Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1912-12-10 / 50. szám
Huszonkilencedik évfolyam. 50-ik szám. SZATHAR Szatmár-Németi, 1912 december 10. f VIDÉKÉ TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.- ♦lÉ JL . ' ■JL MEGJELEL MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL 1 —^ HIRDETÉSEK -v— 1 hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, tov&bbá — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében Az’ ^lŐfízetés ára: előfizetések és hirdetések küldendők: vétetnek föl. Egész évre . . . 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 50 fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetések díjjal előre fizetendők. Fél » . . . 3 > 1 Egyes szám ára 16 > i Eötvös-utoa 6. bz. * ♦ Telefon-szám: 78. Nyilttér garmond sora 20 fillér. A városi költségelőirányzat. ívta: Teitelbaum Herman. Végre kaptunk egy városi költségelőirányzatot, a mely első pillanatra is világos, képet nyújt a város gazdasági helyzetéről. A helyesén csoportosított táblázatok feleslegessé teszik a régi labirintusos jelzők kutatását, a mely szerint még ma sincs eldöntve, hogy „több“-e a „kevesebb“ vagy „kevesebbje a „több“. Közel a két millióhoz állunk városunk évi szükségletében, dacára annak, hogy a tanügy és közbiztonsági teher nagy részét az állam viseli, de nem bsoda ha az állam és megye módjára városunkban is meghonosult a bureaukratizmus, 90 tisztviselő mellett 35 dijnok, 16 becsÜ9, egy sereg szolga, kocsis, kézbesítő és utcaseprő. Egy igazgatás ilyen aparátussal Ausztriában egy tartományt, Németországban pláne egy királyságot bir kormányozni. . Városunk igazgatása naponta 5000 azaz ötezer koronába kerül, ez nemde első hallásra meglepő ? de még képtelenebbnek tetszik ez a horribilis szám, ha megtudjuk a költség- vetés nyomán, hogy szükségleteink TARCA. Háboru és létért való küzdelem. (D. H.) A természetben mindenütt kérlelhetetlen és elkeseredett küzdelem folyik az élő lények közölt, a ragadozó fenevadak bozótjaibun éppúgy, mint az ártatlan és bájos virágok rétjein ... A küzdelem csak külső megnyilvánulásában különböző, lényegében mindenütt az erősebb ditidalával és a gyengébb könyörtelen pusztulásával végződik . . . Az ember is, a kultiirember is alá van vetve a természet e/nagy törvényének, amely az ő erkölcsi érzékét szomorúsággal tölti el, de amelyen változtatni .nem áll hatalmában . . . így, vagy ehhez hasonlóan prédikálnak, „természettudományi alapon“ igyekezve igazolni a tömeggyilkosságok szükségszerűségét. Természetesen nem lógjuk komolyan venni •ezt az érvet éppen azok szájából, akik egyáb- ként — egyéb céljaik érdekében — az „Embernek a Természettől való függetlenségéi“, egészen kiváltságos helyzetét,' eredetét és céljait hirdetik.. A testi erő és a lelki erő kizsákmányolóinak szájából, akik előtt a létért való küzdelem hatalmas gondolata csak arra jó, hogy minden felelősségüket a természet ^örvényére liáritsák. mert. elvégre ők nem nagy részét közvetett, adó óimén a polgárság külön viseli. így megtudjuk, hogy utcáink nyomorúságos kövezeti terhét jóval meghaladja az útadó bevétele, hogy a mügyalogjárók részletfizetéséből a város a polgárságtól hasznot húz, hogy a közvilágitás költségeit magas villam- áram dijak szedésével hajtja be a polgárságon, hogy az évről évre fokozatos emelkedésű vásárvám, hidvám és fogyasztási adók és pótlékok hoza- dékából rég megcsinálhattuk volna azt a második Szamos folyó hidat, a melynek létesítését igazán nem lehet továbbra halasztani, hisz istenkisér- tés ez a mai helyzet különösen vásárnapokon, a mikor a megnövekedett közlekedési forgalom a Szamos hid- nád olyan torlódásokat idéz elő a hegyi vasút közlekedésével kapcsolatosa^ hogy folyton hidszakadástól, emberhaláltól kell tartani. Tengeri kígyóra növi ki magát minden fontosabb kérdés, eltolni mindent, a mig nem muszáj, igy jártunk az évtizedek óta vajúdó vízvezeték és csatornázás üggyel, elodáztuk a mikor előnyös kommunális kölcsönt kaphattunk volna, ma pedig igazán kátyúba került ezen életbe vágó fontos egészségügye városunknak és nem maradt belőle tehetnek róla, hogy az a törvény olyan zord, kegyetlen és emberi belátásukkal annyira dacoló ... Azonban abból, hogy egy gondolat tendenciózus, mi sem következik unnak helyességére vagy helytelenségére. Ezért azután, hogy ennek az állításnak motívumait felismertük, ezektől függetlenül kell a dolgot megfontolnunk s annál inkább, mert első pillantásra szinte helyesnek is látszik, tényleg a létért való küzdelmet kivételt nem ismerő természettörvénynek tekintjük, amely éppúgy érvényes a tenger fenekén, mint a levegő birodalmában s a hangyabolyokbun éppúgy, mit értünk a létért való küzdelem alatt. A „küzdelem“ szó zavar meg bennünket. Hajlandók vagyunk azt gondolni, hogy az a létért való küzdelem, amikor a farkas megeszi a bárányt, a bárány megeszi a füvet, a gaz kipusztitja a gabonát és igy tovább. Ez azonban a létért való küzderemnek csak egy részlete és pedig terjedelmében és a fejlődésre való fontosságában csak igen .jelentéktelen részlete. Vájjon abban áll a mi küzdelmünk a létért, hogy az ehető állató kát és növényeket pusztítjuk P Mi nyilván örökös hadilábon állunk ezekkel és egy csomó kártékony állattal, mérges növényuyel, veszedelmes baktériummal — de a létért v^ló küzdelmet nem ezekkel vivjuk meg. A létért vuló küzdelem nem a különböző fajok között folyik, hanem leginkább a fajon belül az ugyanazon fujhoz tartozó egyedek közt és küzdelem-jellege csak a legritkább esetben van. A mezei nyúl nem eszi meg a másik nyulat, ellenkezőleg békésen emlékül egyéb, mint a költségvetésbe előirányzott 8000 korona, a vizmü igazgató évi fizetése. A másik szintén fontos egészség- ügyi kérdés a közkórház ügye, ez oda jutott, hogy megvesztik a lugosi kórház tervét, de hogy mikor és miből építünk, azt majd a jövő fogja megmondani. A költségvetés reális és azt el Í9 kell fogadni a közgyűlésnek, de ugyanakkor mégis számon kellene kérni a vezetőségtől annak a problémának a megfejtését, — ha már nem teremtünk sem culturális, sem közegészségi intézményeket, — miért kell Szatmár-Németi város adminisztrációjára naponta 5000 korona ? Városi közgyűlés. A tegnapi közgyűlés nem volt nagyon népes, jólehel választással volt egybekötve, egy számtiszti állást kellett betölteni. A beadott szavazatok száma szerint összesen 45-en voltak j&í&h." Ez évben utolsó közgyűlés lévén, a különböző bizottságok választása is most volt, és tekintve, hogy a közigazgatási bizottság, az igazoló választ- mány és a központi választmány együtt rágcsálnak, sőt tán segítenek is egymáson — Krupotkin Péter herceg bámulatos példáit gyűjtötte ös-ze az állatok kölcsönös segítségnyújtásának —, mégis azzal .vívja meg -ádáz küzdelmét a létén“, nem a róká- vul, mely összetépi, ha rátalál. A róka csak olyan tényező ebben az ő küzdelmében, mint az időjárás viszontagságai, u táplálék mennyisége stb„ caak alkulom arra, hogy megküzdjön a többi nyullal, melyik tud jobban futni, melyik ezine külömböztelbető meg nehezebben a rög ezinétől, melyik éri be kevesebb táplálékkal, mert az fog megmaradni és nz fogja tulajdonságait átörökíteni. Ez az egész folyamat az, amit mi úgy nevezünk: küzdelem a létért. Tehát: Igazi küzdelem — törekvés a másik elpusztítására — gyakran folyik a természetben a különböző fajok között; egy és ugyanazon faj egyedei között azonban nem, vagy csak egész kivételesen. A ter- mésztben általános „létért való küzdelem“ lényegében a fajon belül folyik és abban áll, hogy ugyanazon külső körülmények, ellenségek az előnyösebb tulajdonságokkal biró állatot kevésbé pusztítják, mint gyeágébb fajtársát. Az emberi társadalomban is folyik ez a néma küzdelem ember és ember között. De könnyen észre vehetjük a mesterséges erőket, amelyek ebbe bele szólanak s az eredményét meghamisítják. Maga az a tény, hogy a mai társadalomban ez u küzdelem oly éles, nem természetszerű. Mert a létért való küzdelem a természetben C9ak akkor válik erősssé, ha a rendelkezésre álló terűválasztása. titkos szavazással történik, az idő legnagyobb részét a választások vették igénybe. Egyébiránt a választásoknál semmi nagy érdeklődés nem mutatkozott, újból azok lettek megválasztva, a kik előbb voltak. A számtiszti állásra beadott 45 szavazatból a legtöbb szavazatot (21) nyert Fekete Gábor számgyakornok választatott meg, mig Lengyel Mihály 15, Reszegei Rudolf 5, Kallós Kálmán pedig 3 szavazatot kapott, A polgármesteri jelentés kapcsán dr. Tanódy Márton szólalt fel és hivatkozással arra, hogy egy esetleges háború esetén városunk minden valószínűség szerint olyan hely lesz, a hol nagyszámú sebesültek fognak elhelyeztetni, \ indítványozta, hogy a városi tanács a városi orvosok, a nőügyiét és vöröskeresztegylet bevonásával már előre tegyen intézkedéseket a kellő ápolás lehetővé tétele tekintetében, kiilösen pedig abban az irányban, hogy a szükséges ápolónők kiképeztetése céljából intézkedjék. A közgyűlés az indítványt lelkesedéssel tette magáévá és a főispán az indítványozónak külön is köszönetét mondott. Az 1913. évi költségelőirányzatot dr. Fejes István felszólalása után, ki a pótadó kiszámításánál alapul vett létén az a faj túlságosan elszaporodott, úgy, hogy minden egyede nem élhet meg; az egyesek pusztulása csak ekkor kezdődik. Talán nem kell bizonyítani, hogy ez a feltétel a mi társadalmunkban nines meg. A másik nagy különbség az, bogy a természetben mindig az alkalmasabb marad meg e a kevésbé alkalmas pusztul el, igy lesz a létért való küzdelem a fejlődés hatalmas eszközévé. Az emberi társadalomban nem mindig a testileg és szellemileg erősebb győz: mesterséges vagyoni és egyéb kiváltságok a degeneráltubb típusok megmaradását sokszor az életerős tipussal szemben biztosítják. Az emberi társadalomban dúló háborúk még sokkal mesterségesebb s a kiváló- gatódást még károsabban befolyásoló folyamatok. A „legények eleje“ tehát a testileg legkiválóbbak rakásra hullanak, az otthon maradt „nyomorultak“ tartják fenn a fajt, ami degenerálódással jár. A háborúban általában a barbárabb, harciasabb tipus győz az egyébként értékesebb kulturáltabbal szemben, amely töúkre mehet és elptusztulbat. Bslháboruk igy mesterséges és degeneráló hatású küzdelmet jelentenek. Az emberi társadalomnak fajunk fejlődését nem igy kell befolyásolni, nem is az eugenetika nehézkes és szűklátókörű fogásaival. A küzdelem egyforma eszközeit kell mioden ember számára biztosítania s a technikai és orvosi tudományok kifejlesztésével ezeknek az eszközöknek a fejlődés irányában való felhasználásáról gondoskodnia. 10—12 Karácsonyra legalkalmasabb ajándék tárgyak GcÁtllV FoVPH O könyv-, zenemű- és papirkereskebésében vaOiviij * Debrecenben, Piac-utca 8. szám. Árjegyzék kívánatra ingyen ée bérmentve. nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást- ==--------•= Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! ^ ___A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára*____ ME GÉRKEZTEK !!! az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és ohevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik
