Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1912-07-23 / 30. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.

Bárczy látván Budapest székesfőváros polgár mestore. Ügyvezető alelnökök: Dr. Hencz Károly országgyűlési képviselő, Mandics Ed ügyvéd, v. polgármester. Főtitkár: Dr. Gönczy Elemér ügyvéd. Titkár: Dr. Máté Lajos ál lami gimnáziumi tanár.

— — A Turvékony—vámfalai — —

Máriavölgy-fürdd nyitva.

Elsőrendű magyar konyha, kitUDő borok, figyelmes, előzékeny kiszolgálás. — Absolut tiszta kellemes szobák. — Páratlan ásványvíz flirdők — ás végtelen előnyös árak.

Apróságok.

A magyar gör. kath. püspökség tehát mégis megvalósult, örömére annak a sok ezer magyar gör. katholikusnak, a ki nem akarta magyarságát elveszíteni, örvendünk rajta mi is, de azért szomorúságunk is van, rosszul esik nekünk, hogy a szatmári gör. katbolikusok nem csatlakoztak az uj püspökséghez. Lehet, hogy őlc nem féltik magyarságukat, de azért mégis az lett volna a helyes, ha féltették volna.

A „Heti Szemle“ szerkesztőjét u püspök a helybeli kath. főgimnáziumnál megüresedett hittunári állásra előterjesztette. Sokaknak tetszik, hogy a választás ő reá esett, abban reménykedvén, hogy ily módon megszűnik szerkesztő lenni, de a beavatottak szerint ez a kinevezés épen az ő szerkesztői működésének jutalma és erős buzdítás akar lenni a további fokozottabb újságírói tevékenységre.

*

A pénzválságot megelőző időben történt birtokvételekről beszélnek a kávéházban és hogy meDnyi biztos nyereméuykilátásnak vetettek véget a megváltozott viszonyok. Mig az előbb, a kiknek egy kis tőkéjük volt, ezi'eket nyerhettek, ha ügyesen spekuláltuk, most ki tudja, mikor fog a kedvező idő elkövetkezni.

— Igazán örvendek, — szól közbe valaki — hogy pénzem nem volt, mert ha akkor lett volna, most megint nem volna.

A fiú házasodni akar, de sehogysem hajlandó azt a lányt megkérni, a kit az édes anyja óhajtana, pedig az annyi dicséretet rak rá, hogy kettőnek is elég volnu.

— Es az sem utolsó, — folytatja a szót, — hogy már a vakbéloperáción is átesett, s e miatt sem kell szaladnod Pestre és elkölteni egy csomó pénzt, amibe az ilyen operáció kerül.

•

A rendőrség szigorú meghagyása folytán aktuális a bizonyos helynek a kitakarítása! A gazda megparancsolja a cselédnek, hogy azonnal keresse fel a vállalkozót, de a cseléd nem tudja, merre lakik és e kérdés körül forog az eszmecsere, miközben megszólal a diákgyerek:

— Apám, nem az illatszerkirály szokta azt csinálni, mert annak tudom a boltját, ott - van a Kazinczy utcában ! ?

Demeter.

sohasem érezte magát fogolynak Munkácson, hanem békében és teljes kényelemben és biztonságban* élvezte a Rákóczi vendégszeretetét mindaddig, mig 1711 junius 24-ikén báró Sennyey István és a többi ott levő tábornokok — akkor sem kényszerűségből, hanem mivel a külföldi segélynek minden reménye eloszlott, — a szutmári békepontok értelmében átadták Rákóczi utolsó várát és zászlait.

Mu már, kétszáz évvel a szatmári béke után, teljes objektivitással és hiteles dokumentumok alapján dönhetjük el, hogy mindazok a szenátorok, akik nem oldozták föl Rákóczit esküje alól, akik nem engedték meg neki, hogy a nagyszombati békefeltételeknél kevesebbet beérhesse, nagyon rosszul Ítélték meg a helyzetet és olyan reménykedéseknek igézete alatt állottak, melyek csakhamar kába illúzióknak bizonyultak. Viszont épp oly hiteles adatok alapján konstatálhatjuk, ho;jy maga Rákóczi igenis egészen jól Ítélte meg a helyzetet, de mivel esküje alól nem volt feloldva, nem volt szabad keze, hogy a saját belátása szerint cselekedhessék. ö tehát föláldozta magát, ét az életfogytig való száműzetést választotta, hogy a nemzet ideálizmnsábun örökre az maradhasson, aki volt. És ehhez képest, csaknem egy negyed századig tartott hontalanságának utolsó évtizedeiben nem az fájt neki, hogy hazáját nem láthatta, hanem csak az, hogy Francia- országban nem élhetett. Az, a mit Rákóczi igazán és mélyen megbánt, nem az volt, hogy a száműzetést választottu, hanem az, hogy elhagyta Franciaországot, hova többé vissza nem térhetett. A Franciaország utáni vágyódás életének utolsó percéig tartott.

HÍREINK.

Emlékezés.

Most, amikor nyíltak az akácvirágok,

Éppen úgy mint régen, eljártam alattok. Balzsamos lágy illat elbűvölte lelkem,

Hogy a .amit jött vissza úgy éreztem, hittem.

Visszatértek újra a régi hő vágyak,

S megtört nagy reményeim ujult hittel álltak. Mind az a sok álom miket régen szőttem, Nevetve, kacagva ujult fel előttem.

Fellegvárat százat épitettem újra,

S mindeniknek fel-fel égig ért a tornya,

Átölelte lelkem az egész világot,

Magaménak hittem minden boldogságot.

Ah I de elfonnyadtak az akácvirágok,

S vélük az én álmám mind a sirba szállott.

Nem maradt lelkemben semmi más csak egy rom, S egy álomsir felett mély, tompa fájdalom.

K.-Erdőd, 1912. jul. hő.

*

JUedálc Ilona.

A női divat.

Az- nmerikában megjelenő „Szubadság“ című lap egyik utóbbi számában olvastuk ezen érdekes cikkecskét:

Illinois állam első birónője, Miss Mary lartelmr. erősen kifakadt a minap a női divat ellen. A bírónő állítása szerint az erkölcstelenség, sőt a bűnösség terjedése annuk az öltözködésnek köszönhető, mely napjainkban dívik.

„Az a mód, mondotta a birónő, ahogyan ma az asszonyok és különösen a leányok öltözköduek: kihivó szemérmetlen, sőt bűnös. Napjainkban a leányok úgy öltözködnek, hogy ruhájuk pompásan domborítja ki testi bájaikat s ezáltal is arra törekszenek, hogy a férfiakat magukhoz vonzzák, sőt kifejezésre juttatják, hogy szívesen a férfiak közlekedését. En gyakran nem rovom meg a férfiakat, amiért nőket inzultálnak. A bűnesetek jórészea nők öltözködésének köszönhető."

A birónő kijelentést több újságíró hallotta, akiknek Miss Mai'y Bartelme példákkal is beakarta igazolni, hogy helyesen gondolkozik és egy nagy automobilt hozott, amelyen végig mentek Chicagó előkelőbb utcáin.

— Be fogom bizonyítani az igazságát annak, umit mondtam, — mondotta u birónő.

Alig indult elűz automobil, Miss Bartelme felkiáltott.

— Ott ni, nézzék azt a szoknyát, azt a kalapot és azokat a cipőket I Tiz évvel ezelőtt letartóztatták volna azt a leányt, aki ilyeneket visel. Ez az a divat, melyet én kárhoztatok és elítélek. Ez a divat illetlen és erkölcstelen. A leány nem idősebb 18 évesnél. A szoknyája csupán incscsel hosz- szabb a térdinéi. Es a divat évről-évre rosz- srabb, veszedelmesebb lesz. Az öltözet kidomborítja a víhi léjének összes formáit. Mennyivel szebbek és egyszerűbbek voltak azok az öltözetek, melyeket anyáink viseltek.

— Ah, de ott van egy másik is. — Nézzék . . .

Fiatal, 17 éves leányt mutatott a birónő az újságíróknak. A leány kék ruhát viselt, fehér cipőt és vékony fehér harisnyát. Szoknyája minden lépésnél szükebbre szorult össze és lábának körvonalai láthatókká váltak.

ügy végrendelkezett, hogy holttestét édes anyja mellé, de szivét Franciaországban temessék el.

De Rákóczi nemcsak a szatmári béke idején, hanem egész szabadságharca alatt, mindenkor látta a helyzetet és mindig elfogulatlanul ítélt úgy a dolgok, mint emberek fölött. 0 tisztán látta, hogy miként érte el az általa képviselt ügy a siker tetőpontját akkor, mikor a bécsi kormány komoly alkudozásokba bocsájtkozott és miként állt be a gyors és feltartózhatatlan hanyatlás, mihelyt u nagyszombati békealkudozások sikerre nem vezettek. 1707-ben írja Rákóczi: „Emlitém, hogy a nagy lelkesedéssel kezdett háborúnak a békealkudozások megszakadása óta lankadni láttatik valu. Még maguk azon módok is, a melyekkel orvosolni ukartuk, elősegitvék lunkadását."

Es Rákóczinak ez a mély megfigyelése nagy tanulságul maradt még máig is az utókorra. Épp oly nagy tanulságul, mint az a tapasztalás, melyet a Rákóczi szabad- sághurcának végén szerzett a nemzet, hogy nem mindig voltak rossz magyarok azok, a kikkel némelykor a legkritikusabb pillanatokban uz ellenség táborában találkozott a nemzet.

És ha kutatnék ugyanazt a kiengesz- telődést, melyet h hontalanság hosszú évei alatt a Rákóczi lelkében megtalálhatunk, kérdés, hogy nem találnók-e meg ugyanazt azoknál is, a kik éppen olyan nagy lelkesedéssel és önfeláldozással, de a végleges sikernek épp oly kevés biztosítékával, mint a Rákóczié volt, a Rákóczi nyomdokaiba * léptek ?

— Igazán szégyenletes, — fakudt ki ki Mies Bartelme. Ha egy leány igy öltöz ködik, az nem csupán az ő hibája, hanem anyjának a gyöngesége. A régi időben az egyszerű ruhák voltak divatban: egyetlen anya sem engedte volna meg leányának hogy igy öltözködjék. És má már ott állunk hogy ez a divat általánossá vált és megszüntetni csupán radikális reformokkal lehetne

A Randolph-utcánál igy kiáltott fel a - bírónő:

— Nézzék azokut a hölgyeket I Miért mutatják meg lestük összes formáit és miért igyekeznek mesterséges utón is emelni bájaikat. Oh ez borzas/.tó! Cmdálkozhatunk-o azon, hogy a férfiak ^uem viseltetnek tisztelettel a nők iránti És milyen ruhát viselnek a társas összejövetelek alkulmáva Olyan mély <'s merész kivágásuak a blúz. elején és háluhó részén, hogy még a viselője is csodálkozással tekint végig önmagán.

*

— Szent Vince napján (folyó hó 19-én) a helybeli irgalmas nővérek zárdájában örömünnep volt. E napon ugyanis 20 ifjú leány tette le a fogadalmat s 26-on öltötték magukra az egyszerű szerzetesi ruhát s mondottak le a világ hiúságáról, élőtöket szentelve a nevelés és betegápolás nehéz munkájának. Az ünnepi szent misét a püspök celebrálta, ugyan ő mondotta a szent börzédet h.

— Aranymisós esperes. Zagyva Mihály róni. kath. esperes-plébános f. hó 18-án tartotta aranymiséjét a püspöki székes- egyház lourdesi kápolnájában. A jubiláns Erdélyben működött huzamosabb időn át, Szutmártt azóta lakik, mióta nyugalomba vonult. Jubileuma alkalmából a megyéspüspökön kivül sokun keresték fel szerencsc- kivánataikkal.

— Bírói kinevezések, A király Szabó József erdődi járásbíróság!, s Riedl Gyula szatmári kir. törvényszéki albirákat jelenlegi székhelyükön birákká neve.zte ki.

— Tanári kinevezések. Dr. Bo- romisza Tibor megyés püspök a Dr. Wolken- ber Alujos egyet, tanárrá történt kinevezte- tése folytán megüresedett papnöveldéi aligaz- gotói s theologiai tanári állásra Dr. Bakkay Kálmán kir. kath. főgimn. hittanárt, £ Dr. Bakkay helyére főgimn. hittunárnak Varjas Endre tanitónőképző intézeti tanárt, a „Heti Szemle" szerkesztőjét nevezte ki.

— Plébánosi kinevezés. A megyés püspök a megüresedett lázári plébániai javadalmat Szűcs János helybeli s. lelkésznek adományozta. Szűcs János távozása érzékeny vesztessége a szatmári társadalomnak, melynek számottevő értékes tagja volt.

— A szatmári egyházmegyből. Láng Gyula segédlelké?z Munkácsról Szat- márra, Kirchmajer Ferenc segédlelkész Nagybányáról Munkácsra, Bujdos Balázs segédlelkész Szerednyéről Nagybányára, Magyar Bálint Kálmándról Felsőbányára helyeztetett át, Merlák Ferenc ujmisés Nagybereznára, Lőrincz István ujmisés Szerednyére, Weisz József ujmisés Káimándra, Csout Ignác ujmisés Láposbányára, Zupka Vilmos Pálócra, Radios István Fehérgyarmatra küldetett segédlelkésznek.

— Uj karnagy. Székesegyházi karnagynak Szondrei István, volt szenteleki tanító neveztetett ki.

— Postamesterek kinevezése. Siket Traján nagyváradi posta-igazgató kölesei postamesterré Kalmár Antal turistvándii postamestert, porteleki postamesterré Balogh Erzsébetet és kisraajtényi postamesterré Bo- doky Béla körjegyzőt nevezte ki.

— Uj szerkesztő. A szatmármegyei tanító egyesület választmánya a . Tanügyi Ertesitő szerkesztőjéül a lemondott Kótay Lajos helyére Neubauer Elemér intern át usi igazgatót választotta meg.

— Szerződtetések. Fehér Gyula

színtársulatunk tagja, ki egyike volt a vidéki színpadok legjelesebb jellemszinészeinek, Sziklay Kornélnak októberben megnyíló Grand Guignál-jához szerződött.- Holtai Hugó komikus szintén nem jön vissza őszre, visszatér a Royal orfeumhoz.

— A szatmári eukorgyár iroda- főnökévé és titkárává Grosz Ignác a marosvásárhelyi cukorgyár volt irodafőnökét választatott meg, ki állását már el is fogiulta s irodáját a városi bérpalotába nyitotta meg.

— Kinevezés. A kir. pénzügyminiszter Spitzer Ödön szinérváraljai adóhivatali ellenőrt a IX. fiz. osztályban való meghagyás mellett adóhiv. főtisztté nevezte ki a szabadkai kir. adóhivatalhoz, i

— Eljegyzések. Fekéeházi Fekós- házy Sándor és néhai neje radvánczi Jelenyi Anna fia Zoltán, Ungmegye szobránczi járás szolgabirája f. évi julius hó 20 án Jánkon 0ljegyezte stégersbachi Stéger Arthur és neje Kővi Ján Aranka leányát Alicét. — Dr. Kováts Lajos földbirtokos eljegyezte be- renczi és járdánházi Kovács Géza kir, főbányamérnök leányát Adriennét.

— Esküvők. Rei if Vencel kereskedő vasárnap tartotta esküvőjét Mátyás Gizellával, Mátyás Mihály birtokos leányával Nagy- peleskén. — Drágos Béla kereskedő tegnap délben esküdött örök hűséget Székely Piroskának. — Pásztor Károly füszerkeres- kedő e hó 14 én házasságot kötött Ecsedy Muriskáva), Ecsedy Gábor birtokos leányával, Csengerben.

— A fürdés áldozata. Megrendítő csapás érte Blatniczky János kályhásmestert. Pista és Gyula névü fiai csütörtökön déln- fürödui mentek u Szentvéren levő kubik gödrökbe, alig libickoltak azonban pár percig» vizben, mikor parttól távolabb lubickoló 8 éves Gyula elvesztett lába alól a talajt é9 hatalmasat visítva elmerült a viz alatt. Az idősebb, 12 éves István látva öoscsa életveszedelmét gondolkodás nélkül öccse után vetette magát. De még csak közelébe sem érhetett annak a helynek, ahol öccse elmerült, ő. is elvesztette a lába alól a talajt, elnyelte a viz. Mire kifogták a két Blatniczky gyereket, a nagyobbik: Pista már meghalt. A kisebbiket: Gyulát, aki előbb került életveszedelembe, sikerült mesterséges légzéssel éleire téríteni.

— Köszönetnyilvánítás. Férjem elhunyta alkalmából számosán kerestek föl jóleső részvétükkel személyesen és levélben; fogadják érte hálás köszönetemet. özv. Jékei Károlynó.

— Az orsz. Vasutas szövetség szatmári csoportja vasárnap tartotta ulakuló gyűlését s tisztviselőkul a következők választattak meg: elnökül Illés Liviin állomás elöljáró, aleluökül Kocsis János hivatalnok, titkárul P«pp István távirász, pónztárnokul Sulyok György pályufelvigyázó, jegyzőül Pecsenye Sámuel forgalmi dijnok, országos megbízottakul Tóth Kálmán hivatalnok és László László pályafelvigyázó. - A választmányi tagok közé újabban beválasztattak Csendes András, Jónás Zoltán és Somogyi Adolf altisztek.

— A képkiállitáa megnyitása. Gróf Zichy János kultuszminiszter augusztus 1-én nyitja meg a valóban impozáns méretű képkiállitást melyen mintegy hétszáz- kép fog szerepelni. A kiállítási katalógust Rétliy István festőművész irta. Érdekesen ismerteti a nagybányai festő kolónia keletkezését, fejlődését s tizenhatóves történetét, mely a munkát művészet történeti szempontból is igen becsessé teszi. — A katalógus a kiállításon szereplő eddig még nem ismert lépőkből mintegy negyvenet sikerült reprodukcióban mutat be.

— A püspök adománya. Boromisza Tibor dr. megyés püspök a várpalánkai templom építésére mamgánpénztárából 3000 K-t és egyházmei segély gyanánt szintén 3000 K-t adományozott.

— A vízvezeték rendszerének megállapítása. A vízvezetéki bizottság pénteken tartott ülésén határozott a fölött, hogy a víztorony kérdése a víztorony készítése által oldassék-e meg, vagy pedig a delfin rendszer által, mely utóbbi abból áll, bogy a kutakból kiemelt vízmennyiségek nem egy víztoronyba, hanem egy földalatti beton medencébe gyűjtik össze s. innen megfelelő automatikus atmoszféra nyomással jut be a vízvezetéki csőhálózatba. A bizottság ez utóbbi álláspontra helyezkedett s ezen rendszer alkalmazását ajánlja elfogadásra a közgyűlésnek. A bizottsági ülésen jelen volt Zarka Elemér műszaki tanácsos is, ki az ülés után a már kész kutakat is megtekintette s kilátásba helyezte azt, hogyha a vízvezetéki munkálutok 1913 év tavaszán megkezdhetők lesznek, ugyanazon év november havában már a vízvezetéki vizet ihatjuk.

— Népgyülés. A szociáldemokrata párt vasárnap délután a Kossuth-kertben népgyülést tartott. A gyűlés napirendjét dr. Lefkovics Vilmos ösmertette. Beszélt Tisza politikájáról, a népjogokról és a lefolyt obstrukcióról. — Éles szavakban bírálta Kelemen Samu eljárását. Végül határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint a népgyülés elitéli Tisza eljárását, helyesli az ellenzék viselkedését, dr. Kelemen Samuval pedig minden közösséget megtagad és a jövőben minden rendelkezésére álló eszközzel ellene fog küzdeni. A gyűlés a javaslatot elfogadta. Lefkovics dr. után Max Márton bsszélt a sajtóról. A gyűlésen nagyszámú közönség volt jelen

— Táncmulatságok. A nagykárolyi önkéntes Tűzoltó-Egyesület f. évi augusztus hó 4-én, a Polgári Olvasókör kerthelyisógé- ben nyári táncmulatságot rendez. — AM. Á. V. szatmárnémeti állomás személyzete temetkezési szövetkezetének alapja javára 1912. évi augusztus hó 4-én a Kossuth-kerti kioszk nagytermében táncvigalmat rendez.

— Ezredösszpontositás. A szatmári 12. honvéd gyujogezred Nagyszőlősre utazott, ahol 3 héten át összpontosítva lesz.

— A kultúráért, -a. földmivelésügyi miniszter a csomaközi, a nánttli és az avas- felsőfalui hitelszövetkezeteknek 100—100 kötetből álló népkönyvtárt adőmáúyozott,