Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1912-05-07 / 19. szám
Huszonkitencedik évfolyam. 19-ik szám. Szatmár-Németi, 1912 május 7. SZATMÍR VIDÉKE TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre Fél Negyedévre 1 kor. 50 fill. Egyes szám ára 16 SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetéselj küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Edtvös-utoa 6. az. # * Telefon-szám : 78. —*>- HIRDETÉSEK -v — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetések díjjal el8re fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Baltazár püspök. Nagy és fényes keretben zajlott le városunkban a várva-várt Kálvinéul ünnepség. A város külső képén már napokkal előbb meglátszott az ünnepi hangulat, a házakon zász’ók lengtek s az idegen papság és előkelőségek sokasága élénkítette a tereket. Szombat este pedig a mikor a püspök és kísérete érkezett, valóban impozáns látványt nyújtott az eléje -vonulók nagy sokasága, a diákság tömött sorokban dobszóval, fehér ruhás leányok, a sok diszes fogatok százai tarkították a menetet, az utcát az érdeklődők nagy tömege lepte el. Baltazár püspök és kísérete nagy óvációk között vonult a városba, majd elhelyezkedés után Helmecy József orsz. képviselőnél vacsora volt, amely alatt a hivök ezrei lampionokkal, zenével a ház elé vonult és üdvözölte az illusztris vendégeket, akiket egy^ humánus, egy szent cél hozott közzénk : a hazaszeretet, a testvériség, egymás hitének, meggyőződésének megbecsülése, a közös jó előmozdítása. A református egyház minden tekintetben méltó ünnepséget rendezett a Kálvineum javára, egyszerű művészi, vallásos ünnepet, melynek programmja minden tekintetben megérdemelte a figyelmet, amelyben részesítettek. A Kálvineum célja: jutalmazni, istápolni azokat, kik a hitet, a vallásosságot terjesztik s a ref. lelkészek árváinak, özvegyeinek segítséget nyújtani Az egész ünnepség kiemelkedő momentuma Baltazár püspök a színházban tartott nagyszabású beszéde volt. — Az igénytelen megjelenésű egyházférfi működése és szereplése vu- lóban minden csodálatra és elismerésre méltó, — az emberi érzések és indulatok között tobzódó embert boncolta, aki az élet és halál mesgyéjén haludva annyi megmagyarázhatatlan problémával ütközik össze, majd a szeretet apotheozisát zengte és kárhoztatta az embert, hogy nem látják a kincset amely a szeretet nagyszerű érzésében nyilvánul, festett képek után kapkodunk és múló gyönyörökért vergödjük át az életet, ha elhibáztuk és újra kezdjük ismét elhibázzuk, — nem azt a szeretetet hirdeti amely az egyén célját kívánságait elégíti ki, hanem az altruizmus a másért, az összesért, a gyengékéría? elbukottakért való szeretetre buzdít: a jelszó, a cégér — mondja — mindig a szeretet álarcában bukkan elő, de legtöbbször csak a rideg önzést takarja, amely mindig az egyén célját szolgálja, erélyesen és bátran pálcát tör? a mosolyogva gunyolódók felett, akik* az igazi nemes indulatot alacsony nézőpontból bírálják szóval úgy éreztük^: egy igazi pap szól hozzánk, aki népének a sötétségben világit, a osüg- geqöket bátorítja, a hitetlenekbe hitet önti, meggyőződést plántál, szavai buzdítja lelkesítettek gondolat világát éreztette velünk: ; Emberek törekedjetek a szépre, a neifiesre, arra ami fölemel, ami a mindennapi élet apró és nagy küzdelmei közepette a léleknek megnyugvást, gyönyörűséget okoz; legyen a célunk a hamisítatlan igazság kutatása s ajz embereknek, ha kell ás ha máskép nem lehet — reá való kényszerítés^, legyen a célunk az emberek jólétének előmozdítása, a büuök csök- 'kerjtése és ezáltal a nyomorúság enyhítése; legyen eszményünk a szeretet, a társadalmi élet tisztasága és a ‘családi élet megbecsülése, mint amfelyek elmozdithatatlari fundamentumát képezik egy igazi, egy egészséges társadalom kialakulásának. Dönt- SÉfpHil meg — törjük -Je a- durva ösztönök uralmát s ha nem a rideg önzés a gyűlölet lángja — hanem a szeretet irányítja cselekedeteinket: akkor az igazság útját megtalálva, a boldogulás eszméje is győzni fog. Memento mQri. Gazdagok és szegények, gőgösök és szerények, mind gyarlók vagyunk és emberek, — ne csak a halálban, az életben is becsüljük meg nemcsak a kincset és hatalmat, hanem egymást is, mert látjuk: fönn a magasságban vértanúhalált hal a levegő, a haladó élet hőse és lenn a mélyben-örvóny- ben pusztul el az emberi ész és ügyesség nagyszerű alkotmánya és sohase tudni mikor lep meg a végzet — mikor visz el bennünket is a nagy ismeretlen ismerős királyok királya: a Mors imperator. Bvódy Béla. .4». Tisztelettel értesítem, hogy könyy- és papiiteesMésemet május havában — az ideiglenes helyiségből — Deák-tér 7. szám alá (Fógel Károly ur házába volt 10- Halmi ha?) helyezem át és ezért ■jj— a raktáron lévő árukat -g- ■■ leszállított árban kiárnsitom. Szives pártolását továbbra is kérve, .«$». maradok kiváló tisztelettel HUSZÁR ALADÁR TÁRCA.-ÍXHÍKét festmény. Tói hattyú te, malom patakja ón Ki látja anuak, enyésző tünemény Pedig a tóban, habverő patakban Két lélek lakik, szivünk dobog ottan. Gyűrűző, ringó tóviz a hattyúval. Virágos fák közt vízbe néző várfal Felkelő holdnál imbolygó vadrózsa Alakod, lényed gyémánt foglalója. ,A patak, amely hajtja a kereket S bilincsbe’ télen, nyár hevén gyöngyöt vet Dérvirág, zuzmó, párvirág növése r— Mindannyi agyam odalehelt képez. Nem néz a hattyuvárnak lakójára, Nem patak arra, hogy tengerré válna, S bár nyíl’ ott ablak, indul itt a csolnak Tóviz és patak csak egymásba folynak. Balekay Béla. A májusfa. (B. J.) A májust eleitől fogva az öröm, szeretet és szerencse hónapjának tekintették, így énekelték meg azt a költők is, hajdan és most egyaránt — elnevezve az idők örömének, az év gyönyörének, a virágok kikeletének, az ifjúság képének, a szeretők barátjának. A hozzáfűződütt örömek a néptln- nepek jellegével bírtak, a minek maradványai ma is föl-fölujulnak még a majálisokban. Míg a többi népmulatság régebben a tobzódások és tivornyákból állt; uddig a májusi mnlutságok nem óktelenitették el bacchanáliákkal a természet szépségének felujulása által keletkezett örömöket. Idilli jellegű szokások keletkeztek: májusfák ünnepélyes állítása, koszorúk kötése, játékok különféle nemei, tánc, ének s más egyszerű vigságok, a szeretet és szerelem sokféle kifejezése. Ha a májusi ünnep eredetét keressük, uwy találjuk, hogy az a természet ölén felnőtt különféle népekkel együtt öregedett meg; de azért ifjúkori elevensége nem halt ki ma sem. Azok a tudósok, kik minden jónak és szépnek forrását a görögök és romaiak életéből szeretik meritni: a májusi ünnepeket is a római floraliákból (a virágok istennőjének ünnepeiből) származtatják. Nekünk magyaroknak azonban nőin volt Flóránk, sem számára külön épített; templomunk, hogy abban a virágok tömjénéivel áldoztunk s tiszteletére künn a szabadban Flora-lakomé- kat csaptunk volna: mégis azért ez istennő hiánya épenséggel nem akadályozta sem régen, sem most, hogy az ifjak kedvesük iránti vonzalmukat egy-egy májusfával, vagy annak ágaiból és leveleiből készített koszorúval s májusi dallal ki ne fejezzék. Ma még júniusban is mulatságos majálisokat - tartunk. Erdélyben pl. a brassói szászok júliusban szokták tartani „majálisukat“, melyet a Honte- rus-ünnepéllyel kötnek össze rendesen. Ha pedig német szomszédainkat tekintjük, az ő germán őseiket sem a déli Flora ugrathatta májusi napokban zajos örömekre. A germán mytbosz szerint két óriás: Nyár és Tél egymással folytonos ellenséges tusakodásban élnek. Nyár jó, víg fickó, ki az emberek kórtéré minden engedhető mulatságot megad; tűig Tél egy utálatos bosszúálló, ki amazt, midőn az ur szerepét ját- szaná, nemcsak minden örömétől és élvezetétől megfosztja, hanem még jól meg is tépi és elveri. E mese még a középkor elején is ez alakban tartotta meg népies tartalmát, de már ama civilizált módosítással, hogy Tél „ur“ és Nyár „ur“ az elsőség felett küzdve, a kérdés megoldását egyszer egy végcsata kimenetelére bízták. Ekkor a két fél közt Vénus asszony lép fel bókebiróul, ki rábeszéli őket, hogy egymással békességben legyenek, s egymást tűrjék el, mert ők testvérek, 8 mert egyik a másik nélkül sem nem létezhet, sem nem tehet semmit. Véüus asz- szony a dolgot igy szépen kiegyenlítvén, azóta a Nyár és Tél „urak“ az idők trónu- eán fölváltva uralkodnak. Ennek ellenében az ős-germán néphit másik regéje szerint a két; „ur“ örökös küzdelemben áll, s a győzelem fölváltva hol az egyik, hol a másik fél részére jut mindig; most Tél tartja a Nyarat, majd meg Nyár a Telet lenyűgözve. Ez utolsó esetben — a néphiedclem következtében — öröm volt mindenfelé; az emberek örvendezve győzelmi meneteket tartottak, májusfákat állítottak, énekeltek, ugráltak, táncoltak, bobó játékokat rendeztek, ettek ittak, mulattak, sat. így volt ez az ókorban az északi, frank és germán tartományokban mindenütt; s valószínűleg innen va.luhonnan jutottak el hozzánk is a Nyár diadalának megünnepléséhaz fűződött mulatságok, mai nevén majálisok. A germán népeknél a középkori majálisok keresztÓDyes szint öltöttek, s pogá* nyos maradványaik csak itt-ott tünedeztek fel darab ideig, mignem végkép megszűntek. Az egyház a májasfát a szeot szűz Mária symbolumávtt tette, mint a ki által jön a világra minden jó és szép. Neki szentelték a május havát is. Tiszteletére a templomokban májusfákat állítottak, az oltárokat virágokkal ékesítették. De nemcsak az egyház által rendezett szent május-ünnepekbeD, hanem a világiak részéről tartott majálisokban a főtényező a májusfa volt, melyet hogy illő ünnepélyességgel állítsanak fel, városokban és falukban legtöbbnyire fiatalokból álló „májusi társaságok“ alakultak, melyeknek elnöke vagy a „gróf“, vagy valami tekintélyes egylet, társaság vezetőjének címét, vagy legtöbbnyire a „király“ nevet vette föl. A májust megelőző este „májusi tüzet“ gyújtottak, melynek fénye mellett a társaság — élén az elnökkel — kivonult a szabadba, a fiatalok vasárnapiasan, a lányok fehérruhákban, koszorúkkal fejükön és virágokkal keblükön; a város nemzedéke pedig, kicsitől nagyig, ifjútól öregig, a menethez csatlakozott, hogy növelje a mulatságot, de azzal egyszersmind a zajt és tomboló lármát is. A levágott májusfát egy vagy több felcifrázott kocsival keresztülkasul hordozták s egy bizonyos helyen felállították. A kocsi előtt sajátságos zenekar ment, melyuek tagjai leginkább gyermekekből állottak, kik „májusi sípokat“ (tilinkót) és „májusi kürtöket“ fújtak. Ezek voltak a régi vig „május-éjjelek“. Midőn másnap reggel az első májusi nap a felállított májusfára vetette sugarait, a társaság elnöke: a „május-király“ (Innen lehet a „pünkösti királyság“, mivel a május ünnepe sokszor összeesett a pünkösttel.) fején és jobb kezében egy-egy koszorúval, a fa mellé állt; körülte a lányok kört képezve tavaszi dalokat énekeltek. A király ekkor a jobbkezében levő koszorút annak a lánynagyválasztéku cipőraktárát ajáüjjnk a t vévé kflzéoségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. === == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! ===== fgqp- A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. "VI SIEGÉBKEKTEK!! 1 a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri-, női és gyermek valódi ekevro és box bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben ír és fii
