Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-18 / 42. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP Köztisztaság == közegészség. Lapunk legközelebbi számában egész teijedeleinében közöltük a főkapitány előterjesztését, a melyben rámutat. a mai állapotra, mikor alig van lehetőség arra, hogy a köztisztasági kívánalmak kielégítést nyerjenek és javaslatot terjeszt elő, miként, lehetne a hiányokon segíteni. Ma yan 19 utcaseprő, ennek a létszáknak a felemelését inditványoza 34-re. Minden esetre 34 több mint 19 s bizonyára ezzel a szaporítással nagyobb eredményt is lehet elérni, de ezzel mi koránt sem látjuk megoldva a kérdést, a melynek megoldását pedig felette fontosnak tartjuk, mert közegészségi viszonyaink tartós javulása tisztán attól függ, minő fokon áll városunkban a köz- tisztaság. A köztisztaság alatt pedig nemcsak azt értjük, hogy a város utcái ha nem is minden nap, de gyakran kisepertessenek, de értjük alatta, hogy ugyanez történjék az udvarokkal is, továbbá, hogy ne csak a forgalmasabb utcák, de valamennyi utca egyforma elbánásban részesüljön. Minél kijebb megyünk a városból, annál több a piszok és a szemét, a mi épen olyan veszedelmes, sőt talán még veszedelmesebb a közegészségre, mert a járványos betegségek hamarább ütnek ott tanyát, ahol egyéb tekintetben is hiányok vannak, mint ott, a hol az értelmiség lakik, mely az egészségügyi szabályokat inkább betartja. Hogy a tisztaságnak minő jó hatása van, mutatja a példa, hogy a mikor egyszer-egyszer nagy járványok TÁRCA. I' OOP i| «Vásárfia. Irta: Zöldi Márton. Szent-Mihálynapi vásáron múlt hat esztendeje, hogy Sirók Mihály hentesmester csúffá tette a feleségét. Hat napig haza se ment; Égy folytában mulatott, huzattá a cigánynyal, danolt, ivott, s fünek-fának kötötte az orrára, hogy bolondul a korcsmáros leánya után, aki maga is szívesen elnótáz.ott muzsikaszó mellett, ha úgy esett, akár virrádtig. Bor, nótaj kiváltképpen pedig a két tüzes szem úgy megzavarta Sírok Mihály eszét, hogy eszébe se jutott i az asszony, meg a gyerek otthon. Pedig csak öt esztendeje, hogy megházasodott. A felesége, Sári, árvaleány volt. Szebb is, formásabb is, mint a korcsmáros leánya. De hát az Isten úgy tesz, hogy akit megverni akar, annak előbb elveszi az eszét. Csak hatodnap, mikor a pénze elfogyott, akkor gondolt Sírok Mihály arra, hogy haza is kéne nézni. Hajnal volt. Köd ült az utcán. Sírok Mihály fázósnak találta az időt. A mámor idején | hatóság erősebb kézzel fog a dologhoz és nagyobb takarítást csinál, mindjárt jelentkezik a hatása a járványos betegségek apadásában. Alig hogy felütötte a fejét a kolera és országszerte megkezdődött a tisztaságra való törekvés, már a főorvos jelentette a közigazgatási bizottság ülésén, hogy közegészségügyi állapotunk az előző hónaphoz képest sokkal kedvezőbb, inig az előző hónapban ugyanis a járványos megbetegedések száma 29 volt, addig az elmúlt hónapban csak 6 esetben fordult elő. És mindez azért volt igy, mert közbejött a kolera és nálunk is meg volt a nagy takarítás. Ha aztán ilyen tapasztalatok után mégis azt látjuk, hogy a mint a veszedelem elmúlt, újból a régi állapotok következnek be, akkor nem mondhatunk mást, minthogy a hatóság nem fordítja a kellő gondot többé a tisztaságra, holott ebben a tekintetben soha sem volna szabad másként eljárni, mint a hogy veszedelem idején eljárnak. Bátran megállapíthatjuk, hogy közegészségügyi intézményeink nagyon gyenge lábon állanak. Az egyedüli erő e téren a főorvos, a ki buzgólko- dik eléggé és sokat meg is lát, de végre is ő csak egy ember, a ki egymagában mindent meg nem csinálhat. Megteszi jelentését a tanácshoz, a tanács aztán meghozza reá a határozatot s bizonyára utasítja a főkapitányt, a ki viszont tovább adja az utasítást, a mely vándorol és végre eltűnik, mint a puszta homokjában a patak. A törvényhatósági bizottságok között ott van a közegészségügyi oszladozni kezdett a fejében. Szánta-bánta, amit tett. Rájött, hogy nem is volt érdemes úgy törni magát az után az özvegy menyecske után. Még egy csókot se kapott . . . Annál jobb gondolta, legalább kevesebb restelke- désssel állhat meg az asszony előtt. Hej, de jő is, vélekedett, hogy a Sárika olyan jó türömfából való. Egy kis pirongatással minden a régi kerékvágásba kerül. Szinte kívánta a pirongatást, talán azt se bánta volna, ha a nyújtóiéval végighuztak volna rajta. Igazgatta dolmányát, kalapját. Mind a kettő nagyon gyürŐdött volt. Lapulva haladt a házak mellett. Csak azt nem tudta kifundálni, hogy hogyan kezdje. Legjobb lesz az italra hárítani mindent. Aztán majd megfogadja igy-ugy, hogy soha többet. Még utóbb nagy öröm lesz a vége. így vélekedett, de hibás volt a számítása. Amint az udvaron végigment, jött elébe az öreg henteslegény, a Dömötör. Az aki már apját is szolgálta. Rendes, szűkszavú ember volt. Lomhán járt, de mindig az egyenes utón. Amit mondott, azt állotta; amihez fogott, azt elvégezte. Sírok Mihály tudta, hogy az öreg Dömötörre a lelkét is rábízhatja. — No, Dömötör, — kérdezte, — mit csinál az asszony I bizottság ft; a melynek feladatát valószínűleg csak az képezheti, hogy a város egészségügyét figyelemmel kisérje ésj a főorvosnak és a tanácsnak e téfen való működésében segítségére legyen. Tagjai nagyobb részben orvosok és gyógyszerészek, a kik tehát gazdag tapasztalatukkal sok üdvös intézkedésnek alapját megvethetnék, dq az ö véleményükre senki sem kiváncsi s ha véletlenül valami patikaügy nem akad, a mikor arról van 8tfó, hogy van-e szükség még újabb patikára, évek múlnak el, hogy valakinek eszébe jutna a bizottságra gondolni. Pedig ez a bizottság nagyon sokat tehetne a közegészségügyi állapotok megjavítására. Első sorban is feloszthatná tagjai között a várost és ily módon ellenőrizhetné a hozott határozatok végrehajtását és megvalósíthatná, hogy a köztisztaság nemcsak veszedelem idején, de állandóan a megfelelő gondozásban részesüljön. Havonkint legalább egyszer ülésezhetne, a mikor a tagok megtehetnék jelentésüket és kicserélhetnék egymás között a szerzett tapasztalatokat és biztos útmutatással szolgálhatnának a hatóságnak a teendőkre nézve. Ha az a bizottság semmi egyebet nem csinálna csak egy hónapban egyszer ösz- szeülne és meghallgatná a főorvos .jelentését a városi közegészségi viszonyokról, már annak is üdvös eredménye volna. A köztisztaság maga a közegészség, s abból a szempontból bármi csekély haladás kínálkozik is, azt két kézzel kell. megragadni. Nem sok, amit a főkapitány javasol, de mégis valami, — A jó Isten tudja, — válaszolta Dömötör. — Felkelt? — Arról nem tudok számot adni. — Hát nem láttad? — Három nap óta nem is láthattam. —r— Miért ? — Mert elment. Sírok Mihály bután nézett Dömötörre. —- ElmeDt? — kérdezte, — hová ment ? — Azt én nem tudom. — Aztán mikor jön haza ! — Azt ő tudja. Hosszas faggatások után Dömötör az ő rendes, lassú tempójában előadta, hogy az asszony hétfőn virradóra összeszedte cókmók- ját, karjára vette a kis gyereket s elment. Üzenetet is hagyott hátra. Ennyit: — En többet vissza nem jövök. Mondd meg az uramnak, hogy ne is keressen. Sírok Mihály ebbe sehogyse akart belenyugodni s nagyon bántotta az a nyugalom, melylyel Dömötör referált. — S te nem szóltál neki semmit? — Csuk annyit mondtam, hogy „Isten hírével.“ — Nem marasztottad ? — Egy árva szóval sem. — Miért, Dömötör, miért? épen azért nem kételkedünk beuuv, hogy kedvező meghallgatásra fog találni. Piciny, magból nő a terebélyes nagy fa, s lehetséges, hogy ennek a kis kezdetnek is üdvös következései lesznek. Annyi bizonyosan meglesz, hogy több utcát és gyakrabban fognak seperni. Kíváncsian várjuk a tanács határozatát és kiváncsiak vagyunk arra is, vájjon mielőtt határozni fog, megkérdi-e a közegészségügyi bizottságot, hogy mi a véleménye a fóka pitány előterjesztéséről. Apróságok. A hét eseménye a polgármester kié. tanácsossá történt kinevezése volt. A helyi sajtó egyszerűen regisztrálta a dolgot, * még a szokásos pár szót is mellőzte, n mi ilyenkor soha sem szokott elmaradni. Á mi bői aztán meg lehet állapítani, hogy ő felsége a polgármester buzgó szolgálatairól nem a helyisajtó utján értesült, de hogy jól értesült, ahhoz kétség sem férhet. * Különösek is az emberek. Ilyenkor mindenki az érdemek után kutat, mintha bizony az a kir. tanácsosság olyan valumi nagy dolog volna, a mihez óriási érdemek kellenének. Szatmár-Németi szab. kir. város polgármesteri állása oly díszes, hogy a ki azt polgártársai bizalmából betölti, már ezzel rászolgált arra, hogy kir. tanácsos legyen. * Az ország minden részéből garmadával özönlenek a gratulációk, a miből annyi tisztán látható, kogy a polgármesternek sok tisztelője és jó barátja van más helyeken is. Hogy idehaza is épen agy van, az is bizonyos, s ha idehaza mégis lassabban indult meg a jókivánás, az a barátság sajátságos Dömötör nem sietett a válasszal. Előbb jól megforgatta a fejébeu, aztán kibökte: — Hát csak éppen azért nem szóltum, mert jussa volt ahhoz, hogy elmenjen. — Jussa? — Az ám, jussa. Ez a szó kellően felvilágosította Sírok Mihályt, hogy milyen cudarságot mivel.t Szidta, átkozta magát pogánymódon. Mikor lecsendesedett, reménykedni kezdett: Jó, jó, — biztatta magát, — volt már olyan eset, hogy az asszony otthugytn az urát, aztán megint visszakerült. Az asz- szony haragjának nem szokott mély gyökere lenni. Minthogy rettenetesen kimerült volt, lefeküdt és estig aludt. Aztán kiment Dömötörhöz és kérdezősködött részletek felől. — Sitt az asszony ? — Volt eszébe. — Panaszkodott ? — Egy mukott sem. — Nem készült utánam jönni a korcsmába ? *— Nem, pedig biztattam. — Furcsa, — mondotta Sírok Mihály elgondolkozva. — Az ám, dörmögte Dömötör. Két nap múlva Sírok Mihály meg_ tudta, hogy a felesége egy öreg nénjéhez RÖTH SIMON nagy választékú cipőr aktarát ajánljak a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == JL Szatiár és A Fiey elheztetéís i lepipl eltolta, m Itatta a faiia síita ultin HP Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.
