Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1912-03-05 / 10. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. /■ MEGJELEN MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL HIRDETÉSEK -v—---— hova a lap szellemi részére voüatkozó közlemények, továbbá — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében Az előfizetés ára: előfizetések és hirdetések küldendők: vétetnek föl. Egész évre . . . 6 kor. 1 Negyedévre X kor. 50 fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetések díjjal előre fizetendők. Fél » . . . 3 » 1 Egyes szám ára 16 > Eötvöa-utoa 6. zz. # • Telefon-szám : 73. Nyilttér garmond sora 20 fillér. A városi törvény *) A magyar városok már régóta sóvárogva várják azt a törvényalkotást, amely megszüntetné a községi törvény fölösleges és céltalan rendelkezéseit, a felettes hatóságok akadékoskodó gyámkodását s egyúttal a fejlődésükhöz, modern berendezkedésükhöz szükséges nagyobb önkormányzati szabadsággal látná el őket. A mióta a városok mozgalma és szervezkedése megindult, alig volt olyan gyűlés, kongresszus, vagy tanácskozás, amelyen ne esett volna szó, vagy a jelenlegi törvény hibáiról, vagy az alkotandó törvény főbb alap- elveiről. Miután azonban a városok kétféle kategóriája szerint vagy mint a tjf., vagy mint r. t. városok szervezetei foglalkoztak ezzel a fontos kérdéssel, — közös szervezetük akkor még nem lévén — igy a tanácskozásokon leszürödött vélemények is csak mint az illető kategóriához tartozó városok egyoldalú megállapodásai tekinthetők. Mióta azonban úgy a tjf. mint a r. t. városok a magyar városok orsz. kongresszusában, mint közös szervezetben együtt küzdenek a városok egyetemes érdekeiért, mindjárt megadatott a lehetősége annak, hogy együttesen és egyöntetűen körvonalozzák kívánságaikat a városi törvény főbb alapelveinek a megjelölése tekintetében. A magyar városok orsz kongresz- szusának állandó bizottsága eleget is *) A „Városok Lapja“ c. újságból. tett a magyar városok összeségét érintő eme régi kívánságnak és megbízta Harrer Ferenc dr. székesfővárosi tanácsnokot, a kongresszus főtitkárát azzal, hogy a városi törvényről előadói javaslatot készítsen. Nevezett ennek a megbízatásának immár meg is felelt s előadói javaslata a kongresszus állandó bizottságának f. évi március hó 18-án tartandó ülése elé kerül megvitatás végett, hogy azután az a szükséges módosítással és változtatással, mint az állandó bizottság javaslata a f. évben tartandó egyetemes ülés elé terjesztessék elfogadás végett. A gondosan kidolgozott nagy fontosságú előadói javaslatot kivonatosan a Városok Lapja ismerteti. Előadó néhány általános kérdésre nézve következőkép körvonalozza álláspontját. Az első ilyen kérdés: vájjon indokolt-e külön városi törvény alkotása? Erre akként felel, hogy mivel általánosságban a községeknek nem adható meg az az önállóság, a törvényhatóságoknak az a mozgékonyság, melyet a városi élet követelményei megkívánnak, mivel továbbá életviszonyaiknak csak fokozati különbsége folytán a városi jellegű községek szervezési alapelvei lényegileg szükségképen azonosak s különbségek csak a környező társadalmi alakulatokhoz való viszony és az állami szervezetbe való bekapcsolás módjára nézve mutatkozhatnak, a városok szervezetének egységes, külön törvényben való megállapítása mellett kell állást foglalni. A második kérdés: vájjon a városi törvényben a városi szervezetnek csak az elvei fektettessenek-e le vagy pedig íészletes szabályozást tartalmazzon-e? Ebben a kérdésben az a nézete, hogy a városok belső szervezetét illetőleg, a városi törvénynek általában csakis elvek megáilapitására szabad szorítkoznia; nyitva hagyva a lehetőségét annak, hogy az egyes városok szervezetüket részleteiben különleges helyzetüknek megfelelően és a modern városigazgatás gyorsan változó szükségleteihez mindenkor alkalmazkodva saját jogalkotó erejükkel építhessék ki. Á harmadik kérdés: vájjon a városi törvény tervezetét közigazgatási szervezetünk mai keretébe illesszük-e be, vagy pedig ezektől függetlenül alkossuk-e meg? Több érv ellene szól I— úgymond — a gyökeres reformnak. Városi szervezetünk megváltoztatására pedig nagy szükségünk van, sőt, eddigi mozgalmaink hatása alatt ki vagyunk téve annak, hogy bármely pillanatban egy nem óhajtott reform szakad reánk. Evvel szemben nincs kilátásunk arra, közigazgatásunk általános reformja a közel jövőben a napirendre kerülne. Ily körülmények közt olyan törvény- javaslat, mely általános közigazgatási szervezetünk jelenlegi alapjait mellőzi, komoly figyelembevételre ez idő szerint nem számíthat. Ezért a gyökeres reform elvi helyességét elismerve, az emlitett gyakorlati szempontokból amellett foglal állást, hogy a városi törvény tervezetét közigazgatási szervezetünk inai kereteibe illesszük be. Tisztelettel értesítem, hogy könyv- és papir- kereskedésemet az eddigi helyiséggel szemben lévő ideiglenes bódéba helyeztem át Szives pártolását továbbra is várva, maradok teljes tisztelettel Huszár Aladár. 2— Szellemi válságok. Irta: B—y B—a. Nagy érdeklődéssel vártuk és fokozódó érdeklődéssel kísértük dr. Tanódy Endre „Szellemi válságok" címen megkezdett szabadelőadását. — Az előadás a szociális haladás jegyében csúcsosodott ki, felölelte és kimerítette a különböző és sokszor egymással ellentétes irányzatokat, élesen és bátran világított bele a szociális áramlatok izzó kohójába és habozás, ingadozás nélkül egy nagy koncepciójú széleslátókörü ember éleslátásával és a dolgokban való jártasságával tört lándzsát a haladó eszmék mellett, a haladó eszméknek ez a fiatal, de nagyra- hivatott harcosa. Megértjük fanatizmusát, méltányolni tudjuk reális idealizmusát és nem tudjuk elítélni túlzását se, amikor a nagy igazságok és igazságtalanságok labi- rinthusában kutatva, olykor eltéved. Mert nem csekély bátorság kell ahhoz szembeszállni az előítélettel, a más megállapításainak fölhasználásával kifejteni saját nézetünket, meggyőződésünket ott, ahol esetleg nem értenek meg, vagy mint ahogy az ilyen ólTARCA. Mozart Wolfgang Amadeus. Irta: Hermann László. A zeneművészet egén alig jelent még meg csodálatraméltóbb meteor Mozartnál. De nem is élt még művész, a kivel a sors változatosabb alakban éreztette volna szeszélyeit, mint épp Mozarttal. Midőn merészkedve diadalmaskodik a Parnassus csúcsa felé: fölhangzó tap9 kiséri; s mikor már a legmagasabb tetőpontra jut: elfordul tőle a közönség kegye s az élet terhes láncait akasztja a nyakába, hogy korán bekövetkezett halála után támadjon fel lelkiismerete s a halhatatlanság babérával övezze körül halántékát, mely inig élt, csak az anyagi és erkölcsi szenvedések izadtságos cseppjei- nek égető 'forróságát érezte. Mozart 1756-ban január 27-én született Szalzburgban, hol atya Mozart Lipót, — ki alaposan inegirt első németnyelvű hegedüiskolája által lett ismeretes, — a szalzburgi hercegéinek al karnagya volt. A siró kisdedet a zene múzsája csókolta homlokon, és a lángész, melyet a r gyermek magával hozott, az ős erő, amely leikébe oltva volt, megtalálta útját a halhatatlanság felé. A tüneményes szellem rövidre szabott földi élete után ma egy egész világ gondol kegyeletes érzéssel,- a szívnek benső melegével Mozartra és mindenütt, a hova a kulturális fejlődés csodás ereje eljutott, megszólal Mozartnak jól ismert poé- zise, zenéjének költői varázsa. £: ítmár, a mi szükebb hazánk, eddig még csak kicsiny kört tudott a zenének teremteni, de mindnyájan meg vagyunk győződve, hogy ez a kör tágulni fog, ás a klasszikus zenének szeretető, mint az intel- ligenciánuk jellemző sajátsága, nagyobb téren érvényesül majd a jövőbeD. Nem is lehet ez másként, hisz a zene ideális zománccal aranyozza meg a materiális életet, széppé, nemessé teszi lelkivilágunkat, uj irányt szab gondolatkörünknek, felemel és magával ragud, lelkesít és ösztönöz eszmei tartalmának különbözősége szerint, de u fájdalom és a bánat, a gyötrelem és a szenvedés húrjait is rezgésbe képes hozni lelkűnkben.. Mozart zenéje olyan, mint az örök tavasz, melynek ragyogó napsugara u csermely kristály-gyöngyeiben fürdőzik, keret gyanánt pedig a virágos mező hódító illatárja, a dalos madársereg csicsergő éneke és a felhőtelen égboltozat derűs azúrja adják a szinpompa üdeségét. Ez a zene igazi poézis! De ne csodáljuk, hogy még az élet tragikumát, a tüdő- vészt is sok nemes vonással képes megaranyozni a mindent kifejezni tudó zene, és a mindenről beszélő költészet egyaránt. A Traviata tüdővéezben hal meg, és ezt u halált Verdi sok zenei szépséggel ékesítette. Szép Ilonkában, az érző lelkű, csalódása által megtörött, ée panasz nélkül hervadó leányka halálában szintén a tüdővész képe lebegett Vörösmarty előtt. Erre engednek legalább következtetni a gyönyörű költeménynek következő sorai: És ha láttál szépen nőtt virágot Elhajolni belső baj miatt, Ugv hajolt el, félvén a világot, Szép Ilonka titkos bú alatt. Hiszen u nép is, a melynek lelkülete természetszerűleg hajlik a köítőiség felé, a tüdővészes beteget hervadó virághoz, fiatal hajtáshoz hasonlítja, melynek gyökerét kór emészti. Az a nagy alkotó, .az a sok szépet teremtő szellem, a melynek emléke előtt a világ zeneértő és zenekedvelő közönsége meghajol, — a nagy Mozart, a lélekből fakadó dal tiszta költészetének, az emberi érzelemvilág fenköltségének, és a nemes kedély vidám szárnyalásának volt csodás, elbűvölő megalkotója a zenében. Minden müvét a gondolat magasztossága, a kifejezés tökéletessége, a végtelenül finom dallam, és a formai bevégzettség teszik becsessé, a hangszinezésben pedig kedélyének örökké derűs csapongásából meríti a megfelelő árnyalást. Az Apolló és Hyacinthus kisebb operáit tizenegy éves korában irta meg, és ha müveinek hosszú sorát a Varázsfuvoláig átgondoljuk, lehetetlen be nem látnunk, hogy mindegyiken a dalnak költői megnyilvánulása, tehát Mozart szelleme vonul keresztül egész fenségével. Figaro lakodalma talán a legtökéletesebb vig opera, a mit ember valaha irt, és inig Titusban fenséges és plasztikus zenei képét adja Mozart zsenije a régi Róma nagyságának, addig a Cossi fan tuttit és a Szöktetős a szerailból cimü operát enyelgő játszisága, rokokószerll üdesége teszi "kedvessé, végtelenül bájossá. — Don Jüanról Goethe mondott jellemző bírálatot, midőn Schillernek azt irta, hogy az operával szemben tapasztalható minden kívánság Don Jüanban tökéletesen megvalósult. A varázsfuvolát maga Beethoven tartotta a legszebbnek, de Wagner Rikárd is úgy nyilatkozik, hogy ebben az operában a zeneművészet minden nemes virága egy csokorban egyesült, és elbűvölő mennyei varázs árad a dalokból, a melyek tiszták és nemesek. nagyválasztéku cipőraktárát . ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. ==== r [»YELHEZTEIÉÜ! lPílWnlitl rinííralrtííra ==^ Közvetlen & „Pannónia“ szálloda mellett!! lUpflyj U U U uljJUl Ű.II Lul Ui ■ MP A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. "IMI WF Az előrehaladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatok I
