Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-08 / 45. szám
Huszonhetedik évfolyam. 45-ik szám. Szatmár, 1910 november 8. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ES SZÉPIRODALMI HETILAP MEG JELEN MINDEN KEDDEN. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: 6 kor. I Negyedévre I kor. SO fllL 3 * I Egyes szám ára . is » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. Egész évre Fél évre . SZERKESZTŐ ÉS flADÓHIVATAL, a lap szellemi részére ■ vonatkozó közlemények továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: : Narvaí János Uayvnyomdája Eötvös-utcza 6-ik u. alatt. — TKTjFiFOU-BZ Am : 70. A Szerkesztő lakása : Eötvös-utcza 19-ik szám. II1DETŐ8EX == i lagttaoéká árak aoilett átvétetnek. NfüWér garmond mm 30 fittér. Hirdetések díjjal előle fizetendők. Erkel Ferenc. (Születésének 100. évfordulója alkalmából.) ^ '• ■■ Hazánkban a dalmű (opera) megalapítása — számos dalműve révén — Erkel Ferenc nevéhez fűződik. Szül. 1810. nov. 7-én Békés-Gyulán. Atyja észrevevé fia zenei tehetségét s annak fejlesztésére nagy gondot fordított. 12 éves korában a pozsonyi konzervatóriumba került, ahol a zongora játékban magasabb kiképzést nyert s híre csakhamar elterjedt. A 24-es években a Kolozsvárt létesített zenekar karnagya, a 30-as évek vége felé a budapesti német színháznál másod karnagyi állást tölt be, majd 1838-ban a magyar nemzeti színházhoz első karnagynak szerződtették. Ekkor kezdődött a magyar zenei életre kiható működése és alkotása. Egymásután jelennek meg és adják elő dalműveit a magyar nemzeti színházban, melyek közül az elsőt, Báthory Máriát 1840. aug. 8-án mutatta be Erkel fényes sikerrel'; ezt követé négy év múlva a Hunyady László operájának bemutatása, mely drámai és hősies lendület, tekintetében a zeneköltőnek mindvégig legszárnyalóbb dalműve maradt. Ennek sikere oly nagy volt, hogy egy száz darab aranynyal megtöltött drága kiállítású dirigens pálcával jutalmazták meg érte- Az említetteken kívül még 7 operát irt névszerinti Erzsébet, Bánk-Bán, Sarolta (vigopera), Dózsa György, Bran- kovics, Névtelen hősök és István ki- rály, (melyet már a mostani operában adtak elő 1885-ben) e dalművei nemcsak nemzeti, hanem általános szempontból is maradandó becsű korszak- alkotó remekei zeneirodalmunknak. Erkel Ferenc nemcsak a drámai hanem a lyrai zenében is kiválót alkotott Kölcsey Hytjnnuszának megzenésítésében a mellyel 1845-ben pályadijat nyert. A nemzet méltán nevezte el a magyar zene nesztorának és koszorús zeneköltőjének, mert sokoldalú működésével és tevékenységével erre érdemet szerzett. 1875 — 1889-ig az orsz. m agy. kir. zeneakadémia igazgatója és a zongora kimüvelési osztály tanára, meghonosítója, vezére s lelke a filharmóniai hangversenyeknek, meg- szilárditója az orsz. dal- és zene ünnepélyeknek. Több mint 60 éven át résztvesz minden művészi mozgalom- ban, mint a zeneakadémia tanára Liszt Ferenccel karöltve évtizeden keresztül fáradhatlanul működött a hazai zeneművészek kiképzésében. Megérdemelt jutalma nem is maradt el, királyunk a Ferenc József rend keresztjével tüntette ki. A magyar kir. opera megnyitása után visszavonult a nyilvános szerepléstől, 1889-ben végleg nyugalomba vonult és négy év múlva 1893. j^un. 15-én meghalt. * * * Erkel Ferenc nevéhez sok érdekes apróság fűződik, amely öt úgy is inint embert, úgy is "mint mély tudású zeneköltöt mutatja be. > Többek között: Tizenkét éves volt Erkel Ferenc, mikor Pozsonyba került a konzervatóriumba. A szigora, de kitűnő képességű Klein volt ejsö tanára, akiről a nagy zeneineater bevallotta, hogy sokat köszönhet neki. Maga Erkel mondta el, hogy amikor első kompozícióját megmutatta Kleinuuk, az igy kiálltott fel: — Hogy lehet ilyesmit Írni, te szamár ?! Több ideig bántotta ez Erkelt, de azért nem kedvetlenítette el. Ezután is szorgalmasun tanult és Klein csakbumar kénytelen volt méltányolni Erkel Ferenc kitűnő tehetségét. * Erkel Ferenc már 1837 ben (27 éves korában) annyi fényes jelét adta zenei képzettségének, hogy a budapesti német színházhoz másod-karmesternek szerződtették. Az karmester, ki német volt, irigyen nézte | magyar fiú fejlődő tehetségét. Félt, hogy I uyakára nő. I| ezért, a hol csak lehetett kisebbítette, boszantotta. Ez mélyen elkeserítette Erkelt, s midőn egy alkalommal az első karmester egy uj operát vi^szadirigált a próbán, a rákövetkezőn Erkel oda ült a pultushoz (kottatarlóhoz), megfordította a partitúrát (purbi- tura = vezér-könyv, a melyben a többszólamú művek minden egyes szólamát külön sorban, egytnás alatt könnyebb áttekintés véget leírják) s azon módón dirigáltu végig. így főzte le a németet. Akkor nevezték el „Nottenfresserö-nek. * Erkel nemesük dalművet, hanem énekeseket is teremtett. Például ha hiányzott egy baritonista vagy lírai tenor, mugu indalt körútra. Igaz, hogy nem messze ment, csak a nemzeti színház udvarán nézett széjjel u drámai személyzet között. Megszólította a kiválasztottat: — Tud-e barátom fütyülni ? — Én ? Hogyne! — Fütyüljön valamit. — Mit? — Akármilyen nótát. A fütyülésből megtudta, hogy van-e zeneérzéke, hangját aztán'zongorán próbálta ki. így lett Füredi Mibályból, Lendvay Mártonból, Szerdahelyi Kálmánból, Halmi Ferencből | más számosakból szükségboli operaénekes. * Mikor Erkel Ferenc fiai: Gyula, Elek, Sándor fölserdültek s lassunkint előkelő állásokat foglaltuk el zenei világunkban, az öreg mester egy egy uj operájának hang- szerelése körül mindig meghallgatta fiainak véleményét. Ha Gyula vagy Elek megjegyzéseket kockáztattak, az öreg ur keményen letorkolta őket, de Sándor megjegyzéseit mindig megszívlelte.- Elismerte a technikában való fölényét. Az „István király“ opera technikát kérdésében Sándor oly szigorú véleményt mondott, mi a nagy zeneszerzőnek sehogy- sera volt igényére. — Jó, jó — mondá — csak irj te operát, majd akkor én teszem fel a pápaszemet ... i. Buchner Antal. tárca. A hol az uj főgimnázium épülni fog. A haladó kor Szatmárt sem hagyta érintetlenül, sőt kevés város büszkélkedhetik a kultúrának, a rohamos fejlődésnek oly sok különböző jeleivel, mint a mi szép városunk, de mig a modern építkezési láz többnyire haszpált s beépített, területen rombol, az uj főgimnázium építésével oly emlék tűnik el, melynek évszázados falai tanúi voltak sok történelmi eseménynek s elmúlásán a képzelet szárnyán u rég. a múlt emlékein elmerengve a villogó csákányok lármás zaja közt vészünk tőle búcsút. A régi rezidenciu s azzsl kapcsolatos épületek viharos múltnak voltak szemlélői a eltűnésével egy darab történelem vész el s ha majd az uj ragyogó kultúrpalota messze vidékre terjeszti fényét s áldásos sugarát, az uj nemzedék csak elfakult Írásokból fogja tudni, hogy az a hely, hol a tudomány csarnokait járja, vérrel szentelt föld s oly eseményeknek volt színhelye, melyek Szatmár múltját emlékezetessé s jelentőségteljessé teszik. « Az a terület, hol az uj főgimnázium épülni fog, a szatmári vár belső területéhez tartozott, melynek központja a Kálvária domb v°lt. A- szatmáriaknak II. Rákóc/.i Ferenc fejedelemhez Szatmár várának 1705 ben Károlyi Sándor kuruc generális által történt feldulása után intézett alázatos felterjesztéséből, melyben a szétdult vár helyén levő korcsmának, vízimalomnak s másféle épületnek s telkeknek átengedését kérik, kitűnik az, hogy a- magánosok apró viskóin, a parancsnok, az élelmező biztos lakásán, két éléstáron kívül a belső területhez tartozott egy azóta összeomlott katholikus templom, u régi rezidenciu, mely egyidejű a jezsuitáknak Pázmány Péter anyagi áldozatával II, F rd inánd király áltul történt idetelepítésével. 1634-ben kezdődik a városban a jezsuiták üdvösségéé munkája. II. Ferdinánd király 1636. oct. 8-án Regensburgból kelt parancsával meghagyta Melithnek, Szatmár vár főkapitányának, hogy a német őrségnek a várba vezetése alkaliűával telepítse ki onnan a ref. lelkészt, hogy helyébe jezsuiták jöhessenek. A parancsot uzonbun könnyebb volt kiadni, mint végrehajtani, erről tanúskodik III. Ferdinátídnak 1643. ápr. 29 én kelt rendeleté. E szerint, minthogy a király arról értesül, hogy a várba vezetett jezsuitáknak nincs alkalmas lakásuk, megparancsolja a főkapitánynak, hogy rezidencia és iskola számára megfelelő épületeket adjon nekik. Végre 1664-ben elkészült az 5 személyre való lakás, melyet azután ki is bővitettek. Ez időtől kell számítanunk a rezidencia keletkezését is, amely ma 246 éves. A hitélet a jezsuiták kezében a virágzás magas fokán áll ez időben. Ok végzik a lelkipásztori teendőket, vezetésük, alatt a kalb, gimnázium csakhamar központja lesz a vidék nemes s tudomány ked velő ifjúságának. 1654-ig semmi komolyabb esemény sem zavarta a hitélet s a tanítás menetét. Ez évben adta ki II. Rákócz.i. György a protestánsok követelésére az idegén jezsuiták kivezetésére vonatkozó rendeletét, minek következtében a jezsuitáknak menekülniök kellett s u közeli falvakban találtak menedéket, hol továbbra is őrei, oltalmazói maradtak az egyháznak. 1660-ban ismét visszatértek régi székhelyűkre s u hitélet, különösen a várbeli némettel vegyes katonaság közt volt igen élénk. 1672-ben visszanyerik s újra szentelik a várban a Boldogasszony ősi szép templomát. A templom a mai Lechner-féle telken állott, mely hely előbb gyakorló tere volt a várbeli katonaságnak. A Boldogasszony templom s a régi püspöki rezidencia összefüggő egészet képezett, mert ez időben a templom s a rezidencia között utca nem volt. A jezsuiták s a ref. lelki pásztorok örökös hurebun állottak szemben egymással. Azok részén állott az államhatalom, ezekén a közvélemény ereje s a városi magisztrátus Szívós ellenállása. A jezsuiták mind magas képzettségű papok voltak, ékes latinsággal szerkesztett irataikból ember és világismeret sugárzik elő. Alig, hogy az utolsó kuruc háború elmúlt, ismét élűiről kezdődött a régi viszály a két vallás hivei között. De az igazi élet-halálharc a Mária Terézia kormánya alatt tört ki. Az alkalmat erre az szolgáltatta, hogy a reformátusok 1749-ben felzudultak | terhes egyházi adózás ellen, miért is a királynő bizottságot küldött ki az ügy megvizsgálására, melyben benne volt az egri püspök, ki a helybeli jezsuiták véleményét kérte ki. Az olőterjesztésnek az lett az eredménye, hogy a harmadik lelkószi állást be kellett szüntetni 1754-ben pedig iskoláikat, amennyiben annuk fenntartására megfelelő alapot nem tudtak felmutatni, le kellett fokozniok a két alsó grammatikai osztályig. A városi tanács visszaadta a tromfot a jezsuitáknak, mert erőnek-erejével elakarta venni a rezidencia körül fekvő apró házacskákat, melyeket a jezsuiták akkor kaptuk kárpótlásul, midő a kuruc zavarok közben házukat bosszúból megrongálták. A királyhoz ez alkalommal irt kérvényükben kifejtik a jezsuiták e telkekhez való régi jussukat s egyszersmint azt, hogy e házacskákra nekik szükségük van, mert konviktust és iskolát akarnak bennük elhelyezni. A királynő aztán a jezsuiták javára döntött. Andrássy házfőnök idejében kezdték a szatmári reformátusok a papi lakot építeni. Az előhaladás nem tetszett a jezsuitáknak s feladták a hitközséget a helytartó tanácsnak, hogy a fényes paróohia adósságba keveri a a polgárokat. Helytartó tanács azonban a vádakat alaptalanoknak találta s az építést engedélyezte. Emiatt aztán a házfőnök ahol csak tehette borsot tört a tanács orl'a alá. A rezidencia nemesi jogára hivatkozva, telkén italt méretett, barmait, sertéseit tilosba hajtatta s a tanácscsal hol egy cigány miatt, hol a rossz utak miatt folyton perlekedett. Az 1773. esztendő végzetes csapást hozott a kath. tanügyre. Ez évben törülte el XIII. Kelemen > pápa a jezsuiták társaságát. Feloszlott a szatmári rendház is, javait a kir. comissió foglalta le s u tanulmányi alaphoz csatolta. A jezsuiták távozása után a rezidenciájukba Pálos barátok költöztek, kik tíz évig laktak itt s nevelték az ifjúságot. 1786- ban azonban a pálosok rendjét is eltörölte II. József, a rend feloszlatása után a szerzetházat árverésen adták el s magánosok kezén volt 1804-ig, amikor az újonnan alakult püsnagyválasztókn cipőraktárát ajánljak a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. Uj ttSClÉttKEZTEK ff? az őszi és téli idényre megrendelt összes úri-, női és gyermek valódi ehevro és box bőrből készült cipók a legjobb és legdivatosabb kiviéiben.
