Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-21 / 12. szám
SZATMÁR ti VIDÉKE rnány kinevezéstől függő hivatalt nem vél Iáit. Azóta gyakorló ügyvéd Szatméron. Ugyanitt több Ízben követjelölt volt s 1903-ban Hieronynai kereskedelmi miniszterrel szemben 58 szavazattal maradt kisebbségben. Szervezője volt a szatmári fllggetleDségi s 48-as pártnak, sok éven át elnöke, majd diszelnöke. A népbanknak egyik alapitója s igazgatósági tagja. A szatmári ref. egyház iőgondnoko, az egyházmegyének világi tanácsbirája s konventi tag. Főlövészmester. Mint kiváló szónok, népgyülésekben, közgyűlésekben s a bűnügyi védelem teréről ismeretes. A székhely harcok idején több évig szerkesztője volt a Szatmár-nak s utóbb a Szamos-nak. Temetése holnap délután 3 órakor lesz a Széchényi-utcai gyászháztól. Színház. Rbho ugyan beleestünk, de hogy fogunk kijönni belőle?! | . ... _ Bátran kérhetnénk ml is ubból a se gélypénzből, miután mi is leégtünk. * Hogy minden roszban van val®mÍ ^a- szón, uz Itt is beigazolódott. Ez az ököritói dolog elejétől kezdve napnál világosabban mutatja, hogy a megyei közigazgatás nem ér egy pipadohányt és teljesen megérett arra hogy a lomtárba kerüljön. * — Felfújták az egészet, pedig hét a népnek is jobb, hogy igy történt. — Miért volnu jobb? _ Mert ha tavaly kiosztottuk volna, ma már nem volna pénze egyiknek sem, míg igy megvan a tőkéjük, sőt még kamatot is kapnak! Demeter. A halál ismét eljött sötét birodalmából s magával ragadott egyet nagyjaink sorából. Uray Géza meghalt! E megdöbbentő bir villámcsapásként terjedt el ma reggel városszerte, a legnagyobb részvétet keltve, bizonyságául annuk, hogy nem közönséges ember költözött át egy más világ honába. A halál nem lephet meg senkit. Itt leselkedik mellettünk, végig kisár az élet utain. S mégis, mikor végig suhint a nagyok, a kiválók rendjében, a megdöbbenés, a borzalom erejével hat. Azért, a mikor egy ember meghal, egy láncszem szukád ki az élet gyürüzeté- ből, veszteség marad s annál nagyobb veszteség, minél közelebb áll hozzánk, támogatva, bátoritvu, vigasztalva az élet-küzdelemben. És ha megérdemli a jól, híven betöltött emberi élet letünte az itt maradottak el nem múló emlékezetét, kétszeresen megérdemli az, ki a nemes idealizmus lelkesedésével a közért áldozta életét. Uray Géza a közélet embere volt. Szóval, tettel, tollal, ott küzdött egész életén át a kiváló harcosok sorában, hogy egy szebb jövőt segítsen kivívni a forrón szeretett hazának. S most annyi nemes, kitartó küzdelem után, sok szép díszes állás birtokában, telve kötelesség tudással, munka kedvvel törhetleu akaraterővel birta az egész város rajongó tiszteletét, szeretetét s nagyrabecsülését fájó szívvel veszünk tőle búcsút, ki bírta lelkében a legszentebb férfi erényeket: a tiszta erkölcsöt, a makulátlan jellemet, a hitet, a bizalmat s azt az előkelő finom modort, azt a nemes karaktert, melynek birtokába mindenkit megnyert, lekötelezett, kivel valaha életében érintkezett. Uray Géza elhunyta súlyos vesztesége a családnak, a köznek, de talán még pótolhatatlanabb a függetlenségi pártnak, melynek lánglelkü apostola, vezére volt, s nagy vesztesége azért is, mert rövid idő alatt már második vezérét veszti el. A mi megboldogult Uray Gézánk ott volt mindenüt, hová a köz, hová a társadalmi élet szólitotta. Angyali, jóságos lelkű nejével, ott volt mindenütt, hol szükség volt az ő nemes lelkűkre, áldozat készséggel, szeretettel vigasztalva, letörölve a szegények könyeit, de Ottónkkor is, mikor az ő kimagasló egyéniségükre a köznek szüksége volt. Munkás életét nem egy egy társadalmi akcióval tette emlékezetessé. Mi akik állandó szemtanúi voltunk lázas tevékenységének, bámultuk az ifjúi lelkesedést, mellyel sok ügyet vitt diadalru s most midőn elköltözött megilletődve néma fájdalommal állunk a kialudt tűz hamvai felett, s lesz annak a sok lelkes idealizmusnak hirdetője, mint amilyen Uray Géza volt. Halála szenvedés nélküli volt. Még a tegnapi nap folyamán is egyházi ügyben tanácskozott, egy kölcsön felvétele ügyében rna délelőtt egy küldöttséggel együtt a fővárosba akart utazni, hogy egyházának kölcsön ügyében a minisztériumban eljárjon s az éjjel, hirtelen, midőn egy köhögési roham fogta el s ágyában fel akart emelkedni, egyszerre hirtelen visszahanyatlott s nemes lelke elszállt porhüvelyéből. Szivszélhüdés ölte meg. Az a jóságos szív, melyet annyi sok szegény áld, megszűnt dobogni. Hogy mikéut élt és küzdött, látták, tudják kortársai, még inkább ismeri a város, mely benne egyik legkiválóbb férfiát veszté el s méltányolni fogja az elfogulatlan utókor, mert úgy is mint politikus, szónok s társadalmi vezéregyéniség nem egy lapot irt bele a város történetébe. A haza lelkes, hű fiát, a város kimagasló alakját s egyik buzgó védőjét siratja az elhunyt Uray Gézában. Megérdemli a gyászt s az imádkozó szivek háláját. Életrajzi adatai a következők: Uray Géza született 1844-ben Tyúkodon. A vármegyénél 1867-ben tiszti ügyészszé választották s mint ilyen a megyei törvényszéknél 1872 január 1-ig működött. Ekkor a köz- igazgatást i a törvénykezést egymástól elválasztották s erős 48-as elvei miatt korHanakó japán társulatának vendégszereplése. Március 27-én és 28-án lép fel a színházban Hanakó a vilá^hirü japán művésznő társulatával. Hanuko asszóuy uj név nálunk, de már Parisban, Londonban és Berlinben, ahol az utóbbi időkben játszot t egy csapásra megnyerte a nyugoti világvárosok kényes igényű közönségét 1 bizonyos, hogy a japán művész-társulat nálunk is meleg fogadtatásra fog találni. Hanakó társulatának vendégszereplésekor ugyanis nemcsak égj szinészeti koriuzommul állunk szemben, hanem egy mindenképen érdekes művészi esemény az, amely az ő játékuk szemlélése alatt leköti a figyelmünket. Hanakó megjelenése már magában rendkívül lebilincselő. Egy cseppnyi asszonyku, aki versenyre kél a modern tragikáinkkal, aki természetes, igaz éis akinél a művészet és virtuozitás, egy nekünk teljesen idegen nyelven oly sikert képes elérni hallgatóinál, hogy azt a mai modern színész nagyságoknál is csak a pa^ rádés szerepeknél tapaszhatjuk. Mindkét esti szereplésüket egy-egy felvonásos színdarab előzi meg. Két önálló darabban lépnek fel s ez érdekes két vendégjátékban a helyárak is 50 százalékkal lesznek felemelve. Vidék ről jövő előzetes érdeklődésekre azonnal válaszol a színházi iroda. & \ Heti műsor: Kedden „Tiszt urak a zárdában“ Operette. (C. bérletet.) Szerdán (újdonság itt először) „A medikus“, Bródy Sándor nagysikerű életképe. (A. bérlet.) Csütörtökön „A medikus“. (B. bárkát.) Pénteken Hegedűs Gyula fővárosi művész vendógfelléptével „Az ördög“, Molnár Ferenc világhírű vigjátóka. Felemelt helyárak. (Bérletszünet.) Szombaton délután „Luxenburg grófja“ Operette, — este Hegedűs Gyula vendégfelléptével „Taifun“ színmű. Felemelt helyárak. (Bérletszünet.) Vasárnap délután „Aranylakodalom“ színmű, — este Hegedűs Gyula bucsufellép téfll „A kis cukros“ vígjáték. Felemelt helyárakkal. (Bérletszünet.) Apróságok. Az ököritói segély kiosztása ugyancsak uagy hullámokat vert, s bizonyos vagyok benne, hogy valamennyi tényező, aki ennél a kérdésnél érdekelve van, abban egyetért, hogy azt az újságírót, aki az ügyet megbolygatta, a pokol fenekére kívánják. • Menti magát a főispán, az alispán, a miniszter stb. s mindegyik apróra kimutatja, hogy a raulusztás nem nála volt. Sőt legutóbb olyan kijelentés is történt, hogy első sorban a községi elöljáróság a hibás, mert nem elég energikusan lépett fel. Hanem ezt még az sem hiszi, aki állítja. * Szemfüles riporterünk átment Nagykárolyba, hogy a kellő tájékozódást megszerezze, hanem bizony nem volt szerencséje, mert az illetékes körökben nem fogadták és igy eljárásának csak annyi az eredménye, hogy u kulcslyukon a következő párbeszédet kihallgatta: Iliiért gyönyörű a pesti nö ? ? ? Mert az arcbőre rózsás, üde, friss, finom, hamvas és diszkréten matt. Ilyenné tette a Yes Porcellánpouder. — Minden királynő, minden nagy színésznő ezt használja, mert: minden pouder közül egyedül csak a Yes Porcellán pouder ártalmatlan, ezt a hites vegyész bizonyítja és mert szépítő hatása biztos, millió esetben kipróbált. A Porcellán pouder csak TES felírással valódi. Kapható az egész világon mindenütt. Az Amerikai Poroellán pouder B.-T. magyarországi főraktára Budapest, IV., Kecskeméti-utca 8. és VIII., Rá- kóozi-ut 9. Árak: 5.—, 2.— korona. Szatmáron kapható: Bartók László, Kun Aladár és Lővinger Józsefnél. híreink. Magyar nevelőnők. (M) Oly kérdésre akarjuk a figyelmet felhívni, amely kedvező megoldás esetén nemcsak szellemi életünkre lenne kedvező hutással, hanem ezenfelül még több ezer művelt magyar leánynak adna kenyeret. Iskoláink tömegesen bocsátják világgá az okleveles leányokat, akik aztán hiába néznek állás és hivatal után. S mialatt egyre nagyobb mértékben növekszik képzett, női proletárjaink száma, akiknek nem tudunk kenyeret adni, addig nem vesszük észre, hogy a megélhetést biztosiló állások jó nagy részét idegen nők foglalják el leányaink elől. A külföldi nevelőnők tömegéről van szó, akik a magyar nők elől éppen azt a megélhetési módot vonják el, amely ki dvező anyagi ellátás mellett, viszonylag legtöbb erkölcsi védelmet nyújt a támasz nélkül álló magányos hajudonoknak. De a német, frnneia és angol nevelőnek özöne nemcsak anyagi szempontból vnn kárára társadalmunknak, hanem erkölcsi és szellemi szempontból is. Annak a szomorú jelenségnek, hogy ininnlunk az úgynevezett „felső tízezrek“ asszonyai és leányai gyakran nem eléggé magyar ér. zésüek: legfőbb okozója a sok külföldi ne- velőnő. Még ha valamennyi irónk követné i9 Vorösmartyt s ostorozná is az idegen érzésű úri hölgyeket, a „gőgös Goneril“-ket: ,njt sem segitenének állapotainkon amíg az urj leányokat idegen nők nevelik. Gazdagabb vagy előkelőbb rangú leányaink gyermek, koruktól fogva nagyon is hatása alá kerül, nek az idegen- irodalom, művészet és általá- ban a külföldi izlés szellemének s így csak természetes, hogy a magyar művelődés iránti érzékük eltompul. Pedig elsősorban a nő hivatott arra hogy a nemzeti érzést fentartsa. S csodálkozhatunk-e azon, hogy irodalmunk, művé- ' szettink, műiparunk, egyáltalán egész szel- lemi életünk nem tud kellőkép kifejlődni: — ha éppen a legtehetősebb, legmódosabb magyar nőket, akik a társadalmat irányítják tőlünk merőben idegen, velünk szemben ellenségei érzelmű nevelőnők gondolkodása irányítja? Hiszen a nevelőnők nőinkbe oltják a magyar munkák, magyar alkotások iránt való kicsinylést s oly női nemzedéket nevelnek, amely csak névleg magyar, de nem is francia, nem angol még csak nem is német: — hanem minden' közösségtől elszakadt, nemzetközi divatlény. Erkölcsi szempontból sem kívánatos, hogy nagyobb számban éljenek közöttünk külföldi nevelőnők, - akik hazájuktól távol, rokonok s ismerősök hiányában, minden feszélyező körülménytől menten, sokkal könnyebben esnek .csábítások áldozatául. Elsőrendű országos érdek tehát, hogy a magyar leányok nevelése végre valahára magyar nők gondjaira bizassék. Ennek keresztülvitele nehéz, de épenséggel nem megoldhatatlan feladat. Már is sok az olyan szülő, a ki szívesebben fogad magyar nevelőnőt házába, ha uz zenei tudáson kívül kellő nyelvtudással rendelkezik. Főleg a francia s az angol nyelv az, a melyet a módosabb szülők követelnek. S megállapíthatjuk a tényt, hogy a mi különböző iskoláinkból már nem egy oly tanítónő került ki, a kinek francia vagy angol nyelvtudása a legmagasabb követelményeknek is megfelel. Német nyelvtudás tekintetében meg éppen nagy az elsőrendű magyar tanítónők száma. Nevelőnői állás is sűrűn kínálkozik számukra! S mindezek dacára tanítónőink még sem mennek nevelőnőknek. Nem mennek, inkább állás nélkül maradnak. S csak a legvégső szükség kényszerit magyar tanítónőt arra, hogy nevelőnői állást foglaljon el. Arra meg éppen alig volt egy-két esetnél több. Hogy oly tanítónő, a ki egyúttal okleveles magyar nevelőnő is — valóban ólt volna oklevelével s vállalkozott volna családi körben való tanításra. S ennek oka, bogy nálunk a novelőnők helyzete még nem eléggé rendezett. A magyar leányok nemcsak azért akarnak nyilvános lanitónői állást, mert á „biztos hivatal“ általában vonzó hatású, hanem azért is, mert a családi körben töltött tanjtói évek „nyugdíj“ szempontjából nem számítanak. Ez éveket tehát elveszett esztendőknek tartják. Mihelyt megvalósul az a törekvés, hogy a magyar tauitónők — ha családi körben tanítanak is — épp oly tagjai a nyugdíjintézetnek, mint a nyilvános iskola tanítónői: — menten meg fog szűnni a magyar tanítónők idegenkedése a nevelőnői hivatástól. Ez az egy intézkedés egymaga nagyban kiszorítaná az idegen nevelőnőket. S ehhez még csak egy intézkedésnek kellene járulnia: lényegesen tovább kellene fejlesztenünk egyetlen nevelőnőképzőnket. A cél nagy s kevés eszközzel lenne megvalósítható. * — Főgondnok választás. A Luby Géza halálával megüresedett ref. egyházmegyei főgondnoki állásra Madarassy Dezső földbirtokos tanácsbiró választatott meg. — Eljegyzés. Kopniczky Kamill nagysomkuti gazdasági szaktanító eljegyezte Gyöngyösön Borhy Katókát, ifj. Borliy Bertalan szőllőbirtokos s borkereskedő leányát. Kellner Bilit kapnikbányai bányamérnök jegyet váltott Hetey Etelkával Nagy" károlyból. VlIW ABA.Q: RtMHekntk 3J* IriskanáŰai Cytlrmfctítrxk 1-2 » » * 1 ka loavas míi wmist unni. BASEL. Orvosiba aj tiltott kUUijQ szám leozöszenxk ten uiegbhtegedőseliitl (tüdő) köhögés, szamárköhögés, influenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a SIROLI „ü(8che“-t. SIROLIN „Roc'ie*-t kellemes -ize és kiváló h.tása olyjnn szívesein veszik összes gyógyszertárakban «r<deti SIROLIN „Roche“ osoma'tolasi kérjünk és határozottan uta-it'iv k vissza jn níloa pótkészitiwpiii i F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co, Basel (Svájcz). zs Grenzach (Németország)*
