Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-29 / 13. szám

Huszonheteik évfolyam. 13-ik szám. Szatmár, 1910 március 27. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESETÖ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. — AZ ELŐ FIZETÉS ÁRA: == Egész évre . . . 8 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 * | Egyes szám ára . M » Községek, községi jegyzők és néptanitők részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Mérvéi lássa WayvnyosuMja Btváa-steza 6-ik sz. alatt. *= TELEFON-SZÁM: 78. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. A feltámadás Ünnepén. A Názáreti Jézus feltámadott. A harangok s az embernek a nagy igaz­ságot megértő szive oda vonz ma mindenkit a templomba, hogy a föu- séges eszme mellett eltudja feledni az élet oly sok -szomorú óráját, tudjon vigaszt találni abban a ragyogóan föl- séges igazságban, hogy ború után derű, meghalunk és feltámadunk A gyertyavilág .káprázatos fé­nyében glórifikált Megváltó nagy igaz­ságának örökké nagy ünnepe a hus- vét. Nagy igazsága mentői messzebb halad bele az emberiség történetébe, annál spontánabb, annál értékesebb és annál maradandóbb érzelmeket vés a hivő lelkek szivébe és nemcsak a templomok nagy ünnepe lesz ez, mely­ben a lelkiatyák megtalálják a maguk hálás témáját, hanem oda fog kisérni bennünket az élet napi harcában, az élet. minden órájában. Urunk Jézus Krisztus apostol­kodása minden idők végéig megmarad —-.lateaú.■<arfljji*i«k». Ay/~ő végtelen -nagy­ságából hova tovább több himpora tapad a vallásos emberek lelkére Äs a feltámadás nagy jelentősége nagy ün­nepét. a béke ünnepét, az eszme igaz­ságának diadalát fogja jelenteni úgy a kastély, mint. a kunyhóban. Mentői jobban kiélesedik az em­berek vallási közönye, mentői szomo-. rubb eredménye lesz az emberek tor­TÁRCA. :• ■»■00» m ­Husvét Itáliában. A déli országokban másként ünnepük a Husvétot mint nálunk, ahol főleg a ter­mészet feltámadását jelenti. Ott akkor már teljes virágzásban áll minden és a pompa- szerető olasz nép különösen érti a módját, miképen kell efölötti örömének lehetőleg poetikus kifejezést adni. A nagybét komor­ságát is végtelen ivirágpompába takarja ; mindenfelé a babér és mundulafák üde zöld­jét, biborszin virágját látják. Hosszú, szárí­tott pálmalevelek bólongatnak u házak faléi mentén, melyeket megszentelve • árusítanak nz. árkádok alatt. Mindenki vesz belőlük és vele 'ékesíti- házát és a templomokat. Virágvasárnapon a- közeli falvak tarka viseletű nép: seregcstől a városokba özönlik. Megtelnek a templomok, melynek harang- szava zúgva betölti a levegői. Fényes ruháju papok istentiszteletet szolgáltatnak-és ünnepi ének csendül meg a pompás falak között. De a nap jellegét mégis a pálmaágak szen­telése adja meg. Ezzel elkezdődött az ün­nepi hét, melynek folyamán sok komoly ünnepélyesség jut kifejezésre. Felállítják a szent sirt, mely ott teljesen elütő a nálunk ismertnél. Egy viruló, tavaszi pompába helyezik el a márvánnyal körülkerített sírt, melynek mélyedésében Jézus félig elfátyolo­zsalkodásának, melynek nyomában az elégedetlenség eltörli az idealizmus vi- rágát, annál jelentősebb lesz a Meg­váltó ünnepe: mert a letargiából föl fog villámlani a nagy eszme világitó sugara: mely az eltévelyedetteket a szebb világ felé vezeti. Ez oly egyszerű mégis annyira mély, nagy igazság. Az emberek túl boldogsága, jóléte, ‘ gondnélkülisége szinte megakasztja az embert abban a gondolatban, hogy hogyan is volna akkor, ha minden emberre rászakadna a nyomor. A jólétben nem törődik senki a feltámadás, a nagy változás, a jó változás eshetőségével, eredmé­nyével és mihelyt gondok bántanak, igyekszünk változtatni a szomorú ren­den s csak akkor érezzük a feltáma­dás nagy jelentőségét, ha jobb napok virradnak ránk a szomorúságok, a csapások után, így vagyunk a szép húsvéti ün­neppel is. Harcolunk, pusztulunk, gondolkodunk. Eljön a magasztos ün­nep, az ö kikeletjében, varázsában. A Megváltó mély szeretete bele vésődik a legalacsonyabb rétegű társadalmi egyénekbe is, nem kell ahhoz psziho- logus, hogy a feltámadás nagy igaz­ságát, a Megváltó e nagy ünnepét megértse, térdre omlik a kérgestenyerü paraszt, imádkozik a legnagyobb bölcs, a kiben csak elme és szív van, mert a husvét az emberiségnek mindinkább növekedő jelentőségű napja. zott alakja fekszik. Ez remekműve a szob­rászatnak, mely meglepően érvényesül a pompás virágok keretében. — Amint ezzel elkészültek, szinte tódul a nép a templomokba. Nagy csütörtökön általános lesz az ünneplés. Magas virágpiramisok veszik körül a sirt, közöttük mint megannyi festői, ele- ' ven szobor a „bersaglieri“-k, az olasz vadászkatonák őrködnek. Kaméliából, ibolyá­ból, gránátvirágból és .más színes sziromból valóságos szőnyeget raknak össze, babérfák­tól körítve. Tizenkét agg ül hosszú, fehér köntösökbe öltözve a sir körűi, ezeken a fő­pap elvégzi a lábmosást, melyet nagy lakoma követ. Ez alatt maga a fópap szolgálja ki vendégeit. Nagypénteken a városok teljesen gyászba öltöznek. Halotti nap ez, amikor fehér-fekete szövetek takarják az üzletek ablukait, inig a kirakatokban gyászszövetek, virágok és csipkék vannak elrendezve. Az asszonyok melyen elfátyolozva, fekete ruhá­ban lépdelnek a templomok felé és ott is gyászfdtyol leng az oltárokon, fulakon, ősz-., lopokon és gyertyatartókon. És mindenütt nagyon sok az illatos virág és gyertyaláng. Gyönyörű látványt nyújt ekkor a pisai dóin, de a belépő meglepetve nézi a bejáratnál felállított asztalokul, melyeken tömegesen árulnak holmi vékony pálcákat. Ezeket néhány pillanat alatt elkapkodják, különösen a fiatalemberek mindegyike látja el velük magát, amikor a templomba belép. Ünnepélyes zene zug fel a nagy boltozat alatt, az istentisztelet folyik, míg végén És minden, mi előttünk van, oly igaz vonásokban, oly éles prespekti- vákban tárja elénk ez ünnep igazságát. Az alvó természet felüdül. Bim­bót fakaszt a fákon a ragyogó napsu­gár. A szomorkodó ember feleszmél, mert reményében virágot bont ki a hivés, az akaraterő, mely változást óhajt, tud akarni, változtatni, ideákat feltámasztani és megváltani. Érezzük, hogy lelkűnkben pezseg a gondolat: hogy a földi robotnak is vannak vál­tozásai, érezzük, hogy ennek is van­nak megváltói, talán mi magunk, ta­lán a jobbak, de ezek a megváltók élnek, valahol mellettünk, valahol tá­vol, de élnek, a kik ideákból táplál­kozva, megváltják az embereket a szenvedéstől. És a inig a földi robot gondjait szemléljük és összehasonlítjuk a nagy Messiást a mai reformátorokkal, meg­váltókkal, mennyire nagy, mennyire igaz és isteni embernek kell tekinte­nünk az isteni Megváltót, a mai ün­nep örökké nagy mesterét, Jézus Krisztust, ki oly régen, oly szeretettel teremtett nekünk egy ünnepet, melyre tekintenünk, melyet megünnepelnünk oly jól esik, mikor az emberek szive sivár, mikor a husvét ünnepén már gondolkodóba esnek a jobbak, hogy az emberek keressék egymást, mert a feltámadás ünnepe úrra inti az embe­reket a lét nagy nyomorúságában: Feltámadunk! mindig halkabb lesz a zene. Azután elalszik minden gyertya, az örök mécses felröpül a mennyezet alá, hol mint apró csillag pislog. Egyszersmind roppant zaj hallatszik, mintha a menny dörögne és kövek zuhannának. Az egész boltozat megreng tőle és az ide­gen attól fél, hogy romjai-alá temeti őt. Es ime, a dóm ellenkező oldalán ezét- lebben egy függöny, mely egy esztendőben csak egyszer nyílik meg. Mögötte feltárul­nék a hatalmas bronzajtók, melyeket bibliai tárgyú dombormüvek díszítenek. Tekinte­tünk messze elkalandozik a rózsás fényben úszó esti tájképben. Világosság árad szerte ée uz orgona hangja .ujjongva felzug. A halotti ünnepet a feltámadás öröme követi. Ha pedig csodálkozva kérdezzük, honnan a nagy zuj, azt halljuk, hogy a jelenlevő férfiak okozták. Pálcáikkal csapkodták a márványlapokat és ennek ezerszeres vissz­hangja támadt. Igv ünnepli meg e gyer­mekded kedélyű nép a feltámadás ünnepét, mely mintegy bevezetését adja a Husvétnak. Másnap már örömben úszik a város. A tulajdonképeni húsvéti ünnepen minden­felé ünnepélyes istentisztelet folyik a tem­plomokban. Ujjongó harangszó hallutezik, uz emberek ünneplő ruhában özönlenek Isten házába. És a természet mintha együtt ünnepelne az emberekkel. Két kézzel szórja feléjük egy pazar virágpompa' minden szép­ségét. Ettől nyerte nevét egyik városa, Firenze, mert ennek alapját tulajdonképen d ezó adta: „la fiorente“. Ez annyit jelent, hogy „a virágzó“. Signora. SZÍNHÁZ. Taifun. Lengyel Menyhért, a modern magyar dráraairás egyik legkiválóbb alakja, berlini tartózkodása alkalmával megfigyelte a japá­nok kolóniáját, a hol ezek a furcsa kis sárga embekék dolgoznak, miut a méhek szívják magukba a nyugati kultúrát, hogy azt azu­tán otthon hazájuk javára értékesítsék. Megmosolyogják ezek a furcsa szemű embe­rek az európai kulturembert, a ki civakodik, veszekedik, míg ők gyönyörű szolidaritás­ban végzik azokat a feladatokat, a melye­ket magukra vállaltak. Lengyel Menyhért egy ilyen japánt tesz drámája hősévé, a kit először gyengévé, gyilkossá tesz, végül el­pusztít egy raffiuált perdita ölelése, csókja. A dráma meséje ez: él Berlinben egy japán-colonia, vegyest fiatalok és öregek, hogy megismerkedjenek Európa kultúrájá­val. A legtehetségesebb ember köztük dr. Tokeramo, aki nemesik privát passzióból tölti az idejét Berlinben, de állami .külde­tése is van, hogy azonban minő célokat szolgál ez a missió, ezzel adós jnarad a szerző, leg­feljebb csak annyit enged sejtetni, hogy dr. Tokeramo a németországi közigazgatási állapotokkal igyekszik megismerkedni. DtY.T.qkeramonak szerelmi viszonya van egy berlini oocottal, egy Kefnér Ilona nevű nővel. Ez egy hiszlerika, egy alacsonyabb rendű érzéki nő, aki ideig-óráig bizonyos perverz gyönyörűséget talál abban, hogy neki egy japán férfi a szeretője. Kerner Donátiak van egy barátnője, Hempel Teri színésznő, aki diserétebb és mélyebb érzésű nő, mint Kerner Ilona s utnikor Hona be­mutatja őt dr. Tokeramonak, mélyebb von­zalom támad benne barátnőjének szeretője, u komoly japán tudós iránt. A japán-kolonia gyakran felkeresi otthonában dr. Tokeramot, aki elismert te­kintélyével vezeti tanácskozásukat. Éppen egy japán ünnepnapon, a „gyermekek ünne­pén“ érkezik közéjük egy fiatal japán egyetemi hallgató, Hironári; hazulról jő a jövevény, aki látja, hogy honfitársai a messzi idegenben sem tagadják meg eredeti­ségüket és nemzeti szokásaikat. Dr. Toke­ramo lakásán a tanácskozások után gyékényt teregetnek u földre, a kimonót, a japán nemzeti köntöst felöltik magukra, felgyújt­ják a szamovárt, teáznak a gitár szó mel­lett japán legendákat dúdolva, ha csak egy pillanutra is, Berlin egy bérházába varázsol­ják lampionos, esti hangulatát szülőföldjük­nek, Tokiónak ... Megzavarja azonban őket dr. Tokeramonak a kedvese, Kerner Ilona, akire a japán-kolóniának főkép az öregebb tagjai rössz szemmel néznek, mert tudják, hogy Ilona elvonja dr. Tokeramot a tanul­mányaitól 8 ezért arra törekszenek, hogy Tokeramot és Ilonát egymástól elidegenit- sék. E szándékuk tisztaságát azzal indokol­ják, hogy dr. Tokeramonak be kell fejeznie e rábízott nemzeti feladatot s ez osak úgy képzelhető, ha ő továbbra is zavartalanul dolgozik. Kerner Ilonának egy részeges német íróval Linder Ottóval is viszonya van, erről egy öreg honfitársa fel is világo­sítja olykép, hogy Lindertől, aki bejáratos dr. Tokerumohoz cognacozás közben kive­szik a titkot s ezek után dr. Tokeramo le is rázná magáról Kerner Ilonát, de ez érzé­kiségének felcsigázásával lenyűgözi kedvesét, nem hagyja magát elűzni, — ám amikor a férfi megtörik, kész visszafogadni kedve­RÍÍTH SIMA iM nagy választéki! cipőraktárát w hu 1 n óij§u 11 ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == Szatmár és nie lep Ói ciifetto — Kizieta a íaiai siffleta «MIU M£«ÉBK£ZT£KI a tavaszi és nyári idényre megrendelt valédi schevranx és box bőrbül készült legújabb divata fekete és barna szinii nri-, nüi-, és gyermekcipők!

Next

/
Oldalképek
Tartalom