Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-13 / 37. szám

Huszonhetedlk évfolyam. 37-ifc szám. Szatmár, 1910 szeptember 13. Keresztény Iskolatestvérek Szatmáron. Sokuktól tudva van már, hogy a szatmári püspöki rk. elemi népiskolá­im n három iskolatestvért telepitett le az egyházi hatóság az itteni, de az egész egyházmegye, sőt a kath. közönség nagy meglepetésére. Ezek az iskola- testvérek fognak abban az. elemi iskolában tanítani, sőt az igazgatói tisztet is kezükbe tette le a püspöki kormányzat. A kath. közönség, még a lcath. iskolaszék is teljesen tájékozatlan ma­radt ez intézkedéssel szemben. A szülök csudálkozva kérdezik : mi tör­tént? Kik ezek az urak? Honnan jöt­tek ? A tanítóság pedig valóságos konsternációban van, a mi bizony teljesen érthető. Ilyent körülmények közt, hogy a közönségnek biztos és helyes felvilá­gosítást nyújthassunk e valóban nagyon tekintélyes számú kath. szülőket érdeklő ügyben: kérdést, intéztünk Bodnár Gáspár szentszéki tanácsos és pedagógia tanárához, aki szives volt nekiinl; a következő válasszal szolgálni. * * * — Önök két kérdést intéznek csekélységemhez címezve. Az első, hogy mennyiben célszerű, indokolt az iskolatestvéreknek a szat­mári kath. püspöki elemi iskolába való telepítése? Mikor éppen a püs­pökségtől nagy áldozattal fentartott tanítóképző jeles és más egyházmegyék­ben, sőt az állami tanfelügyelőktől is dicsért tanerőkét képez? Méltányos és igazságos-e ezen intézkedés a még ott működő tanítókkal szemben, kik az egyházhoz való hűségüknek fényes tanúbizonyságát adták, mikor ott maradtak a kath iskolában, holott az államhoz is átmehettek volna. Méltá­nyos-e az összes megyei tanítókkal szemben, kiknek úgyszólván ambíció­jukat, jutalmazásukat képezte eddig a középpontba való juthatás? Megnyug- -tathatók-e a kath. szülök ezen válto­zással szemben? Nem jelent-e a kath. elemi iskolára nézve csappanást. ez az intézkedés? stb. stb. stb. —r Hát uraim, ha ezt a kérdést akkor intézik hozzám, mikor a szóban levő intézkedés még csak embrióban volt; magyaros nyíltsággal felelek reá. Mint két vármegye káth. tanító­egyesületének elnöke talán némi kap­csolatban iö adhattam volna őszinte nyilatkozatot. Mert én meggyőződése­met nem szoktam lelkemben rejtegetni. Sem szürke mosollyal vagy begombol­kozott kétértelműséggel takarni. Ami a lelkemben, szivemben, az az én számon. Az az én pennámban. Bár egész életemben ez okozott nekem legtöbb szenvedést. De ez intézkedés reám nézve is meglepetés. S mert most már teljesen bevégzett üggyel állunk szem­ben, feleslegesnek tartom annak bolygatá­sát. Sőt áldástalannak. A era kérem s már kértem sokasok érdekelt egyént is... nyugodjunk bele a legmagasabb helyről tett intézkedésbe és várjuk, remélljük — a legjobbat. — A másik kérdésre azonban, hogy t. i. kik azok a keresztény Iskola- testvérek s miben van az 1 intézmé­nyük : kész örömmel felelek. ’Iszen szaktárgyamhoz tartozik. Á keresztény Iskolatestvérek in­tézménye francia földből sarjadzott. Alapitójuk Be la Sálle (olv. Dö la Száll). Bár inkább az egész intéz­ményen Rolland abbé, kanonok esz­méje, hatása érzik. Az előkelő Családból származott De la Salle ugyanis (16.51. évben) a párizsi papnevelőbe lép. Itt megismer­kedik Rolland abbévei, kanonokkal. Ez az ismeretség döntő hatást gya­korol reá. Rolland ugyanis már ekkor tár­sulatot alapitott. Szegény árvagyermekek ápolását, tanítását tűzi ki élete felada­tául — ingyen. Minden anyagi juta­lom nélkül. Ez az eszme megragadja De la Salle lelkét. Elhatározza, hogy egész életét az ifjúság nevelésének szenteli. Niel nevű világi férfiúban rokon lélekre találván, elhatározását nyom­ban tett követi. Munkához lát. Nem törődik az előkelő körök megjegyzéseivel, sőt gúnyos élcelődé­seivel. Fanatikusnak tartják ugyanis. Eszméje rabjának, kit legjobb lenne gyámság alá helyezni. Igen, mert rokonai nem jó szem­mel nézik, hogy a fiatal De la Salle adakozó. Szereti a szegényeket. És oly könyelmii, hogy vagyonát, mintegy 50 ezer forintot kedvelt eszméjére, az ingyen oktatásra áldozza. Sőt tovább megy. Hogy életét egészen ennek az eszmének , szentel­hesse lemond gazdag kanonoki javadal­máról is. A rokonok és barátai erre való- sággal megdöbbennek. ínséges, nyo­morral teljes jövőt jósolnak számára. A legsötétebb színekkel festik előtte a csalódásokat, amik rcája várnak. Dédelgetett tapitói, az ingyenesek éppen akkor fogják magára hagyni, mikor a nyomor és szegénység kopog­tat. A gazdag kanonokhoz még szíve­sen csatlakoztak, de kérdés : mellette tnaradnak-e, hűséggel tartanak-e ki az egyszerű, szegény áldozópap oldala mellett. A rokonságnak, barátainak ijesztő jóslásai mi hatással sem voltak De .la Suliéra. — Legföljebb koldulni fogunk, mondogatta. Es szülőföldjén hozzálátott a tanítók képzéséhez és iskolák szerve­zéséhez. Eszméi, iskolái napról-mapra ter­jednek. Megalakítja társulatát is |— az Iskolatestvérek társulatát, és ennek kebelében szervezi a tanítóképzőt. Mondhatjuk, az elsőt egész Európában. Az Iskolatestvérek jó hire messze földre eljut. Jó tanítóknak bizonyul­nak Városok és községek hívják meg­ás rajonganak értük. így fejlődvén az ügy. De la Salle Franciaország szivébe : Párizsba megy. Ezzel veszi kezdetét üldöztetése is. Üldözésnek írják és mondják azt az ellenmozgalmat, mely útjába áll. A magam részéről nem anyira üldö­zésnek látom én ezt, mint inkább kenyérharcnak. A mint a föld mun-" kásái nem sziveson veszik, ha terüle­tükre idegen vagy uj erők nyomulnak és ellenük fel is veszik a gazdasági harcot : úgy van ez a szellemi munka terén is. Természetes, hogy e harcban aztán nem válogatják meg áz eszközöket. De la Salle nagyon is érzéke­nyen tapasztalhatta ezt a jelenséget. Valóságos vihar tör ki ellene. Világi és egyházi tanítók egyaránt bántalmazzák. Rágalmakat szórnak ellene. Perbe fogják, hogy újabb vál­lalatait meghiúsítsák. Sőt társulata ■O házát ki is rabolják. A pert megnyeri, de a sok táma­dás, érzékeny veszteségek, a fentartási alapok hiánya, de különösen tanítói­nak hűtlensége végveszedelemmel fenyegetik társulatát. Csak két nemes lelkű testvér marad hű hozzá. Ezekkel fogadást tesz, hogy ha koldulni fognak is, megmentik, feltartják a társulatot. Úgyis történt.. Nem csak meg­mentették a társulatot, de teljesen újjászervezik. Sokan lépnek be a tár­saságba. És mindnyájan szent, foga­dást tesznek, hogy magukat holtomig­lan feláldozzák a szent ügy érdekében. A támadások nem szűntek meg. De azért az Iskolatestvérek népszerű­sége növekszik. Alig bírnak eleget tenni a városok és községek meg­hívásának. Eközben a pápa is jóvá­hagyja a társulat alapszabályait. Az alapítót azonban haláláig (1719) kisérik a támadások, sőt üldözések. Be la Salle kétségtelenül nagy gya­korlati és elméleti pedagógus volt. Franke, sőt Comenius mellé sorol­hatjuk. Sőt sok tekintetben modernebb amazoknál. Nagy szervező, ujitó erő. A ki nem utánoz, hanem a maga labán jár és a maga fejével gondolkozik. Már abban az időben oly elveket hirdet, valósit meg, melyeket más müveit nemzeteknél is csak egy szá­zad múltával ismernek fel. Főéivé: a vallásos, gyakorlati nevelés. Azorífelül oly modort, illemet ad a gyermeknek, mely neki a leg­jobb útlevele leszen az életben. Különösen a szegény gyermekekre fordítanak nagy gondot. Oda hatolnak be, a hol nem a testi nyomor, nem a kenyérhiány a legnagyobbik baj, hanem a lelkek sötétsége, elhagyatottsága. Az akkori idők kegyetlen fegyel­mezésével fenhagyüak. Szelíd bánás­móddal, jutalmazással képezik az irányzó akaratot.. A jutalmazás és büntetésben a természetesség elvét követik. (Pl. a hazugnak nem hiszek, l kötelességet, mulasztottál, szabadság- vesztéssel büntetlek, stb.) Legfőbb érdeme, hogy Francia- országban ő a tulajdonkép való nép­iskola megalapítója. Iskoláiba behozza az anyanyelvet. És pedig nagy küzdelmek árán. ’Iszen akkor az az eszme kisértett, hogy az egész világ latinul beszéljen. Másik érdeme, hogy behozta az együtt való tanítást. Tömeg vagy he­lyesebben osztálytanitást. Nagy, hatal­mas lépés volt ez akkor. És alapját képezi a modern pedagógiától annyira hirdetett egyéni nevelésnek. Nem kis figyelmet érdemelnek to­vábbá azok a módszertani újítások is, mikkel az egyes tantárgyakat kiemelte a magoltatás lélekölö állapotából. Mindezekből láthatjuk, hogy De la Salle' a világ első pedagógusai közt foglal helyet. Követői is mindenütt tekintélyt, becsülést és eredményt mu­tatnak fel-. Halálakor 24 házban 274 testvér működött, 122 iskolaterme és 9885 növendéke volt. Működésüket ma is ismeri az egész müveit világ. Hazánkban is letelepültek. Csorna város (Sopron vin.) hívta be őket 1894. évben. Majd Budapesten, az Isten-hegyen kezdik meg működésüket. Újabban Ürményben (Nyitra vm.) Bajnán és Bács-Tapolyán telepedtek meg. Nos? Ma már Szatmáron is sok szülő és szakértő szeme fogja kisérni működésüket. Adja Isten, hogy fényes eredménnyel oszlassák el azt a han­FIGYELMEZTETÉS ! MT Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom