Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-12 / 28. szám

8ZATMÁB ÉS VIDÉKE. nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t- vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. Ili FICY ELMEZTETÉSI jJF megvételére nézve beterjesztett szerző­déseket. A németi tagosításra nézve pedig magáévá tette a tanács javasla­tát, hogy a város nemcsak a határ, de az erdő és lankaterületek rendezé­sét is kívánja. A múlt évi zárszámadást a fő- számvevő előterjesztése értelmében elfogadta. — Elrendelte két illemhely, továbbá á digestor ' céljára szükséges épületek felállítását. — A krassó- szörény megyei árvízkárosultak részére 200 K segélyt megszavazott. — A kereskedő tanonciskolái tanítók óradij felemelése iránti kérelmét elutasította, miután a mostani óradij több, mint amennyit az állam fizet.. — A cukor­gyári alapítók kérésére kimondta, hogy az általok kívánt községi ked­vezményeket kilátásba helyezi, ha a gyár felállítása tényleg* biztosítva lesz. Hozzájárult Debrecen átiratához, hogy az osztrák-magyar bank által kibocsátott záloglevelek 500 millió koronára emeltessenek fel. Egy pár telek megosztási, utca­rendezési ügy és magánkérelem elinté­zése után a közgyűlés fél 5 órakor véget ért. D. Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók! A vármegyei tiizoltószövetség közgyűlése. Vasárnap délelőtt tartotta a szntmár- várraegyei tűzoltó-szövetség évi rendes, köz­gyűlését Nagykárolyban dr. Falussy Árpád elnöklete alatt. A közgyűlésre Szatmárról, Nagybányáról, Fehérgyarmatról és Jáukról mintegy 90 tűzoltó gyűlt össze. Az érkező­ket u pályaudvaron Demidor Ignác főkapitány üdvözölte. A szép fogadtatásért pedig dr. Falussy Árpád szövetségi elnök mondott köszönetét s azután a menet a városházára cikk, vagy fordítás angolból, franciából, németből vagy latin klasszikusokból. Petőfi közbevetett kérdésére, hogy váj­jon szorgalmasan látogatják.e az üléseket, azt feleltem, hogy alig van eset, hogy valamely tag elmaradjon. Á költő' mindezt élénk figyelemmel, villogó szemekkel hallgatta, többször helyeslő- lég bólintva fejével. Riskó megfogta kezemet, közelebb ve­zetett Petőfihez s igy mutatott be: — Ez ifjú barátom kitűnő szavaló, már mint itteni főgimnáziumi tanuló műked­velői előadások vagy hangversenyek alkal­mával többször nagy tetszéssel működött közre. Petőfinek erre nem volt felelete. Riskó azonban tovább is folytatta a témát. — Ugyan Károly barátom, mondotta bizalmasan fordulva hozzám, szavaljon ne­künk valamit. Petőfi ur örömmel hallgatja a jó szavalatot. Pillanatig gondolkoztam, aztán meg­hajtva magamat, elszavaltam „A csárda romjai gyönyörű költeményét, mély érzéssel és lelkesedéssel. Arcán láttam, hogy mennyire kélhmé- sen lepte meg őt, midőn épen egyik költe­ményét választottam s talán még inkább az ifjú hév, mellyel azt elmondottam, de nzért egyetlen elismerő vagy köszönő szót sem mondott, csak fejével biccentett újig észrevehetőig, inig Riskó melegen szorított velem kezet. Aztán Petőfihez fordulva, uzt kér­dezte tőle, vájjon óhajtaná-e, hogy még egyet szavaljak ? Petőfi ezt válaszolta: — Ha nincs terhére I Dehogy volt; a legnagyobb örömmel tettem; büszke voltam reá, hogy elfogadta. indult. A közgyűlést rövid választmányi gyűlés előzte meg, amelyen részt vett dr. Falussy Árpád mint elnök, Ilosvay Aladár Hlispán, Tankóczi Gyula, Thurner Albert, Ferencz Ágoston, Bölönyi László Szatmár­németiből, Jékey Sándor főszolgabíró, Már­ton ffy Lajos és Engel Ármin fehérgyarmat­ról, Debreczeny István polgármester és Demidor Ignác főkapitány Nagykárolyból és Rónay Géza Nagybányáról. A választmány előkészítette a közgyűlés,tárgyait s indítványt készített elő u szövetség pénzügyi viszonyai­nak javítása céljából a vármegye nagyobb községeinek a szövetségbe vonása iránt. A szövetségi közgyűlést dr. Fulu^sy Árpád meleg lelkesítő szavakkal nyitotta meg, melyek élénk visszhangot keltettek a jelen­lévők sokaságában. Ezután Ferencz Ágoston szövetségi titkár tett részletes jelentést a vármegye tűzrendészen állapotáról, a szö­vetség és u tűzrendészen felügyelők műkö­déséről. A közgyülás elhatározta a jelentés kinyomtatását, Szat mármegy e és Szatmár város törvényhatóságával, a járási szolgabirói hi va tál ok kai és az orsz. tUzoltó-szövetség elnökségével, valamint a vármegyei tüzoltó- szövetségekkel és tűzoltó testületekkel való közlését. Ezután a szövetség tudomásul vette* az 1910. óv első feléről szóló pénztári jelentést és megállapította a jövő évi költségvetést. Az 1911. évi szövetségi közgyűlés helyéül Nagybányát jelölte ki az ottani önkéntes tűzoltó testület és a városi tanács szives meghívása folytán. A közgyűlés tiltakozását fejezte ki a tűzoltó tisztek egyesületének az orsz. tűzoltó szövetség ellen irányuló mozgalma ellpn s ezt a törvényhatóságokkal, tűzoltó szövetsé­gekkel és tűzoltó testületiekkel hasonló állásfoglalás és a nevezett egyesület segé­lyezésének megtagadása céljából közölni rendelte. A szin árvára Íjai kerület járási tűzren­dészet! felügyelőjévé a közgyűlés egyhangú lag Sepsy Károly szinérváraljai főjegyzőt választotta meg. Ilosvay Aladár alispán és szövetségi alelnök tett ezután igen örvendetes és meg­nyugtató kijelentést az iránt, hogy hatás­körében minden lehetőt megtesz a tűzoltó sző- vétség törekvéseinek előmozdítása érdekében. Riskó szemével Petőfire intett, azt akarván jelezni, hogy az ő költemétiyei közül válasszak ismét. Megértettem. E nélkül is ezt volt szán­dékom tenni. És elszavultam neki az «Egy gondolat bánt engemet“ cimü megragadóan szép jós­latos költeményét, mely a költő jövőbe látó prófétai lelkének megnyilatkozása volt. Petőfi mindig csillogóbb szemekkel hullgatta szavalatomat, egy pár helyen helyeslőleg is bólintott fejével s végül ennyit mondott: — Jó színész lenne belőle, barátom 1 Én, ki valamely, bármily csekélyliel­israerést is vártam tőle, kellemetlenül vol­tam főúti szavak által meglepetve, csaknéru dacosan feleltem. — Nem óhajtok színész lenni I — Miért ? kérdezte Petőfi, a színészet, a legszebb művészetek egyike. Elhallgattam a valódi okot. A vidéki színészek nugy része az időben (a 40-.es években) nagyon vegyes személyzetből fái lőtt, voltak közöttük dolgozni nem szedető fiatal iparosok, üzletből megugrott keres­kedő tanoncok és segédek, vizsgákon meg­bukott korhely tanulók és csak igen kevesen olyanok, kiket a művészet ihlete vonzott oda. Hölgy közönsége pedig nagyon kétes hírben állott. Mindezekről azonban mélyen hallgat? tum; egyszerűen azt mondottam a fönebbi kérdésre. — Mert pap akarok lenni. — Az is szép pálya, mondotta Petőfi. Tompa barátom is lelkesül érette. Aztán kezef fogott velem Megköszönte srép szavalatomat,. Majd Riskóboz fordult Valamely kérdéssel ... Én távoztam. Ez «olt első találkozásom Petőfivel, az 1847 dik év juliu« havában. Végül T unkóczi Gyula szatmári parancs­nok indítványára a közgyűlés elismerést és köszönetét szavazott dr. Falussy Árpád elnöknek, Nugykároly város közönségének és Debreczeny István polgármesternek és mindazoknak, kik a szövetség érdekében önzetlen munkát fejtettek ki. Közgyűlés után u nagykárolyi önkéntes tűzoltó csapat u szatmári csapat mászórajá- ouk közreműködésével sikerült gyakorlatot mutatott be. Déli 1 órakor Nagykároly város ebédet adott u veudégtüzoltók tiszte­letére. A hányásra ingerlő rÍCÍHUS-olaj helyett számos orvos a Ferencz JÓZSef-keserüvizet rendeli. Klinikai tapasztalok igazólják, hogy ez a tiszta, természetes gyógyvíz még oly esetek­ben is a nyákhártyák izgatása nélkül gyors és fájdaloipmentes tisztitó hatás­sal járt, amelyeknél más hashajtósze­reknek már nem volt meg a kellő hatása. A főváros egyik legrégibb közkórházának igazgatósága ezért ekkép fejezi ki elismerését : „Mint igen hatásos levezető- és hashajtó-ásványvíz a „Ferencz József“-keserüviz kiválóan ajánl­ható.“ Utánzatoktól tessék óvakodni! A hol raktár nincsen, a legjobb közvet­lenül a Ferencz József-keserüviz forrá­sok szétküldési igazgatóságához, Buda­pesten, fordulni. Apróságok. — Borzasztó időjárás, mikor lesz már ennek vége!? — sopánkodik a háziasszony. — Légy nyugodt, — biztatja a gazda — holnap jobbra fordul, mert holnap telik le a hónap, a mennyire abonáltam magúmat az uszodába. * Megalakult tehát a 15-dik bank is vá­rosunkban. Beszélgetnek róla egy társaság­ban s valaki azt a megjegyzést teszi, hogy ő végig olvaBta az igazgatóság és feügyelő bizottság névsorát, de abból nem tudja meg­érteni, miért vette fel a „Magyar Bank“ nevet. — Pedig hát érthető, — szól rá egy másik — aligha nem úgy okoskodunk, hogy a kik kölcsönért jönnek, azok biztosan ma­gyarok lesznek. * Eltörött a hegedű, nem akar ezólani... Ma kisérjük ki Bunkó Vincét a temetőbe. 50 évig szólott és volt gyönyörűsége váro­sunknak, nem Csoda, ha ennyi idő után el­hallgatott. Hej pedig beh sok édes percnek és órának volt szerzője s hány ezer és ezer szívbe lopta bele az enyhülést, altatta el a bánatot és támasztott viharos kedvet. Ha most mind ott lehetnének, a kik bűbájos hangját élvezték, el nem férnének a Perényi utcától a temetőig menő útvonalon • * Mondom a riporteremnek, hogy nem sokára egy angol újságíró jön városunkba s akkor az ő dolga lesz kalauzolni. De hát ő nem tud angolul. — Nincs unnál könnyebb. — magya­rázom neki — mint ungolul megtanulni. Vesz öt szem máiét a szájába, azt összerágja és sebesen kezdi kiköpni, annyi mintha an­golul beszélne. * Az országgyűlés is megkezdte inííkü- dését, egyelőre azonban nem u munkapárt hanem az ellenzék dolgozik, ontja magából a sok beszédet. —, De hát mikor fogunk már mi is valamit tehetni? — kérdi $gy fiatal mama- luk egy öregebb társától. . — (psak türelem -édes fiúm! Ennék is vége lesz egyszer, mint a 40 napos esőnek I Demeter. HÍREINK. ■ ■ — A közigazgatási bizottság teg­nap délelőtt 10 órakor tartotta rendes huvi ülését | főispán elnöklésével. Jelen voltak: dr. Vajay Károly polgármester, Kőrösmezei Antal főjegyző, dr. Antal Sándor tiszti fő­ügyész, dr. Jéger1 Kálmán főorvos, dr. Lé- nárd István árvaszéki tanácsos, Ferenc Ágos­ton közigazgatási tanácsos, dr. Pirkler Ernő jegyző, Kucsó Károly műszaki tanácsos, Plachy Gyula kir. pénzügyigazgató, Bodnár György kir. tanfelügyelő. Jákó Sándor kir. ügyész, Czilli György kir. állatorvos és Ko­rányi János, Cray Gáspár, Jakó Mihály, dr. Tauódy Márton, dr. Keresztszeghy La- jós, dr. Fejes Islván, Csomay Imre bizott­sági tagok. A polgármsster jelentését | bi­zottság tudomásul vette, nem különben, az előadók előterjesztését. Külön megemlítjük, hogy az elmúlt hónapban a városba beván­dorolt 18 és elköltözött 6 egyén ; a közegész­ség javult, menyiben csak 31 hévenyfertőző betegség fordult elő és pedig vörheny 2.' kanyaró 28, trachoma 1. Állami adó 8200 koronával kevesebb folyt be, mint a múlt év hasonló szakában. A helybeli fogházban volt 100 fogoly és pedig 85 i'éfi és 15 nő. Az ülés 11 órakor véget ért. — "Bunkó Vince az .0r8záS08 nevű prímás, de kizárólag a mi művészünk, hoszszas szen- veridés után vasárnap reggel elhalálozott. Bejárta Európát, játszott több Ízben a fővá­rosban, de mindannyiszor visszavágyott mi közénk, s több mint 40 éven át Szatmár- Németi városának és Szatmármegyének közönségét gyönyörködtette művészi játéká­val. Az idő vas foga őt is megemésztette, a hegedű kihullott a fáradt kezekből, s ma a temetőbe kisérjük, a ki, annyi éven át volt lelkűnknek felderitője. Őszinte részvét­tel teszük az elismerés koszorúját koporsó­jára és sajnáljuk magunkat, a' kik őt elvesz­tettük. A család által, kiadott gyászjelentés a következő: Alulírottak fájdalommal tudatják u szeretett férj, vő, nagyapa, após, testvér, sógor és rokonnak Bunkó Vincze a hires zeneszerző és karmesternek folyó hó 10-én reggel 5 órakor életének 65-ik, boldog házas­sága 26-ik évében sok szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt elhunytat. A megboldogult földi részei folyó hó 12-.én d. u. 5 órakor foguak a Perényi- utca 10 ik számú háztól a hidontuli teme­tőbe a rom. katb. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat f. hó 11-én reggel 7 órakor fog az egek urának bemutattutni. Szaunát-, 1910. julius 10 én. Áldás és béke poraira, Özv. Bunkó Vinczéné szül. Kenyeres Anna neje. Ozv. Kenyeres Károlyné anyósa. B. Fehér Mariska unokája. Erdélyi Náciué szül. Bunkó Iza és családja testvére. Fehér Já­nos veje. — Személyi hír. Unger Gusztáv kir. kúriai bíró Debrecenből családjával kö­rünkbe érkezett és szabadság idejét Szatmár- hegyen fogja eltölteni. — Szabadságolások a tanfelü- gyelőségnél. Bodnár György kir. tanfelü­gyelő juh 15 tői aug. 25 ig, Sprenger Ferenc segéd tanf. jul 25-től aug. 17-ig és szept. 1-től ,szept. 18 ig, Mihály Ferenc juh 1-től jul. 31-g szabadságot élvez. — Uj szentszéki tanácsos. Dr Mázy Engelbert Kassai tankerületi főigaz­gatót a pannonhalmi főapát szentszéki taná­csossá nevezte ki. — Lelkészi beiktatás. Volosin Buzi! sárközujluki gör. katb. lelkészt julius hó 5-én installálták fényes ünnepeségek kö­zött. Az ünnepi szertartást Fircák Gyula püspök megbízásából Gönczy Antul kerületi esperes végezte. Az eskütétel után Gönczy esperes beszéd kísérőiében átadta az uj lelkésznek a templom kulcsait, evangéliumát és keresztjét, amire Volpsin Bazil üdvözölte az egybegyűlteket. Beszédében szeretette,- kitartásra, hazafiságra, istehfélelemre és munkásságra buzdította a híveket. Az újon­nan beiktutot lelkész azután szent misét mondott. Dílben az uj lelkész házánál társas | FISCHER ANTAL I ........ Bí ö I ■ D I V A T Á BITHÁZÁBAN, = SZATMÍR. A PANNÓNIA MELLETT. = MT Sábáit ércLelce m.iri.cLen3siaaelr ezen HATÓSÁGILAG EJÍGEDÉLTEZETT VÉGELADÁS. Az összes raktáron levő divatáruk KIÉLVÉN LESZÁLLÍTOTT ABBAN ár nyittatnak el. IsecL^rező alkalmat mielő'b'b Isüiasználni-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom