Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-24 / 43. szám
Huszonnyolcadik évfolyam. 7 cc; \yi\j 43-ik szám. Szatmár, 1911 október 24. SZATMÁR VIDÉKÉ ír. vA v I *ü TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Erdőgazdaság Szatmárvár- itiegy ében. Irta: Ferenozy Lajos alerdöfelügyelö. (Folytatás és vége.) Ellenkező esetben, ami hasznot nyerünk a mezőgazdaságnál, elveszítjük az erdőgazdaságnál. Mert a szertelen legeltetés beláthatóan időre tönkreteszi az erdőt. Megfosztja az erdötalajt a fütaka- rótól, aminek következtében az kiszá-i rád, kiég, elszegényedik. Nem ad táplálékot sem fának, sem állatnak. A végeredmény a legeltetés beszüntetésének kényszerűsége, mert legelő nincs, a teljesen megrongált, növekvésében visszamaradó és szegény; talajon kínlódó faállomány pedig küzd a létfenntartásért. Még szomorúbb helyzet áll elő hegyvidékeken,amelyek meredek oldalai a korlátlan legeltetés folytán kopáro- sodásnak indulnak, a vízmosások terjedésének és támadásának utat nyitnak. így a mezőgazdaságra és erdőgazdaságra egyaránt teljesen haszna-' vehetetlen területek keletkeznek, amelyek részben erdőbe, részben az alantabb fekvő mezőgazdasági területekbe beékelve feküsznek. Ezeknek káros hatása nemcáak maguknak a kopárrész leteknek hasznavehetetlen állapotában nyilvánul, hanem abban, hogy az évről-? évre fejlődő vízmosások az alant fekvő TARCA.-»H<Dalom. Nehéz az élet. Tűrni kell. A sors — szerencse nem kegyel. Kilopta szép reményemet És messze száll föld, ég felett. Szivem ma puszta rónatáj — Fájdalmas hangokon Siratja múlt emlékeit Kihamvadó dalom. Csak addig ringott ölén, Mig ifjú álmaim szövém. Az ifjúsággal véget ért, Emlékűi hagyva szenredést. Csalódás képe: pusztulás — Kereszttel vállamon A sir előtt kinok között Felsír búcsú-dalom. Az élet terhes fellegén Még csillag sem ragyog felém. Kálváriám türelmesen Által meg által szenvedőm. Elmúlik minden — véget ér — Majd néma síromon Mereng a régi szenvedőn Kiégett bus dalom. __________ kö zségeket, utakat, mezőgazdasági terű- j leteket veszélyeztetik. Szatmárvármegyében 1000 holdat jóval felülhalad az igy keletkezett kopár terület, amely már részben hatóságilag kijelöltetett, részben most van; felvétel alatt. A mezőgazdákra kiváltképen fontos legeltetési kérdés legmesszebbmenő rendezésében s a szóbanforgó kopárok befásitása és talajjavítása iránt tett intézkedésekben a kezdeményezés és az eddig elért eredmények Darányi Ignác volt földmivelésügyi miniszterünk nagy nevéhez fűződnek. Az általa megkezdett munkát folytatja a mostani földmivelésügyi kormány, amely a legeltetés és kopár- fásitás érdekében a legmesszebbmenő intézkedéseket teszi s a legelőjavitás terén fáradozik. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter a legelökérdés és kopárfásitás ügyét a legnagyobb gonddal karolta fel s a legújabban tett intézkedései bizonyára a legszebb eredménnyel fognak járni. Az erdő fatermékeire olyan. szüksége van a mezőgazdának, mint a mindennapi kenyérre. Okszerű mezőgazdasággal karöltve jár az erdőgazdaság. Szerencsés helyzet, ha a mezőgazdának egyúttal erdőbirtoka van, mert faszükségletét sajátjából fedezi és előnyös helyzet mellett az erdő mellékhaszonvételeit felhasználhatja gazdaságának megszilárdítására. Nem j kénytelen a mai nehéz viszonyok közt sokszor távol fekvő idegen területeket felkeresni idő- és in un ka veszteséggel szükségleteinek kielégitése céljából. Az erdőkben minden polgárra nézve megbecsülhetetlen kincs rejlik. A mezőgazdának is szeretni, ápolni és becsülni kell tudni az erdőt épp úgy, mint az erdőgazdának. Hattyú dalom ha szerte száll, Ha fogva tart a zord halál, Megértik majd az emberek A régi szenvedéseket? Vagy sir körül szállinganak — Feledve lesz korom: Szegény költőnek álma sem Mosolyg babérodon. 'Nehéz az .élet. Tűrni kell, Mig bírja tűrni e kebel. Sirban lelem nyugalmamat, Amit az élet megtagad. Szamártövis? babér virul? — Ne törd uj gondokon Fejed’, ha már pihenni .térsz: Akár. él-----hal dalom. Ivínovies 8ándor. Liszt Ferenc. (Született 1811. okt. 22-én, meghalt 1886. jul. 31.-én.) Száz esztendeje annak, hogy egy kicsi dunántúli faluban Magyarország örök dicsőségére megszületett Liszt Ferenc. A legszebb jelzők, a legtöbbet felölelő meghatározások eltörpülnek e név mellett, mert ez mindannyijukat magába foglalja. Dicsőségteljes pályájának s még dicsőbb működésének fénysugaraiból vegyen el minden nemzet, a mennyit neki tetszik. Nekünk még mipdig} marad abból a dicsőségből elég Téli Esték. írja: Bodnár Gáspár. Úgy jellemezte valaki igen találóan | ezt a mi hasznossági elveket valló és gyakorló korunkat, hogy . .. . — Ma már csak a fecskék, csevegnek ingyen. És a virágok virulnak — haszon nélkül. . I :'v No hát szives olvasóm, az én csekélységem akkor, igazán a fecskék és virágok kategóriájába tartozik. Negyedszázada sokat, : nugyon sokat írtam, dolgoztam — ingyen. Érdek nélkül. Magasabb felfogásból.Legtöbbször — altruisz- tikus gondolattal és ambícióval. .Ugv képzeltem mindig, hogy a társadalmi embernek a szoros kötelességén kívül vannak eszményi kötelességei. Amelyekért nem várhat anyagi jutalmat. Amelyek az ő életének virágai. Oázai e bus földön, ahol az embert mindig huzza valami lefelé — a föld felé. Mint a magasba szálló léghajókra súlyokat akasztanak, ne hogy valahogyan szédületbe-ködbe tévedjen, úgy ez a cudar Élet is malomköveket akaszt az ember szárnyaló lelkére, hogy egészen soha, de soha égig ne szárnyalhasson. Csak bizonyos távolságból nézhesse azt az országot, melyet Végtelennek nevez az emberi nyelv. És s módunkban van, hogy legintenzivebb s legmaradandóbb melegét érezbessük. S ezt nem is egy, hanem számos oly tettével igazolta, melyekre a világ legelső nemzetei > is hiába áhítoztak. Csak egy pár lapot szakitok ki tettdús életéből, hogy igazoljam állításomat. Pozsonyi (1820.) nyilvános szereplése után, a hires Czernynél tanul Béosben, honnan — Francia- országba utazása előtt — bucsuhangver- senyre visszajön hozzánk s 1828-iki május elsejére kitűzött hangversenyének falragaszát igy kezdi: „Magyar vagyok“... önként fakadó áldozatkészségére vall, hogy elsőnek siet az 1838-ban elemi csapástól sújtott honfiai segélyére, a mikor a pesti árvízkárosultak javára nagyszabású hangversenyeket rendez. Vagy amikor nálunk még a legkülönfélébb rendőri szabályok tiltottak minden tilthatót — hangversenyek programmjai s az énekelt dalok, áriák szövege előzetes cenzúra tárgyai voltak — Liszt feldolgozta a Rákóczi-indulót s Eilsenből valamelyik lipcsei kiadónak (Kistner vagy Schubert) már küldi is vissza a korrektúrát egy barátja közvetitésével. Az esztergomi bazilika felszentelésére, felszólításra misét ir. 1856. aug. 31-én volt a bemutatója a hatalmas műnek. Az akkori hercegprímás Scitovszky János gondolt a népre is, ökröket süttetett, nagy hordó borokat üttetett csapra és biztatta a mulato- zókat, hogy eljön majd közéjük Liszt Ferenc is. Úgy is történt. Megszólalt egy hordó melyért eped minden lélek. Gulambok bugásával, szellőknek orgona szavával, pásztoroknak esti fuvolájával. És meg kell adni, hogy ha sok tövis közé is, vérző tövisek közé kerül az ember az ilyen jámbor, ideális felfogásban, ha sokszor érzi az emberek meg nem értését, meg nem látását . . . sőt fájó félreértését és igazságtalan meglátását: egyben a munka boldogít. Az önzetlen, magasabb felfogásban gyökerező munka gyötör. De gyötörve boldogít. * Ilyen gondolatok közt határoztam el, hogy e sorokban Szatmárvármegye, illetőleg e lap nagyérdemű közönségéhez fordulok, hogy csekélységemet az én szerény irodalmi működésemben pártfogolni szíveskedjék. A dolog abban van, nagyérdemű közönség, hogy én már negyedszázad óta úgyszólván irok a családok számára egy kis újságot. Címe — neve: „Téli Esték“. Ismerik az egész országban. És oly népszerűségnek örvend, hogy mikor egy alkalommal, pihenni vágyván benszOntetésére gondoltam, a közönség kényszerítő nyomására kénytelen voltam annak Írását tovább folytatni. Szerény kis lap ez a „Téli Esté“-k. Távol minden nagyobb igényektől, talán amolyan évenkint megérkező téli fecskének nevezhetném. Amely kis jószág megérkezik a családok asztalára a tél minden vasárnapjára pontosan. És szájába hozza azt az irodalmi eseményét, melyből bizony kiveheti részét az egész család. Szülők és gyermekek egyaránt. Sőt gondoskodva van, hogy még a cselédség is megtalálja benne a maga vasárnap délutáni olvasmányát. E lap közönsége. jól ismerheti az én Írásaimat. Nem én állapítottam meg, őszinte, igaz emberek szemembe mondják, hogy soraimat,: igénytelen tárcáimat szívesen, olvassák. Sőt várják. Hát amilyen szellemet találnak eme cikkelyekben, apró igénytelen tetejéről az öreg Kacvinszky, - a Nemzeti szinház kardalosainak nesztora: hogy amott jő fehér porcellán nadrágban és köcsög kalappal a fején Liszt Ferenci Nagy lett az éljen riadala, a nép tombolt, Liszt pedig, akit a parasztok vállukra emeltek, tele- meritette cilinderét borral s a nép .egészségére ivott. Időközben egy sváb rezesbanda közeledett. Liszt ekkor a nagydobosuktól elvette a hangszert s azontúl ő maga verte a nagydobot mindaddig, mig a rétről be nem értek a városba. A művészet értékében mindig jót és céltudatosat merészen kezdeményező Liszt volt az, ki elsőnek mert oly hangversennyel a nagyközönség elé lépni, mely kizárólag hazai zeneszerzők művéiből állott. Teljes erejéből igyekezett zenei viszonyainkat fejleszteni, előbbre vinni. Nagyon szeretett köztünk.tartózkodni, s bár nem vette körül akkora művészi tábor, mint külföldön, mégis a legszívesebben itt fogadták müveit sa „cigány“ könyvön kívül, minden . írását örömmel ^vették. Hogy Liszt ide vágyott, az könnyen érthető, hisz’ benne nemcsak a művészt, a zeneszerzőt, a jószivü adakozót látták, hanem a nagylelkű, szeretetreméltó honfitársat is, s ez adott a szeretetnek oly különös bájt, oly őszinte melegséget, a milyennel a i külföldön nem találkozhatott. Andrássy gróf zseniális ötlete volt Lisztet (magyar) királyi tanácsossá történt | ki. neveztetésével (1871-ben) forma szerint dg hozzánk kötni, hogy ezáltal a Zeneakadémiá. nak annyi ezer veszély közt hánykódó csó. nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. ——------ Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos; raktára.' MEGEBKEZTEK!!! az őszi és téli idényre megrendelt összes úri-, női és gyermek valódi chevro és bei bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.
