Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-17 / 42. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 60 fill. Fél » . . . 3 > I Egyes szám ára 16 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Eötvöe-utoa 6. sz. # ♦ Telefon-szám : 73. —v HIRDETÉSEK -v— e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek fól. A hirdetések díjjal el&re fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Erdőgazdaság Szatmárvár- megyében. Irta: Ferenozy Lajos alerdőfelügyeló. Szatmárvármegye erdőgazdasága az 1880-ik évig általában rendszertelennek mondható. Az erdőhasználat 1848-ig korlátolt volt és úgyszólván csak a helyi faszükségletek kielégítésére szorit- kozozott. Az úrbéri viszony megszűnte után pedig ezzel szemben aránytalanul nagy területeket taroltak le. A birtokosok tájékozatlansága és kényszerhelyzete következtében az erdők a tartamosság követelménye ellenére használtattak ki. A legszebb őstölgyeseket könnyelműen, potom áron értékesítették. Ez az állapot szerencsére leginkább csak a közlekedési vonalak mentén következhetett be, a hozzá- férhetetlenebb helyeken álló erdőségek az értékesítési nehézségek folytán érintetlenül maradtak. Főelv lévén minden 7 kihozható fatömeget bármely kedvezőtlen áron is értékesíteni, csakis a közlekedési nehézségeknek köszönhető, hogy a vármegye mai erdőállománya jelen állapotában fennmaradt. Ezt. a helytelen gazdálkodási módot ugyanis nem csak a kisbirtokosok követték, hanem sok esetben folytatták a jövőre való tekintet nélkül oly nagybirtokosok is, akik anyagi helyzetük javítása céljából, vagy pedig számítás nélkül, a mai viszonyokhoz mérten nagyon alacsony árakon tekintélyes erdőterületeket áldoztak fel, amelyeknek fatömege ma, legkisebb számítással az akkori áraknak tízszeresével lenne értékesíthető. A tömeges erdötarolásnak és a legszebb erdők kiszálalásának az eredménye az lett, hogy a legértékesebb erdők hovatovább pusztultak s ma a gyönyörű ösfölgyesek helyén elszegényedett talajon csenevész tölgyesek vagy legjobb esetben bükkösök tenyésznek, az értékes faállományok helyét kevésbbé értékes és a tenyésztés tárgyát tulajdonképen nem képező faállományok foglalták el. Az erdők letárolásával természetesen lépést tartott a korlátlan legeltetés, amely, tekintet nélkül a talaj fekvésére és minőségére, szabadon gyakoroltatott oly területeken is, amelyek az erdőfelújítás szempontjából a legnagyobb kíméletet igényelték volna. Ennek a káros következménye lett az erdötalajok tömeges elsová- nyodása, egyes részek elkopárodása és vizmosások keletkezése, amely bajok orvoslása jó erdögazdára nehéz feladatokat ró, mert évels romboló munkáját évtizedek küzdelemteljes munkálkodása árán is nehezen bírja eltüntetni. Az erdők helyes használatának és kezelésének biztosítása céljából alkották az 1879. évi XXXI. törvénycikkbe foglalt és 1880. évi julius hó 1-én életbe lépett erdőtörvényt. Ennek rendelkezései értelmében a kötött erdöbirtokok rendszeres gazdasági tervek szerint kezelendők. A magánerdőbirtokok közül azok, amelyek feltétlen erdőtalajon állanak (másnemű gazdasági mivelésre — ' TÁRCA. gr Őszre jár... A régi dallam újra csendül, S homályba vész a fénysugár ... Zokogva kél a néma csendbül: őszre jár... A levél hervad, s porba hullva Haldoklik, elvész csendesen, Talán a sorsom pár év múlva Ez leszen ... Talán a búmra örök éj ül'. .. Felputtan majd a siri zár ... S e bus akkord is sírba szédül: őszre jár ... ’ SASI NAGY LAJOS.-■ B Üzenet. Irta: Innocens Méta. ^ Borongás, viharos felhők bontják az eget. A Sirály legénysége el van készülve a nagy viharra, s a szolgálatban lévő kadét szinte dacosan nézi a -tajtékzó hullámtörést. Fönn, a légben egy csapat vándormadár küzd a dühöngő széllel. Fáradtak, megtörtek, de bizalmas kitartással törekszenek előre, egy szebb, egy melegebb hon felé, a hol napsugár, tavasz fogadja majd őket. A kadét elmerengve néz utánok. Odahaza már ősz van ... süvítő, hideg szél rohan át az avaron, és egy nagy, méla szomorúság vonul végig az erdőn, a réteken. Sötét, szürke lepellel borítja be a sárgult faleveleket, a lehullt virágszirmokat. Lelki szemei előtt látja az édes anyját, a mint a térdeplő zsámoly előtt hulk imát rebeg, érte, a fiáért, hogy baj ne érje, hogy zátonyon ne vesszen. Látju a húgát, a mint álmodozva áll az ablakaveges veranda legalsó lépcsőjén, kipirulva, könnyezőn. És feléje lobogtatja csipkés zsebkendőjét, a raig a gyorsan tovagördülő kocsi el nem tűnik az utolsó kanyarulatnál. Istenem, szántóföld, rét, kert vagy szőlő ■— állandóan nem alkalmasak) állandóan erdőként fenntarlandók és ha levágatnának, legeltetési tilalom alá helye- zendök és talajuk legfeljebb 6 év alatt újra beerdösítendő .természetes vagy mesterséges utón, Az erdők fenntartásának és okszerű kezelésének fokozottabb biztosítása céljából lett alkotva a községi és némely más erdők és kopár területek állami kezelésére, továbbá a közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozására vonatkozó 1898. évi XIX. törvénycikk. Ezen törvények életbelépte óta az erdők rendszeresebb gondozásban és ápolásban részesülnek. A nem feltétlen erdőtalajon álló 68.581 kát. holdnyi erdő veszélynek nincs kitéve, mert más gazdasági mi- velési ágra való átalakitás esetén rendes mezőgazdasági mivelés alatt állanak. A feltétlen erdötalajon álló 125.564 kát. hold kiterjedésű területnek állandóan erdőként való fenntartása fölött szigorúan őrködik a kir. erdőfelügyelőség. Nyugodt lelkiismeretid elmondható, hogy úgy az állami felügyelet alá tartozó, mint a magánerdők állapota a vármegyében kielégítő. Ha történnek is egyes mulasztások a birtokosok részéről, azok vagy saját jószántukból, vagy a törvényes kényszer hatása alatt rendszerint jóvá tétetnek s általában minden birtokos igyekszik, hogy erdejét nem a törvény kényszerítő hatalmával, hanem saját milyen csöndes most az ólet odahaza 1 Kihalt a rét, üres az erdő. A hold fénye is egyre sdpadtabb, a csillagok is mintha távolodnának... A természetet igy megtépi az ősz, tova űz minden- dúlt, mosolyt, sugarat. Leveri a puha fészkeket, letépi a sárga leveleket, melyek fájukhoz nőttek, onnan fakadtak. Most fölkavarva, messze viszi őket a szél, áztatva sárba, mocsárba, bogy nyoma se maradjon rajta az életnek, az illúziónak. Vájjon az emberi szíven is végig szánt az ősz? Az álmok, remények, vágyak vájjon onnan is tova szállnak egy szebb, melegebb hon felé ? És kopár pusztaság támad az egykor dúsan sarjadzott érzemények helyén ? A szív, mely egykor lángolt, önmagát fölemésztve hamuvá leend? Mi hát az öröklét, ha. porszemmé leszünk, mi hát az örök szeretet, hu folyton csalódunk, s újból reményiünk, s ezen uj remények helyébe uj érzések támadnak ? Hol marad az örök hűség, ha a didergő, hűvös őszi szél feledni tanít, int az elmúlásra, a végre, hogy semmi sem tarthat örökké! — A vándormadarak, ime, reménynyel, bizalommal sietnek az uj tavasz felé. Mennek előre, hátra sem tekintve az elhagyott tájra. S ha el i* pusztulnak a hosszú, viharos utOD, az uj reményt, uj. hazát látják maguk előtt, nem a levert, hójól felfogott érdekénél fogva helyesen kezelje és jövedelmezővé tegye. Az erdőgazdaság a mezőgazdasággal elválaszthalanul össze van forrva. A mezőgazdaság minden ágazatánál nagyon is számottevő erdei fahasználatokon kívül, egyik fontos tényező az erdei legeltetés. Szatmárvármegye évröl-óvre növekvő állatállományának legelőszükségletét a mezőgazdaság ma már nem képes kielégíteni. Ha meggondoljuk, hogy a kisgazdák — valószínűleg a földhiány következtében — az istállózást még ma is csak kivételesen gyakorolják s marhaállományuk úgyszólván szabadon — legelőn él, amely legelőre rendesen jóval nagyobb, létszámot hajtanak, mint amennyit az táplálni képes lenne, könnyen megérthető, hogy elsősorban az utolsó évekig egyáltalán nem gondozott községi közlegelök és magánlegelök hovatovább soványodnak, annyi tápanyagot sem birnak szolgáltatni, amennyi a minimális létfenntartásra szükséges lenne. Természetesen ilyen viszonyok kényszerítő befolyása alatt az erdei legelők segélyét is igénybe kell venni a legnagyobb mértékig. , Az erdők közül a talajrainöség vagy felujulás szempontjából egyes területek egyáltalában nem lévén le- geltethetők, a legeltetés csak azon erdők területére terjedhet, amelyek talaja és faállománya annak mérsékelt gyakorlását veszély nélkül kiállja. Gyakran felhangzik ebből folyó- lag a panasz a mezőgazdák részéről, hogy az erdők legeltetése nincs megengedve s az állam nem segíti a gazdákat nehéz helyzetükben. pihés fészket, az égnek meredő, kopasz fákat. Az el nem ért után sóvárog a szivük, s e sóvárgásban nem őrzik a fájdalmat az elveszített után. Elpusztulnak abban a tudatban, hogy számukra adatott még egy tavasz. — Mi, ébren álmodok Dem követhetjük vágyainkat. Reményeinkért nem szánhatunk útra. Elpusztulunk meddő szórakozásban, vagy élünk a végzettel, hogy számunkra csak egy tavasz adatott{.*. Uj csapat kóvályog a hajó felett, de nem bírva már az utat, pihenni lecsaptak a Sirály fedélzetére. A kadét szomorúan tekint az ázott madarakra. Gólyák ... talán éppen az ő hazájákól... Az egyik nyakán mintha levelet látna... Leoldja. Papirgöngyöletben kis csipkés zsebkendő és egy ősz hajfürt... A kadét ráismer. Szeméből előtörnek a szeretet forró könnyei, hogy ajkához szorította a bizonytalanságba küldött Üzenet szent emlékeit. Oh, hát vau, vau az emberi vágynak is szárnya, útja! A végtelenségre rábízott sóhaj megtalálja megértőjét, miként a téli fagyban nem pusztul el minden, s az űrben marad egy fénysugár a csüggedt vándornak! — A kadét áhítattal, szelíden ölelte magához a fáradt madarat, szivét $ hála, a szeretet tölté el iránta, hogy szárnyát adta az anyai vágynak, az üzenetnek 1 ROTH SIMON nagyválasztéku cipőraktárát ajánlok a t vevő közönségnek, mint a legolesébb bevásárlási forrást. = a ItEGÉKKEZTEK!!! az őszi és téli idényre megrendelt összes úri-, és női gyermek valódi ehevro és box bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben*
