Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-23 / 34. szám

— Láttál-e már uj 100 koronást?

— En bizony még nem láttam, hanem tegnap már találkoztam olyan emberrel, a ki majdnem látott.

•

— Min tűnődik Bambucz ur ?

— Töröm a fejemet, hogy mit csináljak? Olyan melegem van, hogy majd megbolondulok,

— Hát menjen a Szamosba fürödni I

— Ejnye be okos ember az ur, erre igazán nem is gondoltam!

*

— No itt Szatmáron borzasztó a hőség. Nálunk Ugocsában türhetőbb.

— A mi természetes is. Kicsi lévén a megye, a meleg is kisebb.

Demeter.

HÍREINK.

A dédelgetett hadsereg.

A király 80-ik születésnapja alkalmából a hadsereg értékes ajándékokat kapott. A tisztek udósságát konvertálják, azonkívül a katonatiszti fizetés és szolgálati idő tekintetében is kedvező rendelkezések lépnek életbe.

Elismerjük, hogy a katonatisztek anyagi helyzetének javítása sürgős szükség volt. A legnagyobb méltánytalanság volt eddig is, hogy — amíg az állam inás tisztviselői kaptak némi fizetés emelést — u katonai tisztviselőket továbbra is mintegy rákényszeritették az adósság csinálásra s az u. n. „kaució* által még a családi boldogság lehetőségétől is akárhány esetben megfosztották.

Azt tartjuk, bogy umig az állam a fizikai karhatalomra reá szorul, addig méltányosan gondoskodni kell a katonai tisztviselők, a katona tisztek anyagi jólétéről. Ám az is bizonyos, hogy annak a mostoha bánásmódnak, melyben a magyar állam a hadsereg tisztviselőit részesítette, mélyen fekvő oka van. Mig más államokban a hadsereg a nemzeti jólétnek fizikai támasza és biztosítéka, nálunk a közhangulat úgy tekinti a haderőt, mint a nyers öklöt, melylyel a hatalom minden adott esetben rendelkezik. A hadsereg szervezetében rejlik itt a hiba, a mely ezt az intézményt a nemzeti érzéstől ridegen szeparálta. Es a szeparációt akárhány esetben még ridegebbé teszi maguknak a katona tiszteknek külön kusztokba való tömörülése, önmaguknak a „polgári* társadalmi élettől való elszigetelése. Mert ám az az egészséges és legnagyobb elismerésre méltó harmónia, melyben pld. nálunk Szatmáron a polgári és katonai osztály összeforrt, nem tartozik a leggyakoribb esetek közé. Azok a ténykedések, melyek „katonai brutálitások“ cim alatt a fővárosi lapokban még mindig felkisórtenek, eléggé szomorú bizonyságai az egyetértés hiányának. S természetes, hogy

dása. Nem mondta magában, hogy miről mond le és miért, de világosan tudására jött annak, hogy ezt az erőt neki istápolói kell, mert a jövőjét csak erre tudja egyedül építeni.

A Vilma ekkor ragyogott már, ébredő szerelmének első percében és tovább-tovább mindinkább rugyogott u szeme, u szive, vagy a lelke? de akárhogy, akármitől: olyan lett, mint a virág az önmaga illatának mámorában. És megfeledkezett az örzsiről: netu látta, amint a nénje átalakul, erősödik ; magába zárkózottságával szinte acélos lesz, mint a pengék. Ha a szerelem mámora nem volna a legönzőbb és legelfoglaltabbá nem tenné a leket, akkor bámulatában fölkiáltott volna: „örzsil leborulok előtted, bámullak! ... te szép vagy mint a legszebb sugár fák, melyek önmagukból szívják szépségük erejét!...“

Az egy-két hónap és a jegybejárásnak kevés ideje lassan, de biztos lépésekkel haladt előre. Az Orzsi mindig mélyebben látó és mindig bölcselkedőbb lett. Valahogy úgy érezte, hogy bent a gondolatainak világa olyan, mint a bekötött seb: még nem gyógyul, de nem fáj. Es a gondolatainak világa inkább maga volt a szive. Emellett lopva leste a testvért; leste a boldogságát, a mámorát és izről-izre iparkodott szedni boldogságának minden megnyilatkozását: amint az fokozódik, amint a lángok tüzes nyelvével csapkod föl mindig magasabbra ... És nézte- leste ezerszer inkább, mint a Vilmát, ezerszer inkább a vőlegényt. Mintha sötét bronz- szinü haja és bajuszának arany szálai ragyogó fényt kaptak volna. A szerelmes férfiszemnek keménytüze lett, sokszor úgy érezte, hogy valósággal szikrák pattogzanak belőle az öccsére. És bámulta a férfiarcnak különös hamvát. Sokszor lehunyta a szemét és érezte, hogy igen terhes a lelke azoktól a titkos gerjedelmektől, melyeket a vőlegény nroáról szívott föl... Soha, Boha fogalma nem volt arról, hogy minő szép a férfi, ha szép — •uint ahogy most érezte ezekben a titkos, lesvetéu figyelésekben. ,

Folyt. köv.

sünit is tipíkb.

ilyen tapasztalatok után a lekicsinyelt civilek is visszavonultak a szeparáció sáncai mögé s a katonaság anyagi javítását célzó hírekért egyáltalán nem lelkesedett.

Egészségtelen, tarthatatlan állapotok ezek, melyeken segíteni kell. Azt uzonban helytelenítjük, hogy a király 80-ik születés napján az államnak épen | legkevésbé népszerű tisztviselői kapjanak ajándékot. Elvégre az államnak a katona tiszteken kívül még számos más tisztviselője van, a ki hűségével megérdemli a király szeretetét, nyomorúságos anyagi helyzeténél fogva pedig nagyon is reá van szorulva a legfelsőbb kegyre. A közhangulat úgy fogja tekinteni ezt az egyoldalú kitüntetést, mint az „Én hudsere- gemu szellemének megnyilatkozását s a polgári és katonai társadalom egészséges és égetően szükséges közeledése helyett ez az intézkedés minden bizonynyal egy uj sánc lesz abban a sáncvonalban, mely a két osztályt nálunk, Magyarországon oly szomorú ridegséggel elválasztja.

A király szeretetében egyformán osztozni kell a nemzet minden tagjának. Mennyire általánosabb értékű lett volna pld. egy egyszerű proklamáció, mely az ünnep alkalmából az egész nemzetet, annak minden egyes tisztviselőjét biztosította volna a király jóindulatáról és szeretetéről, vagy pedig legalább egy évnek a nyugdíjjogosultságba való beszámítása.

A királyi kegynek ama sugarával, mely most a hadsereget kitüntette, a katona tisztek unyagi helyzetének kérdése amúgy sincs véglegesen megoldva. Szükség volt erre, de úgy hisszük, jobb lett volna uzt nem épen a születésnap nemzeti ünnepéhez kötni. Végleges megoldás pedig aligha remélhető addig, mig a kölcsönös szeparáció meg nem szűnik s a hadsereg el nem helyezkedik a nemzeti érzés légkörében.

— Személyi hir. Dl. Boromisza Tibor püspök ma reggel Kárlsbád-fürdőből székhelyére érkezett. .

— Királyi elismerés. A király megengedte, hogy Vicenty Pál kir. tanácsos, alsó-kubini pánzügyiguzgatónak, — ki egy időben a nagykárolyi adó felügyelőségnek volt vezetője s később h. pénzügyigazgató Nagykárolyban, — állandó nyugalomba helyezése alkalmából sok évi hü és buzgó szolgálatáért a legfelsőbb elismerés tudtul adassék.

— Királyi kitüntetések, őfelsége a király 80-ik születés napja alkalmából a személye körüli magyar minisztérium ideigl. vezetésével megbizott miniszterelnök előterjesztésére a közjótékonyság és az era-' bér szeretet terét: szerzett érdemei elismeréséül Nemei h Jenőné sz. Ferenczy Irén ököritói s őzv. Serly Gusztávné sz, téesői Mórilz Ilona nagykárolyi lakosoknak a koronás arany érdemkeresztet díjmentesen adományozta. Németh Jenőné úrnő az ökö- rilói tüzkalaszlrófa alkalmával tanúsított önfeláldozó s hősies magatartásával szolgált reá a királyi kitüntetésre, mig dr. Serly Gusztávné, mint a nagy károly i nőegyletnek hosszú évek óta ügyvezető első alelnöke szerzett a jótékonyság és gyermekvédelem terén vármegye szerte ismert és a királyi kegyre méltó érdemeket.

— Miniszteri megbízás. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter Orosz Autal erdőtanácsost, a liptóujvári erdőhivatal h. főnökét városunk fiát, ugyanazon hivatal végleges vezetésével megbízta. A gyors és szép karriert futott kiváló földink jól megérdemelt előléptetése alkalmából szívesen esatoljuk jó kivánatainkat azokéhoz, kik őt bivatalfőnöki kinevezése alkalmából szívből, jövő üdvözletükkel felkeresték.

— sOrVOSÍ kinevezés. A magyar általános kőszénbánya részvénytársaság Komka József dr. miskolci Erzsébet közkórházi alorvost, néhai Komka Alajos fiát Tatabányára orvossá kinevezte s uj állomás helyét már el foglalta.

— Előléptetés. A király a pénzügyminiszter előterjesztésére Pap Kálmán nagykárolyi pénzügyi titkárnak a VII. fiz. osztályba való sorozás mellett. a pénzügyi tunácsosi cimet és jelleget adományozta.

— Székfoglaló. K ovács Lajos a németi ref. egyház újonnan választott lelkésze szeptember hó 11-én d. e. 9 órakor tartja székfoglaló beköszöntő beszédét a németi ref. templomban.

— Áthelyezések as irgalmasok- nál. KI inovszky László főgyógyszerész a helybeli rendhá/tól Budapestre, Zsák Elemér gyógyszerész gyakornok Pozsonyból a helybeli rendlidzhoz áthelyeztetett.

— Eljegyzés. Biberle Ferenc eperjesi szövetkezeti ügyvezető eljegyezte Andre Vilmát, Andre Kifolynak a központi takarékpénztár r. I. pénztárosának kedves leányát.

— Esküvők. Demjén Nándor bereg- iloncai áll. el. isk. tanitó f. bó 20-án tartotta esküvőjét Kovács Idával, Kovács Lajos beregszászi temetkezési vállalkozó leányával.

Kettős esküvő volt tegnap városunkban, néhai Kameráth Gyula debreceni posta s táv. felügyelő két leánya kötött

házasságot. Margit, Kertész Béla felsővisói kir. járásbiróval, Franciska Hegedűs István jegyzővel lépett örök frigyre.

Spiegel Izidor nngybereznai keresk- dő vasárnap tartotta esküvőjét Franki Margitkával, Franki Mihály terménykereskedő leányával.

Lipiczky Gyula helybeli építész e hó 20-án tartotta meg esküvőjét Nagykárolyban, Makay Miklós építész húgával Erzsikével.

— A Szatmármegyei oltár egyesülőt Br. Vécsi y Eszter Öméltósága kezdeményezésére f. évi augusztus hó 28, 29, 30, 31-ik napjain az első év lefolyása alatt szegény templomok felruházására készült munkáiból, az irgalmasnővérek zárdájában e célra szívélyesen átengedett helyiségben kiállítást rendez. A kiállításra az egyesület összes tagjainak és a nagy közönségnek érdeklődését felhívjuk. Belépti dij nine1, de adományokat e célra kitett perselybe az egyesület szívesen fogad. Az elnökség.

— Gyáazhir. Alig hántolták el a kassai temetőben Plachy Gyula péozügy- igazgatónk és neje 4 esztendős leánykájukat, a köztiszteletben álló családot újabb csapás érte, 5 hetes Ilonku nevű leánykájuk Felsőbányán, a hol a család nyaralt, rövid szenvedés után meghűlt s ugyanott helyezték örök nyugovóra. A mélyen sújtott szülők iránt vármegye szerte nagy és igaz részévét nyilvánul.

özv. Bárdóly Ferdinándné született Horváth Sára folyó hó 19-én délután 6 órakor, életének 71-ik, özvegysége 12-ik évében a Mindenható akaratán való szelíd megnyugvással jobb létre szenderült. Földi részei f. hó 21-én délután 4 órakor tétettek a Hunyadi-köz 1. számú gyászháztól a ref. egyház szertartásai szerint a hidontuli sírkertbe örök nyugalomra. Nagyszámú rokon- ság gyászolja.

— Ehrlioh tanulmányút. A vármegyei közigazgatási bizottság legutolsó ülése alkalmából dr. Roóz Elemér nagykárolyi városi alorvost Berlinbe és Frankfurtba küldötte ki az Ehrlich-féte gyógymód tanulmányozása céljából. Dr. Roóz e héten utazik el,

— A hadsereg köréhői. A király Horváth János nyugállománybeli cs. és kir, századosnak s Héthalmi Cborlé Miklós nyugállományú századosnak az őrnagyi cimet és jelleget adományozta, a Ludovika akadémia növendékei közül Láday Dezsőt s Varga Ferencet honvédgyulogsági hadnagyokká nevezte ki a király s előbbi a munkácsi 11, utóbbi a szatmári 12. gyalogezredhez osztatott be szolgálattételre.

— Uj zászlósok. Az aug. 18-án kiadott rendeleti közlöny szerint a szatmári 12-ik honvéd gyalog-ezredhez zászlósokká kineveztettek: Jánoss Zoltán, Erdélyi Rezső és Buduházy Mihály hadapród-iskolát végzett növendékek.

— Schönherr ünnep. Szép ünnepe volt Sz. István napján Nagybánya városának. Ekkor leplezték le nagy ünnepségek között a város nagy szülöttének Sckönberr Gyulának az országos birü tudósnak magyar-utcai házán emelt s Teles Ede és Juhász Gyula szobrászok által készített emléktáblát. Az ünnepség a már közölt sorrend szerint történt, illetve annyi változtatással, hogy a megjelenésben akadályozott Teleki Géza gróf helyett az emlékbeszédet dr. Kossutány Ignác egyetemi tanár tartotta. A szatmári Kölcsey-kört Bakcsy Gergely főgimn. igazgató s Majtényi András tanár képviselték, kik a kör nevében az emléktáblára díszes koszorút helyeztek.

— A dal- óa zeneegyesület zeneiskolája. A dal- és zeneegyesület igazgató- tanácsa folyó hó 19-én betöltötte a hegedű tanszéket Hermann László hegedümüvész- szel, akinek kitűnő zenei képzettségéről a m. kir. országos zeneakadémia által kiállított bizonyítvány tanúskodik s egyúttal az intézet igazgatói tisztével s az iskola újjászervezésével is megbiztu. Az intézet tanári kara az 1910—11 . iskolai évben: Hermann László igazgató, a hegedű, zeneelmélet és történet tanára, a zene és énekkar vezetője. Bendiner Nándor és Szőnyi Margit tanárok a zongora tanszakon. Ifj. Buchner Antal székesegyházi karuagy, tanár a fúvó, gordonka és zeneelméleti tanszakon. Beiratkozni lehet hegedű, gordonka, zongora és fúvó tanszakokra, Ha mugánének és cimbalom tanszakokra lesznek jelentkezők, úgy ezen tanszakok betöltéséről is történik gondoskodás. A fuvóbangszerek tanítása teljesen ingyenesI Az összjátékon alapuló tantárgyak, továbbá

. a zeneelmélet, zenetörténet és zenediktáláe, mint melléktárgyak a rendes növendékekre díjtalanok de kötelezők, a növendékek fejlettsége és zenei előrehaladottsága arányában. Iskolánkba fölvehető, aki 6-ik életévét betöltötte. A beírások az 1910—11 iki iskolai évre szeptember 1—7 napjain történnek délelőtt 9—12-ig, délután 3—5-ig. A tanév Ünnepélyes megnyitása szept. 8-án délelőtt 11 órakor lesz az intézet nagytermében — a postaépület mellett — amelyen minden növendék, a lehetőséghez képest, nyilvános iskolai órarendjével megjelenni tartozik. Beirási dij 12 korona, mely összeg fizetése

alól felmentésnek helye nincs. Tandíj az alsó és középső osztályokban évi 80 korona, a felső és kimüvelési osztályokban évi 10() korona, mely összegnek felét a beiratáskor, másik felét az iskolai félévben február 1-én kell lefizetni. Aki a második félévi tandijat febr. 10-ig le nem fizeti, az az intézetből kilépettnek tekintetik. Szegény sorsú, de tehetséges növendékek előmenetelek arányában fél vagy egész tandíjmentességben részesülhetnek, akik erre igényt tartanuk, a kérvényt a szegénységi és előmeneteli bizonyítvánnyal az igazgatónál a beírás alkalmával benyújtani tartoznak. Később vagy máshoz benyújtott kérvények figyelembe. nem vehetők. A helybeli tanitó- é< tunitónőképzS intézetek növendékei kellő igazolás alapján a zeneiskolában csak féltandijat és fél bei- rutási dijat fizetnek. A tanitás tanterve tel- jesen azonos a m. kir. országos zeneakadémia tantervével. Az igazgató tanács megbízásából : Markos Imre.

— Magyar dalok. Tarczinszkv Kézinél* pénzügyi számtiszt, Turczinszky Autal ny. kataszteri főmérnök helybeli lukos fia, három magyar nótát tartalmazó zeneszerze- méuye a napokban került ki a sajtó alól, melyeknek úgy szövegét, mint zenéjét maga szerzetté. A kedves melódiáju dalok már is1 nagy népszerűségre tettek szert. A inü szerzőnél Nagykárolyban szerezhető meg. Ára 1 korona 60 fillér.

— Tanügyi értesítő. A kir. kath.

tanítóképzőben a tanulók beírása szept. 1.,' ■ 2. és 3-án történik, mindig délelőtt 8—11 óráig. Az I. osztályba oly ép testű tanulók vehetők fel, akik legalább 14 évesek, de 18 évesnél nem idősebbek és a középiskola vagy polgári iskola IV. osztályát jó siker- ' rel elvégezték. A többi osztályokba a megelőző osztályról felmutatott és sikerről tanúskodó bizonyítvány alapján lehet boiratkozni. Lakást és élelmezést senki sem fogadhat mielőtt erre az igazgatótól engedélyt nem kap. Szept. 4 én reggel 8 órakor Veni Smote s az isk. év. megnyitása. Szept. 5-éti megkezdődnek a rendes előadások. Szatmár- Németi, 1910. aug. 21. Perényi János igazg.

— .Szatmári Zenede“. Füredi Sándor zeneiskolájában a jövőben nagy súlyt óhajt fektetni a gordonkutanszakru. E kiváló művészi hangszert a nagyközönség érthetetlen módon elhanyagolja, holott oly sajátos szépségeket rejteget, amelyeket egy hangszerben sem tudunk feltalálni Hogy egyebet ne mondjunk, a kisbőgő vagyis gordonka (cello) hangja legközelebb áll a férfi ének- hunghoz s gyönyörű mély hangjaival egészen elbűvöli a hallgatót. Rendkívül nagy érzéBt lehet rajta kifejezni s amellett sokkal köny- nyebben és gyorsabban inog lehet tanulni rajta játszani, mint a hegedűn. A zenei összjátéknál nélkülözhetetlen. Zenekuri és kamara zene gyakorlatnál fontos kelléke. Minthogy Füredi igazgatónak ambitióju, hogy intézetének növendékei a vonós- és zongora hármas és négyesben valamint u zenekari összjátékban is gyakorolhassák ma- . gukat — mivel ez a legideálisabb célja minden zenét tanulónak — ez utón kéri a szülőket, hogy ne idegenkedjenek gyermekeiket a gordonka tanszukru íratni. Ezáltal rövidesen lehetővé válik egy teljes iskolaizenekar ösezehozHtala és városunkban a filharmónikus hangversenyek bevezetése.

— Tájékoztató. A nagy méltóságú

m. kir. Pénzügyminisztérium az 1909. évi VI. t.-c. 9. és 12. §. alapján Szatmár-Németi sz. kir. város egész belső területére az általános házbéradó behozatalát elrendelte. — Ezen rendelkezésből kifolyólag azok is akik tulajdonukat képező házukat laknak, bevallani tartoznak az általuk lakott házak szobáinak számát és azt a bérösszeget, amelyet fizetnének, ha a tulajdonukat képező házukat bérben bírnák. —- A vallomási ivek alulírott hivatal által a háztulajdonosok részére kéz- beai t tette k illetve kézbesittetnek, azoknak 8 nap alatti beszolgáltatása az adózó közönségnek érdekében áll, mert a vallomás kellő időben való be nem szolgáltatása birságot von maga u:án. Városi adóhivatal. Szatmár- Németi, 1910. aug. ,22. Nagy János adóhiv, főnök. v

— Tűzoltók nagygyűlése. A Magyar Országos Tűzoltó szövetség vasárnap Széchényi Viktor gróf fejérmegyei főispán elnöklete alatt rendkívüli nagygyűlést tartott alapszabályunk módosítása céljából. E gyűlésen városunkból Tankóczi Gyula tűzoltó főparancsnok vett részt. A legközelebbi rendes nagygyűlést Veszprémben fogják megtartani.

— Az aj és régi százkoronásokról. Az osztrák-magyar bank 1910. évi január hó 2-áról keltezett 100 koronára szóló bankjegyeinek kiboc.-átását budapesti és-bécsi főintézeteinél, valamint összes fiókintézeteinél 1910. évi aug. hó 22-én kezdte meg. A most forgalomban levő, 1902. évi január hú 2 - áról keltezett 100 koronás bakjegyek hehivatnak és bevonatnak s ezek az osztrák; magyar bank fő és fiókiqtézeteinél 1912. évi augusztus bó 31-éig szolgál látandók • be fize- zetés vagy átváltás végett, úgy hogy e bankjegyek bevonásának végső határideje 1912.