Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1912-10-22 / 43. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. ^ MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre . . '. • kor. I Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél » . . 3 > I Egyes szám ára 16 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Eötvös-utoa 0. sz. * ♦ Telefon-szám : 73. —v HIRDETÉSEK -v— — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Közkórház. Nagy lépést jelent a múlt heti városi közgyűlésnek a közkórház ügyé­ben hozott határozata, mert ezután most. már alapos a remény, hogy gyors tempóban fogunk tovább haladui és rövid idő alatt meg fognak szűnni a mostani állapotok, a melyek nem valami nagy dicsőségére szolgálnak és szolgáltak városunknak. A mit ugyan most megtettünk, ugyanezt megtehettük volna már egy pár évvel hamarább is, de nem is szolgál dicsé­retére a város vezetőségének az ügy halogatása, ellenben dicséret illeti azokat, a kik e kérdést folyton fel­színre hozták és addig agitáltak, mig végre a vezetőség is megmozdult és elindult a küldöttség megtekinteni a lugosi közkórházat, mely e téren az országban egyike a legsikerülteb­beknek. A közgyűlés a küldöttség jelen­tését magáévá tette és annak értel­mében úgy a helyről, mint a tervek­ről is határozott, kimondván, hogy a közkórházat a Szentvérdülöben a vá­ros tulajdonát képező mintegy 7 kát. holdnyi területen épiti fel, újabb pá­lyázatot pedig nem hirdet, hanem megszerzi a lugosi közkórház terveit és ennek mintájára fogja épiteni. A tervek átbocsátása és az azokon szük­séges változtatások elkészítése végett a lugosi közkórház terveit készítő építészmérnökkel a tárgyalásokat meg­kezdi, a mi különben már meg is történt..­A küldöttség jelentése, melyet t közérdekű voltánál fogva megismerni mindenkire névé kívánatos, a követ­kező : Tekintetes városi Tanácsi A kórházépitő bizottság javaslata alap­ján a Tekintetes Tanács ez év március ha­vában- Kraseó-Szörény megye lugosi közkór­házának tanulmányozása végett küldött ki bennünket annak a kérdésnek az eldöntése céljából, vájjon e kórház építése tnegfelel-é a rendeltetésének ? főleg pedig, hogy azok a tervek, amelyek alapján épült, felhasználha­tók volnának-e a városunkban létesíteni szán­dékolt közkórház részére ? Tanuhcányutunkból visszatérve annak idején, arra való tekintettel, hogy egy helyi újság hozzánk csatlakozott tudósitója az ered­ményt lapjában részletesen leközölte, a kór- házépitő bizottságban kimerítő szóbeli jelen­tést tettünk a helyszínén szerzett tapasztala­tainkról. Minthogy azonban a nevezett bizott­ság f. hé 26-án tartott ülésében azt határozta el, hogy az ügy fontosságára való tekintettel annak közgyűlési tárgyalása előtt jelentésün­ket a törvényhatósági bizottság tagjainak nyomtatásban kézbesítsék, van szerencsénk a Tekintetes Tanácsnak írásban is ismételni a következő jelentésünket. Krassé-Szörénymegye 1908. május ha­vában egy uj közkórház építését határozván el, országosan ismert alispánja, Issekutz Aurél erélyes személyében olyan buzgalommal lá­tott hozzá az előmunkálatokhoz, hogy rövid tiz hónap múlva, 1909. év tavaszán, már megkezdhette az építést, amely a múlt évben teljesen- elkészülve szolgálatába léphetett magasztos hivatásának. A kórház, amely mintaszerűnek nevez­hető, Lugos városa északkeleti részén 12 holdnyi területen épült a block — (tömb) és pavilion — (elszórtan épült kisebb ház-) rendszerek szerencsés egyesítése alapján. Az egyemeletes, bárom lépcsőházas tömbépületben vannak elhelyezve: a földalatti helyiségben (szuterénben) a kapus, gépész és kertész lakásai, a személyzet tágas háló­termei, a ruhatárak, vizgyógyintózet és gőz­fürdő, anyagraktárak és szennyes ruha- gyűjtők. A földszinten a nagy előtérre nyíló orvosi felvételi iroda és járóbetoghelyiségek, két orvosi lakás és a nem szerint elosztott belbetegek kórtermei, elkülönített és külön- szobái (50 ágy); e főépület homlokzati részé­ben a nem szerint elkülönített sebészeti, to­vábbá nőgyógyászati kórtermek (50 ágy) és egy alorvosi lakás. Ugyancsak ezen emelet középrészében a mütőtermek mellékhelyisé­gekkel, a Röngten-szoba sötétkamarával és a kötöző szoba. A főépület emeletes két mellókszárnyá- ban a bőr- és bujakóros betegek kórtermei és négy teljesen felszerelt orvosi kezelő szoba van elhelyezve, egy-egy szárnyban 40 férfi, illetve 40 női beteg részére. Az épület összes helyiségei úgy vannak festve és (ahol szükséges) burkolva, hogy azokban a tisztítás és fertőtlenítés gyorsan, könnyen és olcsón végrehajtható. Különálló épületekben (pavilonokban) vannak elhelyezve: a tüdőbetegek (20 ágy), elmebetegek (40 ágy) és a fertőzőbetegek (20 ágy). Továbbá a gondnok lakása, a rész­ben emeletes gazdasági épület, az emeleten az ápoló apácák lakosztálya kápolnával, jobb­éi baloldali szárnyaiban a gőzüzemű főző-és mpsókonyhával, fertőtlenítő helyiséggel, a ka/.ánház szénraktárral és javító műhellyel. Végül külön pavillonban van a hulla­ház ravatalozóval és boncoló teremmel. Ki­egészítik ezeket az istállók, kertészeti be­rendezések és modern csatornázások biológiai derítővel. Kifogástalan működésű, tornyos rend­szerű vízvezeték látja el az egész telepet mély furásu kutakból nyert vízzel. A világítás villany- és gázzal történik. Az előbbit a városi főmű, az utóbbit a kór­ház saját gázfejlesztő telepe szolgáltatja. Ä konyha helyisége és felszerelése a higiéoa legszigorúbb követelményeinek meg­felelő. Főzés, mosás, váíalás, mángorlás, szárí­tás, fertőtlenítés stb. gépekkel történik. A szigorúan orvosi és betegápolás! fel­szerelés a legújabb tapasztalatok nyomán történt és valóságos látványosságszámba megy. összefoglalva az elmondottakat, annak a véleményünknek adhatunk kifejezést, hogy a lugosi közkórház az irányában támasztható legkényesebb igényeknek megfelelő módon épülvén fel, az annuk alapjául szolgáló ter­veket városunkban való kivitel céljából, a Tekintetes Tanácsnak és általa a törvény- hatósági bizottságnak minden fenntartás nél­kül és lelkiismeretesen ajánlhatjuk. Ezt a véleményünket a tervek használhatóságán kívül alapítjuk még a következő körül­ményekre : Módjában lenne a városnak a lugosi kórház építése körül a használat folyamán netán észlelt mindenesetre nem jelentékeny hiányokat a mi kórházunknál megfelelően pótolni, illetve u tapasztalt hibákat elkerülni. Komolyan megfontolandó, hogy a már egyezer tetemes költséggel és eredmény nélkül megkisérlett nyilvános tervpályázat megismétlése számításunk szerint tizenhét- ezer korona fölösleges kiadással járna, és úgyis évek éta elhúzódó és bűnös késedelem nélkül immár el nem odázható kórházépíté­sünk ügyét a tapasztalatok szerint legalább egy két évvel meghosszabbítaná. Indítványozzuk ennélfogva a tek. köz­gyűlésnek : méltóztassék a tanácsot utasítani, hogy a Krussó-szörénymegyei közkórház tervezőjével a tervek átengedése, illetve azoknak (kórházunk orvosaival történő tár­I gyalása mellett) a helyi viszonyoknak való módosítása iránt a szerződést haladéktalanul kösse meg, az ügy további gyors fejlesztése és végleges megoldása tekintetében sürgősen intézkedjék, ez eljárásról pedig minden ren­des havi ülésben tegyen jelentést a törvény­hatósági bizottságnak. Szatmár, 1912 október 1-én. Tisztelettel: Dr. Tanődy Márton Fogarassy Sándor Dr. Kölcsey Ferenc Erdélyi István TARCA. Milyen jó ... Milyen jó, bogy innen elmegyek és nem sir utánam két szem. Milyen jó, hogy rém hagyok senkit, milyen jó, hogy nem sírok én sem. Nem ejt utánam könnyet senki, fehér kendőt ki sem lobogtat. Jövetelem nem hoz örömöt és nem viszek el bánatokat. Ha viszek is: magamét viszem. Ha köny csorog: az én szememé. Ha a lelkem borús, bánatos, fájdalma csak uz én szivemé. így volna ez — bár utam örök, wissza nem térő ut volna! ÍSenki sem kérdi megyek-e; tinikor jövök — nem tudakolna. Viszem a lelkem idegenbe, viszem. Keresek uj hazát, a hol a lelkem, hitetlen lelkem bízni, hinni megtanítanák. —bán. Néhány szó hazulról. Egy vaskos, zöld kötésű könyv hagyta el nem régiben a helyi sajtót, Tóth József képezdei tanárnak Gyermekbarát-ja, amely alkalmi színművek, énekes bohóságok, sza- valati darabok, párbeszédek, dalok, dalos gyermek játékok és köszöntők egész gyűjte­ményét foglalja magában, amelynek rövid idő leforgása alatt ez immár a második bő­vített és javított kiadása. Bővített kiadású annyiban, hogy mig az elsőben 65, addig ebben 270 darab áll a műkedvelők és gyermekbarátok rendelke­zésére. Már maga ez a szám is elegendő volna arra, hogy egy értékes és tartalmas könyv, egy munkában töltött élet, egy vonzó egyéniség s a legdrágább kinccsel, a gyer­meki lélekkel foglalkozó ember felé fordít­suk figyelmünket. Mintha a 797 lapra ter­jedő gyűjtemény betüerdője egy nagy, ősi parkot alkotna körülötte, ahol százados fák és apró cserjék, örökzöld mohágyak és száz- szinü virágok, gondozott utak és gyöngyöző források tárulnak a néző szemei elé ... A terjedelemnél, gazdagságnál, válto­zatosságnál azonban sokkal becsesebb maga a tartalom, az egyes darabok igazi kiváló­sága. A vallásos tárgyú színművek között ott találjuk mindjárt a karácsonyi játékokat, amelyekben a szerző lelemény és fordulat tekintetében szinte kifogyhatatlan Legyen elég itt az Állatok versengése és a Kis leány as erdőn cimü darabokra utalnunk. Ott van­nak aztán a Mária-kultuszra vonatkozó darabok. Ezek közül különösen a Mária hava és a Májusi ájtatosság ügyesen szőtt pár­beszéd köti le az olvasót. A Gondviselés a történelemben cimü darabot pedig a történeti bittér, Szent Gellért, Szent Imre szerepel­tetése és a novellÍ8ztikus előadás teszi iga­zán becsessé. A nemzeti tárgyú alkalmi játékokról külön kellene szótanunk. Mindegyike egy- egy tanulmányt érdemelne, e helyen azon­ban meg kell elégednünk az utalásokkal s benyomásaink futólagos vázlatával. Az ápri­lis 11-iki párbeszéd, Erzsébet királyné emléke, a szeretet és családiasság, a szen­vedés, békeszeretet és vallásosság e virág koszorúja, Erzsébet-név kultusza, a Nagy­asszony emléke egyfelől, Magyar nők a tör­ténelemben, A király ünnepére, A képes könyv felett s a Napkeresztelő más­felől — történelmi tudomány, komoly el­mélyedés, a gyermeki lélekhez való leeresz­kedés és bájoló kedvesség fényes tannjel-ei. Ki ne érezná át velünk a mondottakat a következő sorokban ? A virágok Erzsébet napjának előesté­jén ilyen beszéd kíséretében koszoruzz&k meg a Nagyasszony szobrát: < Öröksöld: Kössünk koszorút, ez az em­lékező szeretet ünnepe. Ibolya: Oh, ha lát­tátok volna őt, mint ibolyaszemü édes gyermeket. Liliom: Növésre sugár, karcsú, arca mint a friss hó, ártatlan egész valója, mint a liliom. Piros róssa: Bécs városában világraszóló királyi menyegző tartatott. Harangvirág: Egy nehéz álomban alvó nem­zetnek volt örömreggelt hirdető harang­virága. JRóesalevél: Tudjátok-e, micsoda le­velek voltak ezek? Kegyelemlevelek.'.. Bueakaláseok: Széles e hazának ünneplő múlja a hason összetételű ,ffl -m- Árjegyzéket Vegyi “^részeinél fogva a legjelesebb, gyógyhatása felül- külfoldi ásványvizeket 3MT* Kapható mindenhol. kívánatra küld a Bikszádi Gyógyfürdő Igazgatósága. FIGYEIsJÜ UZTETÉS! Az előrehaladott nyári idény miatt •sg Közvetlen a „Pannonin“ szálloda melletti! = mr A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatóki

Next

/
Oldalképek
Tartalom