Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-16 / 33. szám

fllAflál Éi VIDÉKE. MO-Uc Hxületéanap in egörökitéSe. őfelsége 80-ik születés napjának em­lékére — mint ismeretes — 25.000 korooás jubiláris alapítványt tesz a város a honi ipar fejlesztésére, tnely alapítvány ipari vagy képzőművészeti s harmadsorban tudományos pályán tanuló ifjak jutalmazását fogja szol* gálni,'mely egyik évben egy önálló iparos s a másikban magasabb tanulmányait folytat)) lehetőleg ipari vagy képzőművészeti pályán levő ifjú ösztöndíjára fordítandó'. A kifejlő­dés alatt álló uj városrész legszebb terét valamint o most felállítandó ötödik állami óvodát az őfelsége nevével jelöli meg s azon­kívül a városi segélyezetteknek e napon külön segélyt fog kiosztani a közgyűlés. A vármegyén. Szat már vár megye törvényhatósági bi- zottsága e hó 11-én tartott rendkívüli köz­gyűlésén Csaba Adorján főispán meleg sza­vakban emlékezett meg Őfelségéről s a közgyűlés indítványára elhatározta, hogy a vármegye önálló feliratot intéz u király­hoz b a hódoló felirat készítésével Ilosvay Aladár alispánt bízta meg. A drágaság. Irta; Jeszenszky Pál kir. tanácsos, az O. M. G. E. ügyvezető titkára. Alig van aktuálisabb kérdés, mint a drágaság kérdése. Az utóbbi hetek­ben in ég a képviselüházat is mozgásba hozta, sőt napokon át foglalkoztatta. Magától értetődik, hogy e kérdésben is nagyon ellentétesek voltak a véle­mények, a szerint, amint a szónokok a fogyasztók, vagy pedig a termelők szempontjából bírálták a kérdést. A fogyasztók a drágaság miatt a mezőgazdaságot okolják s védő­vámoknak tulajdonítják, különösen a hús és a többi élelmiszereknek drága voltát. Hát hiszen, hogy a védővá­moknak gyenge termés esetén meg van a kívánt, ha'ása, azt tagadni senkinek sem jut eszébe, de hogy a védővámok hatását u laikus publikum túlbecsüli, azt néhány adattal bizo­nyíthatjuk Julius 29.-én pl. Budapesten 20 20 korona, Liverpoolban 21*79 ko­rona, Bécsben 23 30 korona, Prágában 21'20 korona, Mannheimben 25*62 ko­rona, Párisban 24'74 korona, Chicagó­ban 20*10 korona, Newyorkban 2018 korona volt a búza ára. A védővá­mokkal védett Magyarországon a búza métermázsáukénti ára tehát teljesen egyforma a vámmentes amerikai piacok búza árával. Vámvédelem nélkül vájjon mekkora ára lenne ma a magyar búzának s mezőgazdaságunk a drága munkabér s nagy teihek mellett vájjon — Oe mikor nem hisznek a való szent valónak. Az én áldott kenőcsömnek, £< en­gedik, hogy gyötörje a kereszt csontja fáj­dalom. A következő héten újra ott ül a csa­lád a kandallónál. Estolás Péter megest ol­vas. Az újságból. Hallgatva-hallgatják. Egyszeriben csak felugrik Sára. Fiatal menyecske módjára. — Halljátok I — Mit édes ? — Csak további További Hallgassatok. Peti diadalmasan olvassa. — Megható az a gyöngédség, a mivel a magyar nép az ő jóságos, öreg királya iránt viseltetik. Most, hogy az öreg király nagy beteg, százával érkezik a kabinet iro­dába a tanács, az orvosság, gonose reuma el­űzésére. — A réma, a réma aivit bele tüzesen Sára néni a Peti olvasásába. — Az iroda elfogadja e leveleket, a küldemény eltet. És ö felsége nevében meg is köszöni. — Na tessék most már tereferélni, gúnyolódni, suttog rekedten Sári nanó. — En, monduttum, szól Peti. E* a fiú elbeszéli, hogy öreg nngyanyó is el akarja küldeni az áldott jó paraszti kenőcsöt. — Meggyógyult mar a király. A vic- ispán urnák jött a hir a drótpostán. —- No persze mondja Sári nnyó. Meg­adtad -peki. Miért mert üzért, hogy art hi­szitek 1 | réma olyan vendég, aki ha egyszer szállást vi sz és elkergetik, vissza nem gyün. Bizony, hogy vissza gyün a’! De már akko\ ott lesz az én drága, jó kenőcsöm. Az ősz- tég, elkergeti a gonoszt — az Óperenciás tengeren túlra. Nem halok meg addig'... mig az én paraszti kenőcsöm királyi kereszt csontot nem érint. >. * Hogy igy érez, igy aggódik, ilyen gyön­géd a magyar sziy: Mikor ae öreg király nagy beteg volt. hogy existállialíiá? Ezekkel a kérdtí- aekkel persze a fogyasztók netn tart­ják érdemesnek foglalkozni. A hús rendkívüli drága voltát a Balkán államok elmaradt állat beho­zatalának nem lehet tulajdonítani. Bizonyítja ezt az is, hogy mikor a szerb állatbehozatalt 1907-ben betil­tottá^, habár 70.000 drb marhával kevesebb került á budapesti piacra, a hús ára még sem emelkedett, mert. a saját tenyésztésünkből származó kíná­lat a keresletet mindig kielégítette, kielégíti most is s csupán kivitelünk csappant, meg. Az erős áremelkedés okai a rossz takarmánynyal tartott, jószág árának arányban kell Állni a ráfordított költségekkel. Tény azonban az, hogy a húsár nem áll arányban az élő jószág árával. Világos tehát ebből, hogy a hús drá­gaságot a közvetítő kereskedelem idézi' elő. Elkerülhetetlenül szükséges tehát elsősorban az illegális közvetítést csökkenteni és a fogyasztót a terme­lővel közelebb hozni. A drágaság azonban nemcsak o o speciális magyar, hanem nemzetközi jelenség is és a pénz vásárló képessé­gének jelentékeny csökkenésében leli magyarázatát. Nálunk azonban sok más egyéb faktor is segíti a drága­ságot intenzivebbé tenni. Itt. vannak pl. az ipari kartelek, a sindicátusok, amelyeknek egytöl-egyig célja az áremelés. Az áremelésnek csak kis részben ad létjogosultságot a folytonos strájkok által kierőszakolt munkabér drágulás. A drágaság enyhítésének eláö módja tehát a közvetítő kereskedelem kiküszöbölése. Ezért van tehát szükség termelő és fogyasztási szövetkezetekre, melyek árcsökkentő képességét : az említett parlamenti vitában cáfolták és kétségbe vonták. Ennek az állás­pontnak a képviselője megfeledkezett arról, hogy a fogyasztási szövetkeze­tek hamisítatlan és jóminöségii áröt adnak a fogyasztónak és ha a por­tékák ára azonos is a kereskedőkével, azoknak jóminősége a szövetkezetek áruit határozottan olcsóbbá teszik a szatócsok áruinál. A szövetkezetek ellenségeit azon­ban hasztalan próbálnék napnál fénye­sebb argumentumokkal meggyözui. Hasztalan utalunk a nyugati államok hatalmas szövetkezeteinek a példájára, amelyek leginkább igazolják a fo­gyasztó szövetkezetek létjogosultságát és életrevalóságát. Igaz ugyan, hogy ott más a publikum is és a nyugati államokban a szövetkezeti eszmét még nem diskreditálta a „részvénytársaság m. sz.“ féle1 csodabogár. A drágaságnak egyik jelentékeny oka az élelmiszer ipar rendezetlensége és széttagoltsága, valamint ennek túl­ságos áremelő törekvései is. Előmoz­dítja a husdrágaságot a kormánynak azon intézkedése, amely prémiumok­kal segíti elő az abraktakarmányok­nak az országból való kiözönlését. Ez o drágítja nálunk az állat hizlalást. Csökkenteni lehene a drágaságot a fogyasztási adók ’’leszállitásával’ vágy'1 eltörlésével. íme feltártuk a drágaság főbb okait, amelyek után nagyon könnyű orvosszert találni a drágaságra. Szün­tessük meg a drágaság okait, ezzel együtt megszűnik maga a betegség is. Aki friss és egészséges akar lenni, igyék legalább egyszer heten- kint (reggel 1 felkeléskorkor) egy fél pohárnyi természetes Ferencz József keserüvizet. Ez gyorsan és fájdaloln nélkül megtisztítja | sok evéstől vagy ivástól. túlterhelt emésztési csatornát, tisztitja a véri, az anyagcserét hathá- tósan előmozdítja s ily módon sok súlyos bajtól megóvja az embert. »A párisi orvosi akadémia a válóul „Ferencz József„-vizet nagyon jónak találta. Kapható ásványvíz-kereskedé­sekben, gyógyszertárakban és drogéri­ákban. Apróságok. — Istenem, Istenem, be szeretnék én most katonatiszt lenni I — Ugyan miért? — Azoknak most a király ki fo^ja fizetni az adósságukat. * Egy rosszul sikerült ferbli után mo- rózusan megy haza férjem uram, s mikor megérkezik, kitör a háború a felesége ré­széről. Nagy birkalüréssel hallgatja végig a remek szónoklatot, s mikor végre el­csendesül, keservesen ielsóhajt: — Aztán még azt mondják, hogy a kinek nincs szerencséje a kártyában, an­nak szerencséje van a szerelemben I * Az időjárás napról napra kedvesebb lesz. Eddig csak az eső esett, de most már kezd hideg is lenni. — Milyen pompás dolog, — mondja a férj — hogy mi halasztgaituk a nyara­lást, mig az idő jobbra fordul. Most már vége a nyárnak, megspóroltuk a költséget. * Általános a panasz a drágaság miatt. Az asszonyok követelik a konyhapénz fel­emelését, mert - nem tudnak többé az ed­digi összegből kijönni. —* És most jut eszetekbe a vízveze­ték! — Korholja egyik városatyát a fele­sége.— Ezután még a vízért is fizetni kell I * Kérő jelentkezett a háznál és nagyon szívesen fogadták. De egyet kijelentek, — mondja az apa — hogy pénzt nem adok. Ha megha­lok, úgy is minden vagyonom a lányomé lesz. —* Hja kérem, ha igy áll á dolog, — szólal meg a fiatal ember — akkor úgy tessék venni, mintha semmit se szóltam volna. — No, no, nein kell mindjárt úgy megijedni; öcsém is vegye úgy, mintha semmit se szóltam volna ! Demetei'. HÍREINK.-»*<• . — Nagyboldogasszony. Mária menybemenetelének napját ünnepelte tegnap a liatholikus világ. Ez Magyarországon, a Regnum Márianunnban, különösen nagy ünnep melyet a kath. hívők kivételes fény­nyel ünnepelnek. Nagyboldogasszony ünne­pének ily specialis magyar jelleget az ad, högy első szent királyuok Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot s ezen u réven szorosan egybeforrt u Mária kultusz tőrénél- j műnkkel és kultúránkkal. Városunk, katho- likus lakossága a Máriát megillető lelkese­déssel e áhítattal ünnepelte e napot s d. e. 9 órakor az ünnepi sz. misét H-helein Ká­roly pápai praelátus mondotta s szent be­szédet Szűcs János s. lelkész intézett a hí­vőkhöz. E napon van templom buc.-u vár­megyénk két községében Erdődön és Nagy- majtényban, előbbi helyen Fásztusz Elek kir. katb. főgimn. tanár, N- majtényban Hirly József tartották az ünnepi isteni tiszteletet. — Szent István napja. Szent Ist­ván első apostoli magyar király napját vá­rosunk lakossága ez . évben is nagy lelkese­déssel s bensőségteljes - áhítattal készül meg­ünnepelni. A szatmári egyházmegyében an­nál is inkább fontos Szt. István napja", mert ő volt az egyházmegye első patronusa s a közel vidék népe ezrével keresi föl ezen régi hagyományos búcsú ünnepet. Az ünnepély fényét nagyban fogja emelni az is, hogy a szent misét d. e. 9 órakor Hebelein Károly pápai praeletus celebrálja, mig uz ünnepi sz. beszédet Kertész Pál alapitv. péztári tiszt fogja tartani. — A kivilágítás. Az ő felsége 80 ik születésnapja alkalmából rendező ünnepsé­geknek egyik legszebb része lesz, holnap este a város kivilágítása, midőn este 8-tól 10-ig az összes házak tündéri fényben fog­nak ragyogni. A külső ünnepség fényét az is nagyban fogja emelni, hogy a s házak nemzfeti lobogókkal lesznek diszitve. Ugya­I nitt említjük meg, hogy az ünn pségen a I katonaság is | nagy nap emlékéhez méltón j ünnepel. Részt vesz | hálandó istenitiszte- leteken, s | diszlüzet a honvédség szolgál­tatja- Délben diszebéd lesz uz atiszli étkezőben. — Föispáni beiktatás. Gróf Vay Tibort, Szabolcstnégye újonnan kinevezett főispánját ma délelőtt iktatták be Nyiivgy-, házán | szokásos ünnepségek között. — A kultuszminisztériumban a 1 VI/a ügyosztályt eddig Halász Ferenc mi­niszteri tanácsos vezette. Elhalálozása foly­tán ezen osztály vezető nélkül maradván, a miniszter Tomanóczy Gyula miniszteri taná­csost rendelte ki, hogy Radnuy Rezső ősz-, tálytanácsoséul és dr. Neiszer Antal titkár­ral együtt vezesse az állami elemi iskolák ügyeit. Tomanóczyt a tanítói körök nem igen isim rik, irodalmi működése^ sincs e téren » mint inöndjiik, csak átmenetileg hi/ták rá uz állami iskolák vezétését. Radnuy osztály- tunácsos jogász, dr. Neisz'er Antal szintén az, de tanítói oklevele is van és mint az ügyosztály legkiválóbb munkaereje, nagy tu- dúsával jobb keze ' volt Halásznak, ezért «' tanítói szakkörök tőle sok jót és üdvösét várnak, , — Kinevezések. Az igazságügy- miniszter Uszkuy Tumás nagybányai kir. járáxbirósági betétszerkesztőt állomás helyén a IX. fiz. osztályba teiekkönyvvezotővé, » in. kir. kincstári jogügyi iguzsgatóság dr. Ináncsy Elemér évdijas fogalmazó gyakorno­kot jogügyi s. fogalmazóvá nevezte ki a budapesti kincstári jogügyi igazgatósághoz, — Kinevezés a postán. A m. kir. posták vezérigazgatója Dzsida Aladár 5. gya­logezredben főhadnagyot a X. fiz. osztályba posta s táviró lisztté nevezte ki. — Nyugdijjazott uradalmi fő­tiszt. Szliivik Leó uradalmi főtiszt, kit. családi kötelékek tűznek városunkhoz, | , gróf Károly i család pestmegyei hilbizomáuyi birtokainak főtisztségéről 1 lemondott s őt Károl\i Lajos gróf érdemeinek elismerése mellett nyugalomba helyezte Sziávik Leó lakhelyéül Budapestet választotta. — Áthelyezések a gróf Károlyi uradalomban. Károlyi Lajos gróf Telek István uradalmi s. tisztet első osztályú tisztté történt előléptetés mellett erdődí uradalmá­ból a tótmegyeribe helyezte át. Helyét Pro- hászka Lajos, néhai Proháezka Lajos urad- crdőmesler fii foglalja el, ki hasonló minő­ségben eddig is grófi uradalomban működött. — Búcsúzáé. Mindazon jóbarátaim­nak és ismerőseimnek, kiktől uz idő rövid­sége miatt einem buc-uzfattum; ezúton mon­dok Isten hozzádot kérve őket. Tartsanak meg továbbra is szeretetökbeu és barátsá­gukban. Telek István uradalmi s. tiszt. — Áthelyezett tanítónő. A vallás és közoktatásügyi miniszter Gámanné Goptsa Anna szatinárzsadányi állami tanítónőt eddigi minőségében a fel vinci áll. el. iskolához helyezte át. — Eljegyzések. Nagy Ferenc kir. posta s távíró tiszt szombaton tartotta el­jegyzését ' Mogyorós Mariskával, Mogyorós Mihály tulkai (Biharúi.) gőzmalom tulajdo­nos kedves leáuyávul. Hermán Dezső ügyvédjelölt, földbirto­kos e hó 14-én jegyezte el Mezey Irénkét, ■ Mihályi Józsefnek, a Keresztszeghy birtok bérlőjének sógornőjét. — Esküvők. Litteczky- István tör­vény hatósági számtiszt, főszámvevő helyet­tes holnap délelőtt esküszik örök hűséget Csehi Honu helybeli állami óvónőnek. Az egyházi házasságkötést Bodnár Gáspár kép­ző intézeti tanár végezi. Nagybányai Horthy István ilosvai kir. közjegyző f. hó 22-én d. e. vezeti oltárhoz •Nagykárolyban péchujfalu-i Péchy László műszaki tanácsos s neje Rottmunn Mária leányát, Ilonkát. — Oltár-egyesületi ünnepély. A beregszászi Oltáregyesületnek lélekemelő ün­nepe volt augusztus hó 15-én, Nugyboldog- asszony napján, mint az egyesület égi pat- ronája, Magyarország nagyasszonyának nap­ján. Az egyesület tagjai 13-án gyónásukat, , 14- én 15-én áldozásukat végezték. Vasárnap tartotta az ezen ünnepségre szónokul meghí­vott és megnyert Bodnár Gáspár képezdei tanár; ismert szónokunk nagy konferencia, 15- én pedig az ujonan kifestett és teljesen' restourált templomban a hívek nagy tömege - előtt ünnepi beszédét. A bensőséges ünnep hatása sokáig élni fog a beregszászi hívek lelkében. — Gyászhirek. Özv. Hubán Sándomé volt szatmári gör. kath. tanitó özvegye sz. Udud Johanna e hó 11-én életének 80-ik évében elhalt. Temetése szombaton d.. u. ment végbe a Hunyadi u. 5 .az. lakásáról. Az elhunytban Hubán Gyula szatmári gör. kath. lelkész' nagynéniét gyászolja. Tóth Elekné sz. Kiss Emmu élete 40, házasságának 21-ik évében f. hó 8-án hosz- szas szenvedés után meghalt. Földi részeit a ref. egyház szertartása szerint uug. 11-én . d. u. 5 órakor helyezték örök nyugalomra uz Eötvös u. 23-ik sz. háztól-. Gabányi Gyuláué sz. Gubányi Krisz­táin törvényszéki jegyző özvegye életének 63 ik évében It09szas szenvedés után jobb létre szenderült. E bó 12 én temették el nagy részvét mellett. Id. Sipos János f. hó 8-du reggel 3 órakor, életének 76 ik évében, rövid szen­vedés után elhunyt. Földi részei f. lu) il én d: u. 4 órakor téttelek a németit sirkertbe örök nyugalomra. — Változás a jézus társas ági rendháznál. A jízu-társasági rendhúz tar­tományi-főnöke a helybeli rendháztól Fiedler Lipót s Mi-élt Lajos atyákat Budapestre, Müller Lajo-t és Pénzes Istvánt Innsbruckba, Bincsik Ferencet Kalocsára. « Neuschvendaer Mihályt Nagykapornakra (Z-da m.) .helyezte át. Helyeikre jönnek: Gröger Vilmos Kalo­csáról, jámbor László Budapestről, Hausschku György és Losonczky János Pozsonyból,

Next

/
Oldalképek
Tartalom