Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-29 / 48. szám

A nemzet nagyasszonyának gyöngéd, fehér keze tehát kivezette a nemzetet — a szenvedések a megalázásoknak tengeréből.

De imel Mintha csak önmagát kellene érettünk feláldoznia. A szenvedések egész özöne úgyszólván beleszakad most az ö nagy, nemes leikébe. És mig I a nemzet fájó sebeit gyó- gyitgatja: alig veszi észre, hogy a. Golgotha utjain van. Ezt az utat, nehéz, tragikus utat kell megtennie.

Ki szenvedett annyit, mint ő? Mióta egyetlen fiát, a magyar nemzet büszkeségét és reménységét is elvesztette: úgy tűnt fel a szomorú királyné a mi népünk előtt — fekete gyászruhájában, mint a fájdalmas anya, mint a mater dolorosa.

A trón fényétől elvonul. Az udvar zaja bántja. Lenge termetének könnyű lépteivel a természet szépségeit keresi. Oh a természet, a zsongó erdő, a viruló mező, a ringó tavak, a hullámzó tenger — a szenvedők legönzetlenebb barátai. Azok nem bántanak. Azok nem irigyek. Azok nem hízelegnek.

A bánatos királyné nem játsza ám a szomorút. Igazán, mélységesen szenved. És nem viszi a világ piacára sem. Súlyos keresztjével a magányt keresi. Igazi királyné marad szenvedéseinek nagy, zuhanó idejében is. S mikor az erdők zsizsegö fái közt bolyong — még a vérszomjas vad is szelidén lapult meg előtte.

0 nem bántott senkit. S annyi jót cselekedett, hogy őt sem bánthatta senki sem. Nem is fél senkitől. Kérve- kéri a rendőrséget, hogy ne kisérjék. Ne őrizzék. Elegáns, de egyszerű ruhájában ismeretlen akar maradni.

... A ringó genfi tónak gyönyörű partjain halad a szomorú királyné, egyik udvarhölgyével. Angyal szivében már nem egy tört hordoz. De a mártírok némaságával hordozza.

Es ime előugrik egy nemzetközi gazember, egy szörny. Es ez a bitang kevesli a tört, ami a szomorú királyné szivében már annyi sebet fakasztott. Az az ember bőrbe öltözött fenevad ... ennek az eszeveszett társadalomnak fenevadja megirigyli, hogy az a fájdalom tengerébe merült szív még dobogni tud. Dobogni mer. Egy fizikai tört döf a bánatos nagyasszony szivébe.

A sok-sok sebet ez az utolsó seb gyógyította meg.

# $ sjí

Hej 1 az a tör, gyilkos tör a népek millióinak, legkivált a magyar nemzetnek szivébe is behatol. A nemzet szive egyszerre fáj, vérzik... királynéja átdöfött szivével.

Világ nem látott még olyan siralmat, mint a minő a magyar nép felzokogása volt. Nemzet e föld tekén nem gyászolt oly igazán, őszintén, mint a mi nemzetünk.

... Olyan volt ez az ország, mint valami nagy, halottas ház. Ahol csak jönnek-mennek a könnyező emberek. De az ajkak hallgatnak. Elnémulnak.

Csak a harangok zugnak-bugnak. Csak egy-egy házban, ahol ülnek sor- ban, gyászban hallgatagon. Mondják — suttogják I

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.

— Miér’ nem jött hozzánk. Miér’ nem jött haza. Oh szép volt. Angyal volt. Tündérkirályné volt.

...Olyan volt ez az ország, mint valami nagy gyászos-ház. koporsója pe- dig egyetlen házban sincs. Városokban, falvakban sincs ő kiterítve. Temetőinkben sirt nem ásnak neki.

Es a harangok mégis egyre zugnak-bugnak. A szemek könnyben ringnak.

Kit siratsz Mt szomorú Magyarország ?

A koporsót virágok közt messze földről hozzák. Nem is hozzánk hozzák.

Kit siratsz oh! szomorú Magyar- ország ?

E kérdésre senki nem felelhet hatalmasabban, érthetőbben... mint a magyar néplélek.

Ennek a népnek lelke, mely Mi. lás, becsületes. A mely, ha egyszer megszeret valakit, az meg van szeretve.

A magyar nép lelke, melynek kohójába, a ki bele tud pillantani, süt hatolni: csak az előtt leszen világossá az a lélektani igazság:

— Erzsébet királyasszony azért fog élni e hazában mindenha, emléke azért leszen mindig élénk, mindig üde, mindig erősebb és erősebb, mert a néplélek, tehát valójában maga a nemzet zárta őt hálás szivébe.

Erzsébet királynénk a magyar históriának, a magyar nemzet egének jÓ és balsorsunkban mindig szomorúan, de biztatóan. . vonzó erőt sugárzó ‘ csillaga marad.

Színház.

Balkáni hercegnő. Rendeztek egyszer valahol egy Ízléstelen kiállítást, össze volt hordva benne minden „műtárgy“, házi, „ipar művészeti“ dolog, egy kellék kellett a kiállithatóságához, az Ízléstelenség. — Ez a negativ tanítási módszer biztosan visszafelé sült el, a közönség nagy része azt kérdezte, miért ízléstelen ez. — Lehetne ilyen negativ kritikát is írni s az Ízléstelenség, unalmasság, poltromság elijesztő példány- képéül oda lehetne állituni a Balkáni hercegnőt. — És talán ez is visszafelé sülne el.

Nem tudom elképzelni, hogy tetszhetik ilyen eszmeszegény eltévelyedés a közönségnek. — Talán az a közmondás az igaz: Ignotos fuIlit notis est derisui ? (Megcsalja a tudatlanokat, u tanultuknak nevetséges). A közönség a/.t hiszi, hogy ez a szép, mert Pesten előkészült ötvenezerI — Nos, hát hogy jut el egy ilyen színdarab (bocsánatot kellene kérnem minden eleven és meghalt színműírótól és komponistától, hogy ezt is színdarabnak nevezemI) jubileumokhoz? — Adva van egy divatos komponista. — Megrendel a színigazgató egy operettet fix terminusra. És adva van egy szinigazgató. A komponista megrendeli a librettót szintén fix terminusra egy két-három tagú részvény társaságnál, s azután szépen zongorához ül és szívja az előlegen vásárolt Dimitrono et Co. cigarettákat. — Eszme? Motívum? van elég a régieknél, csuk a polkából ma- csics lesz, — Azután előkerülnek a duodee fejedelemségek halálos nualomig agyon kin- zott témái, már yárja a kész muzsika s hu jó, ha nem jó belekényszeritik azt a szerencsétlen torzszülöttet, mint az inkvizitorok a delinkvenst a spanyol csizmába. — így kerül az utolsó percben, zongora kivonatban a karmesterhez, az hangszerel rajta egy kicsit és eldirigálja a zongora kivonatból. —^ (Aki nem hiszi, nézze meg). — Jön a várva várt premier. — A színház unatkozik, csak a ducii esse selyem ruhák, humis gyémántok s a pazar fény, kapják meg egy kissé. A szépszemmel, még uiás mindennel lekenyerezett kritika, (lásd Lila lest- sárga

sapka) könnyen talál a frázis lomtárban dicsérő, magasztaló szavakat. Jut még bolond a második, hurmudik előadásra is. — A negyediktől kezdve kong a ház. Semmi, csak kitartás mondja a szinigazgató s fogad jóképű csirkefogókat, akik fütyülik a „slágerének szánt számokat. Jönnek a grammofon lemezek, cigány zenekarok, vagy Becsben u Huuskapellék. — És jön a jobb jövőreményében kibőjtölt első jubileuma, a tizedik előadás. — A közönség lassún beveszi n mondvacsinált művészetet s magú is fütyüli u fiilébe rágott melódiátlan melódiákat. — És mire szennyes lesz a ballerina kurta szoknyája, mire u színészek megunják a szerepüket, diadalmaskodik a közöny fölött az ötvenedik jubileumra megért „remekmű.“ — Ez az élettani fejlődése egy ilyen csoda bogárnak és a vidéki közönség nem mer tiltakozni u fővárosok „ízlése“ ellen, beveszi, mint a tízéves gyerek — a cigaretta füstöt. — Az ilyen durabok között a legolyanabb u Balkáni hercegnő. — A szövege unalmas, szellem és Ízlés nélkül való egész butaságig. A zenéje invenció sorvadásban szenved. —| Hangszerelése színtelen, egy vak tyuk találta szem benne u tolvaj nóta motívuma a viola kísérettel. — A szereplők tőlük telhetőleg igyekeztek megmenteni a darubot. Bállá Mariska temperamentumával, Dénes Ella szép huugjávul, Heltai eleven komikus vénájával, s Sípossal egyetemben a táncaival, jobb sorsra érdemes igyekezetük azonban az ötven előadástól meg nem csalt közönség előtt kárba veszett.

*

Csütörtökön és pénteken a „Csitulj szivein“ került színre. Premier volt. A darab rövid tartalmú: Mautinel párizsi akadémikus elnöke egy bizottságnak, mely bizottság az erényt és erkölcsösséget jutalmazza. Mautinel maga, nem valami erényhős. Elmegy mulatni álruhában és más név alatt. Van kokottja is. Egyszer ez elmegy lakásáru és.ott meglepi a mit sem sejtő Mautinelt. Felesége azt hiszi, hogy uz erények „rózsá“-ju van náluk és fölfogadja nevelőimnek. A nevelőnő hypnotizálja Mautinelt, azt tesz vele, mit akar. Megérkezik a tulujdonképeni „rózsa“, erényes leány. A nevelőnő hypnotizálja ezt is, Muutinelt is s ekkor égy igazán színpadra nem való jelenet következik, általános vetkőződés Az akadémikus felesége látván férjét ily helyzetben, megtud mindent, ő is elveti a jó erkölcsöt. Az utolsó felvonás egy szállodában van. Odakerül Mautinel, a kokott, a bukott nőket felemelő báró, kibe szerelmes a kokott, az akadémikus leánya, kit megszöktetett egy udvarlója. A vége házasság, Mautinelné kibékül.

Nem való színpadra a darab. A színészet célju eredetileg ideális, erkölcsnemesitő, jellemképző és fejlesztő. Ma már sokban eltértek ettől. Azonban uz ilyen daraboktól kíméljék meg a közönséget. Ennek a hatása hutározottan romboló. Nevet a közönség az egyes jelenetek alkalmával és helyzet komikumoknál, azonban ez kicsikart kacagás; alupjában véve minden jóizlésü ember undo dorodik uz ilyen malacságtól. Telve az egész darab erkölcstelen tréfákkal, trágár beszédekkel, kokott, levetkőzés, házasság törés egyik a másik után. Csupa aljasság. Szemérmetlenül diskuráló fiatal leány, összevissza csalt és csaló házastársak: ebből áll a. darab. Nekünk ez nem kell! Ne adja többet az igazgatóság! A női főszerepet Zöldy Vilma vitte. ízléses toalettjei voltuk, sikerültén adta a szalon kokott szerepét s naivitással az ál erkölcsös „rózsa“ szerepét. Horváth Lenke ügyes, otthonos volt a színpadon. Vidor jól kreálta a pocsolyában fet- rengő nők felemeléséhez ragaszkodó és túl erkölcsös báró alakját. Herceg, Sipos, ifj. Bagi is megálltak helyöket.

Szombaton este Luxemburg grófjá-t adták. Jól sikerült. Heltui másként fogta fel szerepét mint elődje, Somogyi, azonban jól adta ő is, sokat mulatott a közönség rajta. Roos Jenő t megdicsérjük, aki ambícióval dolgozik, igyekszik előre és i’őré, s meg is látszik előadásain. Jól játszotta szerepét. A többiek is megállták helyüket. Bulláról és Dénes Elláról csuk a megszokott dicséretet mondhatjuk.

Vasárnap este premier volt, az anarchista kisasszonyt adták. Tartalma : Pupichon Anatol

otthon hagyván feleségét, körútra indul. Moszkvába érkezik. A határon ét bocsátják, mert vun útlevele; u feleségét, kinek neve rajta van az útlevélen, Bouqu->ton párisi színésznő helyettesíti, kinek útlevele elveszett. Szergiusz herceg Moszkvában fölismeri Bouquetont, kik szeretik egymást és tulálkát udnuk egymásnak „A repülőgéphez“ címzett mulatóhelyen. Kö/ben megérkezik Pupichonné, kit Durukoff báró titkosrcndőrfőuük u körözött unurchista kisasszony na k vél. Kihallgatja Ukanova grófnő és Pupichon beszélgetését, kinek u vélt nejét Bouquetont ki akarja a grófnő szabadítani Szergiusz hercegtől. összeesküvést lát | rendőrfőnök. Meglepi a szerelmeseket a mulatóhelyen; ott vannak Ukanova grófnő, Pupichon, Hermina u tulajdonképpeni felesége, ki bosszúból ura hűtlensége miatt szerelmet színlel Zborozow kapitánynak, ott vau Bouqueton és Szergiusz. A rendőrfőnök felsül a felfedezéssel. A házastársak kibékülnek, a szerelmesek házasságra lépnek.

A zenéje kellemes. Némely helyen emlékeztetnek a „Gül Babá*-ru s az „Elvált asszon“-ra. A szereplők sikerülteit játszottak. Heltai Hugó komikusán jól adta a férj szerepét Bouquetonnal, az ál-feleséggel szentben. Kiemeljük Pongrácz Mutildot, kinek játéka igen kedves, finom volt s megérdemelte a két szép virágkosurut, mit (elnyújtottak neki u vközönség lelkes tapsa kíséretében. Dénes Ella igen jól, Herczeg Vilmos és Herczegué s a többi szereplők is igyekezettel játszottak. Dinnyésy Juliska kedves volt.

B.

*

Heti műsor.

Kedden újdonság „A koncert“ (B.

bérlet.)

Szerdán másodszor „A koncert“ (C. bérlet.)

Csütörtökön másodszor „ Anarchista- kisasszony“ Operette (A. bérlet.)

Pénteken „Folt, amely tisztit“, dránut Zöldy Elza vendégfelléptével. (B. bérlet.)

Szombuton délután ifjúsági előadás félhelyárakkal. Este A nőegylet haligver- senye. (Bérletszünet.)

A legtöbb fejfájásnak a mértéktelen evés és ivás következtében elrontott gyomor az okozója. Mi sem természetesebb tehát, min t hogy a fejfájás megszüntetése végett az emésztőszerveinkből eltávolitsuk mindazt a káros anyagot, mely a rosszullétet okozza.

„Mindazon esetekben, — irja dr. Stiller, a nagyhírű budapesti orvostanár — melyekben enyhe, biztos és a gyomrot kímélő sós hashajtóra van szükségem, évek óta csaknem kizáró- lag a természetes Ferencz József- keserüvizet veszem alkalmazásba.“

A kereskedésekben vagy gyógy- tárakban határozottan valódi Ferenc z J ó z s e f-keserüvizet kell kérni; a hol pedig nem kapható, tessék direkt a Ferencz József-kesérüvizforrások szét- küldési-igazgatóságához Budapest fordulni.

Apróságok.

— Csak egy virágszállat! — mondták a tüdőbetegek . javára kéregető hölgyek halottak esi éjén a temető bejáratánál.

— Csuk, egy szavazatot! -— szóltak, vasárnap a választóhelyiségek ajtajában a jelöltek s egyik-másik oly megindító arcot is csinált hozzá, hogy nugy sikerrel lehetne alkalmazni őket halottak estéjén a hölgyek helyett.

v

A város szeme az I. kerületen volt s mi í. den k i csak arra volt kiváncsi, hogy bejön-e újra Steinberger Éliás. Mikor aztán köztudomásra jutott az eredmény és gratuláltak a győztesnek, kisült, hogy nincs teljes boldogság a földön, örült, örült ti siker-,