Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-26 / 30. szám

ffCATMÁR ás VIDÄKE. es ti ficiyelheztistés i X nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t. vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. = a Páni Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók nyos hetedik napokat és ünnepeket az Isten szolgálatára. A nagy társadalom egyik alkotó részét képező tisztviselői kar érdekében kérve kérjük az intéző köröket, hassa­nak oda, hogy a szentesitett törvény­ben gyökerező vasárnapi munkaszünet áldásaiban a magas államkincstár és a társadalom, az udózó polgárság jól felfogott érdekéhez szükségszerű figye­lembe vétele mellett, EZ ŐSSZ6S tiszt­viselők, az államnak eme szellemi munkásai is minél előbb részesül­jenek. Mikosa János. A legtöbb közönséges hashajtószer azzal a tulajdonsággal bir, hogy még állandóan nagyobbodó adag haszná­lata mellett is folyton vészit hatásá­ból. Az oly sok orvos által dicsért Ferenoz József-keserüviz kitűnő oldó és hashajtó határa ellenben még hu­zamos használat esetén is mindig egy­forma marad. A valódi Ferencz József-keserüviz a belet görcBök nélkül mossa ki, az étvágyat fokozza, anélkül, hogy a gyom­rot bármikép megterhelné. Ezen ki­váló tulajdonságaiért a bécsi általá­nos közkórházak V. orvosi osztálya beható kísérletezés után megállapította, hogy „a Ferencz József-viz a „kese- rüvizek“ leghivatottab képviselője.* HÍREINK. Az aratás. Az ország nagy részében már le arat­tak. Egy óhajtott bő esztendő az ország kö­nyörgésének tárgya. A néhány év óta mutat­kozó silány termés hallutlaDul megdrágította az élet viszonyokat. Nézzük csak a helybeli piacot. Husért, kenyérért, cipőért, hogy egye­bet ne említsünk, olyan árakat fizetünk, hogy kétségbeejtő. A tisztviselő, a kinek még egy igényes kor fényűző áramlatával is úsznia kell, szívességi váltókkal, nagy kamatú köl­csönökkel őrzi a látszatot; a tisztviselő pe­dig, a kinek nincs hitele, permanens nyomo­— Hull a magas egekből,.. Ismerőseim felugrálnak, felém rohannak. Szemükben szinte megrezzen a könny. .. — Barátom, még egyetlen verőfényes nap nem sütött reánk. * * * Ki hitte volna tegnap este!? Isten- Ítéletkor. Vizözönkor. Ég és föld induláskor, íme hatalmas méltósággal tör elő a királyi nap. Úgy emelkedik a magas hegyek mögül, mint uralkodó aki érkezik, hogy ezt a birodalmát is elfoglalja. Mert övé az az egész világ. A fellegek csak pihenni járnak a hegy ormokon. Onnan aztán kotród- niok kell. Mily öröm tanyája lesz ez a kedves kis fürdő. Ez a kies völgy. Minden óidulról magas sürü fenyvesektől körülvett kerek völgy. Olyan kerek, mintha a jó Isten angyala, inzsellére cirkalmazta volna ki... Egyszerre élet támad. Úgy szólván ölelik egymást a vendégek. Gyermekként ujongva. ujongnak. Előkerülnek a festői szép ruhák. A lehetetlenségig szeszélyes kalapok már ott páváskodnak a női fejeken. Hogy meg is változott ez a kis váz. Ez a darab édenkert itt a Tátra vidékén. Szerény ibolya­ként húzódott el — félre büszke társaitól. Akár az ibolya, hogy már a szokásos hason­lattal éljek. íme ... Vége .. . vége. Már itt js gyökeret vert a luxus. Ez a kegyetlenül ruságnak részese. Még átlag u munkás vi­seli el súlyosabb gondok nélkül ezt a meg­drágult életet, mert hiszen a munkásosztály igényei Déha emelkedtek is, de ezek az igé­nyek nem sodorják úgy a fényűzés áramla­tába őt, mint a hivatalnokot. Mik or a megélhetés e százezreket érintő súlyos kérdését felvetjük, nem-e hiába való reménység csalfa ábrándját kergetjük, hu azt hisszük, hogy az idei bő termő esztendő egyszeriben megváltoztatja. Pedig ez évben Isten áldása szállott Magyarországra, a bűzd hozamát a legugtolsó hivatalos becslés 54.63 millió métermázsára taksálta, pz 23.79 millió métermázsával több az 1909. évi tényleges eredménynél, rozsból is 4*46 millió méter- mázsávaí kapunk többet, mint tavuly. Min­den más mezőgazdasági termény dús hozumot Ígér, nevezetesen a tengeri, a burgonya, a hüvelyesek, kerti vetemények, kender és len, dohány cukorrépa, takarmánynemüek stb. A szőlővel még nem vagyunk tisztában, több nevezetes rajomban a jégverés tönkre tette, más helyeken azonban jó szüretet várnak, téli gyümölcsből is jó középtermésre számít­hatunk. Magyarország tehát mezőgazdasági szempontból ez évben szegény országból gaz­dag országgá vált és ismét belépünk az ex­portáló országok sorába, holott tavuly jelen­tékeny importra szorultunk. A gazdasági helyzet ekként való megváltozása a keres­kedelmi forgalomban is jelentékeny változá­sokat idéz elő, melyeknek miként való kia­lakulásával már most foglalkoznunk kell. Első sorban a gabona és liszt üzlet fellendülésének nézünk eléje. Igaz, hogy uz európai gabona-exportáló államok valameny- nyije többé-kevésbbé jó aratásnak örvend; de az ezek közt leglényegesebb országot, Oroszországot az aratás tekintetében mi jó egy hónappal előzzük meg és igy a nyugati fogyasztó piacokon, de különösen Ausztriá­ban jóval előbb értékesíthetjük gabonánkat. Bő aratás azonban a kereskedelmi for­galom más ágazatatait fellendíti. Csupán bú­zából legalább 25 millió métermázsu felesle­get vihetünk piucra, ennek értéke a mai legutolsó piaci ár szarint számítva több mint 550 millió korona, mihez más mezőgazdasági termények, különösen tengeri és hüvelyesek eladása utján b.folyó összegeket hozzáütve, bátran tehetjük 1000 millió koronára ezen összeget, melyet mezőgazdasági terményeink feleslegeinek értékesítése utján beveszünk. Mivel pedig az 1909-ik évi kedvezőtlen ura- tási eredmény miatt a fogyasztók nagyrésze csak a legnélkülözhetetlenebb szükségleteit szerezte be és minden elodázható beruházást elhalasztott, igen nagy minden cikkben a beszerzendő szükséglet. kegyes király-asszony. Aki mindent meghó-' dit, mindent hatalmábu kerit. Csak velem nem fog bírni. Én mon­dok ... a régi 1 ... Nekem két szobát ajánl a fürdő­gondnokság választásra. Igazán lekötelező szívességgel. A múlt évit. Tágas, szép szoba, kényelmes bútorzattal. Es egy kicsi kicsike kis szobácskát... de erkélye van. Szép kilá­tás esik róla. Alutta zsuzsog a szép világ. A szoba azonban oly szerény, hogy na. És én csendesen, szemlesütve, majdnem szégyen­kezve mondom a gondnoknak: — Mindig vágyódtam az erkélyes lakás után. Irigykedve nézem otthon, mint díszítik virágokkal az erkélyeket. Az erké-’ lyes szobát választom. És mikor először díszítettem fel az erdők virágával az en erkélyemet, beisme- rőleg suttogom önmagámnak: — Fiú, Fiú, te is korodnak gyermeke vagy. * * * Kis szobámban alig férek meg. Iszen utánam jött könyvtáramból egy csomó könyv, jegyzet is. Csak hinta lépésben sétálgatok benne. Félek nagy lélegzetet venni este, gyertyagyújtáskor, hogy eloltom gyenge mécsemet. Tűröm. Szót se szólok. — Hiszen nekem erkélyes szobám van. Fiú, fiú... te is korodnak gyermeke vagy. Még pár ilyen esztendő és kiheverjük ezt a sok küzdelmet és nyomort, amit a folytonos silány termések okoztak! Gazda. * — Lemondás és választás. A „Szatmármegyei Ló verseny egy let“ legutóbbi közgyűlésén sajnálattal vette tudomásul elnökének, bereticei Kovács Jenőnek egész­ségi okokból történt lemondását s érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg. Egyidejű­leg, mint a megyei lóversenyügy lelkes pártfogóját és ue egylet megalapítóját, örö­kös diszelnökévé választotta. Diszelnökévé választotta egyidejűleg Csaba Adorján főis­pánt is. A megüresedett elnöki állásra bér. Kovács Miklóst választották meg. — Uj lelkész. A megyés püspök Vadász Ágoston elhalálozása folytán meg­üresedett mátészalkai plébániai javadal­mat Koll< r Béla beregszászi s. lelkésznek adományozta. — Áthelyezések az Irg&lmas- rendnél. Az Irgalmasrend tartományi fő­nöke Klinovszky László oki. gyógyszerészt főgyógyszerészi minőségben q helybeli irgul- masok rendházához, Bunder Gellért gyógy­szerészt pedig Szatmárról Pápára helyezte át. — Segédlelkészek változása. A megyés püspök Rokk István s. lelkészt Ungvárról Beregszászba, Kompasz Antalt Nagybányáról Ungvárra, Ettinger Jánost Felsőbányáról Nagybányára, Pintér Józsefet Erdődről Felsőbányára, Kirchmájer Ferencet Tibáról Erdődre, Lubomérszky Jenőt Szered- nyéről Tibára, Krosnyiczky Józsefet Pálóc- ról Szerednyére, Krusznay Zsigmondot Fehérgyarmatról Vinnára, Vilmos Andrást Kálmándról Fehérgyarmatra, Körösi Károlyt Szaniszlóról Nagybányára, Sepsy Márton mátészalkai ideigl. lelkészt segédlelkészi minőségben Szaniszlóra helyezte át, Bujdos Balázs ujmisést Pálócra, Ember Pétert Kál- mándra, Scheffer Istvánt Csomaközre kül­dötte segédlelkészeknek. — Uj apácák. A szatmári zárda- teraplombun paulai szent Vincze napján be öltözés és fogadalomtétel volt. Fogadalmat a következő 20 nővér, ujoncznő tett : Arros Cleta, Csepela Loyola, Hrivnyák Janka, Ágoston Etelreda, Barborik Carina, Bakó Irma, Bónis Lucina, Osonta Flaviana, Fábry Laurinu, Huszár Polyxena, Lantos Fides, Para Katalin, . Randik Anthusa, Repper Jovita, Roszel Adelgundis, Sipőcz Eulália, Száraz Digna, Szűcs Philiberta, Verő Can­dida, Weisz Martiana. A szerzetesnői ruhát a következő 82 jelöltnő kapta meg: Adler Irén, Berta Viktória, Borz Margit, Dokupil Hermin, Dorner Irma, Forró Róza, Golgov- szky Erzsébet, Kerülő Julia, Kétnenes Re­gina, Krajnik Mária. Lechli Anna, Magyari Ottilia, Molnár Kornélia, Mórent Katalin, Nagy Terézia, Obert Ilona, Oszvald Mária, Pataky Katalin, Pál Juliánná, Pékár Anna, Pólyák Kornélia, Reszler Julia, Roszel Mária, Scbönberg Terézia, Schrepler Róza, Szalay Anna, Szántó Blanka, Szepessy Mária, Tá- jerling Julianna, Tódor Rozália, Török Mária, Weibel Róza. — Tanügyi áthelyezések. A vallás­áé közoktatásügyi miniszter Lipcsey Károly kaposvári áll. el. isk. tanítót a szatmár- németii, Erdődy Sándor bessenyőpataki áll. elemi isk. tanítót a szatmárbegyi, Vörös Juliánnu csukáéi áll. el. isk. tanítónőt a a szatmárudvari, Strasser Elvira zalaszent- gróti áll. el. isk. tanítónőt a kunszentmártoni, Demjén Nándor makótanyai áll. el. isk. tanítót az iloncai állami elemi iskolához folyó évi szeptember 1-i hatállyal hasonló minőségben áthelyezte. — Áthelyezés. Papp Árpádné máv. pénztárkezelőnőt Szatmárról Nagyszombatra helyezték át, — Változások a kegyes tanitó rendi szerzetesek nagykárolyi társ­házában. A rend központi főnöksége az idei tanév végén nyugdíjazott Matirkó Kon- rád és Csintalan Pál tanárokat Podolinbn, illetve Nyitrára helyezte át. Berényi Mátyás plébénossegéd a kolozsvári gimnáziumhoz hittatiárává lett kinevezve. Palmann Péter plébánossegéd az itteni gimnázium hittanára lett, mig Klacskó István és Szentiványi Béla' tanárok a plébánossegédi teendőkkel bízattak meg. Lőrik Ernő világi tuuárt Kisszebenbe helyezték. A Nagykárolyból elhelyezett és káplánokká kinevezett tanárok helyébe Grujber József, Szőllőssy Károly, Dr. Frick József és Tárkányi Ferenc taná­rok jönnek; kik egyetemi tanulmányaikat az idén fejezték be. — Kiküldetés. Az orsz. katli. tanítói segélyalapnak Budapesten trag. 27-én tar­tandó közgyűlésére az egyházmegyei kath. , tanítók képviseletében Jankovics János ‘ nyug. elemi iskolai igazgató küldetett ki. — Eljegyzés. Dr. Vajay Károly polgármester és neje. Szeőke Irén leányát Emíliát u hó 24-én eljegyezte dr. Ambrózy Sándor ügyvéd, kir. törvényszéki jegyző. Szeless Albert kir. adótáruok, a hely­beli kir. adóhivatal főnöke folyó hó 21-én tartotta eljegyzését sógornőjével, Huidinger Lanke urleánnyal, Szatmáron. Schnell Imre nagykárolyi tekintélyes . fűszer- és csemegekereskedő f. hó 17-én jegyet váltott Fugel Rózsikéval Kraszna- bélteken. Schwartz Sámuel a nagybányai Hará- csek cég kereskedelmi képviselője f. hó 17-én városunkból eljegyezte Weinberger Elzát. Kiss Ernő, városunk fia, nyíregyházai kir. törvényszéki Írnok ugyanott eljegyezte Bálint Erzsikét. — Esküvő. Domnitza Sándor ilobui gör. kath. tanitó házasságot kötött Flontás Máriával, Udvariban. — Halálozás. Kádas István viski gyógyszerész élete 46-ik évében e hó 17-én Visken elhunyt. Elek Benjamin királydaróci járási csendőrörmester 38 éves korában meghalt. — Schönherr Gyula emléke. Szat­mármegye fiatalon elhunyt uagy fiának, Schönherr Gyula történettudósnak emlékét, szülővárosa, Nagybánya a tudós születési házán elhelyezendő emléktáblával örökíti meg. A díszes emléktábla leleplezése 1910, év augusztus hó 20-án lesz. — Arcképleleplezóa. A nagy károlyi izr. hitk. aug. hó elején fogja ünnepélyesen leleplezni m. évi aug. hóban elhunyt Spitz Antal, a hitk. 13 éve.) át volt hü elnökének szépen megfestett arcképét. A kitünően sikerült arcképet Jenser Mihály, a nagyká­rolyi kegyesrendi főgimnázium rajztanára készítette. — Az ország dalos kerületei. A magyar dalegyletek országos szövetsége elha­tározta, hogy kerületekre osztja az országot, mert igy a dalegyletek működése és köz- igazgatása könnyebb és a kerületi versenyek ápolásával szükebb keretekre szorításával a dalegyletek működése is intenzivebb lesz. A szövetség tíz kerületre akarju osztani az országot és ezen kerületek központjai lenné­nek : Budapest, Szeged, Debrecen, Pozsony, Pécs, Kassa, Kolozsvár. Temesvár, Szom­bathely és Arad. Városunk dalegyletei a tervezet szerint Debrecenhez osztatnék be. Nem sok sikert füzünk a tervezethez, mert kerületünkben már megalakult a „Tisza vidéki dalszövetség“, sok tekintetben ez sem vált be. Tálán ügyes beosztással, még sikerrel alakulhatna meg, mert sok elégedetlenségre adott okot a vidék érdekeit sokszor sértően mellőző, központi vezetés. — Ügyvédjelöltek gyűlése. A szatmári ügyvédjelöltek szerdán este népes értekezletet tartottak a Pannónia külön ter­mében, melynek tárgya volt az ügyvédi reform tárgyában tervezett sérelmes tör­vényjavaslat elleni állásfoglalás. Elhatároz­ták, hogy álláspontjukat külön memoran­dumba foglalják s a memorandum szerkesz­tésére dr. Bartba Ferenc elnöklete alatt négy tagú bizottságot küldöttek ki. Felkérik az ügyvédi kamarát, bogy a javaslatra adandó véleményében tiltakozásukat juttassa érvényre s végül a gyűlés azt is elhatározta, hogy a mozgalomhoz való csatlakozásra a kamara területén működő összes ügyvédjelöl­teket felkérik. I FISCHER ANTAL j — SZATMÁB, A PASSONIA N O I-D I V AT ÁRUHÁZÁBAN, KELLETT. = HATÓSÁGILAG ENGEDÉLYEZETT YÉGELA DÁS. Az összes raktáron levő divatáruk HELYEN LESZÁLLÍTOTT ÁRBAN áriisit«atnak el. Seijáit éxclelse r3cxinca.exxlsi3a.elg ezen IsecLvező alkalmat mxielő'b'b Isüxaszrxálxxi. 3-6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom