Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-14 / 11. szám
Huwonnyoloadik évfolyam. ____________ 11-lk »iám. Szatmir, 1911 március 14. TÁ RSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. M ' * MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 8 kor. I Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél » . . . 3 > I Egyes szám ára 16 > SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : .Morvái János könyvnyomdája, Eötvöa-utoa 6. sz. # ♦ Telefon-szám : 73. HIRDETÉSEK -v— — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Március idusán. Nemzeti létünk újjáalakulásának, a szabadság egyenlőség s testvériség szentháromságának dicső napja Március 15-ik-e ismert évfordulójához ért. Hatvanhárom éve annak, hogy a magyar nemzet testére vert nehéz, súlyos dniincsek feszülni kezdtek s pár óra múlva a láncszemek itt is ott is kezdtek szét pattanni. AT nemzeti erő és öntudat, a világra szóló igazságtalanság, mellyel nemzetünket sújtották, már régen íorrt 9, nemzet lelkében és 1848-nak márciusi idusa fakasztotta szét, mely szabadság érzés mint egy vulkán tört ki a nemzet végletekig sanyargatott leikéből.' Elérkezett a leszámolás ideje. Három század sanyargatásának végét akarja a nemzet. A magyar hérosz: Petőfi Sándor kiadja a jelszót: „A magyarok istenére esküszünk, esküszünk hogy rabok tovább nem leszünk.“ A magyar nemzet e szép ország legelrejtettebb zugából is lelkesen visszhangozza: „Rabok tovább nem leszünk.“ Ifjú, öreg, férfi, nő testét lelkét a szabadság boldogító érzése hatja át. Fiatal, kivívott szabadságunk azonban uj, fenyegető veszély előtt TÁRCA. Az ideális pap. — Szerény koszorú Kádár Ambrus dr. szatmári kanonok sírjára. (1845—1911) — Bodnár Gáspártól. Mikor a múlt héten, borongós nap kora reggelén városunkban szétfutott a hir, hogy Kádár kanonok kilehelte nemes lelkét, azt hiszem, hogy nagyon sokan, a lakosság jókora többsége kérdve-kérdezte: — Ki volt ő? — Hol lakik? Milyen volt alakja? Jó magam is magyarázatokkal segítettem a kérdezőket. És akkor már fejükhöz kaptak az emberek. Mert emlékezetükben egyszerre megjelent az elhunytnak nemes alakja. Hiszen olyan szép, kedvesen rokonszenves papi alak volt, hogy aki egyszer látta, nem feledhette. Olyan ideális volt igen, már a külseje is, hogy róla lehetett volna ^mintázni a papi alak eszményképét. És úgy is van! Szatmár városában, ahol pedig élete java részét töltötte, Kádár kanonokot sokan, legtöbben csak nemesen szép papi megjelenése nyomán ismerhették. Az úgynevezett jfviiágt nem is sejtette benne azt a nagy lelket, azt a nemes szivet, mely az öt politikai vármegyéből alakult szatmári egyházmegyének életetét, ideg szálait, a hívek ezreinek és ezreinek hitbeli élete irányítását hosszú időn át hordozza. A világ szemei elölt zárkózott életet él. Röviden, végez a külső társadalmi élettel. Mérsékelt napi sétája után hazasiet. Nehéz, idegbontó munkájához. Papi zsolozsmájához. Aszketikusan elmélyedő tanulmányaihoz. Tudományos buvárlataihoz. állott. Uj és uj küzdelem várt a nemzetre. A haza saját kebelén dédelgetett mostoha gyermekeivel került szembe. A haza ellenségei nem sokáig végezhették irtó munkájukat, mert Isten sújtó keze . rájuk, csapott és elpusztultak a föld színéről. A magyar nemzet megelégelte 1 méltatlan támadást, a hűtlen viselkedést és megtanította őket arra, hogy „ne bántsd a magyart.“ Az 1848 évi magyar szabadság- harc egyike volt a népek legszebb, legdicsőbb szabadságharcainak. Egy majdnem ezer éves múlttal biró harcokban, küzdelmekben megedzett nemzet vívta azt teljesen magában, senkitől sem segítve vagy támogatva egy nálánál sokkal nagyobb, ellenféllel, mely magában bizakodva az igazságáért küzdő nemzetünket lázadónak nevezte. Nem akarta hadviselő félnek tekinteni, de a magyar nemzet észre- féritette az osztrák ármádiát, mely csakhamar belátta, hogy a magyar is méltó ellenfél, sőt. félelmetes is. Ezt a szabadságharc folyamán bőven tapasztalta. Hogy csak egyet említsek fel: Budavára bevétele 1849 május 21-én; Görgei tábornok dicső hadseregével az osztrák zsoldosokat, széjjel Fején fürtös haja korán megezüstö- södik; Sőt reá hull a tél hava. Már akkor, mikor még szelleme fényben ragyog. Alakja, egész a legutóbbi időkig egyforma. Mint a fenyő. Arcát szelíd, tiszta lelkének nyugalma teszi jóságossá. Nagy, szinte elviselhetetlen komolysága az első benyomásra azt hiteti" el a szemlélővel, hogy talán ez az ember életében még sohasem mosolygott. Pedig mi jól-ismertük édes mosolygását is. ’Iszen ő volt az, aki — mikor már a nap sem sütött, mikor talán mindnyájunk lelkén a csüggedés köde borongott, biztatóan mosolygott. S* * § Apja sóbányász volt. Szegény, de megelégedett, vallásos családban ring az ő bölcsője. A vézna gyermekben mélységes lélek lakik. Szunyadoz. Már a népiskolában ki-ki csillan szellemének egy-egy meglepő sugara..De Őszen, szegény ember gyermekének jövőjét is boldog Isten bírja. Ambrus sem folytathatja elemi iskolai tanulmányait. De szép Írása van. Hát ott irogat, másol- gat ... a sóhivatalban. A községben pedig egyszerre nagy napra készülődnek. Bérmálásra. Jön a püspök. És meg is érkezik a sokáig félreértett, de nagyeszű, tehetségeket felismerő és jutalmazó pedagógus. Szegény gyermekek nagy pártfogója, Haas Mihály. Kádár Ambrust is figyelmébe ajánlják. És a Iholtkée| uiánna nyúl a már-már tjzennégy-tizenötödik évében jáfo ifjúnak. És kiemeli őt az embertömeg nagy, mér- hetlen erdejéből. A növekvő cserjét, melyek millióinak sorsa, hogy magasranövés, kiemelkedés nélkül enyésszenek el. Ott, ahova az Ős fáknak magvai hullottak. Mikor őt ez az áldott kéz kiemeli családja köréből: akkor már-már tudatávérte a njaga a vár akkori parancsnoka, Hentzi osztrák tábornok is elesett. Lázadó nép, fegyelmezetlen csőcselék vette-e be a várat, vagy a dic3ö magyar honvédek, a rendes hadsereg? Avagy Branyiszkónál a hegycsúcs elfoglalásánál nsm-e a magyar honvédek követték el a világraszóló csodát, melyet minden müveit állam hadvezetösége bámult. Hát Damjanich tábornok hires harmadik zászlóalja, a vörös sapkások, hősi harca nem-e a magyar hadművelet egyik legfényesebb tanúsága. Isaszeg, Hatvan, Szolnok, Piski és a többi osztrák- vértől pirosított helyek mindmegannyi magyar dicsőségről tanúvallomást tevő szent kegyelethelyek. A szent szabadságharc nem a lázadók küzdelme volt, hanem egy ezeréves ország, egy szabadságától ezeréves alkotmányától megfosztott, nemzet jogos önvédelmi harca. Amidőn 1848. évi nevezetes események felett elmélkedünk', dicső őseink hősi tettük magasztos érzéssel be egész valónkat. Szeretnék, hogy ezen érzés soha el ne múljon és állandó nyomokat hagyjon lelkűnkben. Nekünk utódoknak a hazával szemben a körülmények közt más val van ama csudásan kifejlődött nagy gondolatnak és érzésnek, mondhatom életfelfogásnak eszményével, hogy elhagyja — szüleit,' családját és leszen egy másik nagy családnak, az egyháznak gyermeke. Tagja. Amely nagy családba úgyszólván beleol vad. Lelkének-lelkével. Minden szive dobbanásával. Egész életével. A jézustársasági atyák szatmári kon- viktusában folytatja most tanulmányait. Kitűnő növendék. Az intézet gyöngye. A gimnázium büszkesége. A kongregációnak úgyszólván megalapítója, vezére s aki e gondjai nyomán is osztályokat ugrik, hogy elmulasztott éveit pótolja. A papi pályára lép. Itt már bontakozik lelkének napja. Egyéniségének egész köre. Theologiai tanulmányait fényes eredménnyel végzi. Nem csoda, hogy magasabb kiképzésre Bécsbe küldik. És engedelmes. Megy, nem a feléje integető pálya fényes csillaga vezeti. Nem a karier gondolata. Ö megy magáért a tudományért. A tökélye- sedés gondolatáért. * * * Magasabb theologiai tanulmányainak végeztével visszatér Szatmárra. A püspöki aulába. Először iktató, majd fokonkint — Schlauch püspök titkárává lesz. Nehéz, nagy kihatású, mérhetetlenül felelősséggelteljés hivatal. Nem csak az emberi, hanem a papi kiválólagos tulajdonságok oly kvalitásával kell rendelkezőié a püspöki titkárnak, hogy toliam alig tudja elég mélységesen körülírni. Az erkölcsi tisztaságrlak, hozzáférhetlenségnek oly ideális erejével, a mindenoldalú tudománynak, szé-. les látásnak tág határaival, a lelki ébrenlétnek, körültekintésnek, nyugodtságnak férfias jellemvonásával, az idegek fegyelmekötclességiink nincs, mint szeretni forrón édes, közös anyánkat s minden erőnkből a haza felvirágoztatása és boldogulása érdekében dolgozni, mert ha a haza megelégedett, boldog, mi is azok vagyunk. Ä 1848-i eseményekről s az események dicső múltú hőseiről pedig legalább évente egyszer, március idusán méltó kegyelettel megemlékezni. De mit tapasztalunk, mit látunk? Azt, hogy március 15-ét az egész országban nem ünnepük már ama szent kegyelettel, sőt sok helyen egyáltalán nem is ünnepük, nem is tartják meg, pedig ezt a nagy napot nemzeti ünneppé tette a cél, amelyért keletkezett: a szent szabadság. Ennek a szent szabadságnak sugaraiban sütkérezünk mi ma is, kiknek hálás kötelessége méltó kegyelettel, szeretettel, áldozni legnagyobb szabadságharcunk s annak hősei emlékének. Minden tisztességes magyar honpolgár a mai napon forró fohászt küld az egek urához, a szabadságharcok Istenéhez, hogy óvja, tartsa, boldogítsa e sokat szenvedett hazát és annak minden hazafias polgárát, hőseinknek pedig, kik életüket, vagyonukat hozták áldozatul a haza oltárára — örök dicsőaéget. Marosán János. zettségével, az igazságérzetének mértékével; született tapintatossággal, a szókimondás idejének megérzésével, a testvéri szeretetnek őszinteségével, a hallgatás nagy titkával,- az emberi gyengeségek mérlegelni tudó megítélésével, az események azonnal való szétbontásával és Ítélet előtt való ösz- szetörésével . . . hogy ember legyen a gáton, aki e helyét a kormányzószék e pozícióján becsülettel, főleg eszményi magasságban megállja. Nem elégségesek itt a' mesterségesen elsajátított fogások. A fiziológia is erőtlennek bizonyul. A cinizmus öl. Az eltakarás vagy a teljes, a rideg szigorúság se’ fogja megnyerni vagy megnyugtatni a lelkeket. Egy ideig sikerül. De aztán eljő az idő, elérkezik a közitélet is. A mikor mindenki tisztára válik. A mikor nyilvánvalóvá lesz, hogy egy-egy elszólás, a helyzetnek ötletszerű felfogása, az egyoldalúságon alapuló vélekedés, az érdemeknek, a tehetségeknek a maga idejében való meg nem látása, az egyoldalú befolyások . . . százaknak jövőjében, munkakedvében, lelki világában, szerencsétlensége nyomán, csüggedése idején, ethagyatottságának fel nem keresésében, a méltatlan üldözések esetén . . . soha helyre nem pótolható károkat okozhat az egyháznak, a nemzetnek, az egyénnek egyaránt. S ha van érdem a világon, van tiszteletreméltó élethivatás* van magasan kiemelkedő munka e világon, úgy annak a püspöki titkárnak hivatása az, kit a közvélemény ... ez a rettenetesen nehéz és ezerféle szálakkal ide-oda fűző közvélemény . . . becsületesnek, arravalónak, tiszta- lelkűnek jelöl meg. A ki nem csak nem ölt meg senkit, de. soha végkép el nem hagyott. # $ * RÖTH SIMON nagyválasztóku cipőraktárát j w ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. —1 FIGYELMEZTETÉS! g^T Az előrehaladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.
