Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-07 / 45. szám

SZATMÁR ÉS VXDÉKR. Az egyik, bogy a szövetkezeti életben vannak kislelküek. A kik minden szél, ellen­hatás keletkezésre megriadnak. És pesszimisti- kusan fogják fel a mulhatlunul előtörő viha­rokat. Sőt egyes szövetkezetek hajótörését is. Kis lelkűén ott hagyják a munkateret, sőt kritikátlan kritikájukkal, igazságtalan, hamis szögből meglátó Ítélkezésekkel éppen kárára vannak a szövetkezeteknek. Magya­rán kimondva saját fészkükbe piszkolnak. A másik irányú jelenséget a szövetke­zetek ellenségeinek táborában látjuk. Azt a jelenséget ugyan is, hogy ott is szélesebb és szélesebb gyűrűkben támadnak olyanok, a kik nem csak idegenkednek a szövetkeze­tektől, de egyenesen és uton-utfélen ellenük beszélnek. Sokszor csodálkozva kérdezzük, ugy-e bár, honnan ez a rengeteg csaholás, mikor minket alig ismernek, eleven szövet­kezeteket talán nem is láttak. Honnan? Mert szövetkezeteket nem tudatosan ismerik, mert csak mások után beszélnek, ítélkeznek. Hírlapokból, és ezek kevesebben vannak, akik nagyon is tudatosan tisztában vannak azzal, hogy mit jelent számukra, üzletükre szabad gazdálkodásukra nézve a szövetkezeti eszme 'és gyakorlat terjedése. Hát gondos­kodnak róla, hogy napról-napra hangok emelkedjenek — a szövetkezetek ellen. Mint mikor a Nagyutcán egy jóazágocska elcsa­holja magát... és a többi mind... mind utána csahol, pedig azt se* tudja mitől-kitől és miért csahol az első hang: úgy van meg az emberi természetben is az után beszólás, az utánkiábálás — öntudatlanul. II. Mindenkép arra kell tehát töre­kednünk, hogy a legegyszerűbb ember is — jó barát vagy ellenség — a szövetkezeti érzést, eszmét, jelenséget lélektanilag fogja fel 'és- ismerje. Nem kell megijedni ettől u szótól — lélektanilag. A magyar ember igazán született — psiohologus. Lélekismerő. Józan gondolkodása, felfogásainak ereje, eszejárásu be tud hatolni könnyen a lélek kohójába, ahol kovácsoltatik maga az élet. Az egyén világa. A társada­lom képe. Oly tisztán, világosan lehet látni a Szövetkezeti érzés, a szociális hajlam és tö­rekvés jelenségét, hogy azt az egyszerű gyermek is felfoghatja. Ám lássuk csak. Az állatoknak van egy ösztöne. Az az is emlékszem, hogy ez a nemes biró azt is mondotta nekám: „édes fiam biztosítalak arról, hogy ha bemernéd a nagy Wesselényi naplóit és leveleit • úgy, mint azt a törvény- ‘ szék ismeri, akkor magad mondanád, hogy Bállá Gergely csak bitorolta a Wesselényi nevet és hogy minden általa a polgári és kriminális perbenbemutatott és használt oki­ratot a Kolozsvárt 1828. febr. 26-ról kelte­zett „Testűmentális Contractus“tói kezdve egészen az 1864. március 4-ről keltezett és Kazinczy Gábor névaláíráséval ellátott nyi­latkozatig ő maga gyártotta, készítette, hamisította; még pedig valamennyit a Kazinczy Gábor halála után“. Én hittem is, nem is a derék és ve­lem. mint gyermekemberrel komolyan és szeretetteljesen beszélő biró szavainak. El­hittem neki azt, hogy Baleághy Wesselényi László vakmerő, kalander ember, ki még hamis okiratok gyártásától sem riad vissza; de aát nem hittem el neki, hogy Wesselényi László, ki termetére, modorára, hangjára 'és magatartására néfeve oly mesésen hason­lított a négy Wesselényihez, hogy ezen a címen 1867-ben Debrecenben Kacskovits ’Iván 1848-ik honvédezredes ajánlatára a debreceni honvédegylet egyik alelnökévé lett megválasztva, ne lett volna a' nagy Wes­selényi törvénytelen fia, titkos és titkolt szerelmi gyétmeke. Épen ezért már akkor elhatároztam, eltökéltem magam arra, hogy bejárom az egész országot, minden várost és minden falut, a hol valaha a nagy Wesselényi meg- fordult, felkutatok minden nyomot és ada­tot, ami az ő benső legtitkosabb szerelmi életére is vonatkozik és beigazolom ország­világ előtt azt, hogy az elitéit Wesselényi László lehetett ugyan bűnös, vakmerő és veszedelmes kalandor, de azért erejében mégis, az én bálványomnak, a nagy Wesse­lényinek vére forr. (Folyt, kör.) előtörő erő, mely őt ellenálhatlanul bizonyos tevékenységre isztikéli. Ezen ösztönök egyike: a társulás. Az oroszlán és egér társul. A farkas falkákban jár buraDgo). A medve is. A ván- dormarak csapatostul búcsúznak és érkeznek. A méh a társas ösztönök ideális alakja. *A méhköpü egy caudáean berendezett kis tár­sadalom. Lehetetlenség tehát, hogy legyen gon­dolkodó, eszmélődő ember, u kik be ne lássa már az állatokról is — a társulás ösztö­nét ... erejét. Az' ám, de miért társulnak u% állatok? Amilyen életet élnek. A miért élnek. Érzéki életet élnek, tehát érzéki célokért társulnak. Azért, hogy élelmüket megszerezhessék. Azért, hogy megvédjék magukat az erőseb­bek ellen. Azért, hogy fajukat fentartsák. Éppen azon az életen, éppen azon érzéki fokon, amelyen ők itthagyják e világot. Nem igy az emberi Hogy emberek vagyunk, hogy mások, felsőbbek, magasabb rendűek, más élethiva­tásra teremtett emberek vagyunk, annak u többi közt — annak leghatalmasabb bizo­nyítéka és biztosítéka, hogy a mi társulá­sunk más, mint az állatoké. Más,jelenség, magasabb, összetettebb jelenség. Öntudatos jelenség. Összetettebb, tökéletesebb jelenség. Az emberek soha, de soha nem eléged­tek meg a csupán érzékeken alapuló, érzéki célokat szolgáló, ugyanazon fokon maradó társulással... Az emberek társulását az érzékeken felül emelte mindjárt a legeslegelső, mond­juk a történeti idők, időtlen ideje előtt már — az eszme keresése. Az utána való vágyódás. Kereste elsőben az — isteni eszmét, • Ez az isteni eszme, ez a velünk szüle­tett ösztöne a léleknek — a vallási társu­lásnak fogai gyökere, fogamzása, rügye. Kereste a nemzeti eszmét, mikor a nagyobb családokat, tehát rokonképzetüek csoportját egy földön összekapcsolta, törzs- zsé, nemzetté fejlesztette. Mikor együvé fűzte az embert egy közös nyelv, egy közös hit. A tenger kimondhatlan szeretető. És a földnek forró szerelme. A mondákban meg­őrzött egy gyökérről való eredet, a törté­nettől megirt, megörökitett szenvedések, ki­ontott vér és átélt zivataros idők emléke. A tisztán érzéki alapon, célokért tár­sult népek élete sohasem mutat állandóságot. Még Spárta is megette önmagát, mert egy nagy tábort képezett, melybe belefult a nemzeti, magasabb eszme. Csak azon népek élete volt állandó melynek kebelében élt az ősi eszme és meg­őrizték a társulás, a nemzeti élet eszményét. 8 ha igy volt az egész nemzet társu­lásával, igy kellett lenni, igy kell lennie a nemzet kebelében, u hazában keletkezett minden kisebb társulással, szövetkezéssel, mely élni és áldást teremni volt és van hivatva. — Felesleges a fiirdőkura annál a ki makaos székrekedése ellen, minden reggel éhgyomorra */2 esetleg egy egész borospohárnyi Ferenoz József keserüvizet használ. Ez szapo­rítja a bélnedveket s a belekkel las- sankint rendes működésre szoktatja. A Ferencz József vizet kellemes ize miatt mindenki szívesebben használja mint más hashajtóvizet. „A legjobb hashajtó az, a mely a nélkül, hogy az emésztőszerveket bán­taná vagy fájdalmakat okozna, gyor­san és kellő módon könnyít a bete­gen. Mindezek a kellékek egyesitvék a Ferencz József vízben, minek követ­keztében ezt a gyógyvizet minden más ismeretes hashajtószernél többre becsülöm.“ így nyilatkozik a Ferencz József keserüvizröl Dr. Giuseppe Lon- gobardi, Olaszország egyik legkereset­tebb. orvosa, a kinek véleményét osztja Dr. Fran Macchia-Feviro is a mikor aztán írja e világhirü hazai gyógyvízről: „A jobb keserüvizek kö­zül a Ferencz József“-et előnyben részesítem. A füszerkereskedésekben és gyógy- tárakban elcserélések elkerülése végett határozattan „valódi Ferencz József“- vizet kell követelni! színház. •a ■■ «5­Előleges színházi jelentés. Tisztelettel van szerencsém értesíteni Szatmár szab. kir. város és vidéke nagyér­demű közönségét, hogy előadásaimat első­rangú művész erőkből álló újonnan szervezett színtársulatommal, saját zenekarommal 1911 november 11 én, szombaton „Az ártatlan Zsuzsi“ nagysikerű operette újdonsággal kez­dem meg. Társulatom névsora: Műszaki személyzet:' Heves Béla, igaz­gató. Czakó Vilmos, igazgató-helyettes, tit­kár. Fehér Gyula főrendező. Holtai Hugó és Baróti Jenő, operette-rendezők. Hajsinek, Rezső, karnagy. Hervay Rezső, súgó. Ligethy Gyula, ügyelő. Borsiczky Ilona, pénztárnoknő. B. Mihályi Károly, gazda. Rovó István, könyvtáros. Működő nők: H.. Bállá Mariska ope­retté szoubr. primadonna.. Aradi Aranka népsz. énekesnő, op. primadonna. Dénes Ella koloratur énekesnő. Z. Hahnel Aranka drá­mai hősnő, társalgási. Harmath Zseni drámai szende, társalgási. Czakó Mici vígjátéki szende. Debreczeni Gizi énekesnő, színésznő. Liszt Ferike Il-od szoubrette, énekesnő. Pálma Tusi naiva, énekesnő. Sándor Margit társalgási színésznő. Szepessy Szidi op. és vigjátéki komika. Tordáy Etel drámai, vígját, unyaszinésznő.' Jakab Gizi, Kulinyi Karola, Ligethy Gyuláné, Záborszky Mariska, Szik- lay Valérka, Rozsai Rusi, Fehér Gyuláné, H. Utassy Mariska kar- és segédszinésznők. Működő férfiak: Fehér Gyula drámai hős', jellem. Balázs Bálint öp. bariton népsz. énekes. Sz. Nagy Imre tenor énekes. Vajda Dezső jellem hős. Ross Jenő énekes bon vi­vant, nutur-bursch. Radócz Feri operette buffó, burlesk komikus. Szőke Sándor bonvi- vant, lyrai szerelmes. Heltay Hugó szalon­komikus, operette buffó. Baróthy Jenő ope­rette buffó, jellemszinész. Len key György társalgási színész és énekes/ Nagy László színész és énekes. Czeglédy Gyula színész és II. karmester. B. Mihályi Károly,- Rovó István,' Li­gethy Gyula, Nyulassy Nyúl Lajos, Forray Tibor, Bállá Sándor, id. Lenkey György, Kolma Sándor és Patay József kar- és segédszinészek. 18 tagból álló polgári zenekar. Kállay Mihály főszertáros, kellékes és szinlaposztó 3 segéddel. Balogh Dezső színházi fodrász 2 segéddel. Fekete Jenő jelmez szabó és fő­ruhatáros 2 segéddel Kira János ezereposztó s 2 színház szolga. A színi idény alatt a fővárosban szinre- kerülő összes neves operette dráma és víg­játék újdonságok be lesznek mutatva. Bérelni csak támlásszék—körszékre le­lehet á megnyitás napján a színházi irodá­ban. A bérlet eszközlésével Czakó Vilmos igazgató-helyetes, titkár urat bíztam meg. Magam és szintársulatom minden egyes tagját szives jóindulatába ajánlva, maradtam tisztelettel Heves Béla, a szatmári, szinkerlileti igazgatója. Apróságok. A nagy drágaságról beszélget két pol­gár és keserűséggel konstatálják, hegy szo­morú jövőnek néznek eléje. — Nekem már csak egy reményem van, — mondja az egyik — az t. i. hogy hátha csakugyan választás lesz. — Az bizony nagyon jó volnu I — hagyja helyben a másik — az sok szegény emberen segítene. * Curie usszony, a hires fruncia egyetemi tanárnő, u ki néhui férjével u rádiumot fedezte fel, a napokban az aszistcnsével meg­szökött. A világ összes lapjai most ezt tár­gyalják. . : — Be okos ember is voltam én, — luonológizál egy agglegény — hogy meg néni házasodtam. Hát lehet bízni bármely nőben is, ha még u tudós nő is ilyent cse­lekszik I Az én Bodnár Gazsi barátomat egyik helyi lapban ügyesen megcsipkedték. Eddig csak a dicséret édességét élvezte. Annak a rengeteg munkásságnak, a mit a helyi sajtó­ban évek hosszú során át kifejtett, az volt uz egyetlen honoráriuma, hogy' állandóan dicsérték. Ne vegye szivébe, ba most más hangot is hall, mert hiszen neki már van akkora irói neve, a mely a csipkedést is kibírja. A plébános! állás betöltése tehát csak­ugyan aktuális. Tegnap a városházán e tárgyban bizalmas értekezlet volt, mely a kérdést alaposan megtárgyalta. Az egyik jelenlévőt az értekezlet után valaki erősen szorongatta, hogy mondja el, miben, történt megállapodás. , — Nem árulhatom el, -— szólt moso- lyogvu az illető — s csakis annyit mondha­tok, a mit különben most minden fővárosi lapban ' is olvashat, hogy Benkő sorsjegye bankó I Ötven esztendeje már annak, hogy Lipeczky Elek baritonja működik, bizony megérdemelné a dalárdától, hogy egy kis jubileumot rendezzen a tiszteletére. Szívesen meghallgatnám magam is az öreg dalárt s még egy felköszöntőt sem sajnálnék, a mély úgy végződnék, hogy az Isten őt sokáig éltesse! • •. i. j,Demeter., Rapier á Cigarettes ABADIE A kristálytiszta, kellemes, csípős i»ü Máriavölgyi vizet igyuk; mert eq a legolcsóbb, legjobb, égvényes savanyu viz. — Fontos teakedvelöknek. Minden tea- ismerőnek és.a jóízű és éltető tea kedvelőjének érdekében áll, próbát tenni a világszerte hires teá­val, amelynek felirata; „U. K, Teas der United Kingdom Tea Company, London“,- angol királyi udvnri szállítók ős a walesi herceg udvari ezálli- tpja stb. Indiában és Chinában való közvetetten vásárlások utján az United Kingdom Tea Company abban a helyzetben van, hogy válogatottan finom teát szállíthat. Ennek a háznak londoni villamos berendezései e nemben a legnagyobb Európában. A keverék-teákat a legnagyobb szakértelemmel állitjuk össze s azok iz és illat tekintetében meg­felelnek a finom Ízlés kívánalmainak. Mint külön­legességet ajánlja a társaság az angol udvarnál Birminghamban és Windsorban, valamint a leg­magasabb arisztokráciánál évek óta használatos keveréket, a „Kingdom Melenge“-t. A főelárnsitók: Kaufmann 'Ignác, Szabó Géza és Wallon Henrik fia utódai, Duha Géza és Tivadar készek kívánatra kóstolópróbát ingyen és bérmentve' adni a e tekin­tetben z hirdetésre utalunk. ff Sirolin“ Roche biztos, hatású tartós köhögésnél, a légutak hurutainál, hörghurut és asthmánál. Influenza és tüdőgyuladásokutána jóizü Sirolin "Roche - al való hosszabb kúra megvéd az összes ártalmas következményektől. SíRO UN „Roche" oldölaß és fertőtlenitóleg hat; elősegíti az étvágyat és emésztést. Sziveshejék a gyógytárakban határozottan Sirolin "Roche“*t kérni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom