Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-18 / 29. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE. A halál önkéntesei. Irta: Innocens Méta. Egy fiatal, szép leány ravatala előtt álltam. Illatos rózsák borították be azt a szivet, mely keresztül lőve, pihen az élótte- telen testben. Megható, mély szomorúság száll a telkemre. Kutatom könnyeimen keresztül íé csöndes tragédia okát, keresem a kijózanodás keserű alapját, u mely durván, kegyetlenül tépte szét uz élet illúzió fátylát u fiutal leány tündér szeme elől. Milyen sötét, nehéz bánat adhatta kezébe u Browningot, hogy keresztül lője azt a szivet, mely tavasztalan bús árvaságban dobbunt e földön, ez életben, örökös panaszt, levél hullást, ködöt látva maga körül, és sóba nap- sugarút, parányi örömöt bár. Milyen kinos gondolat adhatott neki erőt a halálhoz, mely könyörületesebb volt, mint uz Elet, ez a minden boldogságot megtagadó, otromba, durva uzsorás. Pedig joga lett volna hozza, hiszen fiutal volt, szép, szelid, intelligens. Művelt és szellemes urileány. Csak szegény! S ezt bünül rótta föl a társadalom. Az u társadalom, mely lépten-nyomon hangoztatja Krisztusi alázatát, könyörületességét,, mely mindent megbocsájt, szemet huny a vétek, a hazugság előtt, de a mely dacos gőggel fordul el a szegénytől. Nem az ut porában vergődő rongyos koldustól, hanem a lélekben, jellemben, szellemben nagyra született, u sorstól uzonban kifosztott úri szegénytől. A szelid, álmodozó leányku, a ki túl- finoman, tulideális lélekkel nő föl az otthon egyhungu szürkeségében, u ki a lelke fényében csillogónak, gyönyörűnek álmodja az életet, a jövőt, u ki ártatlan szívvel hisz a mesében, a délceg, bátor királyimban, a ki elfog jönni érte is, s a tiszta, szent szerelem hófehér galambszárnyán viszi magával az örök hűség, az Örök boldogság felé I Még nem tudja, hogy az élet letiltja az álmot, s a szegény urilánynak le kell lépni u gondtalan útról, meg kell küzdenie a kenyérért, minden ruhadarabjáért éppen úgy, mint a legerősebb férfinak. Mert a szegény lányért nem igen jön senki. A sok, rejtett me8ekinca kihamvadt üszőkké lesz lelkében. Le kell mondjon, el kell temetnie az álmait ügyenként... Még nem tudja. S ha sejti is, rossz álominnak hiszi. Lehunyt szemmel, dobogó szívvel várja a csudát, a mi azután, a maga rideg valóságával tárul eléje. Ha erős — kibirja. De ha érzékeny u lelke, ha úgy érzi, hogy e csalódással mindent elveszített, ha az élet zordságán nem tud uralkodni fantáziával, és szive eemmisülés, halál után sóhujt, — nincs-e joga akkor önként szabaditni föl szivét a rettenetes fájdalomtól? Munkába öljön éjét és napot? Küzdjön az életszükségletéért? Lelki finomság, s honosítani, hogy ezeknek művelőit ide hozták. Igaz azonban, hogy ez a betelepítés szintén veszéllyel fenyegette nemzeti zenénk fejlődését, mert a behozott hithirdetők, akik olaszok és franciák voltak, az olasz és francia szövegeket honosítják meg énekeinknél. Áttérve a régi pogány magyarok zenéjére, tudjuk azt, hogy nekik voltak nemzeti énekeik. Erre vonatkozó feljegyzést találunk Szt. Gellért mondájában, ki midőn Walter, Csanádi iskolai tanítójával egy alkalommal Budára tartott, egy éjszakát erdőben, egy molnár házánál volt kénytelen tölteni, s a mikor esti ájtatossága közben éneket hallott, mely idegenszerűségével felköltötte figyelmét, feltűnt a zenének illetve melódiának különös hajlása, mely a gregorián énekhez szokott fülnek különösen hangzó volt. Maga Szent István nagy hive és terjesztője volt a zenének. Olvashatjuk a krónikákban, hogy halála után három évig szünetel minden zene. Hogy azonban a zene művészetének fejlődésére nem válogatta ki az arra legalkalmasubb erőket, erre vonatkozik az a feljegyzés, hogy az ismert, szerencsétlen végű augsburgi ütközetből (955) visszatért magyarokat, kiket a nép gyász- magyarkáknak nevezett el, az esztergomi iskolába adta, hogy énekesek legyenek belőlük. Úgy is hívták őket, hogy Szt. Lázár hegedűsei. születésénél fogva az őt megillető társadalmi pozíciót már el nem érheti. Mit tegyen ? A hatalmasabbak, erősobbek ilyenkor elfordítják fejüket. Segítő kéz nem ragadja meg az erőtlen karját, hogy fölemelje. Lenézve, kiközösítve köréből, célját látja elveszettnek. Él ni akart, becsületes, ideális alapon. Nem hazugsággu], színlelve, egymást ölő harcban. Ne ítéljük el a halál önkénteseit. A mindennap megismétlődő csöndes tragédiák, egy-egy viruló élet hirtelen pusztulása csak a társadalom bűne. Halálba kergeti a fiatal teremtéseket előítéleteivel, szabályaival, gőgjével, s azzal a paragrafussal, mely feltétlenül pénzt követel I Nem részletezek. Ha tükörképet látunk e sorokban, s magunkra ismerünk, tudom, ökölbe szorított kézzel szoretnők összezúzni. Mert van e ember, aki bebmeri a maga bünét?l A városok épülnek. Diszes paloták merednek az ég felé. Gyepes parkok terülnek miudenfelé, ahol csak egy öklömnyi szabad térség van. Emelkedik az élelem, a lakás áru. A divatárus kirakatában pazar pompával csábit a legújabb torz modell. Az utcákon százával kürtőinek az untok, qyil sebesen rohannak a fogútok. A mentők naplójába pedig mindennap bejegyeznek két- három ifjú, huldokló életet. Tétényben', Érésiben mindennap kifognak egy — a Duuu hullámaitól odasodort hullát, a névtelen raartyrokét, kikről a napi krónika csak azt, jegyzi föl, hogy szép szőke huju, vagy uriasun öltözött. Terjed n bűn, az erkölcstelenség. Festett arcú, kihívó modorú dámák dominálnak a korzó népszerűségében. Megbotránkoztató ma már csak az, hu egy urileány szegény ! S egyszerre el fog tűnni uz élet ideális fogalma. A lélek megbecsülhetetlen kincsét sirba viszi* az a sok, szelid fiatal lány, a kik undorból, s önakaratból hagyták itt az életet. Vájjon hová fajul még a nemtörődömség ? A társadalom megütközik azon, hu egy rang, pénz vagy pozícióval bíró fiatal ember feleségül vesz egy szegény lányt. De természetesnek találja, ha viszonyt kezd vele, s szerencsétlenné teszi. É's föllép az impozáns meggátolás, de csak az első esetben. Mert. az lehetetlen, hogy a nagybirtokok, nemesi címerek, családi kincstárak örökös ura, hitestársul vigyen ősi otthonába egy szegényt lányt ?! Legtöbb esetben Banatoriumba kerül u . fiú, karhatalommal, s a Duna hullámaiba a lány — önként. Vagy ha nem, akkor kitaszítva, mindenkitől kerülve kell hogy meg- küzdjenek ezer gonddal, bajjal. A lelkűk gyönyörű, forró szerelmét agyon kínozza a bánat, a betegség. így tűnik el az ^Ifet illúziója, reménye, bizalma. Nincs más, miut csalódás, szemrehányás, panasz. A gazdag fiatal ember tönkre teheti egészségét, erkölcsi tisztaságát, félvugyonát egy-egy átdorbézolt éjszakáért.. Nem baj. Mulassa ki magát, — mondják — a míg fiatal. Az ilyenekből válik az otthont szerető jó férj. A társadalom, jóbarátok, rokonok mellette vannak. Szülei fizetik adósságát, váltóit. Hiszen majd megkomolyodik ).. Elismerik a természeti törvényt, hogy szeretni kelll De ezt u fogalmat nem a lélek, a szív ideálizmusára emelik. Nem arra törekednek, hogy a szeretet tiszta, szent, fehér maradjon. Az ösztönnek engednek utat, s ezáltal elősegítik az erkölcstelenséget, szerencsétlenséget, pusztulást. A rossz szellem, bűnös felfogás, előítélet lassan kiöli a férfiből az energiát, jellemet, tisztességet, önérzetet, s lesznek spleenre, blazirt, kiélt világfiuk, — egykor ragyogó ifjúság elpusztult emlékei. Ha látom a nagy palotákat, melyek szerelem árán épültek, ha látom a nagyváros utcáin diadalmasan végig sétáló, aranynyal ékes dámákat, s látom az uuott- arcu öreg-ifjú embereket, akik szemtelen, cinikus mosollyal kisérik az asszonyokat, ha látom a sok törvénytelen gyermeket — megtudom érteni a balálvágyutokat, szegény, vagyontalan urilányok. És megnyugszom, hogy igy látlak, holtan, fehéren, — mintha látnálak az élet viharában könnyesen, le- mondÓD, árván, reményektől -megfosztva,, illúziók, álmok, ábrándok nélküli Mert nincs fájdalmasabb, szomorúbb látvány, mint egy csalódott lány, u ki eltemeti minden álmát, a ki könnyezve nézi a széttépett illúzió rongyait. De ezt senki sem figyeli meg. A tekintet ma a pénzre irányul, s a hozomány igy olyan főtényező, mint a milyen főtényező volt régen a lélek tisztasága, szeretető és hűsége. Sok szép, nemes, humánus intézményeket pártol a társadalom. De az önzéstől, a gőgtől és előítélettől nem tud szabadulni I Pedig milyen nemes cselekedet volnu a szegény urilányok kezéből kiragadni a pisztolyt, lelkűkbe visszavarázsolni az ideálizmust, erőt, hitet. Nem letaszítani, hanem segíteni uz utón, melynek rózsáihoz, örömeihez, boldogságához joga van I Jobb sorsru született I Nem tehet róla, ha nem tud bele törődni a tengődő szürkeségbe. Ne higyjük, hogy csak n magunk kényelme, öröme, vagyoni gyarapodása által leszünk boldogok. Az igazi boldog-iág az, ha másokon segíthetünk, ha másokut vezethetünk a boldogság felé! Az élétnek egy célja lehet: jól meghalni 1 Úgy élni a földön, hogy halálos ágyunkon lelkiismeretünket ne terhelje semmi bűn, semmi mulasztás. Már pedig lehetetlen, bogy ez a sok áldozat ne hagyjon élő Kain nyomokat rajtunk. Vagy erre senki sem gondol?! Apróságok. — Hát aztán mit csinál Józsi barátunk ? Tenger ideje, hogy nem hallottam róla. — Semmit, nincs unnuk a világon semmi dolga. — Más szóval, a legjobb dolga van. * A vízvezetékhez szükséges kutaknak, mint legalkalmasabb terület, a nagyprépost lankája volt kiszemelve, a miért 100 ezer koronát kért, de szóval is, írásban is hangoztatta, hogy nem szívesen válik meg tőle, azért hu a város teheti, álljon el vételi szándékától és ne zavurja őt a birtokában. Tegnap tárgyulta a bizottság a kérdést és úgy határozott, hogy a lankát nem veszi meg, hanem visszatér a régi tervhez és a Kossuth- kortben furát ja a kutakat. — Hűd legyen meg az öröme neki is, -- mondta egy bizottsági tag — nekünk is. Megmarad a lankája és nekünk is megmarad 100 ezer koronánk. * Szombaton a fővárosban voltam és meglátogattam egy atyámfiát, a kinek évek óta az a panaszu, hogy nem tud északa aludni. A beszélgetés során, szóba jön a földrengés is.' No, gondolom magamban, ez már alaposan fog róla informálni és ugyancsak elcsodálkoztam, mikor kijelenti, hogy nem tudja mint történt, mert nem ébredt fel és ő is csak reggel hallotta. — Barátom! — mondom neki — az ilyen álmatlanság, mint a tied, aranyat ér! * Találkozom egy vidéki ismerősömmel épen a mikor nagy izgatottan kilép a fő- gymnázium ajtaján. Nem is kellett kérdeznem, mi járatban van, mindjárt ő kezdte a beszédet. — Ez már skandalum! megbuktatják a fiamat két tantárgyból és most a mikor kérdezem, hogy mikor teheti a pótvizsgát, hát az a felelet, hogy folyamodni kell engedélyért. ők a hibásak, mert ha ügyelnek rá, hát meg nem bukik és most még nekem kell szaladgálni Pontiustól Pilátusig I * A kávéházban a különféle fürdőkről folyik az eszmecsere, s az egyik ezt, a másik azt magasztalja. — No már én szerintem, — szólal meg valuki — nincs egészségesebb fürdő a Szamosnál. Az ör.eg Stern évek hosszú sora óta csak azt használja és az idén szerencsésen betöltötte a 87 évet. D&meter. HÍREINK.-■»II «5 — Firczák Gyula jubileuma. A munkácsi g. kuth. egyházmegye nagyérdemű püspöke: Firczák Gyula, ez év szeptember havában tölti be papi működésének 50-ik évét. Az egyházmegye papsága támogutva a társadalom minden rétegétől, nagyobbszabésu ünnepség keretében fogja ezt az™ alkalmat megünnepelni. Ungvármegye főispánja átiratban közié Csaba Adorján főispánunkkal, hogy a mennyiben az egyházmegyében tartozó több vármegye főispánja és orsz. képviselője már idáig is kinyilatkoztatták, hogy az ünnepségen készséggel vesznek részt, felkérte őt, hogy Szatmárvármegye is vegyen részt az üdvözlők sorában, még pedig akként, hogy az érdekelt törvényhatóságok hafáro-’ zatai és üdvözlő iratai egy közös, diszes kiállitd-u emlékkönyvbe foglalva, Ungvár- megye főispánja által nyittatnának át' az egyházmegye által ez évi octóber hó 3-dn tartandó jubileumi ünnepségén. Talán mondanunk sem kell, hooy Szatmárvármegye közönsége szívvel és lélekk 1 csatlakozni fog azok sorúihoz, kik a munkácsi g. k. egyházmegye magyar lelkű nagyérdemű püspökét. 50 éves papi jubileuma alkalmával üdvözölni fogják. — Csatornázás és vízvezeték. Tegtup délután 3 árukor tartott ülésén döntött a vízvezetéki bizottság a.pvóbakut fúrására beadott ajánlatok felett és peditj úgy, hogy u Brüudi János által tett 16300 K. legolcsóbb ujúnlatot fogadta el. Ugyancsak döntött a bizottság arra nézve is, bogy a próba kút, hol furassék és e tekintetben a Kossuthkertben állapodott meg, mint a melyről már régebben is szó volt. A Szabó Norbert lankájának vételétől el kellett állani, mert eltekintve a 100 ezer korona vételár magas voltától, á tulajdonos nem volt huj-' laudó beleegyezni abba, hogy a vétel csak az esetben létesüljön, ha a .próbákul furásá- "val a terület a kitűzött célra megfelelőnek mutatkozik. Végül a bizottság intézkedett arról is, hogy a város lejtmérése a lehető legsürgősebben megtörténjék. Az ülésen Zarka Életűéi- kir. műszaki tanácsos és Kovács István városi vízvezetéki igazgató is jelen volt. — Helyreigazítás címen a Szamos csütörtöki számában azon hírünkre vonutko- lug, hogy | Hajdú Károly tiszteletbeli főkapitánnyá történt kinevezését a beadott panasz folytán a közigazgatási biróság megsemmisítene, kijelenti, bogy a közig, bíróság nem semmisítette meg azt a kinevezést, mert az önérzetében megsértett tisztviselő leköszönt tiszteletbeli címéről és igy a> közig, biróság ezt egyszerűen megállapította, de érdemi határozatot nem hozott. Ezzel szemben továbbra is fenttartjuk, a miket irtunk, s hogy a Szamos cáfolata nem fedheti az igazságot hivatkozunk ugyancsak a Szamos szombati számára, a m-lyben Hajdú Károly neve egy, hivatalos hirdetmény alatt még mindig mint tb. főkupitány szerepel, a mi lemondás esetén elképzelhető nem volna. Itt az egyedüli elfogudbató cáfolat csakis a közig, biróság határozatának közlése lehet, de az valamelyik hivatalos fiókban hever és várja a királyi kegyelmet. — Zenei hír. Vegyes érzelmekkel vesszük » hirt, hogy Füredi Sándor zenetanár a budapesti Fodor-féle zeneiskolában megfelelő állást kapván, városunkból eltávozik. Sajnáljuk távozását, mert városunk zenei életének egyik megteremtője és hatalmas oszlopa volt és igy határozott veszteség reánk nézve, de viszont úgy az ő, mint - u zeneiskolánk érdekében örvendünk rajta, mert -mig ő nyugalmasabb és ránézve kedvezőbb helyzetbe kerül, addig zéneiskolánk is hozzá jut a békés állapothoz, mely nélkül hasznos és minden iránybau kielégítő működés nem is képzelhető. A tavozo érdemeit elösmerve, uj álláséhoz szerencsét kívánunk. (tüdő) köhögés, szamárköhögés, influenza és a légzőszerven bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a SIROLIN „E3ocha“-t> SIROLlíi „Roclie*-t kellemes ize és kiváló hatása olytáu szívesen veszik Aa összes gyégyszt r tárak ban eredeti SIROLI.V „Roche“ csomagolást kérjünk és huta- ro’ottan uia-it-unk vissza maidé« pótkészitméuvt. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co^ Basel (Svájcz). Grenzach (Németország). ■n1 i—ii i’Ii'i'mí" , it XQPX
