Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1912-03-12 / 11. szám

Apróságok. Végi! vim ii választásnak is. Egy csomó ember örül, a ki álláshoz jutott, egy mái-ile pedig buslulcodik, u ki elesett. Az ember szive vérzett, mikor u/. utóbbiakat nézte és nem tudott részt venni az előbbiek örömé­ben. De hát uincs kivel perbe szállani, akármennyi uj állást fognak is szervezni, mégis mariid a régi igazság, hogy mindig kevesebb lujz n fóka, m nt nz eszkimó. * Keservesen panaszkodik az egyik jelölt, hogy bár neki volt igazi kvalifikációja, a szorgalmával is meg voltak elégedve, mégis elbukott. Hol van hát akkor az igazság, ha ez megtörténhetett. — Barátom, — vigasztalja a társa — ha az igazságot akarod megtalálni, akkor keresheted mindenütt, csak a közgyűlési teremben ne keresd, mert ha választásról van ezó, ott nem igen szokott nagy szere­pet játszani. — Az már még sem járja, — méltat­lankodik egyik városatya a jelöltje érdeké­ben — hogy olyan embert mellőzzenek, a ki már 10 éve dolgozik a városnál I «— No, no, — szól rá a másik — nem egészen helyesen fejezted ki mugadat, mert feltétlenül csak annyi az igaz, hogy 10 éve van a városnál. — Jó, jó, hiszen magam sem szó sze­rint értettem. ■ Szomorú jelenség, bár másrészt örven­deni kellene rajta, hogy annyi az iskolázott ember városunkban, hogy maholnap csupa érettségi vizsgát tett fiatal emberek lesznek a díjnukok. Az a mesterségesen forszírozott iskoláz!atás kezdi megboszulni magát, s ha a majd mind jobban szaporodnak a csalódott egzisztenciát) végre is rá fognak jönni a szülők, hogy nem fizeti fej magát gyermekei­ket feltétlenül az úri pályára nevelni, de mig ti re rájönnek, sokan fognak sirni a miatt, hogy hamarább rá nem jöttek. X * — Nyugodjon bele barátom, — csittit- gátja egyik városatya kisebbségben maradt pártfogolhat — majd a legközelebbi alka­lommal szerencsésebbek leszünk. Lássa, Héderváry miniszterelnök milyen nagy ur, mégis megbukott. — Hiszen, ha, én is úgy buktam volna el, mint ő, én is könnyebben belenyukodaéfe. Demeter. HÍREINK. »!!<■ ■ Március 15. Kint a természet most kezdi levetni téli köntösét, a hétköznapi munkától elfáradt lelkűkbe azonban az éltető tavaszi nap hinti sugarait. A szabadság napját ünnepük e héten szerte a hazában és áhitatos szívvel tekintünk vissza mindannyian azokba a nagy időkbe, a mikor még csodákat váltott ki a hazaszeretett szent tüze a nemzetből. Már­cius 15. a hosszú tétlenségből felriadt nem­zet lánglelkü megnyilatkozása volt, a mely magában hordozta már csiráit az eljövendő dicsőséges önvédelmi harcnak. Március 15-én szabaddá tették a gondolatot, szabaddá a sajtót, ledöntött ék a válaszfalat magyar és magyar közt, d; mégis nemcsak a márciusi ifjak, nemcsak a dicső ország gyűlés. nagy alakjainak emlékéhez száll kegyeletünk, ha­nem elsősorban azoknak a névtelen hősök­nek gyújtjuk meg az emlékezés mécsesét, akik megvívták a világ legigazságosabb har­cát a hatalmas ellenséggel. Március 15. volt az a n ip, a melyen a nemzet végre raeg- gyülőite a hosszú tespedést és szolgaságot és a ini utánna következett, a vér, a csaták zaja, a dicsőség fénye, az elbukás gyásza, esztendők komor siralma és végül a szabad­ság,' a magyar alkotmány napjának ragyo­gása, — mind, mind már benne volt a már­ciusi idők méhében. Március 15-ike után elkerülhetetlen volt a nagy összeütközés, de a vér áztatta földből nőtt ki buján, termé­kenyítőén a nemzeti önállóságnak, az ősi alkotmánynak örök virága, ünnepeljük tehát tiszta szivvel a márciusi hősök és a függet­lenségi harc emlékét és adjunk hálát a Gond­viselésnek, hogy nehéz napokban mindig vol­tak nagy fiai, akik megmentették és naeg- tartották szántunkra a hazát. Városunk mint minden évben, most is kegyelettel ünnepli meg Márc. 15 ét. A temp­lomokban, isteni liszteletek, uz~ iskolákban ünnepélyek lesznek, á színházban pedig dísz­előadás a nagy nap évfordulójának emlékére. * — A pénzügy igazgatóság áthe­lyezése. A pénzügy igazgatóságnak Nagy­károlyból Szatmárra való áthelyezése a kedvező megoldás felé közeleg. A város azt a sérelmet, mely rajta esettanaidon 1890-ben a pénzügyigazgatóságot Szatmárról Nagy­SZATMÁR ÉS VIDÉKE. károlyba helyezték, elfeledni nem tudta s e I 22 év alatt mindent elkövetett, hogy szer- I zett jogait visszanyerje. Az áthelyezés kér­dése akkor lett aktuális, midőn a pénzügy­minisztérium a pénzügyigazgatóságot Nagy­károlyba eddigi helyen való elhelyezését megfelelőnek nem találta s inig itt Nagy­károly gnra-os politikát folytatott, Szatmár- Németi bőkezű ajánlattal állott elő. Még 1910. évben fölajánlott a p. ü. minisztérium­nak a hivatal 12 évi ingyenes elhelyezését. A várooi tanács előterjesztésével most fog- alkozott a pénzügyminiszter, a honnét az az értesités jött, hogy ajánlatát szabályszerű közgyűlési határozat alakjában tegye meg. “gy foglalkozott ezzel a tegnapi közgyűlés, mely két év előtti ajánlatát azzal egészítette ki, hogy a pénzügyi palotát a város Árpád- utca 23. sz. telkén fölépíti s mindenkorra díjtalanul ongedi át a kincstár használatába. A pénzügyminisztériumnak égy újabb átirata különösen aktuálissá teszi az ügyet, neve­zetesen, azt kérdi a várostól, hogy az eset­ben, ha a pénzügyigazgatóságot Nagy­károlyból Szatmárra helyeznék, tudna-e annak ideiglenes elhelyezéséről is gon­doskodni. Nehézséget ez sem okoz, mert a városi bérpalotában, jelzett időre meg­felelő helyiségek állanak rendelkezésre. — A nevezetes fordulat érthető elkeseredést s izgalmat keltett Nagykárolyban s a pénz ügyigazgatóságuak Nkárolyból Szatmárra való áthelyezésével az ottani lapok rendkí­vüli kiadásban foglalkoznak- Úgy értesül­tünk újabban, hogy Nkároly város az áthe­lyezési nem akar belenyugodni s 500 tagú küldöttség készül a pénzügyminiszterhez. Ennek azonban már komoly jelentőséget nem tulajdauitunk, mert a miniszter újabb határozatát megváltoztatni nem fogja. — Bodnár Gáspár a nőkérdés­ről. A Sz utmár egyházmegyei irodalmi kör hóditó vidéki körútját vasárnap Beregszász­ban folytatta. A tűz vonalba ismét Bodnár Gáspárt küldötte, s ungvári sikere után a beregszászi ahhoz méltóan csatlakozott. A társadalmi előadást a Sz. Anna házban tar­tották rneg, melynek nagytermét a közönség zsúfolásig megtöltötte. Bodnár Gáspárt már megjelenésekor zugó taps fogadta, majd a kereszténység és a nőkérdés cimen tartott igen érdekes előadást. Előadásában rajzolta a nő, főleg a magyar nő lélektanát. Törté­neti és szociális szerepét a nemzet életében. Feltárta azon okokat, melyek a legújabb korban a nő helyzetét, családi, társadalmi szerepét, életforrásait más viszonyok közé juttatták, Elénk és színes képekben, helyze­tekben mutatja be, mint vesztheti el a nő éppen azokat a tulajdonságokat, előnyöket, talizmánokat a nő kérdésnek helytelen, szélső irányzatában, mik a múltban és jövő­ben is legerősebb védői és oltalmazói való­nak és lesznek. Nagy hatást tett unnak fel­tárása, hogy mily szociális tényező a ke­reszténység a kath. .Egyház ma is a nő-kér­dés nemzeti alapon való megoldásában. S mint fordul maga a nő világ a vallás, a hit védelme, oltalma felé, mikor a kultur egye­sületekbe bátran' és nyíltan viszi be a val­láserkölcsi tartalmat és alapokat. A szabad előadás előtt és után a beregszászi oltár egyesület énekkara adott elő sikerült ének­számokat. — A Kölcsey kör szabadiskolájában Dr. Tanódy Endre betegsége miatt az előa­dások sorozatában változás állott be s pén­teken Duszik Lajos ág. lelkész tartott rend kivül érdekes előadást a feminizmusról. A kiváló tehetségű fiatal lelkész mint egyházi szónok jelentős sikereket ért el eddig is, ez este pedig mint előadó mutattkozott be elő­nyösen. A - feminista mozgalmak történetét ismertetve, föltárta a nő valódi hivatását s ezt az anyaságban látja, ez emeli az anyát a legmagasabb legeszményibb körbe, mert ő neveli a jövő nemzedéket. Mily sivár e felfogással szemben a. feministák törekvése politikai jogok elnyeréséért. Az előadó min­den szavából melegség s keresztény szellem áradt -ki. A közönség mely a nagytermet szinültig megtöltötte az előadót zajosan megéljenezte. — A Sz. E. M. Irodalmi-körnek társadalmi előadása. Örömmel vesszük tudomásul, hogy a közönség folytonos lelke- süléssel kiséri a jelzett irodalmi kör mun­kásságát. Márc. 10.-én d. u. fél 6 órakor vette kezdetét a harmadik előadás. .Bakkay Béla főgimnáziumi tanár lépett a pódiumra. A közönség ^szeretettel üdvözölte, jelezvén már előre, hogy örömmel kivánja hallgatni az előadást. A fiatal tanár nagy képzett­ségre, alapos szaktudásra vulló, inugvas, lendületes előadást tartott. Az ellenreformá­cióról s az inkvizíciókról beszélt. A korhatá­rok megjelölése után utalt azokra a jelen­ségekre, amelyek az ellenreformációt szük­ségessé tették. Vázolta uzt a tevékeny »'éget, amelyet az egyház belső életébeu, az iroda­lomban, a kultúrában és az állami életben kifejtett s még uz 1545 ben megnyílt trienti zsinattal indított meg. A vallásharcokat kellő megvilágitás.ba helyezte; s kimutatta, hogy azok Németalföldön, Franciaország­ban, Németországban első sorban politikai célokat szolgáltak. Az ellenreformációt abban a szellemi tevékenységben jelölte meg, ame­lyet az Egyház a jezsuita-rend élén a bit­tudományi irodalom működésében és az iskolázás terén kifejtett. Az inkvizícióról zólván, különbséget tett. az egyházi és spanyol inkvició közt. Előbbire szükség volt a középkori eretnekeknek az államot, csalá­dot és társadalmat veszélyeztető tanai miatt; utóbbi politikai' intézmény volt s a spanyol nemzeti és vallási egységet szolgálta. Pár­huzamba állította a régi szigorú . büntető- igazságszolgáltatással s a vádakat kellő értékűkre szállította. Az előadást a szép szám­ban egybegyült közönség mindvégig figyelem­mel és nagy érdeklődéssel halgatta. Előtte és utána a növendékpapok énekkara énekelt, tűzzel, lelkesen s azzal a tudással, amely a legjobb dalegyletek sorába emeli. — Csak Mauthner-féle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számitó gazdák és kertészek még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására és a vevők kárára lehetséges. 5—7 — Hangverseny. Szombaton este 8 órakor volt a kereskedő ifjak körének nagytermében Baranyi János hangversenye, a melyen Jónásné sz. Baranyi Ilona és Her­mann Ella is közreműködtek. A közönség szép számban volt jelen és lelkesen ünne­pelte az előadókat, a kik mindnyájan dere­kasan megálták helyüket. A főérdeklődés természetesen a Baranyi János játékát ki­sérte, a kinél egyhangúlag konstatálták a feltűnő nagy haladást, a melyből biztosra vehető, hogy nem sokára mint kész zongora- művészt fogjuk viszont látni. — Az iparos olvasókör tradíciójá­hoz híven ez évben is megünnepli március 15 ikét és a szokásos bankettel kapcsolatos ünnepséget rendez. A vacsorát ügyesen ösz- ezeállitott program előzi meg : amely felol­vasással kezdődik, majd Dávid Ödönné cim­balmon hazafias dalokat játszik és énekel. Á programmot szuvullat zárja be. A részt venni szándékozók a vigalmi bizottság elnökénél Lévay József urnái válthatják meg jegyü­ket. Óhajtandó lenne, hogy minél többen jelennének meg az ünnepségen, amely az idén is hangulatosnak és élvezetesnek Ígér­kezik. — Hivatalvizsg&lat. Hegedűs Fe­renc p. ü. igazgató helyettes, pénzügyi ta­nácsos s Obholczer Gyula p. ü. tanácsos, számvevőségi főnök a kir. adóhivatal pénz­tári kezelésének s ügymenetének megvizsgá­lása céljából f. hó 11-től városunkban időznek. — Előléptetett felügyelő. A kir. pénzügy miniszter Baranyi Gyula felmérési felügyelőt, a VII. fiz. osztályba előléptette. — Kinevezés. A kir. belügyminisz­ter a szatmárnémeti II. anyakönyvi kerület­ben Dobray Kálmán városi végrehajtót anya- könyvvezető helyettessé nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésével, valamint a házasság kötésnél való közreműködéssel is megbízta. — Esküvő. Regáczi Arankának, Re- géczi Sándor ref. főgimn. tanár s neje sz. Juhász Vilma leányának f. hó 9-én esküdött örök hűséget Lator Zoltán m. kir. honvéd főhadnagy. — Gyászhir. Ismét kevesebb a száma azoknak, kik városunkban jelentős szerepet játszottak a közéletben s ki­nek távozása vesztesség arra a körre, mely­nek tevékeny, szereplő alakja volt. A keres­kedő világ is egyik régi, tevékeny tagját vesztette el hilibi Haller Ottó személyében ki f. hó 6-án hagyott itt bennünket. Haller- □ek régebben virágzó üzlete volt a Deák­téren, majd felhagyott vele s a nyugalom napjaiba a bankok világában keresett és talált uj működési tért, mint ilyen takarékpénz­tárnak s a Gőzmalom társulatnak alapításá­tól kezdve igazgatósági tagja, s az Osztrák­magyar banknak váltó bírálója volt. Kitűnő szőlős gazda hírében állott s az volt boldog napja, melyet hegyi birtokán töltbetett. Hosszú időn át volt beteg, mig végre a ha­lál megváltotta szenvedéseitől. Nagykiterje- désü család gyászolja. Temetése f. hó 8-án d. u. 2 órakor ment végbe nagy részvét mellett a Petőfi-utcai gyászháztól. — Meghívó. A Szatmár-Németi I. temetkezési társulat e hó 24. napján dél­előtt 11 órakor a Vigadó nagy termében évi rendes közgyűlést tart s arra a társulat férfi tagjait meghívja az elnökség. — Az Országos Magyar Keres­kedelmi Egyesülés 1912. március 17-én vasárnap délelőtt 10 órakor tartja IX. ren­des közgyűlését Budapesten, az Egyesült Lipótvárosi Polgári Kör nagytermében (V., Akadámia-utca 3 ) amelyre a t. tagok ezú­ton is meghivatnak. Kedvezményes vasúti jegyek a gyűlésre az O- M. K. E. szatmári kerületi elnökségénél kaphatók. Ugyanek­kor tartja a Füszerkereskedők Országos Egyesülete is fenti helyen gyűlését amelyre a kedvezményes jegyek érvényesek. — Veszett kutya garázdálko­dása. Pénteken reggel egy csatangoló ve­szett kutya nagy .riadalmat okozott a Peté­nyi utcán. A járó-kelők azonnal űzőbe vették s útjában egy Futó Eszter nevű cselédet jobb váll in megsebesített. Nagy Károly csendőr s egy utcaseprő ép bőrrel menekült ki az izgalmas hujszából s u dühödt ebet ártalmatlanná tették. Futó Esztert tegnap este Budapestre szállították. — A Gyermektáplálás nagy prob­lémája a megoldáshoz közel jutott. Ha ugyanis elválasztás idejétől kezdve „Phos- haiine Falieres“ gyerm^ktápszerrel tápláljak a gyermeket, sohasem kell gyomorzavartól tartani. A legelőkelőbb gyermekorvosok tapasztalata szerint a Pbosphatine Falieres­nél nincs jobb és értékesebb tápszer, mert kellemes izü, könnyen emészthető, a fogzást megkönnyíti és biztosítja a csontrendszer fejlődését. — Az „Unió“ élet- éa gyermekbiztosltó Intézet m. az., (Első leánykiházasitó egylet) már­cius hő 5-én tartotta 49-ik rendes közgyűlését Dr. Wittmann Mór elnöklése és számosán megjelent szövetkezeti tagok élénk részvétele mellett. Az igazgatésági jelentés kegyeletes szavak­kal emlékszik meg a múlt esztendőben elhunyt Schwarcz Ármin elnökről, aki 42 évnél tovább az intézet élén állva, elévülhetetlen érdemeket szer­zett annak szolgálatában; megemlékezés történt továbbá a múlt esztendőben szintén elhunyt érde­mes igazgatósági tagról, néhai Herefeld Zsigmondi­ról, aki ugyancsak évtizedeken át buzgó támogatója volt az intézet érdekeinek. A jelentés üzleti része és a mérleg az egész vonalon csak oly számadatokat és tételeket tartal­maz, melyek az intézet haladásáról tanúskodnak és amelyek közül csupán a legjellemzőbbeket emel­jük ki. Esedékes tőkék cimén a múlt esztendőben kifizetésre került 1,797.112 K 32 f. az előző évnél 268.406 K 80 fillér több. A díjbevétel 3.761.234 K 73 f.-ről 4,134.444 K 06 f.-re és a kamat bevétel 686.726 K 41 f.-ről 761.249 E 20 f.-re emelkedett, a díjtartalék pedig 17,666.478 K 72 fiiléről 19,174.776 K 81 f.-re. tehát 1,619.296 K 69 f.-rel gyarapodott, mely tartalék kizárólag elsőrendű értékekben nyerik fedezetüket. A hivatalnoki nyugdíjalap összege 442.979 K 14 f. és ennél az emelkedés 53.374 K 88 f. Folytatólag jelentés történik egy részvénytársa­ság alakításáról, mely „Unió“ biztosító részvény- társaság cim alatt a népbiztositás művelésének céljából alapittatott. Az alaptőke 2,000.000 K, amelyre eddig 60%-pe befizetés történt. Az igaz­gatóságban helyet foglalnak ; Dr. Wittmann Mór Dr. Szivák Imre. Dr. Wickenburg Miksa gróf, Pállá- vicini Béla örgrőf. Kolm Arnold, T(auk Sándor, Fried­länder Izidor, Dr. Wittmanu Ernő és Kovács Imre A felügyelő-bizottságban választtattak : Dr. Alxan- der Bemeit, Dr. Simonyi Zsigmond, Dr. Reich József, Héger József, és Epstein Siegfried. A hivatalnoki nyugdíjalap javára 10.000 K átutaltatott. Miután Dr. Siegiescu József országgy kép- viselótag indítványára Dr. Wittmann Mór elnöknek, az összigazgatóságnak, a felügyelő-bizottságnak, valamint Koihn Arnold vezér igazgatónak és Fried­länder Izidor igazgatónak jegyzőkönyvi köszönetét szavaznak és a tisztviselői karnak elismerésüket kifejezik áttérnek a szövetkezetvezetőségének megválasztására. Az igazgatóságba megválaszttat- tak az előző igazgatóság tagjai és mint uj tagok Friedländer Izidor és Dr. Werner Gyula. A felü­gyelő-bizottságnak és választmánynak tagjai szin­tén újból megválasztattak, a választmányban pedig mint nj tagok Augenfeld I. Leo. Dr. Epstein László Fleiscmann Sándor, Dr. Grauer Vilmos,. Kemény Már, Kovács Róbert, Dr. Lang Ignácz, Rőser A. Edvin és Dr. Siegiescu József urak kerültek. A közgyűlés Dr. Wittmann Mór elnök élénk éltetésével ért véget. A közgyűlést az igazgatóság alakuló ülése követte, a melyen Dr. Wittmann Mór elnökké, Dr. Szivák Imre és Dr. Vászonyi Vilmos alelnökké választattak. — Ingatlan forgalom. Sróth Mihály Bocskay u. 8. sz. házát Schwartz Mór fa­kereskedő 22.000 koronáért megvásárolta. Majláth u. 6. sz. Medreczky-fóle házat M.ajerszky Mihály debreceni vasutigazgató 28,500 koronáért adta el Péterffy Gusztáv sárközi földbirtokosnak. — Kir. közjegyző telekkönyvi ügyek­ben jártas Írnokot keres. — Miniszteri rendelet. A földmiv. miniszter a következő rendeletet küldötte az összes törvényhatóságokhoz: Általánosan ta­pasztalt tény, hogy nemcsak a nagy váro­sokban, de még a vidéken is bérkocsisok és fuvarosok oly teljesen elcsigázott és nyomo­rék lovakat használnak, hogy szánalom azokra nézni s általános megütközést kelt az az embertelen bánásmód, amelyben a lovakat részesítik. Lépten nyomon látható, amint ily ki­éheztetett sőt néha sérült lovak kegyetlen ostorozás Által serkentve túlterhelt szekere­ket vonszolnak és végkimerülés folytán az úttesten összeroskadnak. Hozzájárul ehez az éles vasalásnak minduntalan tapasztalható hiánya, a mely kínzás számba menő gondatlanság különösen téli időben, sikos utón a lovak tönkre téte­lét eredményezi. Nemcsak humanitárius érzések, de gazdasági szempontok is elkerülhetetlenül megkövetelik, hogy az állatokkal való ezen kíméletlen bánásmód s különösen a lerom­lott lovaknak fuvarozáshoz való használata hatósági utón is minden rendelkezésre álló módon és eszközzel megakadályoztaSsék és hogy az idevágó törvényes rendelkezéseknek megtartása, ha kell a törvény teljes szigo­rának alkalmazásával is, megóvassék. Felkérem ennélfogva Cimet, hogy ezen kevéssé méltatott állatvédelmi állapotok megjavítása érdekében saját hatáskörében a rendet helyreállítani és a törvényes intéz­kedések ellen tudatosan vétő fuvarosokat és alkalmazóikat ezen intézkedések szigorú betartására szoritani szíveskedjék. Megjegyzem, hogy az idevágó törvényes rendelkezések megtartását saját közegeim által is ellenőriztetni fogom. Budapest, 1912. február 1. Gróf Serényi Béla s. k.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom