Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1912-12-10 / 50. szám

Huszonkilencedik évfolyam. 50-ik szám. SZATHAR Szatmár-Németi, 1912 december 10. f VIDÉKÉ TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.- ♦lÉ JL . ' ■JL MEGJELEL MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL 1 —^ HIRDETÉSEK -v— 1 hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, tov&bbá — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében Az’ ^lŐfízetés ára: előfizetések és hirdetések küldendők: vétetnek föl. Egész évre . . . 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 50 fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetések díjjal előre fizetendők. Fél » . . . 3 > 1 Egyes szám ára 16 > i Eötvös-utoa 6. bz. * ♦ Telefon-szám: 78. Nyilttér garmond sora 20 fillér. A városi költségelőirányzat. ívta: Teitelbaum Herman. Végre kaptunk egy városi költség­előirányzatot, a mely első pillanatra is világos, képet nyújt a város gazda­sági helyzetéről. A helyesén csoporto­sított táblázatok feleslegessé teszik a régi labirintusos jelzők kutatását, a mely szerint még ma sincs eldöntve, hogy „több“-e a „kevesebb“ vagy „kevesebbje a „több“. Közel a két millióhoz állunk vá­rosunk évi szükségletében, dacára annak, hogy a tanügy és közbizton­sági teher nagy részét az állam viseli, de nem bsoda ha az állam és megye módjára városunkban is meghonosult a bureaukratizmus, 90 tisztviselő mel­lett 35 dijnok, 16 becsÜ9, egy sereg szolga, kocsis, kézbesítő és utcaseprő. Egy igazgatás ilyen aparátussal Ausztriában egy tartományt, Német­országban pláne egy királyságot bir kormányozni. . Városunk igazgatása naponta 5000 azaz ötezer koronába kerül, ez nemde első hallásra meglepő ? de még képtelenebbnek tetszik ez a hor­ribilis szám, ha megtudjuk a költség- vetés nyomán, hogy szükségleteink TARCA. Háboru és létért való küzdelem. (D. H.) A természetben mindenütt kér­lelhetetlen és elkeseredett küzdelem folyik az élő lények közölt, a ragadozó fenevadak bozótjaibun éppúgy, mint az ártatlan és bá­jos virágok rétjein ... A küzdelem csak külső megnyilvánulásában különböző, lénye­gében mindenütt az erősebb ditidalával és a gyengébb könyörtelen pusztulásával végző­dik . . . Az ember is, a kultiirember is alá van vetve a természet e/nagy törvényének, amely az ő erkölcsi érzékét szomorúsággal tölti el, de amelyen változtatni .nem áll ha­talmában . . . így, vagy ehhez hasonlóan prédikálnak, „természettudományi alapon“ igyekezve iga­zolni a tömeggyilkosságok szükségszerűségét. Természetesen nem lógjuk komolyan venni •ezt az érvet éppen azok szájából, akik egyáb- ként — egyéb céljaik érdekében — az „Em­bernek a Természettől való függetlenségéi“, egészen kiváltságos helyzetét,' eredetét és céljait hirdetik.. A testi erő és a lelki erő kizsákmányolóinak szájából, akik előtt a létért való küzdelem hatalmas gondolata csak arra jó, hogy minden felelősségüket a természet ^örvényére liáritsák. mert. elvégre ők nem nagy részét közvetett, adó óimén a pol­gárság külön viseli. így megtudjuk, hogy utcáink nyomorúságos kövezeti terhét jóval meghaladja az útadó bevétele, hogy a mügyalogjárók részletfizetéséből a város a polgárságtól hasznot húz, hogy a közvilágitás költségeit magas villam- áram dijak szedésével hajtja be a polgárságon, hogy az évről évre foko­zatos emelkedésű vásárvám, hidvám és fogyasztási adók és pótlékok hoza- dékából rég megcsinálhattuk volna azt a második Szamos folyó hidat, a melynek létesítését igazán nem lehet továbbra halasztani, hisz istenkisér- tés ez a mai helyzet különösen vásár­napokon, a mikor a megnövekedett közlekedési forgalom a Szamos hid- nád olyan torlódásokat idéz elő a hegyi vasút közlekedésével kapcsola­tosa^ hogy folyton hidszakadástól, emberhaláltól kell tartani. Tengeri kígyóra növi ki magát minden fontosabb kérdés, eltolni min­dent, a mig nem muszáj, igy jártunk az évtizedek óta vajúdó vízvezeték és csatornázás üggyel, elodáztuk a mikor előnyös kommunális kölcsönt kaphat­tunk volna, ma pedig igazán kátyúba ke­rült ezen életbe vágó fontos egészségügye városunknak és nem maradt belőle tehetnek róla, hogy az a törvény olyan zord, kegyetlen és emberi belátásukkal annyira dacoló ... Azonban abból, hogy egy gondolat tendenciózus, mi sem következik unnak he­lyességére vagy helytelenségére. Ezért azután, hogy ennek az állításnak motívumait felis­mertük, ezektől függetlenül kell a dolgot megfontolnunk s annál inkább, mert első pillantásra szinte helyesnek is látszik, tényleg a létért való küzdelmet kivételt nem ismerő természettörvénynek tekintjük, amely éppúgy érvényes a tenger fenekén, mint a levegő birodalmában s a hangyabolyokbun éppúgy, mit értünk a létért való küzdelem alatt. A „küzdelem“ szó zavar meg bennün­ket. Hajlandók vagyunk azt gondolni, hogy az a létért való küzdelem, amikor a farkas megeszi a bárányt, a bárány megeszi a fü­vet, a gaz kipusztitja a gabonát és igy to­vább. Ez azonban a létért való küzderemnek csak egy részlete és pedig terjedelmében és a fejlődésre való fontosságában csak igen .jelentéktelen részlete. Vájjon abban áll a mi küzdelmünk a létért, hogy az ehető állató kát és növényeket pusztítjuk P Mi nyilván örökös hadilábon állunk ezekkel és egy csomó kártékony állattal, mérges növényuyel, veszedelmes baktériummal — de a létért v^ló küzdelmet nem ezekkel vivjuk meg. A létért vuló küzdelem nem a külön­böző fajok között folyik, hanem leginkább a fajon belül az ugyanazon fujhoz tartozó egyedek közt és küzdelem-jellege csak a leg­ritkább esetben van. A mezei nyúl nem eszi meg a másik nyulat, ellenkezőleg békésen emlékül egyéb, mint a költségvetésbe előirányzott 8000 korona, a vizmü igazgató évi fizetése. A másik szintén fontos egészség- ügyi kérdés a közkórház ügye, ez oda jutott, hogy megvesztik a lugosi kór­ház tervét, de hogy mikor és miből építünk, azt majd a jövő fogja meg­mondani. A költségvetés reális és azt el Í9 kell fogadni a közgyűlésnek, de ugyan­akkor mégis számon kellene kérni a vezetőségtől annak a problémának a megfejtését, — ha már nem terem­tünk sem culturális, sem közegész­ségi intézményeket, — miért kell Szatmár-Németi város adminisztráció­jára naponta 5000 korona ? Városi közgyűlés. A tegnapi közgyűlés nem volt nagyon népes, jólehel választással volt egybekötve, egy számtiszti állást kel­lett betölteni. A beadott szavazatok száma szerint összesen 45-en voltak j&í&h." Ez évben utolsó közgyűlés lévén, a különböző bizottságok választása is most volt, és tekintve, hogy a közigaz­gatási bizottság, az igazoló választ- mány és a központi választmány együtt rágcsálnak, sőt tán segítenek is egy­máson — Krupotkin Péter herceg bámulatos példáit gyűjtötte ös-ze az állatok kölcsönös segítségnyújtásának —, mégis azzal .vívja meg -ádáz küzdelmét a létén“, nem a róká- vul, mely összetépi, ha rátalál. A róka csak olyan tényező ebben az ő küzdelmében, mint az időjárás viszontagságai, u táplálék mennyi­sége stb„ caak alkulom arra, hogy megküzd­jön a többi nyullal, melyik tud jobban futni, melyik ezine külömböztelbető meg nehezeb­ben a rög ezinétől, melyik éri be kevesebb táplálékkal, mert az fog megmaradni és nz fogja tulajdonságait átörökíteni. Ez az egész folyamat az, amit mi úgy nevezünk: küzde­lem a létért. Tehát: Igazi küzdelem — törekvés a másik elpusztítására — gyakran folyik a természetben a különböző fajok között; egy és ugyanazon faj egyedei között azonban nem, vagy csak egész kivételesen. A ter- mésztben általános „létért való küzdelem“ lényegében a fajon belül folyik és abban áll, hogy ugyanazon külső körülmények, ellen­ségek az előnyösebb tulajdonságokkal biró állatot kevésbé pusztítják, mint gyeágébb fajtársát. Az emberi társadalomban is folyik ez a néma küzdelem ember és ember között. De könnyen észre vehetjük a mesterséges erő­ket, amelyek ebbe bele szólanak s az ered­ményét meghamisítják. Maga az a tény, hogy a mai társadalomban ez u küzdelem oly éles, nem természetszerű. Mert a létért való küzdelem a természetben C9ak akkor válik erősssé, ha a rendelkezésre álló terű­választása. titkos szavazással történik, az idő legnagyobb részét a választá­sok vették igénybe. Egyébiránt a vá­lasztásoknál semmi nagy érdeklődés nem mutatkozott, újból azok lettek megválasztva, a kik előbb voltak. A számtiszti állásra beadott 45 szavazat­ból a legtöbb szavazatot (21) nyert Fekete Gábor számgyakornok válasz­tatott meg, mig Lengyel Mihály 15, Reszegei Rudolf 5, Kallós Kálmán pedig 3 szavazatot kapott, A polgármesteri jelentés kapcsán dr. Tanódy Márton szólalt fel és hi­vatkozással arra, hogy egy esetleges háború esetén városunk minden való­színűség szerint olyan hely lesz, a hol nagyszámú sebesültek fognak elhelyez­tetni, \ indítványozta, hogy a városi tanács a városi orvosok, a nőügyiét és vöröskeresztegylet bevonásával már előre tegyen intézkedéseket a kellő ápolás lehetővé tétele tekintetében, kiilösen pedig abban az irányban, hogy a szükséges ápolónők kiképeztetése céljából intézkedjék. A közgyűlés az indítványt lelkesedéssel tette magáévá és a főispán az indítványozónak külön is köszönetét mondott. Az 1913. évi költségelőirányzatot dr. Fejes István felszólalása után, ki a pótadó kiszámításánál alapul vett létén az a faj túlságosan elszaporodott, úgy, hogy minden egyede nem élhet meg; az egye­sek pusztulása csak ekkor kezdődik. Talán nem kell bizonyítani, hogy ez a feltétel a mi társadalmunkban nines meg. A másik nagy különbség az, bogy a természetben mindig az alkalmasabb marad meg e a kevésbé alkalmas pusztul el, igy lesz a létért való küzdelem a fejlődés ha­talmas eszközévé. Az emberi társadalomban nem mindig a testileg és szellemileg erősebb győz: mesterséges vagyoni és egyéb kivált­ságok a degeneráltubb típusok megmaradá­sát sokszor az életerős tipussal szemben biztosítják. Az emberi társadalomban dúló hábo­rúk még sokkal mesterségesebb s a kiváló- gatódást még károsabban befolyásoló folya­matok. A „legények eleje“ tehát a testileg legkiválóbbak rakásra hullanak, az otthon maradt „nyomorultak“ tartják fenn a fajt, ami degenerálódással jár. A háborúban ál­talában a barbárabb, harciasabb tipus győz az egyébként értékesebb kulturáltabbal szem­ben, amely töúkre mehet és elptusztulbat. Bslháboruk igy mesterséges és degeneráló hatású küzdelmet jelentenek. Az emberi társadalomnak fajunk fejlődését nem igy kell befolyásolni, nem is az eugenetika nehézkes és szűklátókörű fogásaival. A küzdelem egy­forma eszközeit kell mioden ember számára biztosítania s a technikai és orvosi tudomá­nyok kifejlesztésével ezeknek az eszközöknek a fejlődés irányában való felhasználásáról gondoskodnia. 10—12 Karácsonyra legalkalmasabb ajándék tárgyak GcÁtllV FoVPH O könyv-, zenemű- és papirkereskebésében vaOiviij * Debrecenben, Piac-utca 8. szám. Árjegyzék kívánatra ingyen ée bérmentve. nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást- ==--------­•= Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! ^ ___A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára*____ ME GÉRKEZTEK !!! az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és ohevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik

Next

/
Oldalképek
Tartalom