Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-11 / 2. szám

ín is VIDÉK*. A vízvezeték és csatornázás el# műn- kálatai folynak és eljutottunk uhoz a pont- hoz, hogy az előmunkálati engedélyt meg­kérhetjük, Különben a kérdés a közgyűlés tárgyai közzé, mint külön tárgy is tel lett véve és módjában lesz ott u Tekintetes köz­gyűlésnek azzal részletesen foglalkozni. A városházi hivatalos helyiségekben g közgyűlés határozata alapján az uj elhelyez­kedés nagyrészt már meg is történt és még- csak a földszinti helyiségek tatarozása van bátra. A viszonyokhoz képest az elhelyezke­dést elég előnyösen sikerült megoldani, amennyiben a vámhivatal is elhelyezést nyer­het a városházi épületben a mi a kezelés és ellenőrzés szempotjából felette kívánatos. A Magyar Allamvasutuk forgalmi fő­nöksége megkereste a városi tanácsot, hogy a szatinár-erdődi h. é. vasút Kossuth Lajos utcai megállóhelyének megszüntetéséhez a hatóság hozzájárulása eszközöltessék ki. In­dokolt a megkeresés, mert egyik megálló­hely a másikhoz igen közel esik és vasúti közlekedés gyorsaságát a menet folytonos megszakítása nagyon csökkenti, azonkívül u ezamoshidnál levő igen meredek emelkedés következtében ha a vonat a Kossuth Lajos utcai megállóhelyen megáll, nem képes a rö­vid utón olyan röperőt szerezni, hogy a hidra felmehessen, minél fogva igen kínos forgalmi zavarok szoktak előállani, úgy hogy kény­telen a vonat legtöbbször egész Eötvös ut­cáig visszamenni miáltal uz amúgy is hosz- szunuk talált menetidő természetesen még jobbun hosszabbittatik. Mindezekre tekintettel a megállóhely megszüntetése ellen kifogás nem volt tehető.! A villamos telep gépházában u máso­dik 450 lóerős gépcsoport építése is befe­jeztetett melylyel az egész telep átépítése is végleges befejezést nyert. A múlt év no­vemberében azon hiányok tekintetében me­lyek az előbb megejtett vizsgálat alkalmá­val találtattak megejtetett a pótfelülvizsgá- lut s a felvett jegyzőkönyv szerint vállal­kozó oég felsorolt hiányokat mind pótoltu. A gépcsoport az üzemnek átadatott és múlt év december 4 ike óta azt zavartalanul viszi. A Verbőczi-utca rendezése és folytatá­sának kinyitása tárgyán az eljárás a kir. törvényszék előtt folyik, ki u kártulanitás kérdésében hivatva vun határozni, mely hu- tározat meghozatala után az utca egyrészé- nek megnyitása további akadályokba nem fog ütközni.' Bejelentem végül, hogy az elmúlt hó­ban városunk közegészségi állapota jó volt, ami' eléggé feltűnő körülmény, ha összeha­sonlítást teszünk az ország többi városaival, hol tiphus járványok is fordultak elő, mig nálunk tiphus megbetegülés csak igon szór­ványosan fordult elő, még a/, előbbi hóna­poknál is kevesebb. Közgyűlés a jelentést tudomásul vette Elfogadta a város részére enge­délyezett 40 ezer korona felosztására nézve készített javaslatot, mely szerint 11920 kor. megy a tisztviselők java­dalmazására, 8070 kor. a város ter­jeszkedési műszaki munkálatokra és 20 ezer kor. a vízvezeték és csatorná­zási munkálatok költségeire, s egyben utasította a tanácsot, hogy a tisztvi­selők fizetésének végleges rendezésére nézve a március havi közgyűlésre ter­jesszen be javaslatot. Tájbert József kérelmét, hogy ed­digi cime rneghagyassék, megszavazta. A rendőrfogalmazói és mérnöki állá­sokra a pályázatot elrendelte. Az ipa­ros tanonciskolánál a 8-ik osztály kettőosztását tudomásul vette és a szükséges 400 kor. költséget még- sznvazta, A házadó kataszter összeirási munkálataiért az illető tisztviselők ré­szére 550- kor. külön dijat megszava­zott. A zöldfa épület bérbeadására nézve elfogadta a tanács javaslatát és mellőzte Krausz Aronnénak ujabbi ajánlatát. ' Elrendelte az Újhegyen és Nagy­hegyen egy-egy kút fúrását és a Drágfy-utcán a vizvezetö árok kikö­vezését, valamint a közvágóhidi kút­nak villamos szivattyúval leendő fel­szerelését. Megszavazta az uj posta­épületben elhelyezendő emléktábla költségét. Kimondta a közgyűlés, a töld inii- velésügyi minisztérium által készített tervezet alapján a vízvezetéki és csa­tornázási munkálatokra vonatkozó víz­építési engedély kérelmezését, a minek megtörténtével a korszakalkotó mü- épitése kezdetét veszi. Egy pár kisebb jelentőségű tárgy elintézése után a közgyűlés délután fél 5 órakor véget ért. színház. A kékegér. Tökéletes francia bohózat. Alakjai köz­ismertek, de legalább húsból és vérből való vígjátéki alakok ; egyetlenegy sem szertele­nül burleszk karikatúra. Dialektikája inkább csak a helyzetkómikumból kifolyólag elmés, de helyzetei a meggabalyodásig ötletesek és inulaltatók. Piros darab, bár a legszemfor­gatóbb prüdségnek sincs oka emiatt raéltut- lankodni, mert ezúttal három felvonáson ke­resztül sem történik semmi föl háborító. Nin­csenek ágyjelenetei, nincs egyetlen valósá­gosan megcsalt feleség, vagy fölagguncsozptt férj a darabban, még az úgynevezett házas- ságtörő asszony is talmi és hamisított. Kö­zönséges, uzuz bocsánut, nagyszerű kokott, ki oly pompás nőcske, hogy pár ezer franc­ért még tisztességes nő szerepére is veteme­dik. Házasságtörésre tudniilik. S hogy jól játssza el a szerepét, bizonyítja Lebodien 'ur, ki a Paris St. Cloudi vasul igazgutója, tehát okos ember és sokat tupasztalt vén kujon, mégis csuk a harmadik felvonás végén köz­vetlenül'a függöny legördülte előtt tudja meg, hogy ez a nő voltaképen a kékegér, a hírhedt. Maximbeli kokott, kit Robin Ceear igazgatósági titkár csupán azért bérelt fel, hogy feleségét helyettesítvén, csalja meg őt az igazgatóval s panamázza ki számára az épp üresedésben álló osztályfőnökséget. Ki­tudódik az is, hogy az a nő, kit a kék­egérnek néztek, tisztességes asszony, Robin Cesar igazi felesége. De addig is mig mind ez kiderül, történik még számos mulatságos­nál mulatságosabb dolog, töméntelen apró svindli és bohóság, mely mind meglepő és könnyfucsaróun kacagtató. Annyi ebben a darabban uz egymásra halmozott hatásos szituáció, hogy az ember egy-egy alaposan összegubuncolt helyzet izgalmai közepette szinte várja már uz újabb bonyodalmakat. A színészek’ csaknem kivétel .nélkül pompásan játszottak ebben a darabban. Herceg Lebodien szerepében ismét sok- oldulu képességeinek adta tanujelét. Finom komikuma, könnyed, előkelő s trükkmentes játéka u legnagyobb elismerést érdeműmig. Sipos is jól kiaknázott humorral ját­szotta meg Robin Cesar szerepét. Pompásul groteszk mozdulataival és griraászaival min­denkit megnevettetett. A nagy kokotr, a kékegér szerepét Gömöri Vilma játszotta kedvesen, elegánsan és stílusosan. Wirth Sári nagyon helyes kis feleség volt Robindé szerepében. Csupa naiv ter­mészetesség, és bájos csacskaság. Rónai mulatságos após szerepe, Moh nár széles egyéniségű gascogneija és Aitner Ilka diszkréten komikus Zebodiennéja csak fokozták az előadás sikerét. Jó figura volt Horváth a végrehajtó és Sárosi a becsüs szerepében. A közönség miudkét estén kitünően mulatott. '1 * Színházi műsor: Kedd. Barics Gyula újonnan szerződött bariton énekes második fellépte. „Hoffmann meséi“ regényes operette, Dénes Elia, H. Bulla Mariska, Burányi Ferer.c, Somogyi K., Rónai J., Herczeg Vilmossal. (Páros bérlet.) Szerdu. Újdonság, ötödször „A sasfiók“ Edmond Rostand hatalmas drámája, a cím­szerepben Sipos Zoltánnal. 7 órai kezdet. (Páratlan.) Csütörtök. Ez idényben először „A birálv* francia bohózat. (Páros.) Péntek. Zónaelőadás, „Az elvált asz- szony“ operette. (Páratlan.) Szo.mbat. Újdonság, itt először „A kedélyes paraszt“ Fali Leónak a „Dollár királynő“, „Elvált asszony* zseniális szer­zőjének legújabb operetteje kerül bemuta­tóra H. Ballá Muriska, Lugossy Irén, Czakó Mici, Rónai Imre, Heyczeg V., Burányi, Barics Gyula, Sipos Zoltánnal a hatásos fő­szerepekben. (Páros bérlet.) Vasárnap. Délután „Falurosszu“ nép­színmű. Este másodszor „Kedélyes paraszt* operette. (Páratlan bérlet.) A „ Kedélyes paraszt“ szombat—vasár­nap esti bemutatójára a kedvezményes je­gyük nem érvényesek. Tessék jól vigyázni, hogv ténnyleg valódi Ferencz JÓZSef-ke- serüvizet kapjon az üzletben, mert nagyon sok csekélyértékü viz a csa­lódásig hasonló címkével van forga­lomban, számítva arra, hogy ily módon megfogják vásárolnia „Ferencz József“- keserüviz helyett, melyről köztudomású, hogy a legkellemesebb izü, leg­en y h é b b és legbiztosabb hatású. Számtalan orvos a maga és a saját családjában felmerülő szükség esetén szintén a „Ferencz József*-keserüvizet használja. A „Ferencz József-keserűviz- források* igazgatósága Budapesten van. Apróságok. A tegnapi közgyűlés tárgysorozatából kimaradt Fehérmegye átirata, mely Kos­suthnak bizalmat indítványoz és a mely tt múlt közgyűlésen annyira hullámzásba hozta a kedélyeket. Valaki figyelmezteti erre a szomszédját. — Hja, barátom I — szól rá az illető — régen volt az. Ki az ördög gondol most arra a bizalomra. Bizonyosan azóta már Fe­hérváron is megbánták. * Emléktáblával lesznek megörökítve az uj postaépületben, a kik az építés idején hi­vatalban voltak vagy az épités körül' más­ként tevékenykedtek. — Szerencsés ember vagy te Sándor I — mondom a sógoromnak — mint uj viri­lista ma vagy először a közgyűlésen és a nevedet már is márványtáblába vésetik. * — Megint két uj kút a Szatmárhegyre. Ez nem fog jóra vezetui, akárki meglássa! — De ha szükség van rái* — Azért a pénzért, a mibe egy-egy. kút belekerül, akár bort is ihatnának. — Hova, hovu, szomszéd ur P — Megyek adót fizetni. — De hiszen most exlox van, nem muszáj fizetni. — Bölcsen tudom, hanem a kása már egyszer megégette a számat, nem akarom újra megpróbálni. A csonka kabinetről esik a szó s va­laki szeretné tudni, hogy miért csonka, mi­kor nálunk olyan könnyű dolog minisztere­ket kapni. ’ — Hja, atyámfia, — magyarázza Bögre ur — ez azért van, hogy egyik másik nagy hazafi rögtön helyhez juthasson, raikpr kezdi a bankot olcsóbban adni. * . Magyarországon ma csak két párt van. Az egyik, a melyik szeretné, hogy válasz­tás legyen, s a másik, amelyiknek ü- háta borsódzik attól a gondolattól, hogy . csak­ugyan választás talál lenni. Hogy ebbe a má­sik pártba kizárólag a mostani képviselők tartoznak, azt nem szükséges bővebben ma­gyarázni. Demeter. HÍREINK. 1 jMrC ■' A gyermekbiróság. A leggyönyörűbb, a legemberibb intéz­ményünk a gyermekbiróság. Ennek igazán niucs más törvénye, csak a szeretet, -a leg­emberibb. Nem a megbocsátó, hanem a se­gítő, a javító, a nemesitő szeretet. A társadalom egészséges fejlődésének egyik legbiztosabb garanciája ez a bíróság, a mely nem a megtorlás princípiumát kö­veti és nem a megzavart jogrend megvédel- mezőjében statuál elrettentő példákat, hanem végzi zajtalanul a mentő munkát és meg­ment mindenkit, a ki megmenthető. A fiatal bűnösöket megjavítani — ez u cél. Eszközei pedig nem a rideg paragrafusok, a törvé­nyek komor parancsolatjai, hanetn a méltá­nyosság, az emberszeretet eugulta intézkedé­sek. A fiatal bűnösök legnagyobb részét Végre feltárultak a szárnyas ajtók és Nagy Vinoe vezetésével bevonult Carneval herceg (Fejes Mariska), kit kecses apródok, édes, csillogó pillangók virágot szórva és pajkosan vettek körül. A herceg pompásan díszített virágos kocsiban ült, s oly méltó­sággal, mint egy veleucei doge a trónusán. Mindenki érdeklődve tekintett a bércig, bá­jos fejedelem felé, ki az üdvözlésekre nyájas mosolyiyal felelt. A bálozó közönség nem győzött be­telni a jelmezesek szemlélésével. Mindnyá­jan bájosuk és elragadok voltak a — nők. Vujuy Milike, á francia roooeo baba egy­szerűen és nagyszerűen királyné volt. Lát tára eszünkbe jutott Mária Antoinette Versailles! paradicsomában, a hol a szabad természet ölén játszi, gyermeteg naivságában és aranyos jó kedvében szabadon és gond­talanul áldozott kedvteléseinek, a csipkés lovagok és apródok szökdelő, de azért finom és szertartásos társaságában. A rococo jel­mez pompásan illett sugár és hajlékony termetére. Mellette feltűnt kedves jelenségül a kis apród (Fekésházy Micike), aki ízléses és korszerű eosztümjében a szemeket meg­fogta és tovább nem bocsátotta. Szemben állott velem egy kis ördög (Jéger Rózsi ka), aki reám kiálltott: „Nem fél, hogy most mindjárt el­viszem ?“ „Oh az ilyen kis ördögök csak elra­gadják a férfiakat és korántsem a pokolba, hanem a .. „Ne folytassa, tudom, mit akar mon­dani. Köszönöm I“ Szép jelenségek voltak a (gomba) Banner Edith, Banner Viola (kémény­seprő), a sbunycl cigány (Izikné I. Er­zsiké), almavirág (Kölcsey Boriska), a fess, ügyes huszár kadét (Varjú Ibolyka), Dániel Juliska és Mariska (bubák), Komoróczy Anna, (tündér), Mándy Ilonka (ördög), Menszáros Margit (méh), Nagy Aliz (tündér), Pujda Margit (szerb nő), Tímár Berta (bosnyáknő), Visky Ella (cigányleány), Zsákmány Margit (dollárkirálynő), Zoltán Juliska (tüudér). Az úri jelmezesek a következők voltak : dr. Bene Sándor (rokoko), Uray Endre Géza (rokoko), dr. Südy Tibor (bosnyák), dr. Se- lyeby Géza (drágonyos), Deák Kálmán (ro­koko), Varjú Vilmos (tüzér), Létay Ferenc (khinai), Nagy Eleik, Pethő Károly, Hein­rich Viktor (bohóc trio) llly Antal (Danilló), Andrássy Ernő (apród), Hajdú Béla (apród), Güuther József (Lucifer), Gordon András (tengernagy), Unger Ullman hadnagy (ha­ramia), Kölcsey Endre (Niki hadnagy), Ilos- vay Lajos (szerb), Reizner hadnagy (spanyol), Garsy hadnagy (lovag), Péchy testvérek (Ör dög fiókák.) A felvonulás kiélvezése után sétára In­dultam e csillogó teremben s dr. Kölcsey Ferencné előtt találtam magam, „Nézze nagy­ságod a Milike flitteres szép ruháját“, mon­dám. „Igazán szép válaszold s édesen mo­solyogni kezdett.“ „Tudom mit nevet Nagy­ságod, ugy e eszébe jutott egy bálban viselt feltűnő, szépségű toilettje az is flitteres volt? Es én azt másokkal együtt évekig, nagyon dicsértem és emlegettem.“ „Hát igen! Nekem is kedves, ruhám volt az“. „Látja nem felejtettem el !* Közelemben volt R. Nagy Ilonka, Faragó Gyuláné. „A bálnak ritka díszt kölcsönöz, hogy a s/.ép és viruló Ilonka nagysúm, a mi min­dig becézett elegáns művésznőnk közibünk jött.“ „Az urain is itt vau“ — válaszold. „ Látom jól mulat ?* »Jól!« „Gratulálok a sikerhez.* „Köszönöm.* Mellette ült a mamája akivel mindig igen kellemesen szoktunk elcsevegni alka­lomadtán. Nem szólott, csak jelentőségtelje­sen csendesen mosolygott. Vájjon mit gon­dolt? Mert ok nélkül nem szokott néma hallgatással mosolyogni. Mit? Sokat bizo­nyára. Majd legközelebb megkérdezem. A tunárnék is megjelentek: Sándor Vencelné, Pincz Mátyásné s társaságukba dr. Merker Mártonnak egy nőrokona, akit többen kérdeztek, hogy kicsoda. Ott volt Keresztszeghy Lajos is, akivel hosszasan tárgyaltam a politikáról. Miről is beszélget­hettünk volna ebben a vergődő 48—67 világban ? „MR gondolsz Lajos, mi lesz?“ „Ha én azt tudnám!?“ „Akkor próféta' lennél,“ „Bizony 1“ „Tehát várjunk és lessük a változó szeleket.“ „Várjunk 1“ „Ki lesz a követünk? Mit gondolsz?“ „Samu! — vagy más!* „Lehetetlen I“ Közben a zsuffolásig telt karzatokról bájos női arcok tekintgettek le és nyilván gyönyörködtek u már egy órája ’ tartó bos- tonban vagy bosztonoz&sbun, mert ma éoár a csárdás, hires nemzeti táncunk trón­vesztett. Kár! Mintha mondták volna, amit Török Pista is hangsúlyozott előttem: „Hu csárdással kezdenék a táncokat, magam is járnám egy kicsit. De igy német táncot nem táncolok.“ „Nem táncolsz?* — szólt közbe ő nagysága a kedves felesége — ki szintén jelen volt és láthatólag mulatott a Pista kijelentésén, — „mert nem bírsz!“ „En nem bírok ? — majd mindjárt megmutatom.* „Hiszem, hiszem, csak na mutasdI* Pedig Pista csak- felém indult, nyil­ván összetévesztett valaki mással. Kölcsey Gáborhé is ott volt leányával, Boriskával, a páholyban. „Nagyságos asszony! egy négyest?!“ „Nem lehet! Az uram nincs - itt, a nyaka fáj szegénynek !“ „Kár. Ezt máskorra is elhalaszthutta volna.“ így beszélgettünk, társalogtunk a keringő párok mellett és között. Közben a társaság egy része kivonult a buffetbe s ott vigan szórakozott reggelig Bunkó tüzes (már ő úgy sem tüzes) zenéje mellett. Úgy éjfél felé haza készültem; talál­kozom Kölcsey Ferivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom