Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1912-03-19 / 12. szám
Huszonkilencedik évfolyam. 12-ik szám. Szatmár-NémetifH912 március 19. c II |§ 20 TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre . . . 6 kor. 1 Negyedévre T kor. 50 fill. Fél ' » . . . 3 » 1 Egyes szám ára 16 > SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, ' továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, EAtvös-utoa 6. íz. # # Telefon-szám: 73. —v HIRDETÉSEK e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. A munka ' -‘i1: : 1' I I helytelen fogalmát, mondjuk felfogását j I vezetik nálunk Magyarországon már I a gyermekek vérébe-lelkébe. A munka felfogásban, megitélés- I ben a száilök, a munkaadók is leg- i többször két sajnálatos1 tévedésbe esnek. Az egyik, hogy a gyenge gj’ermek [ munkaerejét túlbecsülik. Embertelenül I oly dolgot, erőt kifejtő munkát köve- I telnek tőle, a melyet a gyermek ■ szervezete még- nem bir meg. Belelj kergetik a zsákok emelésébe, a nagy 1 terhek vonszolásába, a virradó reggél- I töl késő estig való nehéz, súlyos mün- t kába. — Az ilyen munka korán R tönkreteszi a gyermek testét, lelkét. I; Elsorvad, összeesik az a gyermek [ idő előtt, fejlődésének ideje előtt. Azért I van a mi országunkban annyi tüdő- [, beteg és korán letört ifjúság. Ilyen Telketlenfeégeket a szülők [ is elkövetnek. De ritkábban. — Gya- ’ koribb az eset a műhelyekben, a gyárakban, a munkaadóknál. Másrészt sokan és itt a szülők [ mennek elöl, éppen az ellenkező vég- I letbe esnek. A gyermeket hamis felfogással ■'óvják minden legkisebb erőkifejtéstől. I Tehát a már nekik való készségektől I dologtól, serénykedéstől — munkától, Sok szülő abban találja a jó I nevelést, hogy gyermekének teljes I szabadságot ad. Ezt pedig úgy kell I érteni, hogy oda hagyja az unalomnak, ■ a tétlenségnek, a tunyaságnak. Még a szoros iskolai dolgaira se ügyel. Ne kínozza magát. Van még elég ideje. Pedig az ilyen felfogás, az ilyén nevelés keserű, sőt megdöbbentő eredményeket szül. A gyermekek felfogásába, leikébe, vérébe nem azt a gondolatot, meggyőződést viszik bele, . hogy a munka nem szégyen. Ellenkezőleg. Sok szülő érezteti, hogy van aki azt a gyermeket kiszolgálja. Azt érezteti, hogy az a gyermek „ur“-nak született. -Arra jött e világra, hogy parancsoljon. Nem engednek meg annak a gyermeknek semmi készséget, segítő, már és még nekik való munká(, szorgoskodást. Cipőtakaritás, egy kis fa behor- dás, a ház körül való sepregetés és más hasonló apró-cseprő dolgok — a magyar gyermek előtt sok tűzhelyen szégyen számba megy. — Nagy fiú már! Szégyenli ezt vagy azt. Egy kis csomagot a kereskedő cselédjével vitet hát maga után. így nőnek, így gondolkodnak a mai gyermekekre nézve nagyon sok családban. Mi ennek á következménye ? Az, hogy itt ebben az országban mindenki ur akar lenni. Mindenki fel- lebbvaló, parancsoló' akar lenni. Hogy amolyan vagy emilyen munkára a legközönségesebb, — tanulmányaiban gyenge, fizikumában, izmaiban erős ember nem is akar vállalkozni. TARCA. i'i Levél Tripoliszból. — Saját külön kiküldött harctéri tudósítónktól. — III. Tek. Szerkesztő Ur! Bizony már rég nem küldtem semmi tudósítást, de hát 6 hétig feküdtem, mert egy repülőgépről ledobott bomba épen mellettem robbant fel és súlyosan megsebesített. Tisztjeim és katonáim kétségbe voltak esve, hogy mi lesz vejük, ba én elpusztulok, de szerencsére, a baj nem volt, oly veszedelmes, mint kezdetben látszott és én hordágyon tovább iswészt vehettem a haroziműveletekben és vezethettem az egészet. De közben nagy segítséget is kaptam Inger Szolimán szomáli alkiraly személyében, a ki eljött Magyarországból, bogy a törököknek segítségére legyen. U a keleti viszonyokat és szokásokat alaposan ismeri és különösen nagy szakértő a tevés csapatok vezetésében, s minthogy nekem a főerősségem épen a1 két tevés ezredesiben volt, mintha csak hívásra jelent Volna meg, olyan kapóra érkezett. Azonnal jelentkezett is nálam és felajánlotta Szolgálatait. Rendkívül nagy tisztelettel viselkedett velem széniben, s mikor kérdeztem tőle, hogy mi indította erre a nagy elhatározásra, csendesén kihúzta zsebéből a „Szatmár és Vidéke“ azon számát, a mely első harctéri tudósításomat hozta és rámutatván a tripoliézi levélte, lelkesen így felelt: — Ennek tulajdonítsd, hogy itt vagyok Mikor elolvastum, leküzdhetetlen vágy támadt szivemben védelmére sietni az általam imádott keletnek és harcolni a világ leg nagyobb hadvezérének oldalán I — és a mikor ezt mondta, megcsókolta ruhám Bzegé ívét és homlokát háromszor hozta érintkezésbe az anyafölddel, ez lévén hiteles bizonyítéka, hogy szivéből és valóságot' beszélt Epen Ainzárában voltunk, mikor ez történt. Minden nap vártuk a döntő mérkő zést, mert az olaszokut Bengbáziból egész idáig csalogattuk és teljesen készen voltunk nekik a végső csapást megadni. Inger Szol mán az egypupu és a kétpupu tevésezred vezetését vette át, a tüzérséget hordágyam ról irányítani magamnak tartottam fent, a gyalogságot pedig alveíéreimre bíztam, a kik mind kipróbált és harcban megedzett katonák lévén, az ütközet sorsa * előre meg volt alapozva. Reggel korán megszólaltak az ellenség ágyúi, mert Kanevatábornok kiadta a szigorú parancsot, hogy délre szét kell verve lenni az ellenségnek és be kell fejezve lenni az egész tripoliszi háborúnak. Miután mi az utóbbi időben nagyon csendesen viseltük magunkat, szentül meg volt győződve, hogy könnyen fog velünk elbánni. Nagy volt Itthon szégyen a munka. Ha pedig Amerikába löki a sors: ott örvend, ha olyan munkát kap, melynek gondolatára is szerencsétlennek tartotta maggt. Ott a bányákban izzad. Ott verejtéket hullat. Ott megalázó munkát kell teljesítenie. És végzi is, különben éhen kell vesznie. Itthon, sok-sok családban szolgákkal, cselédekkel végeztetnek oly házi, munkákat, melyek a régi leányoknak. nagyasszonyoknak büszkeségét tették. I Vizet már a kackiás, kényes, par- findta cseléd-nép sem igen akar hordani. A konyha-munkákban is válogat. Kikötéseket tesz. A gladiátor erejű, izmos napszámos ember ott áll inkább egész nap az utca-sarkon, de nem vállal olyan munkát, mely erejét próbára teszi. Gyönge tekintetes és nagyságos urak, asszonyok méltóságukon alulinak tartják, hogy a kereskedésekből kézi '3somagokat haza vigyenek. Mindenben és mindenütt azt keressük, hogy magunkat kiszolgáltassuk. Ez a jelenség szomorú tünete ám a mi társadalmunknak. Annak a kornak, ahol a munkát, a jogot, az egyenlőséget ajkainkon hordozzuk. ... Rudolf trónörökös kis korában panaszkodott felséges atyjának, hogy egyik szolga nem végezte az ő, a trónörökös tetszésére dolgát. — Fiam, mondotta a munka nagy embere, királyunk ő felsége, hát ha nem tetszik a szoLga munkája — végezd jobban te magad. Csak az tud eredményesen parancsolni, a ki maga is dolgozik. Bodnár Gáspár. azonban a meglepetése, mikor lőtávolbu került és mi is megkezdtük a gyilkos tüze lést. Gyalogsági hadoszlopaiban egész utcákat csináltak golyóink és a támadó hadsereg kezdett ingadozni, a mire D’Amika tábornok két ezred lovassal jött támogatásukra és egyesült erővel rohantak sáncaink felé. De ekkor megérkezett Inger Szolimán a két tevés ezreddel és oldulba kapta az olaszokat. Sok csatában volt már részem, de a mi ekkor történt, ahhoz foghatót sohasem láttam. Az olaszok lovai reszkettek a félelemtől, mikor a tevéket meglátták és ijedtükben rárohantak a saját gyalogságukra, nem lévén emberi hatalom, mely őket megfékezni képes lett volna. A másik oldalon megjelent a mi gyalogságunk és most az ellenséget két tűz közzé szorítva elkezdődött a szörnyű pusztítás, u melyhez hasonlót nem sokat mutat fel a história. Kánévá mint egy őrült száguldott lován hadserege körül, sirt, átko- zódott, hudvezéri süvegét messzire elhajította magától, de az ütközet sorsát megfordítani nem tudta és rövid másfél óra alatt teljesen1 össze volt törve a biztos győzelem kilátásával támadó ellenség és rohant vissza eszeveszett futással Bengházi felé. Temén- telen badiszer esett zsákmányul és mikor az elesett olaszokat összeolvastuk, bámulva győződtünk meg róla, hogy azok száma a 6 ezeret meghaladta, mig mi közülünk alig esett el 200 ember. Nagy győzelmi lakoma következett. Egy falka juhot vágattam le, mert a rizsTisztel.ettel értesítem, hogy könyv- és papir- kereskedésemet az eddigi helyiséggel szemben lévő ideiglenes bódéba helyeztem át Szives pártolását továbbra is várva, maradok teljes tisztelettel Huszár Aladár. 4— Színházi esték. E héten meglehetős lapos műsor volt, de nem lehet csodálni, már a szezon vége felé vagyunk és kimerítették az inventáriumot. Hétfőn a Leányvásár került színre, kedden A kis gróf, szerdán és csütörtökön A rejtélyes ember, pénteken Mátray tanár műve a 48. március 15. eseményekről, és A császár katonái, szombat, vasárnap pedig A madarász operetta került színre. A heti műsort azért regisztráltuk újra, hogy láthatóvá tegyük annak elég mostohaságát. A Leányvásár már unottá kezd lenni, kásás juhhus a töröknek a legkedvesebb eledele. Külön futár vitte az ütközet részletes leírását a szultánnak, a ki telefonon erről értesítve lett, a mire reszkető hangon válaszolta is, hogy alig várja annak megérkezését. — Édes fiam Ripp, — mondta a többi közt — szegény embernek érzem magamat, ha arra gondolok, hogy mivel kellene téged megjutalmaznom. A vezérkar és. Inger Szolimán az ágyam körül gyűltek össze, s-mig a sátoron kívül diadaltól, lelkesült katonáim, idebenti mi is nagy örömben voltunk. A nap hőse - feltétlenül Inger volt, mert az ő kellő idői- beni megjelenése döntötte el az ütközetet.. Nem is sajnáltam tőle a dicsérő szavakat^ sőt levettem a nyakamból a szultántól kapott I. oszt. MedzBidje rendjelet és* az ő nyakába akasztottam, a minek annyira megörült, hogy térdre esett ágyam előtt és mielőtt szándékát észrevettem volna, kezemet hirtelen megcsókolta. — Vezér! — mondta a meghatottság-- tói elcsukló hangon — a paradicsomban érzem magamat, olyan boldog vagyok. Soha, még álmaimban sein mertem volna remélni ilyen kitüntetést. Pár nap múlva hallottuk, hogy Kánévá tábornokot az olasz király haza rendelte Rómába és nem sokára' értesültünk az okáról is. Miniszterei jelenlétében fogadta a király a vert hadvezért, a kihez az első szava . irtsn , FIOYELKEZ^ETÉIS I nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. Az előrehaladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók!
