Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-14 / 46. szám

* »O'A P 'V SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Kálmán gazdasági tanácsost megvá­lasztotta. Tudomásul vette Márkusz Mártonnak virilisi jogáról való lemon­dását. A dijnokok részére megszava­zott 20 százalék pótlékra nézve pedig kimondotta, hogy az a felsőbb jóvá­hagyás leérkezése előtt kiutalandó. A lakbérleti szabályrendeletet a miniszter által kívánt pótlásokkal elfogadta. A fegyvertartásra vonatkozó szabályrendeletre nézve kimondotta, hogy arra a mi körülményeink között szükség nincs és a napirendről levette, Elrendelte a Verböczy-utca rendezés alá jött részén a gyalogjáró és kerítés elkészítését. Elfogadta a vegyvizsgáló állomás hatósági kezelésbe való átvé­telét. A vámszedéai jog engedélyezése iránt, miután a 10 év, a melyre az engedély szólt, 1912 julius 31-én lejár, újabb kérelem küldését határozta. Nagyobb vitát csak a vasúti bizottság javaslata idézett elő, hogy a város írjon fel a kereskedelmi minisz­terhez az iránt, hogy a halmi—bikszádi h. é. vasúttal szemben, a mennyiben az csakugyan kiépülne, a szatmár—bik­szádi vasút érdekei kellő védelemben részesüljenek. Dr. Fischer József, Neuschlosz Dezső, dr. Tanódy Endre és dr. Weisz Sándor a javaslat ellen szólaltak fel, hasonló szellemben nyi­latkozván maga a főispán is, inig a javaslat mellett dr. Farkas Antal és a polgármester érveltek, a melyet aztán a közgyűlés nagy többséggel el is fogadott. özv. Schwarcz Dávidné azon aján­latát, hogy a közterületből telkéhez csatolt terület árában négyzet ölenként 100 koronát fizessen, közgyűlés elfo­gadta. Kimondotta végül a közgyűlés, hogy a felsőkereskedelmi iskolai szol­gát a városi nyugdíj intézet tagjai közé felveszi. Ezzel a tárgysorozat kimerittet- vén, főispán a közgyűlést 5 órakor berekesztette. Talán még azt sem tadta, hogy mikor, hol és hogyan halt meg Wesselényi, mikor, hol és hová temették Wesselényit. Azzal meg egészen tisztában vagyok, hogy Yasváry Pált, kiről azt állítja, hogy az ő és a Kazinozy Gábor jelenlétében ösmerte el őt fiának Wesselényi, Bállá Ger­gely soha nem látta, vele nem beszélt, különben nem mondotta volna védekezésé­ben azt, hogy 1849. ápril havában Vasváry- val Pesten találkozott, mert hiszen tudva­levő dolog, hogy Vasváry 1849. március havában már lent volt Debrecenbe, innét ment szabad csapatjával Nagyváradra, ott koszoruzta meg az ő szabad csapatjának zászlaját gróf Teleky Blanka, úgy ment kicsiny, de bátor csapatjával Erdélybe és úgy lelte halálát épen 1849. ápril havában Erdélyben, a gyului havasok között. Es ez a vakmerő kalandor, kit a Nagyváradon egy Jakab Salamon nevű uzsorás zsidóval elkövetett rablási kísérle­téi- a cs. és kir. tvszék 6 évi vasban eltöl­tendő nehéz börtönre ítélt a debreceui kerü­leti tábla, sőt a pesti hétszemélyes tábla vagyis a régi kir. kúria előtt mégis meg­nyerte a Wesselényi család ellen megindított polgári perét. Megnyerte pedig az általa gyártott testamentális contraktus és az írás­szakértők eme testamentális contractus való­diságára adott könnyelmű, felületes vélemé- ménye ulapján. És mert meg sem lehetne érteni az országos feltűnést keltett nagy­szabású bünpert a testamentális contraktus cimü hamis okirat nélkül, első helyen és első sorban ezt az állítólag 1828. február 28-án Kolozsvárt keltezett Bőd Péter prédi- cátor és gróf Kendefy Ádárn által előtte- mezett, de valóságban egész terjedelmében Bállá Gergely által gyártott hamis okiratot fogom bemutatni. (Folyt, köv.) Figyelmeztetés! Az Abadie-papir társaságtól. Mivel utóbbbi időben a mi általában ismert és kedvelt szivarkahUvelylinknek, a Riz Abadie-nak (Biz flóré) különböző utánzatai kerítitek forgalomba, kérjtlk m. t. vevőinket, hogy gondosan ügyel­jenek az Abadle névre, amelyet az ntánzatok különböző egyéb szóval igyekeznek pótolni. Óva intünk mindenkit a csekélyebb értékű utánza­tok vásárlásától, mert mi minden törvényes eszközt felhasználónk ezen utánzatok ellen. As Abadie-papir Társasága. A szövetkezeti élet lélektani forrásai. Irta és előadta a Szatmármegyei Gazdasági és ipari kiállítás idején, az Északkeleti vármegyék szövetkezeteinek közgyűlésén 1911.szeptember 29-én Bodnár Gáspár. (Folytatás.) Mikor a magyar nemzet legszomorubb napjaiban már már a lélekharangot húzták a mi hazánk sorsa fölött, mikor a költői vizió a sirt láttu, melybe nemzet sülyed el, és a sírt, melyet népek vesznek körül és milliók szemében gyász könnyű ül.. j Széc­hényi István-, a legnagyobb magyar éppen a nemzet kebeléből, a nemzetnek még meg­maradt önbizalmából, ideálisabb felfogásából, 'meg élő lelkiismeretéből szőtte e hazában... a szövetkezések első, legelső gyökérszálait... A mi hazánkban a társulási, a szövet­kezés! magasabb eszme nemzeti eszmék, nemzeti fentartó forrrások erejéből bugy gyant ki. Nehéz ezt a forrást megismerni, nehéz ezt az eszmét megérteni annak, a ki a szö­vetkezésben mint annak, a ki a szövetkezés­ben mást, mint anyagi érdekcsoportot, Üzle­tet, nyereséget, vexlit. .. nem tud látni. Ha Széchényi nem csak szellemileg, pe testi látó szemeivel is közétök jöhetne, és megvizsgálni a mai kártyába fűlt kaszi­nóinkat, üzleti spekulációkba belemerült... takarékpénztárainkat... bizonyosan elfutná szemét a köny. Elborulna lelke és ajka rette­netes itéletkép mondaná ki. — Nem ez volt az én eszmém. Nem igy akartam. Hát uraim, éppen azért kell nekünk a mi szövetkezeteinkben féltékenyen őrködni a társulás a szövetkezés vezető célján: az eszmei tartalmon, a magasabb rendű célra, az altruizmus tisztaságán, a Széchenyi és Károlyi grófok tiszta, idealizmustól átszűrt eszmei forrásai felett. A tiszta, szinarany is, meg a csillogó gyémánt is foglulatbuu, keretben, sőt kellő arányban vegyitetten lehet csak reálisan használhatóvá. A nagy nemzeti célok is reális alapo­kon emelkedhetnek. A legszebb eszme kife­jezésére érc, márvány, bronz, anyag, szó, hang, írás szükséges. Éppen Széchényi mondotta, hogy a nemzet ideális, tehát legfőbb célját is csak erős anyagi függetlenségével érheti el. Az a nép független kultúrájával, nem­zeti eszméjével, a mely nép független anyagi erejével. Hát természetes, hogy ebbeD az anya­gias korszakkan, mikor az életversenye oly nehéz, oly felette kínos-.. a szövetkezetek anyagi, reális céljait ki se rejtegetheti, ki se tagadhatja:., ki se vetheti szemünkre. Azért természetesnek, a fejlődés logi­kus menetének tartom, hogy igenis a szövet­kezetek is tágítják az üzlet határait. Tágí­tani kell az üzlet határait. Vigyék bele a szövetkezeti életbe a kereskedelem élelmes­ségét, legyenek okosak, előrelátók, fejlesszék a meglátás, a megérzés érzékét... de min­dig a tisztes kereskedelem, mindig a lelki- ismeret, mindig az alaki cél, mindig a ma­gasabb hivatás lebegjen szemünk előtt. Az az, vezessen, irányítson minket az alaki cél és a reális és humánisztikue, altruizmikus üélok folyamként jelenjen meg az életben... a gyakorlati cél. A mily mértékben fejlődik tehát a reális célok kitágítása, az üzleteknek hatá­rai: azon mértékben erősödjék a mi szövet­kezeteinkben a lelkiismeretesség, a hűség, az egymásért való segilni akarás. Egyszóvul h szövetkezetek legyenek és váltjának valóságos iskolákká, a hol neve­lődnek, képoztetnek egyesek lelkiismerete, egyesek altruisztíkus érzéke, egyesek érint­hettél), megvesztegethetlen''hűsége és egyben és ezzel a magyar nemzeti társadalom igaz szociális élete, munkássági és sikere. A mi nemzeti társadalmunk minden rétegébe egy egészségesebb, egy üdébb, egy tisztább vérkeringést kell megindítani: és akkor a magyar szövetkezeti eszme elérte legszebb diadalát. Akkor jő az igazi aratás. A bőséges mesés aratása., * * * (Folyt, köv.) A kristálytiszta, kellemes, csípős izü Máriavőlgyi vizet igyuk; mert ez a legolcsóbb, legjobb ég vény es savanyu viz. Kegyúri jog s plébános választás. A jogügyi szakbizottság közelebb tar­tott ülésén újra felszínre került az a sokat vitatott kérdés, hogy a város taint kegyur az egyházmegyei lelkészkedő papságból, avagy csak a székeskáptalan tagjaiból válassza és mutassa be kinevezésre plébános-jelöltjét a püspöknél? A jogügyi szakbizottság a város ősi jogának fenturtásával elfogadta ugyan a megyés püspök ajánlatát, mely szerint a káptalan tagjai közül válasszon egyet a köz­gyűlés s azt mutassa be kinevezésre, sőt a katholikus bivek óbajára BeDkő József kano­nokot egyhangúlag meg is választotta a város plébánosának, egyidejűleg azonban u közgyűlés felirt a kultuszminiszterhez a sza­badválasztás jogának eldöntése érdekében. Szatmár tehát plébánost kapott s a legörvendetesebb az, hogy a város választása teljesen fedi a katholikus hívők kívánságát, kik Beokő személyétől a kath. hitélet hatal­mas föllendülését várják. Érdekesnek tartjuk most azonban, hogy visszatérjünk az előző plébános választások történetére s látni fogjuk, hogy a kegyúri jog gyakorlása miatt mennyi súrlódás ós kellemetlenség volt a város közönsége és a püspökség között s egyben röviden foglalkozni fogunk a plébánia törté­netével is. Midőn 1804 ben VII. Plus pápa és I. Ferenc magyar király alapító-levelével a szatmári püspökség megalapittatott, székes- egyházzá emelték a plébánia templomot. Ugyanakkor káptalan szervéztetett hat ka­nonokkal, kik közül egy a plébánia vezeté­sével bízatott meg s segítségére két káplán adatott. A püspökség alapítása idején sok bajjal küzdött a káptalan. A kanonoki laká­sok még 1810 ben apró viskók voltak. A kegyúri jog kérdését akkor úgy igyekeztek megoldani, hogy egyik kanonok mint rektor a szemináriumban, másik pádig mint plébá­nos a parochián lakjék s ez utóbbi körülmény miatt a város választó joga csupán a káp­talanra szorittassék. A városi tanács nem szólalt föl, nehogy kedvelt papjának, Korom Mihálynak* az előléptetését megakadályozza. Ekkor állapíttatott meg Ferenc király ren­deleté folytán a kegyúri város részéről a plébánia - javadalma is. Még ennek halála után 1823-ban sem ébredt arra a tudatra, hogy joga csorbát szenvedett, mikor a káp­talanból warteubergi Waldstein János gróf lett Szatmár város plébánosa. De már gróf Waldetein halála után 1830-ban tovább ment a tanács egy lépéssel. Megválasztotta ugyan a káptalanból Schlachta Mártont plébános­nak, de egyúttal bizottságot küldött ki annak tanulmányozására, hogy mi képen lehetne a jövőben a választást az egész egyházmegye papságára kiterjeszteni. Schlachta Márton 1837-ben öreg korára és gyöngeségére hivat­kozva lemondott a plébániáról. Helyébe nov, 9.-én uz akkor kanonokká-kinevezett Lázár János bélteki plébánost választotta meg, de kikötötték, hogy az 1830-iki elhatározásukat fenntartják. Lázár halála után egy évig a szentélelü Hám János vitte a plébánia ügyeit, ki e rövid idő alatt is igen sokut tett a vallásos életnek a plébánia körében való élesztősére és tipolásáru. 1842—1850 ben Linczy József nugyprépo-t, 1850—1860-ban Pelikán József knnoDok gondozta a plébániát. Az egyházi ügyek iránt mutatkozó érdeklő­dés ekkor újból felszínre hozta | kegy uraság kérdését, de előbbre sem vitte. Hnvu-tovább kiélesedlek uz ellentétek § mikor Vagner Antalt plébánosnak megválasztja, egyben a visszalépett Páskuj Lajos iránt jegyzőköny­vileg részvétét és rokonérzését nyilvánította^ jeléül annak, hogy bár Páskuj már ükkor is népszérü embere volt, valami titkos okok miatt plébános nem lehetett. Vugnernek kö­vetkező évben történt lemondása után a püs­pök csak az egy SchveinitzeJ- Rndolf folya­modványát tette át a városhoz. A tanács először ekkor mondta ki uz elvet, hogy bár­kit megválaszthat még akkor is, ha uz illető másodszor nem is pályázott, mert a választás egyedül és kizárólag őt illeti nteg kegyúri jogánál fogva. Ennek alapján Páskuj Lajos lett Szatmár város plébánosa, ki e hivatalát. 1880 ig vitte. Uiánnu Jundiisics János gim­náziumi tanárt tisztelte meg a közön«ég bi­zalma e díszes állással. Pedig a kanonoksághoz elérte érdemei jutalmát, de már Jandrisicsnuk semmi remé­nye nem volt uhhoz, hogy Meszlényi püspök valaha őt előléptesse, mert ezt az állapotot Meszlényi törvénytelennek tartotta, elvül váltván, hogy a szatmári plébánost mindig a kanonokok közül kell ‘választani. Ekkor elült a viszály. De Jundrisicsnuk 1899. szept. 21.-én történt halála után rögtön felirt Mesz­lényi a kormányhoz s kérte Wlassics minisz­tert, hogy a szatmári parochia betöltésére vonatkozólag állítsa vissza azt a régi rend­szert, melyet szerinte Haas püspök törvény­telenül változtatott meg. A sürgető feliratra 1900. évi február 12-én érkezett meg u válasz, mely a kegy­úri jog kérdését mivel sem vitte előre, mert a miniszteri leiratot mindkét fél a saját ja­vára értelmezte. Meszlényi püspök ekkor Papp Géza polgármestert arra akarta rá­venni, hogy tegyen panaszt a miniszternél, mert ő nem hajlandó a pályázatot az egész egyházmegye papságára kiterjeszteni. Papp Géza viszont azt váluszolta, hogy ő a tör­vényhatóság nevében panaszt emelni nem fog. mert a város még mindig jogainak gya­korlatában van. Erre Meszlényi püspök a törvényhatóság passiv rezisztenciájára azzal válaszolt, hogy a káptalan kebeléből Hebelein Ksroly kanonokot rendelte ki a plébánia gondozására helyettes plébánosi minőségben,, ki ennek ügyeit 10 esztendőn át látta el. Igen örvendetes, hogy most a püspök és város óhaja találkozott. A kegyúri jog kér­dése azonban ma sincs eldöntve, azért érdek­lődéssel várjuk a városi közgyűlésnek a kultuszminiszterhez intézett kérelmére adandó válaszát. Győződjék meg mindenki saját szemével Máriavölgy-fürdö győgyha- tásáról és páratlan előnyeiről. Színház. Heves Béla újonnan szervezett társu­latával szombaton vonult be téli állomás­helyére, a szatmári színházba. Műsora vál­tozatosnak ígérkezik, az uj tagokat jó hírnév előzi meg s mindjárt az első előadás meg­győzött bennünket arról, hogy ily társulattal még sok ügyes dolgot produkálhat. Bemu­tatóul Az ártatlan Zsuzsi-t választották. Nem a legszerencsésebb választás. Tele mulacsággal, kétértelműséggel. A szerzők óvakodtak attól, hogy az ártatlan szó csak a címben szerepeljen. Bár helylyel-közzel reminiecentiák vannak librettójában, azt el kell ösmernünk, hogy a darab gazdag ötletes fordulatokban, az érdeklődést állundóán fel­csigázva tartju s hol a szövegírók nem győzték az ötletet, változatos trükköket vezettek be. Vidám, jóizü jelenetek egész raja van e darabban, nem lép föl tulnagy igényekkel, de az est igen kellemes. Nép­szerű és kedves Gilbert zenéje a III. felv. betétje Aradi Aranka az uj aoubrett Susanne szerepében igen kedves, bájos, tempera ipen- tumos asszonyka volt. Liszt Ferike, Debre ceni Gizi értékes erői a társulatnak, Roost szivesen látjuk viszont színpadunkon, játéka határozott fejlődést mutat. Rudócz Ferike m Sirolin Roche biztos = gyógyhatást nyújt katarrhusoknal hörghurutnál, asthmanal, influenza után. Sirolin,,Roche" kezdődő tüdőbetegséget === a Sirolin"Roché-al való hosszabb kúrákat! m A légzési szervek Iíl6CfhŰl6S6lt legbiztosabbana Sirolin "Roche'L al kezelik. Ezért nélkülözhetetlen ezen elismert és bevált szer minden háztartásban. Szíveskedjék a gyógy tárakban határozottan Sirolin "Roche -1 kérni. ti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom