Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1912-06-04 / 23. szám
Huszonkilencedik évfolyam. 23-ik fiám. Szatmár Németl, 1912 junius 4. SZATMAR VIDÉKÉ 'tin //V' ''i-1 i TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL I 1 —»"V HIRDETÉSEK —■-----hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá — e lap kiadóhivataléban — jutányos érák ellenében Az előfizetés ára: előfizetések és hirdetések küldendők : vétetnek föl. . Egész évre . . . 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 60 fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetések díjjal elfire fizetendők. Eél » . . 3 » 1 Egyes szám éra 16 > i Eötvöz-ntoa 6. zz. 0 * Telefon-izém : 78. Nyilttér garmond sora 20 fillér. -----------------------------------------------------—--------------------------------—— Az ügyvédség es az igazságszolgáltatás terén tett tapasztalataink. ii. A bíróságok és hatóságok előtt való képviselet egész területe kizárólag az ügyvédi kart illeti meg, azt az egész területet biztosítani kell tehát a karnak. Nem lehet elnézni, hogy ez a terület szabad prédája legyen a képzettség, megbízhatóság nélkül fellépő és teljesen felelősség nélkül működő exiszlenciáknak, irodáknak, vállalatoknak. Nem lehet szó nélkül elmenni ama tény mellett, hogy ezek az ügyvivők a legképtelenebb ígéretekkel, a legvakmerőbb versenyajánlatokkal magukhoz csalogatják a teleket, akik aztán teljes mértékig ki vannak nekik szolgáltatva az első másodpercben tőlük már kivett aláírásuknak alapján. Ez a felburjánzott zugirászat a megérdemelt súlyos megtorlásban részesítendő. Sajnosán látjuk mégis e legjogosabb követelményekkel szemben a polgári törvénykezési rendtartás életbeléptetéséről készített törvény- tervezetben, hogy ez a zugirászat a legnagyobb szigor helyett még pártfogásra találhat magában a törvény- hozásban is. Eddig az ügyvédrendtartás szerint zugirász volt, aki anélkül, hogy ügyvéd volna, felek képviseletét Üzletszerűen folytatja. TARCA. A tervezet szerint ezután csak az lenne zugirász, aki anélkül, hogy erre jogosítva volna, bíróság vagy hatóság előtt feleket üzletszerűen vagy díjért képvisel. Minthogy a képviseletre csak ügyvéd lehet jogosítva, — a tervezet illető szakaszában világosan volna kiteendő, hogy aki anélkül, hogy ügyvéd lenne, üzletszerűen vagy díjért képviseletet vállal, — zugirász, mert különben a szövegezés félreértésre s még inkább félremagyarázásra fog alapos okot adni s a szöveg homályossága a hatóság által minden nagyobb megfontolás és vizsgálat nélkül engedélyezett irodák részére, melyek pedig már keletkezésükben törvénytelenek, a zugirászat vádja alól való felmentést fogja eredményezni. Mert ha a bíróság — a törvényeknek az engedélyező hatóságnál alaposabb ismerője — fel is ismeri a jogtalanságot, de nem fogja kétségbe vonni a jóhiszeműséget, amely mellé az engedély fényes látszatot fog szolgáltatni. így aztán kárba fog veszni a tervezett szigorúbb büntetési tétel is, mert soha sem fog akadni bűnös, akivel szemben az alkalmazásba vehető lenne. Pedig e nélkül is elég baj már, hogy meg van a községi jegyzők zugirászatának törvényesített formája. Bár a kellő jóakarattal ezen a Ének egy hársfáról. Virít az utcasor mindenegy hársfája, Szomorúan hangzik Béri Balogh Marcsa Szomorú nótája ... Nem szerette atyja, nem volt reá gondja, Volt elég a háznál szivének jóságát Kire pazarolja. „Mit is válogat — mond — úgy a legényekben, Ki farsangon kéri, nemde anyjuk édes Nemde ahhoz menjen?" Sirt a kicsi gyermek, ráhagyta az anyja Farsangon meglett a Béri Balogh Marosa Gyászos lakodalma. Hosszú Veres Ad ám vitte el házába, — Kopaszon állott még az ereszre hajló Hársfa koronája. Az alvégi házban hetek multak-teltek, Béri Balogh Marcsa szemei a könnytől Zavarossá lettek. Nem bánta a férfi — durva volt a lelke — Tavaszi időben, rügyező hárs alatt Olykor el is verte. Eszközének hitto, lelkét meg se látta, Mit tudta is ő azt: kitaszítva lenni Széles e világba I Részegen jött haza egyszer éjfél tájba." — Szegény Balogh Marcsa rákötötte magát A k i v i r u 11 ágra!.. Virit az utcasor mindenegy hársfája, így esett, igy esett Béri Balogh Marcsa Szomorú nótája... Bakkay Béla, * János — gyere haza. Riport az éjszakából. Az éjfél már jóval elmúlt. A kávéház egészen üres s a pincérek unalmukban ka- rambolásznak. A kávés a kasszahölggyel számolja el a lózungot s az egyik asztalnál a cigányok álmosan bóbiskolnak. A surokasztalnál egy fanatikus újságolvasó böngészi a lapokat, s már rég kisöpörték volna, ha nem sajnálnák a kávéház szemetét. Egyszerre csak kívülről berúgják az ajtót s a hirtelen betóduló levegő kihajtja a beteges, füledt párákat. Félrecsapott kalappal betámolyog egy iparos kinézésű ember. Látszik rajta, hogy már sokat ivott. Imbolyogva leül egy kerek asztalhoz s nagy hangon elkiáltja magát: kétségtelenül sokkal kényesebb természetű dolgon is lehetne segíteni. Elsősorban azzal, hogy oly köz- igazgatási ügyekben, melyekben a jegyzőnek a községi elöljáróság utján mint hatóságnak is befolyása van, a jegyző eltiltassék magán munkák vállalásától, — másrészt pedig a kötelező ügyvédi képviseletnek csak a közérdek által is sürgősen megkívánt mértékig való kiterjesztése által. Hogy egyebet ne említsünk itt: a telekkönyvi ügyek szinte kiáltanak ez után a kötelező képviselet után. Az az átírási kérelem s az adásvételi szerződésnek sablon formája látszhatik bármily egyszerűnek, laikus által is könnyen kopi- rozhatónak. Kétségtelen mégis, hogy e téreken is nagyon sok botlást produkál a hozzá nem értő műkedvelőnek járatlansága. És nem is csak ebből és még főleg sem ebből áll ám a telekkönyvi képviselet. Már pedig van. rá sajnos ezer bizonyíték, hogy — ami különben egész természetes — egy megosztás, egy elkülönítés nem kerül ki jóformán helyesen az avatatlan kezekből s hogy az első komplikációnál fel mondja a szolgálatot, ha nem is maga a veszélyt nem is sejtő laikus, de ami sokkal nagyobb hiba, annak a jogi alapfogalmakat sem ismerő, a jogi viszonyoknak egymással való vonatkozását nem értő tudománya. Ha ezekhez hozzávesszük még, hogy a telekkönyvi jogokat szerezni kívánó fél már rendszerint teljesít, még mielőtt a telekkönyvnél a bejegyzés az ő javára elrendeltetnék, hogy a vevő fizeti a vételárat tulajdonjogának bekebelezése előtt a hitelező a kölcsönt leszámolja a zálogjognak bekebelzése előtt, akkor teljes nagyságban tárul fel előttünk a kép, akkor láthatjuk, mily kockázatot visel a fél a nem szakértők megbizhatlan munkája miatt. A költség megállapitás kérdése is szabályozásra szorul. A skálát szerintünk csak a behajtási perek tűrik. Ámde skála nélkül is lehet megoldási módot találni s egyelőre már az is sokat segítene, ha a bíróságok melegebb gondozás alá vennék ezt a kérdést. A bíróság tudja, hogy a mai viszonyok lényegesen magasabb munkaárakat indokolnak, — tudja, hogy az előtte nyilvánuló érdemi munkát mennyi, — kifejezetten, külön nem jelentkező előkészítő, technikai, nyilvántartási, után járási munka kiséri s mennyi fáradtság a tényállás megállapítása s a bizonyító anyag beszerzése körül. E tudatban pedig nem lehet joggal elzárkózni a tisztességes, jó minőségű munkának megfelelő honorálása elől. Fontosnak kell tekinteni, nem pedig tulmellékes, járulékos dolog— No, lesz vagy nem lesz ! Sört hozzanak ! A pincér mérgesen leteszi a dákót, elhozza az üveget és leteszi az asztalra. A vendég belenyúl a mellény-zsebébe s hosszas keresgélés után kivesz egy húsz s egy tizkoronás papirpénzt. Büszkén levágja az asztalra s előkelőségének tudatában oda- szól a pinoérnek: — Hallja, pincér ur, váltsa fel ezt a bankót és adjon annak a rücskös cimbalmosnak egy forintot, mert én még ma mulatok 1 A cimbalmos a forint szóra egyszerre felébred, mosolyogva húzza széles pofáját, s végig szalad a verővel a húrokon. A kasz- szirnő, kinek arcán egy viharos múlt nyomai látszanak, szerelmesen nagy laposokat pislant a mulatóra a ezzel megkezdődik a mutatás. Egyik üveg a másikat váltja föl, a cigányok veszettül húzzák a frisset, s a kaszirnő már odatelepedett az asztalhoz, sze relmesen ölelgetve a jó pasast. Észre sem veszik, hogy lassan kinyílik az ajtó s egy sápadt, agyongyötört, fiatal asszony lép be s idegenen, félénken körültekint. A bal karján boldogan alszik egy kis leány, egy nagyobb fiúcska meg félve csimpaszkodik az asszony szoknyájába. Lassan, észrevétlenül odalép az asztalhoz, megfogja a férfi karját s kérlelően megszólal: — János gyere haza 1 Nem eleget ittál már? Látod még a házbért sem fizettük ki I s te itt elköltőd az utolsó filléredet. Az ember buta meglepetéssel nézi az asszonyt, aztán a két gyermekre pislant. A gyerek erős volt. Az apa szó nélkül fölkel az asztaltól és az asszony felé támolyog. A kaszirnő láveti magát, nem engedi, tudja, hogy van még öt forintja. — Nálam maradsz Jánosi Ugye nem mész el ? Talán csak nem félsz ettől a... Az eddig alázatos, görnyedt asszony halvány arca bíborvörös lesz, felkap az asztalról egy sörös üveget s a leány felé sújtja. A cigányok és a két züllött pincér körülfogják az asszonyt s gorombán, szitkozódva az ajtó felé tuszkolják s kilökik. Bent pedig huzza a cigány, a kaszirnő átfonja az ember nyakát s újabb söröket rendel. Kint a hideg, ködös éjszakában sirva támaszkodik a falnak a meggyalázott asszony s a kisebbik gyerek egyre nógatja: — Mama, miért nem engedi uz a néni az apát velünk haza jönni? Menjünk, mert én fázom 1 Bent pedig csak huzza a oigány veszettül, hogy „sohse halunk meg 1" Ez pedig nem mese. Nem kigondolt kép. Riport az éjszakából. Ninos is szinesre festve. Rajt borong a ködös szürke éjszaka homálya. Megtörtént. Hol? Ha a rendőrség kutatná, vizsgálná, talán nem történnék meg annyiszor, hogy az ember mesének hiszi. nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. mi káztoégnek, mist a legsMH) bevásárlási forrást.Kö zvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. UEGÉBKEZTEK!!! a tavaszi és nyári idényre megrsndeit összes úri-, női és gyermek valódi chevre és box bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.
