Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-15 / 7. szám

IftATKÁB gg VIPggm.

a teljesen díjtalanul teljesített óriási munka mellett eeaknem kétszeres és háromszoros összeget fizetnek, mint a cikkíró ur, de hát hiába, az igazgatóság sem a törvényt meg- nem változtathatja, sem az adósságot „ne legyen“ szóval el nem tüntetheti. De ha elég sok is a oikkiró urra eső összeg, ha tekintetbe veszi, hogy az 6 hóra 1—1 személy kosztját 13 forintról csak 18 forintra emeli, a mai rettentő drága világban horribilisnak mégsem lehet mondani. Akik pedig végig tagjai voltak a szövetkezetnek, azoknak a 24 hónapjára személyenként alig 2 frt. esik — s ha a kilépetteknek ez nem igen tetsző is, de viszont a bennmaradottak, kivált a viszonyokkal ismerősök joggal mondhatják, hogy az eddigi szövetkezések vesztét épen a kilépések okozták azzal, hogy a berendezkedésnél az akkori adagokra kellett figyelemmel lenni, ami aztán a kilépések folytán szükségtelennek bizonyult s a nagy rezsi csak a bennmaradott kezeseknek nyakába szakadt.

Hogy különben mily rosszul van cikk- író ur informálva, mutatja az, hogy még csak abban is téved, hogy a szövetkezetbe mikor lépett be a mennyi ideig volt annak tagja. Pedig ez igen lényeges, mert, akik az 1908. febr. 1-től 1908. aug. 1-ig tartott szövetkezésnek voltak tagjai — mint például az a tag, akire a cikkíró ur hivatkozik, jelentékenyen kevesebbet fizetnek, mivel az első szövetkezés csak félévig tartott s csak természetes, hogy a felszerelés akkor még úgyszólván uj volt s a félévi használatért csak 10 százalék leírás történt, ami a mérleget kedvezővé tette — cikkíró ur azonban nem 1908. jan. 1-én lépett be — nem is léphetett, mert a szövetkezet egy hóval később, febr. 1-én kezdte meg működését — hanem 1909. jan. 1-én lett a szövetkezet tagja, tehát már az 1908. aug. 1-én kezdődött 2-ik szövetkezésben vett részt s ez sokkal kedvezőtlenebb, mert a felszerelésből keletkezett nagy teher megmaradt, a felszerelés azonban a roppant nagy használat következtében igen csekély értékre szállott. Ez az oka aztán annak is, hogy az a nehány tag, akik a szövetkezetét tovább folytatják, a felszerelést, melynek nagy része, mint a könyvek, vízvezeték, vilanyvilágitás, telefon- bevezetés, pádimentomok, sparhet, katlan, ciszternu, sertésól stb. — nem is értékesíthetők, holott ezek kerültek legtöbbe — nem voltak hajlandók 1500 K-nál magasabb árban átvenni s kivánni Bem lehet, hogy az a nehány tag fizesse meg 3—4-szer annyi áldozattal, mint amennyi a második szövetkezés 66 tagja közt oszlik meg, azt az értékveszteséget, ami a második szövetkezés idejében állott elő. Egyébként is a második és harmadik szövetkezés közgyűlései közt elintézett kérdés — mondjuk, megegyezés meg sem változtatható.

Tisztelettel

A közös konyha igazgatósága.

színház.

Sári bíró.

Olvasván a minap Móricz Zsigmond novellás kötetét, a „Hét krajcárt*, megállapítottuk, hogy ez az erősszemü iró egyike a ma élő irónemzedék legtehetségesebbjeinek Biztos színek, kemény és szigorúan magyaros tónusok, élő és érző husvér alakok és mindenekfölött igazi falusi levegő, csaknem szaga van, olyan igazi, mindez oly erős képessége ennek a fiatal magyar Írónak, hogy szinte vártuk már, hogy a színpadra is fölvonultassa embereit.

A Sári bíróval azonban egy kis csalódást okozott nekünk Móricz Zsigmond. Az alakok, a szín, a tónus, a légkör mind, mind igen helyes és eredeti, de egészben véve úgy fest ez a darab, mint egy bőrétvedlett népszínmű s hogy még őszintébbek legyünk: rossz népszinmü. Nincs a darabnak semmi gerince, cselekménye, bonyodalma. Egy ta Tusi biró választásán fordul meg három felvonás akciója — épp ezért kissé elnyujtott- nak tetszik nekünk ez a vígjáték s a párbeszédek, akármilyen magyaros gondolkodásmenetet tükröznek is, hellyel-hellyel untatóan hosszúak. Nagyon kedves kis epizódjelenetek is vannak a darabban, ezek azonban inkább a novellairó Móricz Zsigmond tollát dicsérik, mintsem a izindarabíróét.

Hogy a darabnak nálunk mindezek ellenére is sikere volt, színészeink igyekezetének s a kitűnő összjátéknak tulajdonítjuk.

Aitner Ilkát illeti elsősorban elismerés. A biróné nagy szerepét játszottu pattogó humorral és jóizü természetességgel. Kedves volt, igaz és egészséges szerepének minden mondatában.

Inkét se láttuk még oly helyesnek, mint a Sári biróban. Olyan stílusos paraszt- kölyök volt, hogy magának a szerzőnek is öröme tellett volna benne.

Lugossy Irén a Lizi szerepében kiváló ambíciójáról tett bizonyságot Igen korrekt volt sok helyütt, ámbár olykor kibújt játéka mögül a hejahujás népszinmü-stilus.

Pompás kómikummak játszotta meg Q-edi szerepét ifj. Baghy Gyula, kiben társulatunk ügyes és invenciózus kémikus-színészt nyert.

Sípos is zamatos akasztófahumorral játszott a falusi csősz szerepében.

Herceg, mint legtöbb szerepében ezúttal is karakterisztikus alakítást nyutott.

Gömöri Vilma és Szelényi Emilia szintén igen jók voltak.

Csókolni való helyesen beszélt és játszott a kis Szelényi Liliké a Pista gyerek szerepében.

Wirth Sári is oly igaz és közvetlen természetességgel játszotta meg kiosiny szerepét, minőt öreg, gyakorlott színészeknél is csak ritkán tapasztalhatunk.

*

Heti műsor.

Kedden — hatodszor — „Luxemburg grófja“ operette (páratlan).

Szerdán — újdonság, harmadszor — „A testőr“ francia bohózat (páros).

Csütörtökön „A makranczos hölgy“ Schakespeare classikus vigjátéka (páratlan).

Pénteken zónaelőadás, — újdonság — harmadszor „Sári biró“ Móricz Zsigmond nagyhatású paraszt komédiája (páros b.)

Szombaton — újdonság itt először — „Trenk báró“ Albini Félixnek Budapesten eddig már több mint 70 előadást megért bájos zenéjü operetteje kerül bemutatóra fényes kiállitásssal. (páratlan).

Vasárnap délután „Tatárjárás“ operette, — este másodszor „Trenk báró“ operette (páros).

Előkészületen: „Színészvér* operette újdonság. „A sötét pont“ és a „Kis cukros“ vígjáték, — újdonság.

*

A füst az e hűti műsorról a szín- ügyi bizottság határozata folytán lemarad s színre kerül helyette a „Testőr“ cimü francia bohózat. Nem ismerjük az intenciókat, melyek a szinügyi bizottság e határozatát sugalták, ezekből egyelőre várakozó álláspontra helyezkedünk. A jövő hét közepére ismét műsorra van tűzve Kaczér Ignác vigjátéka. Lehet, hogy akkorára alkalmunk nyílik, hogy ez ügyben érdemlegesen elmondjuk a véleményünket.

Apróságok.

Ma a politika van felszínen, akármerre megy is az ember, csak erről lehet hallani s különösen nagy a kíváncsiság a nálunk minden valószínűség szerint fellépő kormány- párti jelölt nevére.

— Tessék csuk nyugodtan várni,— szólt egy öreg mameluk — előbb legyen a pártnak neve, majd akkor lesz a jelöltnek is.

*

A nép körében különösen élénken foglalkoznak a közeledő választással és egyáltalán nem csinálnak titkot belőlük, hogy főként annak pénzügyi oldala iránt érdeklődnek, mert ma már oda fejlődtek a viszonyok, hogy még az is pénzt vár, a ki amúgy is odatartozik, a minek magyarázatát ilyenformán adta meg egyik polgártárs:

— Mert kérem alásan, azért akar mindenki képviselő lenni, hogy haszna legyen

belőle, miért ne legyen hát nekünk is hasznunk, a kik megválasztjuk.

•

A tegnapi közgyűlésen, mikor felolvasták a belügyminiszter leiratát, melyben tudatja, hogy a főispán lemondása elfogadtatott s azután bejött a főispán és érzéke nyen elbúcsúzott a bizottsági tagoktól, megszóltál egyik németi atyafi:

— De hát miért mondott le, ha úgy szeretett közöttünk lenni ? Én bizony le nem mondtam volna I

*

Az avasi erdő miatt a város ellen indított per kerülvén szőnyegre, élénk vita indult meg, u melyben két biró és négy ügyvéd tartott beszédet. Az egyik biró azt mondta, hogy a város lesz a vesztes, a másik az ellenkezőt állította.

— Most aztán, melyiknek van hát igaza ? — kérdi a szomszédomtól valaki.

— A négy ügyvédnek, — válaszolja ő

— mert ahol perről van ezó, ott mindig uz ügyvédnek van igaza

•

„Csak nagyon röviden akarok szóllani“

— kezdte beszédét Kelemen, mikor az általános választói jogra nézve Turócvármegye átiratához hozzá szólott. És aztán peregtek a mondatok szép sorjában egymás után jó hosszú ideig.

— Szépen beszél a nagyságos ur — mondja egy lelkes párthive — de hogy rövid volna, azt magam sem merem állítani.

Demeter.

HÍREINK.

■»n<

Tanácsok

egy házasodni készülő Ifjúnak.

Vigyázz 1 — a szived ne bomoljon, Ezzel ma semmire se mész.

Szód annál hangosabban folyjon,

S hosszan, édesen, mint a méz.

Nem baj, ha tán el is felejtéd A „szép stil“ alaptanait:

A „Szerelmi társalkodó a Mellényzsebben“ majd megtanít I

Vigyázz! — a lelked föl ne tárjad, Főkképp, ha nincs rajt semmi folt.

— Micsoda legény az, kinek ma Pár „csinos“ kalandja se volt?

Ezt mondanák rád . . . Mert amit te Nagy jámborul elrejtenél :

Arról a „com me il íaut“ gavallér Napoleon-gőggel beszél I

Vigyázz! — a tárcádru is végül Ha — bár szerényen — „rendezett“ Ezt el ne áruld már előre,

Mert az lehet a végzeted!

— Egy ifjúnak, akinek lelke,

Szive valódi drága kincs,

Azt mondaná ajkbigyesztve hölgye: „Szegény, még — adóssága sincs)“ ...

Lampérth Géza.

*

— Dr Falussy Árpád főispán felmentése. Dr Falussy Árpád főispán fölmenléséről szóló királyi kéziratot a következő leirattal közölte Khuen Héderváry miniszterelnök :

O császári és apostoli királyi Felsége folyó 1910. évi február hó 8-án kelt legfelsőbb elhatározásával előterjesztésemre Méltóságodat, Szatmárvármegye és Szatmárnémeti szabad királyi város főispáni állásától buzgó szolgálatai elismerése mellett, saját kérelmére legkegyelmesebben felmenteni méltóztatott.

Budapesten, 1910. évi február hó 9-én.

Khuen Héderváry s. k. .

A föl mentés hirére Dr Vajay polgármester a következő táviratot intézte vármegyénk főispánjához.

„Felmentésed úgy engem, mint tisztikaromat és városom közönségét fájdalmasan érintette. Fogadd őszinte tiszteletünket és

nagyrabecsülésünket, a melyről továbbra is biztosítunk.“

Vármegyénk főispánja a legközelebbbi rendkívüli vmegyei közgyűlésén fog a vme- gye közönségétől elbúcsúzni, mig a járási főszolgabíróktól levélben vett búcsút a főispán, köszönetét fejezve ki azou támogatásért, a melyben őt főispánsága tartama alatt részesítették.

— Dr. Chorin Ferenc jubileuma. A Salgótarjáni Kőszénbánya . Részvénytársaság e hónap 24-iki közgyűlése szép ünnepség színhelye lesz. E napon fogják megünnepelni dr. Chorin Ferenc főrendiházi tagnak, a Salgótarjáni elnökének városunk volt országyülési képviselőjének harminc esztendős elnöki jubileumát. A társaság, mely sok tekintetben dr. Chorin Ferencnek köszönheti mai nagyságát és felvirágozását, méltó módon igyekszik kivenni a részét a jubileumból és a közgyűlést ragadja meg elismerésének a kifejezésére. A társaság ez alkalomból megfesti a jubiláns életnagysága arcképét.

— Dóczy Imre, a tiszántúli ref. egyházkerület középiskoláinak felügyelője az elmúlt héten a ref. főgimnáziumban végezte szokásos látogatását s jelenleg a felsőbb leányiskolát látogatja.

— Uj hivatal főnök. A földmive- lési miniszter Nyárády László műszaki tanácsost, a folyam mérnöki hivatal vezetőjé- vizépitési kér. felügyelővé nevezvén ki, május hó 1-től kezdve szolgálattételre a m. kir. országos vízépítési igazgatósághoz Budapestre rendelte be s a helybeli- folyammérnöki hivatal vezetésével Hegedűs Miklós temesvári kir. főmérnököt bízta meg.

— Nyugdíjazott igazgató. A vallás és közoktatásügyi minisztérium Jankovics Jánost, a rom. kath. fiunépiskola igazgatóját harminc évi szolgálat után 1910-én március 1-től nyugalomba helyezte. Talán fölösleges is hangoztatnunk azt a sikerdus működést, melyet Jankovics igazgató a tanügy érdekében kifejtett, az ő végtelen szerény sége s finom lelkülete tiltakozna e dicséret ellen, de a tanítványok százai hálásan és szeretettel gondolnak vissza az ő tanítói működésére. Társadalmi életünknek pedig kedvelt rokonszenves alakja, ki szeretetve méltó modorával s tevékenységével már eddig is sok szolgálatot tett a közügynek. Nyugdíjaztatását megrongált egészségi állapotára tekintettel maga kérte, őszintén óhajtjuk, hogy a nyugalom zavartalan csendes napjai hozzák meg neki a teljes jó. egészséget, s annak visszatértével még sokáig működhessék a társadalom* szolgálatában.

— A főkapitány szabadságon. Tankóczi Gyula rendőrfőkapitány egészségi okokból hosszabb szabadságra ment. Távollétében dr. Csomay Aladár I. ulkapitány, akadályoztatása esetén Hajdú Károly III. alkapitány helyettesíti.

— Nagylelkű ajándék. Kölcsey Ferenc szeődemeteri szülőházát, Lippe Vrimos ny. kir. Ítélőtáblái biró, kinek birtokába tartozott, Szilágy vármegyének ajándékozta.

— A közigazgatási bizottság tegnap délelőtt 10 órakor tartotta rendes havi ülését a polgármester elnöklésével. Jelenvoltak : Körösmezei Antal főjegyző, dr. Antal Sándor tisztifőügyész, dr. Lénárd István árvaszéki ülnök, dr. Jéger Kálmán főorvos, dr. Pap Zoltán tanácsjegyző, Kacsó Károly kir. műszaki tanácsos, Pluchy Gyula kir. pénzügyigazgató, dr. Fabó Zoltán kir. ügyész, Sprenger Ferenc h. tanfelügyelő, Czilli György kir. állatorvos és Korányi János,' Jákó Mihály, Jákó Sándor, Uray Gáspár, dr. Fejes István, dr. Kelemen Samu, dr. Farkas Antal, dr. Keresztszeghy Lajos, Uray Géza, Csomay Imre bizottsági tagok. Az egyes előterjesztésekből kiemeljük, hogy az adófizetés kevesebb volt, mint az elmúlt év hasonezakában; az egészségügy nagyon kedvezőtlen, mert a kanyaró járványszerüen fellépett és 292 esetben fordult elő; a helybeli fogházban volt az elmúlt hóban 133 fogoly és pedig 128 férfi és 10 nő, s befolyt kosárfonásból a kincstár részére 32 K 70 f, a foglyok részére pedig 99 K • 60 fillér. Ülés végén megjelent a főispán, a ki meleg szavakban mondott köszönetét a támogatásért és búcsúzott el a bizottságtól, kezet fogva annak minden egyes tagjával. A bizottság nevében a polgármester válaszolt.

Grümőkór (tüdő)

Köhögés, szamárköhögés, influenza és a légzőszerven bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a

SIROLIN „Roche“-t.

SIROLIN „Roche*-t kellemes ize és kiváló hatása folytán szívesen veszik és Összes gyógyszertárakban eredeti SIROLIN „Roche“ osomagolást kérjünk és határozottan utasítsunk vissza minden pótkészitményt.

Sirolin irodalmatR 12 kívánatra ingyen éa bérmentv® küld

F. Hoffmann-La Roche Co, — Wien 111/1, Neulinggasse 1L