Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-26 / 39. szám

MEGJELEN MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL HIRDETÉSEK--­hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, tov&bbA — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében Az előfizetés ára: előfizetések és hirdetések küldendők: vétetnek föl. Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetések díjjal előre fizetendők. Fél » . . . 3 » 1 Egyes szám ára 16 » Eötvös-ntoa 6. az. 4» ♦ Telefon-szám : 73. Nyilttér garmond sora 20 fillér. . A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület jubileuma.- Tartalmában mélységes tanulsá­gokat rejtő, külsőségeiben igazán nagy arányú ünnepségek között ment végbe csütörtökön a gazdasági egyesület öt­venéves jubileuma alkalmából rende­zett kiállitás megnyitása. A kiállítás helyéül szolgáló Kossuth-kert valósá­gos ünnepi díszt öltött. Ragyogó őszi napsugár aranyozta be az ünneplő várost. Tiz óra után nagy tömegekben özönlött a meghívottak, az érdeklődök serege az Attila-utcai főbejáraton át az ünnepség színhelyére. Fényes foga­tok, automobilok vágtatnak a kiállitás íelé, úgy hogy mire 11 óra lett, a nagyterem zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel. A kormány részéről Kazy József földmivelésügyi államtitkár, Szomjas Lajos min. tanácsos, Fáy Viktor min. titkár jöttek le a kiállí­tásra, kiküldötteik utján képviseltették magukat Omke, a Gazdasági Egyesü- letek Szövetsége, a Szöllös gazdák Or­szágos Egyesülete, a debreceni keresk. s. ipar kamara, Bereg, Szabolcs -vár­megyék társegyletei stb. A Szatmári Gazdasági Egyesület diszközgyülését, az ünneplő egyesület elnöke gróf Teleky Géza nyitotta meg üdvözölte a kormány kiküldötteit, a társ egyesületek, testületek képviselőit, a megjelent vendégeket és elhalt elnök társainak jelenlevő családját. Az elnök éljenzéssel fogadott be­széde után Kazy József államtitkár őszinte magyar szívvel köszönetét mondott az elnök meleg üdvözléséért. A kereskedelmi és földmivelési minis­terek legbelsőbb, legőszintébb üdvöz­letét tolmácsolja s csatolja ezekhez saját üdvözletét és jókivánatait, vala­mint azon óhaját, hogy az 50 éves egyesület minél nagyobb mértékben tudja előmozditani Magyarország édes hazánk gazdasági érdekeit. Az Omke üdvözletét Szilassy Zoltán tolmácsolta. A diszközgyülés ezután következő része elhalt, nagynevű halottak emlé­kének volt szentelve. Elsőnek Csaba Adorján főispán mondott megható, magasröptű emlékbeszédet melyben az Egyesület volt elnöke, gróf Károlyi György emlékének adózott hálával. Báró Vécsey József érdemeit dr. Böszörményi Emil méltatta szép be­széddel- Majd dr. Falussy Árpád em­lékezett meg Domahidy Sándorról, beszédében kiemelve ennek az egye­sület életében tett fáradhatatlan mun­kálkodását. Dr. Vajay Károly kir. tanácsos polgármester üdvözölte ezután a vá­ros nevében a minist éri képviselőket és vendégeket. Ezután Dr. Domokos Andor ol­vasta föl a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület 50 éves működésének tör­ténetét. A diszes közönség a kioszk előtt csoportosult. Teleky Géza be­széde után Kazy József államtitkár lelkes szavakkal a kiállítást meg­nyitotta. A. közgyűlés közönsége ezután elindult a kiállitás megtekintésére. Délben a Kossuth-kerti kioszkban nagyszabású bankett volt. # A gazdasági egyesület jubiláns kiállí­tásának keretei jóval felülmúlják a szokásos vidéki kiállítások nívóját, méretei impozánsak, oly esemény ez, mely méltó arra, hogy Szat- már városát, köréje csoportosult gazdaközön­ségét ismertté, mezőgazdaságilag és kulturális szempontból egyaránt nevezetessé tegye az ország közönségének ama része előtt, amely egy ilyen hatalmas jelentőségű eseményt együtt ünnepelni hozzánk siet. A kiállitás deszkncsarnokai egyenként is oly sok érdekes és tanulságos látni valót tartalmaznak, a bányászati, háziipar, iparcsarnok, a Vécsey- pavillon, az erdészet, a virágkiállítás igazán bájos, oly szép és gazdag, a hogy a leg­kevesebb időtartam egy egész nap, mialatt mindenen végig nézhetünk. A kiállítási iroda szomszédságában van a bányászat pavillonja. A nagybányai kerü­leti kincstári és magánbányák enuek hatal­mas és értékes berendezést adnak. E kiállitás szinte kizárólag a nagybányai kir. bánya- jgazgatóság kerületéből alakul ki gondos tanulmánnyal, könnyű áttekinthetőséggel és nagy változatossággal rendezve úgy, hogy a laikus is nagy élvezetet talál benne. A magán bányászat Pokol Elek nagyszabású tellérkőzetével mugaslik ki. A kiállitás gazda­közönsége gyönyörrel szemléli a föld titok­zatos mélyéből felhozott csillogó érc, a sok érdekes bányák regényes vidékeinek képeit. A híressé vált Luna viz kiállítása szintén a bányászati pavillonban nyert elhelyezést. A Luna kénes forrás kezelősége itt hatalmas üveg kúpot épített s ugyanitt látható a pirá- mist körülvevő fénykép és festményosoport, melyek a Seszu pompás tájait mutatják. Úgy a festmények, mint fényképfelvételek Foga- rasy Sándor művész leányának, Juliskának művészi kezét dicsérik. E csarnokkal szemben, a főbejárattól balra találjuk a mezőgazdasági pavillont. Az Ecsedi láp társulat s a folyammérnöki hiva­tal hatalmas térképe, a szatmári gőzmalmi társulat s vármegyénk földbirtokosainak, a szatmári önálló gazdasági iskolának impozáns munkái s terményei tartják lekötve a láto­gatók figyelmét. A gyümölcsészeti, szőlészeti és borászati csarnokban a nagybányaiak dominálnak. Az elrendezés mintaszerű, a csoportosítás ízléses és ügyes. A kioszk baloldalán a kertészeti pavillonban Bertha Károly, Fábián Györgyné s a róm. kath. püspöki kertészet remek kol- lectióját láthatjuk. A terem kisebb részében a konyhakertészet remekei láthatók. Báró Vécsey sárközi uradalma egy teljesen külön pavillont emeltetett. Ennek berendezése Trä­ger Albert művészi kezét diosérik. Itt gaz­dasági nyers termékek, szarvas aggancsok láthatók. Sok nézője van az ügyesen beállí­tott diszrámának háttérben a sárközi urada­lom festői szép Vidékét mutatva be. A hatalmas méretű iparcsarnok 812 négyszögméter területen fekszik, Szatmár- vármegyének, s Szatmár városnak minden iparágát felöleli. Asztalosaink, kocsigyár-, tóink, szabóink, cipészeink vállvetve munkál­kodtak azon, hogy a helyi ipar jó hírnevét messze földre elvigyék. Megragadóan szép az Oroszi munkája, Ingük egyenruházati pompás cikkei. Hölzel Albin szobrász munkái művészi kivitelűek. Feltűnést keltő szép munkák a B. Nagy Rudolf festőművész által kiállított selyem, bársony és gobelin fest­mények, melyekben állandóan nagyszámú közönség gyönyörködik. Munkái Páris, Lon­don, Nápoly és Budapesten aranyérmekkel és érdemkeresztekkel lettek kitüntetve. Állan­dóan sok szemlélője van Kesztenbaum M. 1000 koronás női kalapjának. A házi­ipar pavillonjában a nagybányaiak ismét fel­tűnést keltenek, miben sem maradnak mö­götte a szatmári s megyebeli önálló gazda­sági iskolák munkái, Pásztory Árkád impo­záns kiállítása, művészi képekről Öcevár tanár, fotografikus munkákról Uray Károly gondoskodott. Sok szemlélője akad Kádas adófőellenőr csinos szobrász munkáinak s Galka István erdődi uradalmi pásztor ipar- művészeti szempontból jelentékeny értékű botfaragványainak. Osztreicher Tóbiás ízléses pavillonja után rendkívül kedves, gótstilben épült nyárfával borított épületen, az erdészeti« pavillonon pihen meg tekintetünk. Egyike a legnépszerűbb helyeknek. Itt Szatmár város biztositotta a pálmát, bár el kell ismernünk, hogy a láposbányai s az alsófernezelyi gond­nokságnak nagy része van abban, hogy az erdészeti kiállitás ily szép sikert aratott. Agancsok, kitömött állatok remek gyűjte­ménye teszi még változatossá a kiállítást. Állandóan sok szemlélője van a felsőbányái részletet ábrázoló hatalmas képnek, ennek előtte Orosz Antal erdőtanácsos Liptóujvár- ról küldött remek siket fajdja. Külön meg kell dicsérnünk Bodenlosz láposbányai erdő­őrt, a ki egy szénégető telep s Görög László szatmári erdőőrt, ki a Sárerdő modelljével ragad bámulatra. Ragályi pompás sportcikkei figyelemre móltók. Igen csinos még a pavil- lonnuk környékei is, ' Ketrecbe zárt rókák, őzek, fácánok, baglyok, óriási rönkök, szénégető kunyhó teszik azt változatossá. A Kossuth-kertből tovább megyünk, mert a város vezetősége nemcsak a Koseuth-kertet, hanem a vele szomszédos ingatlant is a legnagyobb kész­séggel átengedte a kiállitás céljaira. A je­lenlegi városi faiskola területén nyert el­helyezést a baromfi, házi nyúl és méhészeti csoport kiállítása. Itt látható a szatmári beton vállalatok érdeklődést erősen lekötő kiállítása s a villamos gép pavilion sok ere­deti gazdasági újdonságokkal. Az épitendő uj közkórház nagy fáradsággal feltöltött telkén van az óriási méretű gép és állatki- állitás, a sok zakatoló, gyönyörű gépeken sokáig elgyönyörködünk, ennek egyik leg- nagyobb érdekessége a Graepel Hugó gép­gyáros cég motorerőre berendezett malma, (mint értesülünk 22000 K-ért már megvették) valamint a Magyar Államvasutak igazgató­sága, Ganz gyár, Siemens és Schukert vil­lamos mügyár gépei is nagy vonzerővel bír­nak, ugyanitt van az időközönként rendezett állatvásár. Nagyjából ezek a kiállításról szerzett impressióink. Örömmel gratulálunk az egye­sület vezetőségének, különösen Yilágosey Gáspár titkárnak s segítő társának Riszdor- fer Imrének, kik munkatársaikkal hónapok óta váltvetve, emberfölötti munkával igyekeztek a kiállitás sikerét előmozditani, s hogy ez nagy mértékben sikerült, legjob­ban mutatja a minden felől s tapasz­talható meleg elismerés azok részéről, kik a kiállításnak nagy horderejűt méltányolni tudják. T. Hölgyek, figyelmébe I Kiállítási iparcsarnokban levő ipar- festményeimet október 2. áig meg­tekintésre ajánlom. Olcsó árak. Selyem, Bársony és Gobelin fest­mények. Kitüntetve aranyérmekkel: Páris, London, Nápoly, Budapest. B. Nagy Rudolf, festőművész. Apróságok. Vasárnap délután a debreeeni labda­rugók alaposan megverték a mieinket, amin nem is lehet csudálkozni, mert ezek csak kezdők, mig amazok gyakorlott játékosok. Épen azért a mieink megrovást érdemelnek, minek kezdenek ők ki olyanokkal, akik biz­tosan elverik és nem maradnak a nagykáro­lyiak mellett, a kikkel szemben ők az erősebbek. * A hét szenzációja a kiállitás mellett a Pásztory Árkád zenekara volt. A tűzoltói ünnepélyen ezer meg ezer ember gyönyör­ködött a játékában. De valljuk meg, hogy szépen is dolgozott. Különösen a „Túri vásár sátor nélkül“ és „Ej, haj I ne feküdj a szénaboglya tövébe 1“ darabokat adta remekül, a mi nem íb csoda, miután ezeket mindig játszani szokta, ha az Avasban megfordulok. A kiállítást tömegesen látogatja a közönség. A hány ember, annyi az ízlés, de abban nincs eltérés, hogy a három róka, a két őz és a két uhu mindenkinek tetszik. No aztán van még ott nagyon sok minden, a miért érdemes ellátogatni. * Az elmúlt héten a kártologiai körök­ben nagy esemény történt. Egy elsőrangú játékos kámforrá lett, két másik pedig ala­posan bemászott. A prózidcerek könyökig vájkálnak a pénzben, s a nagyközönség min­den részvét nélkül regisztrálta az esetet. Egy pár morálbölcselő hangoztatta ugyan, hogy tenni kellene valamit, de hát hasonló körülmények között ez mindig így szokott történni. * Sopánkodik az asszony, hogy az ára mindennek feljebb megy. — Ne busulj fiam, — vigasztalja a férj — mig a bor árát nem emelik. De ha ez is bekövetkezik, a mitől az ég oltalmaz­zon bennünket, akkor én is veled eirok. Demeter. FlGTELMEZTETÉi i Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók \

Next

/
Oldalképek
Tartalom