Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-15 / 7. szám
Huszonhetedül évfolyam. 7-ik szám. Szatmár, 1910 február 15. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. AZ ELŐ FIZETÉS ÁRA:— Egész évre . . .. 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fllL Pél évre .... 3 * I Egyes szám ára N « Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi réséérf vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: sas Mérvéi Jáeee Mityveyoadáia EltvSs-atcza 6-ik ss. statt. = .-P-FON-SZ Á.M : 78. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. Városi közgyűlés. Kettő is volt. Egy rendes és egy rendkívüli. Az elsőnek tárgya, a dr. Tőrök István dinnyés-kerti lankájának megvétele, a ini 18 ezer korona vételárban egyhangúlag megtörtént. A második a rendes volt. Mindkettőn a polgármester elnökölt, miután a fÖ- ispáni szék betöltetlen. Az érdeklődés, tekintettel a választásra, óriási, a leadott szavazatok szerint 81 városatya jelent meg, de az is igaz, hogy a vége felé már alig voltak vagy 15-ön. A hitelesítő küldöttség kirendelése után olvastatott a polgármesteri jelentés, melynek rövid kivonata a következő : A vízvezeték és csatornázás ügyében a múlt hóban is történtek intézkedések. Egyfelől az intézmény alapját képező szabályrendelet összeállításán dolgoztam, amely most már utolsó revisio alatt áM s remél hetőleg pár nap alatt a bizottsági tag urak közölt tanulmányozás végett kiosztatik s igy a jövő havi közgyűlésen érdemid tárgyalás alá lesz vehető. Másrészt egy mély furásu kút létesítése iránt lettek az előintézkedések in>éve s bizalmas utou tárgyalást folytatok a vízvezetéki és csatornázási, munkálatok mikénti legcélszerűbb ellenőrzése és vezetésének kérdésében, amelyről lehetőleg szintén rövid időn belől a kiküldött bizottságnak be fogok számolni. A másik nagy és sürgős- föladatunk egy uj közkórház épitési ügye is clőbbre- haladt; a mérnöki hivatal u végleges épitési programmot összeállítván, ezt rövid utón megküldöttem a belügyminisztérium illetékes szakközegeinek egyelőre magán vélemény nyílvaui tás végett, ahonnan az visszaérkezvén — a magam -részéről is igeti helyesnek talált azon vélemény nyilváuitta- tott, hogy a mérnöki hivatal által összeállított épitési programm bizonyos indokolt redukálása, több költséges mplléklétesitmény elhagyása, a fedezet pontos megállapítása és főleg — mert az elhelyezés kérdésében is két telek lett tervbe véve — ezek feletti tanácskozás céljából a belügyminisztérium szakközegeinek a helyszinéu megjelenése, helyszíni és személyes tárgyalás megtartása mutatkoznék célszerűnek, — ez 'alapon városi tanács a belügyminisztériumhoz fel- terjesztést tett, hogy ezen kérdéssel mór több izbeu foglalkozó miniszteri szakközegek mielőbb kiküldessenek, | kikkel az összes függő kérdések véglegesen elintéztetnek. A bizottsági közgyűlés az úgynevezett „Fehérház“ régi városi fogadó és az ehhez csatolt Frommer-féle telken egy modern bérház építését határozván el — ennek ügyét is előbbre viendő — felkértem egy jeles tehetségű ' építészt, Scheiber Miklós városunk szülöttét, budapesti lakost, hogy egy tervezetet dolgozzon ki, a ki a' város iránti előzékenységből — egyelőre minden dijjazás nélkül — a kérelemnek szives készséggel és nagy ambícióval tett- eleget i a terveket már meg is küldötte, amelyet lehetőleg szintén rövid időn belül érdemi tárgyalás alá veendünk, amely középület emelésével nemcsak a Deáktól' fog szépülni, de a város közönsége is egy értékes és kellő hasznot hajtó középülettel lesz gazdagabb (Ezután a jéggyártás, a községi kenyérgyár, a szegény ügy, belkövezés, a németi gazdasági iskola, a városi zeneiskola, az avnsi erdő iránti perről és kultúrpalotáról emlékezvén meg igy folytatja :) Meg kell emlékeznem a Uir. Pénzügy- igazgatóságnak I hó 19-én vett azon határozatáról, amely városunk egész területén az általános házbéradót behozni rendelte. Emlékezetes, hogy a városok a Budapesten 1908. május havában tartott cong- rcszusokon az uj adótörvények ellen állást foglaltuk, — előre látták azoknak a városok lakosságát súlyosan érintő rendelkezéseit. Az első helyen életbe léptetett házadé törvény igazoltu a váro-ok állásfoglalását. A töVvény úgyszólván szabad kezet biztosit u kir. Pénzügyigazgatóságnak az adózó közönséggel szemben. A városi adóhivatal megállapítása szerint csukis az I-ső kerületben I lehet a törvény helyes magyarázata szerint az általános házbéradót behozni s a kir. pénzügyigazgatóság a törvény és a törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendeletnek legkíméletlenebb, legridegebb magyarázata Ó9 a helyszínén inquisilorius vizsgálat tartása mellett 88 lakrésszel, a felénél többnek állapította meg | bérbeadóit és a bérbeadottal egy elbírálás alá eső lakrészek számát s ez alapon az általános házbéradót kimondotta. Természetesen, hogy e határozat ellen szükséges felebbezéssel élni cs a városi adóhivatal meg lett bizva az adatok beszerzésér vei, már eddig is több helytelen felvétel lett kikeresve és valószínűnek tartom, hogy a pénzügyigazgatóság határozatát a Pénzügyminisztérium meg fogja változtatni. Az általános házbéradó nemcsak az eddigi adónak majdnem háromszoros összege miatt fogja a város fejlődését hátráltatni, de főleg azért hátrányos a város belterjes fejlődésére, mert a külterületen, — a mely alatt a belterülettől I kilométeren túl fekvő terület értendő — általános házbéradót sohasem hoz be; sőt a tényleg bérbeadott épületek adóját is, itt 8 százalékkal alacsonyabban szabja meg, tehát u különben is kedvelt külterjes építkezést nagyban támogatja. Kérem tehát felhatalmazni, hogy a sérelmes pénzügyiguzgatósági határozat ellen felebbezéssel éljek, — szükség esetén annak kedvező elintézése iránt a Pénzügyminiszte- riumbin személyesen is közbenjárjak stb. Közgyűlés a jelentést tudomásul vette és polgármesternek a felhatalmazást, hogy a házbéradóban eljárjon megadta. Egyszerűen tudomásul vette a miniszterek leiratát az uj kormány kinevezéséről. Ezután egy szép jelenet következett. A belügyminiszter leirata olvastatott a főispán felmentésére vonatkozólag, mire polgármester jelen- . tette, hogy a főispán személyesen akar búcsút venni a közgyűléstől, mi- végből egy küldöttség ment érte, s mikor megjelent, a közgyűlési tagok felállva és éljenzéssel fogadták. Majd a polgármester köszönte meg a város nevében eredményes működését, utána pedig Uray Géza .és dr. Keresztszeghy Lajos intéztek hozzá meleg búcsúszavakat, mire a főispán meghatva köszönte meg a neki jól eső ovációt, s Ígérve, hogy a város érdekét ezután is szivén fogja viselni, éltette a közgyűlés tagjait és a város polgárait. Zajos éljenzés és taps között vonult ki aztán a teremből. A közgyűlés ezután jegyzőkönyvében érdemeit megörökítette és erről értesíteni rendelte. Következett a választás, melynek eredménye, hogy városi mérnökké közfelkiáltással Kurcz Jenő jászberényi mérnök, rendörfogalmazóvá pedig 67 szavazattal dr. Nagy József ügyvéd- jelölt vá'asztatott meg. Élénk vita volt az avasi erdő iránti pernél, hol dr. Antal Sándor tisztiföügyész jelentette, hogy ügyészi teendői miatt ily nagy ügyet el nem láthat, csak ha segítséget kapna, iniért is azt javasolja, hogy annak vitele bizassék dr. Keresztszeghy Lajos ügyvédre. Ezzel szemben Papp Endre azt indítványozta, hogy az ügy maradjon a tisztiügyésznél. Hozzászóltak M kérdéshez Veréczy Antal, dr. Ta- ftódy Márton, dr. Weisz Sándor, dr. Nagy Barna, dr, Veréczy Ernő és dr. Glatz József, mire tisztiügyész javaslatát visszavonta és igy a per vitele ^lata maradt. Közgyűlés a br. Wesselényi féle avasi erdőnek 80 ezer koronáért való megvételét elrendelte. A takarékpénztár által kibocsátandó uj részvényekből 25 darab jegyzését kimondta, s a többi kevésbé jelentős tárgyak elintézése után fél 7 órakor véget ért. | jj Válasz a „Közös konyha“ cimü közleményre. Bár sajnos, igaza van a cikkíró urnák abban, hogy szövetkezetünk 1910 január hó 1-én lezárt számadása elég nagy hiányt mutat, mindazonáltal cikkíró ur egy és más dolgokban részint nincs helyesen informálva, részint pedig nem volt figyelemmel arra, hogy u törvény miként rendelkezik. Sem az igazgatóság, sem a felügyelő- bizottság, sem akaratán,' sem tudtán kívül semmi mulasztást el nem követett, mert valóban sem időt, sem fáradságot nem kiméit, sem a vezetésben, sem az ellenőrzésben,, amit írott bizonyitékok tanúsítanak. Alig volt hét, umelyen igazgatósági ülés nem tartatott, bizonyítják ezt az ezekről felvett jegyzőkönyvek; alig volt nap, amelyen Tankóczy Gyula igazgató a konyha helyiségeiben kétszer, háromszor meg nem jelent, 8 hogy a naponként felhasznált, cikkeket mily szigorúan ellenőrizte, hogy azokat mindennap elszámoltatta, igazolja az az általa mindennap aláirt u. n. étlapkönyv, hogy a nagyobb bevásárlásokat — és pedig sokszor rendkívül olcsó árakban — például, ami szinte hihetetlen, borjúhúst 30—32, marhahúst 26—28 kr.-jával valóban meg nem köszönhető fáradsággal saját maga eszközölte, igazolhatja a felügyelő bizottság, az egész személyzet, a pénztár és husvága- tási könyvek. A felügyelő bizottság mindenre kiterjedő gondos figyelmét bizonyítja a minden hónapban eszközölt és több Anpig tartó leszámolás, rovanosolás, husvágatásról, bevásárolt és elhasznált husnemüek, fűszerek, a háztartáshoz szükséges százféle másnemű cikkek beszerzése és elhasználásáról vezetett és felülvizsgált könyvek, melyekről részint a könyvelőnél, részint a felügyelő- bizottság -elnökénél, részint a titkárnál hal • mázra szaporodott Írott bizonyitékok vannak, melyekből egy utolsó dekáig kimutatható, hogy mi szereztetett be és mi használtatott fel. Ugyanezt bizonyítják a minden hónapban benyújtott jelentések. Ha cikkíró ur alupos információt kivánt volna e dologban szerezni, épen az ellenkezőről győződött volna meg, mint amit cikkében e tekintetben állít. A legnagyobb részben az az állitis is a dolog nem ismeréséből származik, hogy a deficit hónapról-hénapra növekedett, ami tehát azt jelentené, hegy a nagy hiány az étadagok kiállításából merült fel. Bár tagadhatatlanul voltak hónapok, amelyekben a bevételek csakugyan nem fedezték a kiadásokat, de lehet- e ezen megütközni, mikor cikkíró ur maga is elismeri, mily határtalan drágasággal kellett a két év alatt megküzdeni, I amikor egy adag, amelyből három családtag kapott bőven ebédet és vacsorát, 40 forintért lett kiszolgáltatva, amikor tehát egy családtag ebéd-vacsorája csak 13 forintba került, mégis nem ez volt a nagy deficitnek a voltaképeni okú, hanem az, hogy — pedig csak a legszükségesebb — felszerelés, vízvezeték, telefonbe vezetés, villanyvilágítás, padimentomok, korlátok, nagy sparhett, könyvek, rendkívül nagy vízszűrők beszerzése, bevásárlása, ciszterna, sertéBÓl építtetés, konyha és cselédszoba bútorok, ágynemüek, hordók, kádak, couserveknek szükséges temérdek üveg beszerzése, bejegyzéssel járó bélyegek, hirdetések, s ki tudná mi mindenféle, az ulakulás és berendezkedéssel járó költségek oly óriási összegeket igényeltek, hogy a deficitnek körülbelől háromnegyed része már akkor keletkezett s ha aztán figyelembe vétetik uz is, hogy a banknak a végtelen sok munkával járó kezelésért előbb 2 százalék, később 1 százalékot, a mindjárt felszaporodott nagy adósság után 7 °/0 kamatot kellett fizetni, alig valamire megy az a hiány, ami a tulujdonképeni háztartás vezetéséből származott. S hogy mily életképes a közös konyha intézménye, ha udósság nincs, s a felszerelés megvan, fényesen igazolja a legújabb szövetkezés havi számadása, amely szerint a kitűnő minőségű s teljesen bőven kiszolgáltatott étadagok mellett több száz koiona bevétel felesleg maradt. Az a vád is méltánytalan, hogy a deficit igazságtalanul lett felosztva, mert arról, hogy a törvény rossz, az igazgatóság mit se tehet. A keresk. törvény 233. §-a szerint ugyanis, aki belép egy oly szövetkezetbe, melynek terhei vannak, a fennálló összes teherért felelőssé válik e ugyanazon § rendelkezése szerint ezen még szerződéssel sem lehet változtatni. A 286. § szerint pedig a kilépés napján fennálló adósságból kell mindenkinek az arányos részt megfizetni. A kivetés ezen ez alapon, teljesen a törvény rendelkezésének megfelelően történt s ha cikkíró űr szives lett volna fáradságot venni arra, hogy érről meggyőződjék, nem állította volna azt, hogy később felmerült adósság is lett reá slőirva. Azt jól tudjuk, hogy senkinek se jól esik ilyesmit fizetni — fájdalom, az igazgatóság tagjai érzik ezt legsúlyosabban, mert ők nemcsak a tagtársukat sajnálják, hanem nagy választéki! cipőraktárát ajánljak a t- vévé közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. =5» Szatmár és nie Imiié cipítóta. ■ tata a Páni sfflfe «Mill FIOTJE^MJEZTETÉS! Az előrehaladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.
