága, közkiocse az mindunnyiunknak, csak szorgalom, képesség, hivatás kell a megszerzéséhez. — És azt mondani a szívtelen gazdagnak'. Neked sincs igazad 1 A vagyon nem végcél a boldogságfelé, a vagyon csak puszta < eszköz; magasabb célokért kell az embernek küzdeni, hogy a valódi boldogságot elérhesse. Mert valamiképen vannak boldog és megelégedett szegények, azonképen lehetnek sőt vannak elégedetlen és boldogtalan gazdagok is. És a midőn én, a szatmári r. k. egyháztanács és iskolaszék nevében, mint a szatmári r. k. hivek bizalmának letéteményesei nevében lelkem legmelegebb érzésével üdvözlőm Nagyságodat, mint egyházi elnökünket, egyszersmind őszinte szívvel kívánom, hogy adjon a jó Isten Nagyságodnak hosszú életet, tartós jó egészséget és föképen sok és nagy erkölcsi bátorságot, hogy u családi élet reorganizációját megkezdhesse és sikerrel folytathassa. És ha a lelkiekben gondjaira bízott családoknak csak tizedrészét tudja is u családi élet régi tisztaságához és egyszerűségéhez vissza vezetni, úgy Nugyságod a kötelességteljesitésnek már oly magas tokára emelkedett, hogy onuan akarva se tudná az érdemért járó elismerést visszautasítani. Isten éltesse Nagyságodat! Elismeréssel kell megemlékeznünk Poug- rácz Lajosról a Társaskör jónevö vendéglőséről, a pompás menüért s a figyelmes és előzékeny kiszolgálásért. A bankett kedélyes hangulatban cigányzene mellett késő estig tartott. Győződjék meg mindenki saját szemével Máriavölgy-fürdŐ gyógyhatásúról és páratlan előnyeiről. A kristálytiszta, kellemes, csípős izü Máriavőlgyi vizet igyuk; mert ez a legolcsóbb, legjobb égvény es savanyu viz. A szabadságharc után. Irta: Innocens Méta. Minden kornak meg van a maga romantikája. Ezek a romantikák belevésődnek az ember emlékezetébe, a hogyan bsvésődött két betűvel a nagy plarán kérgébe, a mely ezt az emléket, mint egy érzékeny forradást, évtizedeken át hordozta magán, hirdetve, hogy a szamospurti Béldy-kastély egykor egy szép, egy ideális álmot rejtegetett a hófehér leány szobában. És ez álom, mint egy hazug mese, odaszállt a rejtelmesen zúgó platánra, a melynek lombja alatt, a kis kőpadon csókolta le Gergely Borisku arcáról az első csalódás könnyeit. Szép, gyönyörű percek voltak ezek. A titkos órák féltett percei. A nagy szerelemben dobbanó férfi szívtől megszédült leány, a romantika mámorától elkábitva omlott a két izmos karba, s fogadta a hűség esküjét, hogy várni fog reá, hogy szereti igazán, hogy nem tudna más férfi felesége lenni, — inkább meghalna I... Gergely a bucsucsók szent hevével indult el a szabadságharcba. Szivében két, hatalmasan lángoló érzés erősítette meg, a hazaszeretet és a szerelem. Ez a két érzés telte elszánttá ée hősiessé. Nem félt a legnagyobb veszélytől sem, mert mindenütt a viszontlátás önfeledt, boldog pillanatát látta. A tábornok kitűzte keblére a hősök keresztjét, ugyanekkor kötözték be átlőtt balkarját, melynek kínzó fájdulmát nem érezte, hu titkos arájára gondolt, a ki talán épp most a nevét említi és érte imádkozik... A szabadságharc letelte után Gergely már alezredes volt. Büszke szép arcán meg sem látszottak a kemény harci tusák gyötrelmei, délceg alakját nem törte meg a nyeregben átvirrasztott sok sok éjszaka. Első utju a Szamos partjára vezette. Ott állt a kastély előtt. Szive még hangosan dobogott, de szeme már látta a valót. És e pillanatban úgy érezte, hogy az ősz csak azért tépte le a fák koronáit, hogy ő jobban lássa azt a képet, a mely most eléje tárult, a mely rettenetesebb, gyilkolóbb, mint a hagy harcok tüzes ágyú dörgése, villanó, véres kardja, mely talán éppen atyafia szivét döfte át. A verendán látja a kedvesét, karján szunnyadó csecsemővel. Egy férfi odalép, megcsókolja az asszonyt, a ki feléje nyújtja a gyermeket, hogy az apa csókja tapadjon a piciny arcocskára. Gergely, mintha megszédült volna, megtrintorodik. Mindent megértett, s végig simítja homlokát, elűzve az álmot, a mely hazug volt és rövid. Ez hát az örök hűség, a szeretet? Játék volt csupán, a mit csak az ő forró, rujongó szive hitt valónak, igaznak ?! Fiatal, bohó gyermekleány szív, a mely benne nem a lelket, az embert szerette, hanem csak magát a szerelmet. Nem életérzés volt, csupán vágy, kíváncsiság a fantasztikus csókok, mámorok után. Szerelmet akart u lány, százszor el regélt szerelmet, — lovagregényt, mely titkosan szövődik a várkert kőfalán keresztül, ö kézuél volt, mint valami unaloműző játékszer... Búcsú pillantást vetett u nagy platán felé, melynek sárgult levelei, mint egy nehéz bánat könyei, csöndesen peregtek a kis fehér pad ölére. Gergely most iszonyú fájdalmat érzett a balkarjában, mely fölbuzódott a gyönge idegszálakon az agyáig. Mintha megingott volna alatta a föld, mintha fejjel neki ment volna a falnak, — mintha egy oltár hullott volna megszentségtelenitve a lába elé... Mintha minden tiszta, szép reménye, álma, illúziója most itt lenne eltiporva, a szeny- ben, a mocsárban. Minden dicsősége egy nagy hazugság ; hazugság uz élete, a leheleté, a szive dobbanása. És hazugság minden a földön, a tavasz, a nyár, a szerelem, mámor, ifjúság, a hűség, a csók, az eskü, •— hazugság a hir, dicsőség, babér, mert semmi sem tart örökké I Hazugság a tegnap, a ma, s igazság csak az, a mit nem tudunk I Gergely lassan hazavánszorgott. Ágyba fektették s elborult agyára a halál hosszú ideig hordta a mérgét. Az élet rabolta el tőle a lelkét — nem adhatta vissza az orvosi tudomány. Elhalóun, csöndesen szólt, — ha valaki ágyához lépett „Tábornok ur, emlékszik-e arra a kis leányra, ott a Szamos partján... a haja szőke volt — a szeme kék... Boriakénak hívták...“ Színházi esték. Egy régi magyar darabnak a felújítását élveztük a napokban: Csákó Vilmos harmincéves színészi jubileuma alkalmával „Ocskay brigadéros“-t adták, melyen az ünnepelt Szörényi századosát töltötte be. Nem nagy szerep, de a jó szinész a kis szerepben is feltűnik. Czakó sikerült alakítását nyújtotta a brigadérosát s hazáját halni kész, áldozatos kapitánynak, ki állandóan mámoros hangulatban van s kit épen e hangulat bátorít nagy tettekre. Meleg, szeretteljes elismerésben részesítette a hálás közönség az ünnepeltet. A szinielőadás előtt úgy a pályatársai, mint a szinügyi bizottság s a sajtó őszinte elismerésről, nagyrabecsülésről tanúskodtak. Szép szavakban, ékes szónoklatban adták a jubiláló tudtára a szeretettől áthatott együttérzést, meghatottságot, mellyel visszapillantanak a ho.-szu harminc esztendőre, méltányolják n n kézségeket, a sok küzdelmet, a fáradhatatlan tevékenységet, igyekezetét, jóakaratot. Szeretettel köszöntik az ünnepeltet és biztosítják nagyrabecsülésükről. Zugó tapsvihar s az ajándékok átadása következik az ünnepelt színen való megjelenésekor. Jól esett az ünnepeknek a meleg, szívből jövő üdvözlés, a szeretet megnyilatkozása oly impozáns módon. Az ünnepi előadáson Czakó tiszteletére Szilágyi Ernő Debrecenből játszotta Ocskay brigaderost, Szalóki Dezső pedig a győri színház volt komikusa, játszotta Palóc szerepét. Mindketten jól adták a szerepüket. Szilágyi Ocskayja sikerült alakítás. Látjuk benne a délceg, honját hőn szerető, életét feláldozni kész vitéz brigádé“ rost; a harc tüzeli, mindig kész a hazáért harcba menni s mikor erről van szó, szigorú, kíméletlen, példaadó, az első a harcosok között, a békében szinte barátja legényeinek, gyengéd szerető érzés sugárzik nemes leikéből, méltányló, szeretettel párosult belátás, legéngei imádják is. Sikerült volt alakítása. Eltalálta az indulatok ábrázolását póz nélkül. Szerepének megfelelően jól tudta utánozni a hős, akaratos, senkitől nem félő, büszk- brigedérost, s a gyengéd, szerelmes, s a szerelmes, s a szerelmes szív lázas dobbanásában a hajlitható, engedékeny, Ilona szavára és kérésére engedő, megkegyelmező vezért. Czakó Micike, mint Dili cigány-leány, ! Rudócz, mint Pyber .vikárius, Balázs, mint Tarics főhadnagy sikerültén játszottuk. Henry Bataillenuk a „Szerelem gyermeké“-! is bemutatták e héten, Tartalma: Orbnuk Line-nek van egy szerelemből származott fia Maurice; uz anya uj kedvesének Kantnak a kívánságára gyér- j mekét nem turtja magánál, az anya és fiú között a szeretet elhidegül, anyját pótolja ’ kedvesének szerelme. Változás ál) be. Rantz államtitkár lesz. Elhatározza magát arra, hogy Linet elhagyja, már épen kell neki kezdeni, mint államtitkár nem tarthat Line- vel, ki őt minden nyilvános szerepléstől igyekszik visszatartani, nem tarthat Line kétes társaságával. A fiú szemléli az anya gyötrődését, megszánja, elhatározza, hogy kényszeríteni fogja Rantzot arra, hogy vegye el feleségül anyját és ne hagyja el azt a nőt, aki oly önfeláldozóun szerette. A fiú Rantzot leleplezéssel, leánya Nelly hollétének a felfedezésével, t. i. Rant leánya elszökik hazulról s épen az apa által gyűlölt, de leánya által igen szeretett Maurice lakásán tölt egy fehér éjszakát, végre könyörgéssel rábírja az államtitkárt, hogy tegye boldoggá azt a szegény, agyonzaklatott nőt, ki mégis csak az anyja, kit igen szeret s'boldognak akar látni. Eddig a darab jó; de most következik az, hogy Rantz a fiút egy jól jövedelmező állásba küldi messzire, a fiú bár nagyon nehezen válik anyjától, elmegy — s uz anya pedig, annak a jó fiának, aki érett) annyit fáradott, annyit kért, könyörgött, aki visszadta boldogságát, ennek a fiúnak a távozásába oly könnyen belenyugszik. Itt valami kellemetlen érzés támad lelkűnkben, valami diszharmónia van itt, érezzük, hogy e megoldás nem szerencsés, elmaradhatott volna. Hahnel Aranka adta Linel szerepér. Szerepében érvényesült művészi érzéke, tapintata, tudása. Mint lázas szenvedélytől a szerelemtől áthatott s az elhagyatás félelmében töprengő, kétségbeeső lélek jelent meg előttünk, gyötrő fájdalom ült arcán, kínosak voltak kitörései, siránkozásában is a természetesség igyekezett előtérbe lépni. Mesterien igyekezett érvényesíteni eszközeit, hangja, sirása, zokogása, bánatos, jajongó fuldoklása hogy megfelelt a helyzetnek, és őrjöngő kétségbeesésnek. Nelly szerepét Harmat Zseni kreálta, kedvesen, hozzáértően. Szőke mint Muurice a szerelem gyermeke és Fehér Gyula mint Rantz kiválóan játszottak. A közönség többször kifejezte megelégedését. Maurice szerepében az anyától kissé idegen, de azért anyját szerelő, érte aggódó, önfeláldozó lélek nyilatkozik meg, mindezt Szőke ügyesen adta elénk ; Rantz büszke, gőgös, szívtelen s csak nagy nehezen, kényszer körülmények által indítható jellem, — Fehér Gyulában ezt láttuk. Az egész hétre konstatáljuk, hogy a szereplők általában véve megfelelnek a feladatnak, leszámítva itt-ott előforduló nem jelentékeny tévedéseket, hibákat. „Az elvált asszony“ c. darab előadása azonban nem érte el a* hatást, mi ezt ugyancsak itt, jobban láttuk előadva. A rendezés általában jó. * Színházi műsor. Csütörtökön újdonság, itt először „A kis kávéház“ vígjáték. Pénteken másodszor „A kis kávéház“ vígjáték. Szombaton újdonság itt először „A pesti gyerek“, a szegedi Dugonics-társaság által 1000 koronával jutalmazott énekes életkép Dalnoky Lajostól. Vasárnap délutáu „A falu rossza“ népszínmű, — este másodszor „A pesti gyerek“ énekes életkép. Apróságok. A városból haza jövő gazdának újságolja az asszony, hogy míg odajárt, a templom fűtésére kéregettek és ő két koronát adott. — No hallod — szól rá a gazda — azt is okosabb helyre tehetted volna. A ki csak akkor tud felmelegedni, ha fűtőnek neki, minek megy az a templomba? * Az árviz veszedelmén is túl vagyunk. A milyen fenyegetőleg közeledett, olyan hirtelen szűnt meg veszélyes lenni. Az árvízvédelmi bizottság már megcsinálta a progrum- mot és minden egyes' bizottsági tagnak ki volt jelölve, hol kell éjszaka ügyelnie, de hál’ Istennek nem került rá a sor. — Ördög bújjék bele, — mondja bo- szankodva Bambucz ur, aki csak ilyenkor szokott egy kis kimaradáei engedélyhez jutni — legalább vagy két napig ne változott volna. Várhatok megint egy esztendeig. * Az elmúlt hét másik nevezetes eseménye az uj plébános ebédje volt. Sokáig fognak beszélni róla a városban. Dicsérik a szives házigazdát, a ki nemcsak saját híveit, de különbség nélkül mindenkit meghódított és nem fog akadni senki, a ki azt a gikszert, a mi az ebéden előfordult, az ő számlájára írja. Végtére is csupa nagykorú férfiak voltak jelen, aki mit beszélt, vállalja érte a felelősséget. És aztán az a sok jó bor, az a sok pezsgő, nem csodálkozom azon az öreg uron, a ki hazafelé menve, az ismert kupiét dudolgatta: — Palkó, te drága gyermek .... # Ratkovszky egy másik beszédjében sok szépet mondott a zsidókról s különösen hangoztatta, hogy neki a legjobb barátja is zsidó volt és mint ilyet megnevezte Barta Ödönt. — Milyen szerencsés ember ez a Pali, — mondta rá a szomszédom — hogy a legjobb barátja ez a nagyeszű fiskális, lesz a ki a védelmét elvállalja. * Egy munkapárti képviselővel találkoztam a napokban és kérdeztem- tőle, mi igaz van abban, hogy a kormány uj választást akar elrendelni. Avagy ezzel csak az ellenzéket akarja ijesztgetni. — Barátom! mondja savanyu képpel — annyi bizonyos, hogy mi már megijedtünk, épen ezért természetesnek tulálom, hu az ellenzék nem akar megijedni. Demeter. HÍREINK.-jne«Farsangi naptár. Febr. 20. A szatmári színtársulat Bohémestélye a Pannóniában a mentő-egylet javára. Febr. 20. Vasutas táncmulatság uz állomáson. * Farsang“ vége. A hivatalos jókedvnek a határ mesgyé- jén állunk. A mai nappal vége a farsangnak. A most tovureppenő farsang önkéntelenül is elmélkedésre késztet s különbséget: von a régi és utóbbi években tartott farsangok között. A farsangok igaz öröme, jókedve már rég’ elmúlt. A régi idők mulatságát ma hiába keresnénk bárhol is. Hol van az az idő, midőn farsang végén három-négy napig alig pihent a vonó. Jó féle sikárlói borok s hegyi asszu mellett melegedtek fel a lelkek, fűződött szorosabbá a barátság, meg az ember szeretet. Ma pezsgőzni szoktak. Pancsoktól mámoros fővel farsangol a szittya-magyar. Üres szívvel, fonnyadt lélekkel majmolja a bankok jóvoltából a jókedvet. Sok meg, — semmivel. Nem telik. A gazdasági pangás, kevés fizetés, nagy drágaság, de meg igen gyakran a tulcsigázott, kielégíthetetlen igények, üressé teszik a zsebeket. Talán már a kalendáriumokból is kitörölték a kövér csütörtököket. Az idei farsang sem különb. Hu szól is a mu/.sika, néha szól, ha esik is egy-két kurjuntás, olyan bágyadtan, hogy alig hallani. Ily sivár képet fest most a modern farsang. Jó> lesz ezeken a dolgokon elgondolkozni magába szállás idején. A ránk jövő hamvazó szerdán a pap hamut hint a hivő fejére, de jön a termékenység s az örök farsang melegítő napja tűz a földre- Rövid idő s megkapja arcunkat a tavasz lágyan surranó szele. Nótába fognak u mezők muzsikásai, a pacsirták, a fülemilék. Itt ott sárgás-zöldes folt hirdeti a vegetátió kezdetét. Kezdődik a munkás szegény ember farsangja, a tavasz. Ma holnap barázdát szánt az ekevas, csirát ver a mag. Adja az Isten, hogy a szegény szépnek most kezdődő farsangja eredményes legyen, s boldóguljon a minden szépet és jót adó áldott természet ébredésével. * — Bodnár Gáspár Ungváron. Tagadhatatlan, hogy városunk kulturális élete utóbbi időben erős lendületnek indult. A közönség rokonszenve s elismerése kiséri a Kölcsey-kör szabudiskolájának előadásait, az uj idők friss légáramlata tisztán és élesen csapja meg a félénk lelkeket, melyek vidáman nyitnak meg, hogy magukba szívják a friss benyomásokat s ha a Kölcsey-kör belátta hivatásának fontosságát s ennek elismerésére törekszik, dicsérettel kell megemlékeznünk arról a törekvésről és igyekezetről, melyet egy újonnan alakult kör, az egyházmegyei irodalmi kör tűzött maga elé. Az e.-m. Írod. kör szintén szabad előadás tartását határozta el s egy értékes programmot adott közre,, .mely tárgyát a történet köréből veszi. Mig igv u központban igyekszik az érdeklődést egyenruha és polgári szabó :: ÉRTESÍTÉSE. :: Saját érdekében áll a Vármegyei, Községi, Elöljárósági Tüzoltótestületl valamint magyar államvasuti hivatalnokoké;.k, ha QpÁrhánYrí •H+f*« ^.A egyenruhát akarnak rendelni, úgy forduljanak teljes bizalommal Koros Sándor I-sŐ rendű Egyenruha nagyiparoshoz JvwUJkOwviiy WáwwiieJLiV 1‘Uwweb W A. oúa (C aendőr laktanya). Előnyös árajánlattal és költségvetéssel készséggel szolgál fii®" Elsőrendű munka. 'TPB Szolid, gyors és pontos kiszolgálás. Úri öltönyök mérték után a leg* Újabb divat szerint készülnek. Egyenruházati felszerelésekből állandó nagy raktár. Rendelések felvételére meghívásra leutazok személyesen minta-gyűjteményemmel. lő— f ■
