Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1912-10-01 / 40. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Csakhogy ki fog eligazodni ebben a zűrzavarban, ki fogja tudni meg­különböztetni az érdek haj hászt az Ön­zetlentől, mikor mindenki egyformán a közérdeket hangoztatja. Nyomra talán az is vezethetne, hogy a közérdek becsületes és önzetlen munkása nem/ olyan lármás, nem hi­valkodik úgy saját érdemeivel, szemé­lyének nem tulajdonit olyan' roppant jelentőséget, nem tereli magára a köz­figyelmet, nem tulajdonit minden apró cselekedeteinek nagy fontosságot, nem tartja magát pótolhatatlannak, mint a magánérdek elszánt embere. Gyulai Sándor. Székely Mihály repülése Körülbelül négy esztendeje, hogy' a repülőgépek megjelentek a levegőben, év­ezredes vágyódás, melynek megvalósulása négy éves múltra tekinthet vissza. Megindult a küzdelem a levegő meghódításáért s mig idegenben egyre hallunk újabb diadalokról, mi magyarok csak gyámoltalanul nézzük az ő nagy dicsőségüket. A német sovinista lapok azon sopánkodnak, hogy Németországban csak mostanában akadt a századik ember, a ki a repülőgép vezetői vizsgát letette, holott Franciaországban már rég kiadták az ezredik pilótaigazolványt. Mit szóljunk ehhez mi magyarok? Nálunk az aviatikát mindenkor amolyan szegénylegényes időtöltésnek tekin­tették s aki véle foglalkozott, azt kegyes vállveregetéssel illeték, de hogy gépét ho­gyan és miből állítja össze, azzal bizony sem magányosok, sem az állam sohasem törődött, így küzdötte fel magát a mi Ssékely Mi- hályunk is. ki minden tudását, idejét annak szentelte, hogy megmutassa, hogy Mugyar- országnak is vannak fiai, akik a technika terén is dicsőséget tudnak szerezni nemzetük­nek. Gépét saját erejéből, minden támogatás nélkül épitette föl s oly sikerült repüléseket végzett, hogy a király budipilótának nevezte ki. Érthető volt tehát az az izgalom, mely szatmári repülését kisérte. 12 óra után már óriási népvándorlás indult meg a repülés színhelye, a lókert leié, bérkocsik, magán­fogatok egymást követték az országúton s a hegyi vasút ritkán látott tömegeket szállított a verseny színhelyére. Meg kell állapítanunk, hogy Székely Mihály repülése nem felelt meg u hozzáfűzött várakozásnak. Egy órai késéssel indult el, u közönség azonban a reá váró csodás esemény hatása alatt türelmesen várakozott. A motor azonban nem volt rend­ben. Már-raár úgy volt, hogy a felszállás elmarad. Ennek pedig oka az volt, hogy a Magyar Petroleum Ipar r. t. a megrendelt benzint nem szállította s az pedig amelyik ajtón, de menten vissza is húzta a fe­jét s a főbiró pedig minden szót megnyomva mondotta : — A Popán-féle ügyben hivtam össze a tekintetes tanácsot s majd a. többit lészen szives előterjeszteni a fiskális ur. A főkapitány homlokát a Popán névre a komor előkészületekre verejtékharmat lepte el. Kardja az asztallábához ütődött, midőn u fekete mentés fiskális rámeresztke- dett, mint valami súlyos nagy kérdőjel? — Popán betyár számos tudvánlévő gazságait már untig öameri a tekintetes ta­nács I De nem ez a betyár a legnagyobb gazember itt, hanem aki visszaélvén nemes városunknak és a polgárságnak beléje helye­zett bizalmával, a betyárt rejtegeti és a betyárokkal ximboráskodik. — Ki az a becstelen ?! — A nevét mondja már fiskális uram I A tanácsosok fölháborodva kiáltoztak. — Velünk ül széket — folytatta a fiskális — Dianovszky főkapitány urat vá­dolom. Minden szempár Dianovszkyra meredt. — Hallatlan, hogy ilyen régi érdemes embert ilyen könnyen gyanúsít a fiskális uh. Dianovszky kardjához kapott, de aztán halálra sápadtan megelégedett a hangos til­takozással. I — Visszautasítom a fiskális ur vádját. — Hiszen most is háza padján rejtő­zik a betyár'— folytatta kérlelhetetlen le­leplezéseit. a fiskális. rendelkezésére állott, nehéz fajsúlyú volt. Székely mégis megindult. A légcsavar bú­gott, a gép kecses futá-sal pár métert szu- ladl a földön, majd felejthetetlen látványt nyújtva, könnyedén a magasba szökkent. Ál­talános tetszés moraja zúgott végig a közön­ség sorain. A hatalmas gépmadár elrepült a gazdasági iskola fölött, tovább a hegyi ut mentén megfordulva az amaci ut körül, át­repült u lóversenytéren, a tribünök felett. Másodszor akarta megtenni ugyanazt az utat, s midőn elébbi utjának felére ért, látva, hogy motorja hibás, leakart szállani, a gép süppe- dős talajba jutott, ott lesüppedt a féloldalra dőlt, minek következtében a légcsavar el­törött. Székely hirtelen kiugrott nyergéből s semmi baja nem történt. A közönség nagy- sora azután a géphez,igyekezett. Első pilla­natban mindenki szerencsétlenségre gondolt. A legnagyobb ijjedelmet azonban egy bájos leány arcán láttuk, Székely Mihály meny­asszonyáén, ki halotthalavány arccal várta az érkező híreket. A legelső hirt egy lovasren­dőr hozta, ki megnyugtatta Székely meny­asszonyát, hogy vőlegénye épen és egészsé­gesen került ki a veszedelemből. A bájos menyasszony egyébbként Hansel Edith, dr. Hansel Elek békésmegyei főorvos leánya. A megrongált gépet behozták a városba 8 itt fogják kijavítani, ha rövidesen sikerül a gépet rendbehozni, Székely vasárnap újra fölszáll. A mozgalmas nap különben minden incidens nélkül zajlott le. Meglátszott egyéb­ként az egészen Tankóczy főkapitány ügyes és tapintatos vezetése. Nagy segítségére volt a 150 tagú rendőrség s ugyanoly számú ren­dezőség, mely feladatát elismerésre méltó buzgalommal oldotta meg. A lóverseny. A repülést lóverseny követte programm szerint. Minő verseny volt ez a felázott, sáros talajon. Még jó hogy lovasaink le nem fújták az egész versenyt, egy-egy verseny­ből összesározva kerültek ki a verseny részt­vevői. A közönség az ötödik futamig még csak megtartotta az érdeklődését, azután megindult a vonatmentén kiket ezrével szálli- tolt be a városba a kis vonat. A verseny lefolyása a következő volt. I. Mezőgazdák versenye: 1-ső Erdélyi József, 2-ik Petyke Sándor, 3-ik Czegő Jó­zsef, 4-ik Gyapai István. Futottak még: Korcsmáros Bálint és Keravszhy István. II. M. kir. Föld. Min. dija, sikverseny,: 1-ső Jármy Andor Árvácska 5 é. s. k. lova­golta Jármy Elek; 2-ik Kállay Szabolcs Holly 6 é. p. k. lovagolta Knapp hadnugy: 3-ső Galgóczy István Erzsiké id. pk. lovagolta tulajdonos. Futottak még Veszély, Babér. III. Szatmárnémeti szab. kir. város dija. Sikverseny 1- ő Kálluy Szabolcs Gre- dine 4 é. p. k. lov. Knapp, 2-ik Gencsi — Tagadom — búgott tompán a fő­kapitány szavu. Kétségbeesetten forgatta a szemét, de a tanácsuruk kétkedőleg húzód­tak félrébb mellőle. A főbiró megrázta a csengőt s a csen­getésre Kotolár benyitotta az ajtót. — Nos hát megtalálták ? — kérdezte a főbiró. — A főkapitány ur padlásán volt! —, Förgeteg Miska pandúrt pisztolylövéssel meg is sebezte, de elnyomtuk... Kinn a tornácon várja sorsát. — Vezessék hát elénk Kotolár uram. Popánt megvasalva hoztak a pandúrok s midőn szembeállították Dianovszkyval, ka­jánul kurjantott a megtört emberre: — Lám, mégis csak hurokra kerültünk főkapitány uram ... Eltört a korsónk ! Es a vallatóra fogott betyár nyíltan szemébe vágta Dianovszkynak, hogy a betyárokkal osztozott a rablott vagyonon. Orgazdája és rejtegetője volt a szegény-legényeknek, akik ha már nagyon szorult a kapcájuk, a főkapitány kúriáján bújtak meg. — Nem igazi Nem igazi — előbb még hebegett, hápogott a főkapitány, de midőn a maga valónak bizonyult esetén kí­vül, más súlyos eseteket is felsorolt Popán, melyek a főkapitány árulásait, cimborásko- dá*:\it, orgazdaságát rettenetesen bizonyítot­ták, teljesen megtört. Arccal az asztalra borulva felzokogott és beösmerte szörnyű bűnét Dianovszky. ‘ Károly, Algeciras 3 é. s. k. lov. tulajd. 3-ik báró Blomberg Gyula Garas 4 é. f. lov. tulajdonos. IV. Hölgyek dija. Vadászverseny: 1-sŐ Galgóczy Sándor Majomparádé 4. é- s. k. lov. tulajd. 2-ik B. Kovát« Miklós Betyár 4 é, h. lov. Pintér István főhadnagy,. 3-ik Galgóczy István Lóla id. f. k. lov. túl. 4-ik Nagy György Czicza 4. é. p. k. lov. Percei hadnagy futottak még Babér, Gubi. V. Homoródi akadály verseny. 1-ső Molnár Lajos Tháya 4 é. s. k. lov. Knupp. 2- ik Kállay Szabolcs Ena 6 é. p. k. lov. Perczel, 3-ik Weiez Ignácz Fortunátus 6 é. s. • m. lov. tulajd. VI. Gátverseny. 1. Kállay Szabolcs Rolli 5 é. p. k. lov. Knapp. 2-ik Haideger Gyula Dunurel 7 és fél é. s. k. lov. Poék hadnagy, 3-ik Perczel Dénes Hadfi 5 é. p. h. lov. Pintér István futotta még: Buksi, Lénárd. VII. Eladó sikverseny, 1-ső Kállay Szabolcs Sikló 4. é, p. k. lov. Knapp, 2 ik Gencsi Károly Vigasz 4 é. s. k. lov. tulajd. 3- ik Vidián Béla Rápa 3 é. s. h. lov. Pintér István, futott még Musette. Apróságok. Egy barátom beszéli, hogy a napokban Budapestre utazván, egy I. osztályú kupé­ban hatan ültek és mikor jött a kalauz a 1 jegyeket vizsgálni, csak neki volt igazi jegye, a többi mind szabadjegyet mutatott fel. :— Szinte restellem magamat, — fe­jezte be elbeszélését — mert úgy éreztem, hogy engemet a többiek legalább is élhetet- tetlen embernek tartanak. * A Charles-cirkusz szép kis summa pénzt vitt el tőlünk, a lóverseny és a repü­lés nem különben. — Az ördög látott ilyen világot, ?— fakad ki egy bankdirektor — tele van a kávéház, vendéglő, mozi állandóan, a cirkusz és a lóverseny a repüléssel egy vagyont szedett össze, s mikor arról van szó, hogy lejáraikor a váltóra valamit törlesszenek, mindenki sir és rimánkodik, hogy most nem tud törleszteni, mert nincs pénzel * Árvizbakter lévén magam is, mig a nagy árvíz tartott, kötelességszerüleg ott tartózkodtam a Szamoshidon, a két hid kö­zötti töltés lévén felügyeletemre kijelölve. — Mit csinálsz te itt? — szólít meg valaki. — Nézem a viáet, hogy nem apad-ó és ha ezt megunom, befelé nézek a városba és gyönyörködöm a Tabajdy György házá­ban, a melyet Kótay Pali remekelt. . — A biz’ Istók I — szól rá az illető — az már igazán sikerült I * Tetten kapatváu, a „plenum“ azonnal meghozta ítéletét. Korábban szerzett érde­meire tekintettel, enyhén: hivatalvesztésre ítélték. — Ki a latorral innét! A főbiró a rögtöni „exequálását“ is elrendelte, mire két hajdú karon ragadta a letört embert és a városi strázsamester kezében még egyszer, utoljára felvillant a hivatalától fosztott fő­kapitány kardja. Azután a ptrázsamester ráta^osott a fényes pengére. Ketté törte a nemes acélt.- A kard darabjait, a rókapré­mes, darutollas kalpiggal együtt kidobta a tanácsház nyitott ablakán a piacra. — Jaj! — jnjdult fel Dianovszky, mi­közben az ajtóküszöbig vezették a hajdúk. Feltárták előtte az ajtót és a strázsamester hátulról nagyot rúgott, nagyot lökött a porig alázott emberen, úgy hogy a tornácra bukott Dianovszky. A városháza kapujában a városi dobo­sok rutul pörgették a dobot. A dobszóra mindenfelől összefutott a polgárság és bor­zalommal néztek fel a tanácsház nyitóit ablakára, ahonnan Hódy szenátor a füstölgő fáklya lobbanásainál kemény és kérlelhetet­len hangon adta tudtul a betyárokkal cim­boráit főkapitány hivatalvesztését és csúfos kidobatását a város elöljárói közül.... Csillagtalan, sötét,-felhős nyári éjszaka borult a városra I Valahol az oldalutcákon zokogva bandukolt egy megtévedt semmi ember, nem tudván, hová s merre vegye útját?... 1—8»—6. A lóversenytéren ugyancsak sáros volt a talaj, s mikor égy-egy verseny véget ért, úgy be voltak sározva a lovasok, hogy nem lehetett rájuk ismerni. —, így nézhetnek ki most Tisza és Lukács Nagykárolyban, a hol az egyesült ellenzék népgyülésezik. -r— mondta a többi közt egy öreg munkapárti. * Az egyik versenyben, a hol négy dij volt kitűzve, csak három ló futott. Kettő ugyancsak igyekezett, de a harmadik nem erőltette meg magát és nagyon elmaradt. i— Ez csak ravaszság tőle, — mondta rá valaki — azért megy olyan lassan, mert a negyedik dijat is nyerni akarja. Demeter. HÍREINK. »H4S A repülő gép. Aranyló égbol.t tengerére Hol csókot vált a köd s a szemhatár Felszállt egy karc°u büszke gépmadár A lég hivó karjába dőlve Ropogva egy-egy nagy ölelés alatt A csodahinta sebesen haladt, Osszetépve a titkok fátylát Átfúrta a mély, tejszín levegőeget Az élet felsírt u hátú megett Az élet sirt, ő vigan tova szállott Messziről nézve már csak annyi volt Mint egy kicsinyke szürketestü folt. Már-már az égő napfénnyel cicázott Űzőbe vette játszva, hirtelen Mint pajkos fiuk egymást ide lenn. Ám akkor bénán, elhorpadt a szárnya Smint fűszál, mely gyorsmálomkerékre — Akad, megpördült s visszahullt a rétre. —8. * —- őszi eső hull... Az abnor­mális időjárás még nagyobb veszede­lemmel fenyeget, mint a pénzválság. Az esős, meleg nélküli nyár után be­köszöntött a hűvös ősz, a hosszas eső­zés pusztulással fenyeget minden ter­mést, Hosszú idő óta csakis most volt három eső nélküli nap. A gazdákra óriási csapás ez az időjárás. A tengeri éretlen zöld s nincs is kilátás rá, hogy beérjen. A burgonyát, most kellene kiszedni, de a földet átáztatta az eső s ott rothad a termés. A szőlő éretlen s már annyira rothad hogy szüretig tönkre megy. Ami marad az is inkább ecethez, mint borhoz hasonló. Nagy bajban vannak a gazdák' a learatott gabonafélével is. A folyton tartó eső­zés miatt nem tudtak csépelni s az eső annyira összeverte az asztagokat, hogy azok már kizöldültek a víztől a mag kicsirázott. Ennyi csapás már ré­gen nem sújtotta a gazdákat. De ke­servesen megérzi az abnormális időjá­rást különösen a városi nép, mert az élelmiszerek ára még magasabb lesz. Szóval az 1912. esztendőt is bátran a keserves évekhez sorozhatjuk. — Szüret a Szatmárhegyen. A hegyközség a szatmárhegyi szüret kezdetét okt. 25-ére tűzte ki. A szüret idejének ilyetén megállapitása nagy elégedetlenséget keltett a szőllőbirto- kosok körében, mert a szőllő aligha fog már sokat javulni, mig a késői szüret miatt •a szőlőszemek még In­kább rothadni fognak. — Az arany érdemkereszt át­adása. A Szatmárvármegyei Tanító Egye­sület évi rendes közgyűlését f. hó 4-én fogja megtartani. E közgyűlésen 'fogja Csaba Adorján főispán megbízásából Bodnár György kir. tanfelügyelő átnyújtani Kótay Lajosnak — az arany érdemkeresztet. Este 8 órakor a tanítóság bankettet rendez Kótay Lajos tiszteletére a Társaskörben. Bútorszövet gyárosod * Sffaas tfütöp és &ia Qeűrecen &iac-utca 59. Mindenféle kivitelű bútorszövet, finomabb és , olcsóbb minőségű szoba szőnyeg, futó szőnyeg és 140 centi széles halinu, ágy és asztal­terítő, hencser átvető, szövet és csipkefüggöny, aplikált tülle függöny és ugyanolyan etoor és ágyteritő, paplan, gyapjutakaró,' ló­pokróc, úti takaró, kecske és angora bőrök, bel- és külföldi tapéta, valódi keleti perzsa és Smyrna szőnyeg, nemkülönben soproni gyárunk kézzel csomózott. « onyegeiből rendkivüli választék-. — — — Kérjen bútorszövet mintákat éa képes árjegyzéket! ■ Modernül berendezett étterem és sörcsarnok a Debr. Első Takarék­pénztár palotájában ! Debrecen, Piac-utca és Kossuth-utca sarkán. — Telefon 958. Vidékiek találkozó helye! feqÉ&t Tisztán kezelt italok 1 '— Vulódi pilseni sör 1 — Előre megrendelt társas ebéd, vacsora mérsékelt áron. 8—10 Figyelmes, pontos és előzékeny kiszolgálás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom