Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-07 / 49. szám

tisztet és t. főorvossá dr. Vajay Im­réi, mire a megválasztott és kineve­zett tisztviselők az esküt letévén, fő­ispán déli 12 órakor a közgyűlést berekesztette. D. Színház. Az elmúlt héten nagyjában megvol­tunk elégedve az előadások m< nőiével. A szereplőknél általában több ambíciót tapasz tultunk, mint eddigelé s a közönség is mintha melegebb érdeklődéssel honorálná sziuészoink igyekezetét. Hétfőn este a Hivutalnok urakat ját­szották másodszor zsuffolt ház előtt. Az elő­adás, dacára, hogy zónábun ment u darub, Csöppet se maradt mögötte a bémutató elő­adásnak. A Gésák kedd esti előudásút fél ház nézte végig. Pedig ez az előadás nagyobb közönséget érdemelt volna. Dénes Ella igen szépen énekelt, Bulla Mariska kedves volt, mint rendesen. Bájos és diszkrét francia lány volt Lugossy Irén. Herceg és Somogyi is ötletesek voltak. Szerdán Sípos betegsége miatt a Ka- inéliás hölgy helyett az Arany embert rán­tották elő. Az előadás ennek dúcára meg­lepően jó volt. A főszerepet Szilágyi Ernő játszotta n igyon helyes felfogással. Lelki tusái erősek voltuk és mélyek. Méltó part­nerei voltak Markovit« Margit és Cakó Mici, amaz a szenvedő szerelmet, emez az odaadó hűséget ábrázoló jelenetekben volt u legha­tásosabb. Minden izében hű és igaz'magyur ne­mest ábrázolt Herceg a lármás és vasvillu- szeraü Brazarovits szerepében. Mint Brazarovitsné meglehetős komi- kui vénát árult el Szelényi Emilia is. Gömöri Vilma igen jó volt Atália korántsem szimpatikus szí repében. Különö­sen stilszerUségért kell megdicsérnünk. Ru­hái és frizurái révén oly benyomást keltett, mintha a harmincas évek divatlapjainak vala­melyik alakját láttuk volna megelevenedve. Kisebb szerepeikben Inke és Aitner voltak igen jók. Az erdészleány előadásán Sipos szere­pét Szilágyi Ernő játszotta, ki leszámítva azt a csekélységet — ami egyébként tán nem is az ő hibája, — hogy operettben nem tudunk hinni neki, fölöttébb imponáló császár alak volt. A többi szereplőkre lásd a múltkori referádét. ián? Atyám hangját hallom... mérges ha­ragos az öreg, s ilyenkor tréfát nem ismer. — Igazad van lelkem, tréfát nem is­mer, de ne haragítsuk meg, távozz. — Távozom, megyek, de még ma látni óbjtnlak. — Boldog leszek, mondd hová menjek ? — Ma... ma nem, már későre jár uz idő.. . meg korán is volna. .. oh mit beszé­lek már ismét ? Hát persze, hogy későre jár az idő, holnap jó nagyuram ilyentájt... vár­lak szeretettel a vár titkos kijáratánál ölelő karokkal. .. jöjj! — Igen, ott leszek, szeretettel várj, ég veled. E ravasz szavak elhangzása után Csejtő Anna elhagy tu Huuyadi szobáját, melybe az ő távozása után csakugyan az édes apja lé­pett be. — Hős uram, a király s Cilley em­berei itt vannak a vár aljában, a várat né zik és kémlelik — szólt az öreg harcos. — Nem tesz -semmit — feleli Hunyadi László — nézhetik és kémlelhetik, mit sem ártanak vele. A pogány török is sokat nézte, kémlelte, még sem ment semmire sem vele. — Úgy van jó uram, Nándor a török félholddal dacolt, majd csak elbánunk a miénkkel is valahogy. — Úgy van, jól mondod öregem. Vi­gyázz, hogy a vár minden bejárata be legyen zárva, a titkos bejáratokra különös gondod legyen 1 .—■ Bizd rám jó uram az én gondom uz, efelől nyugodt lehetsz. — Akkor-hát nyugodtan alhatuuk, jó éjt öreg vitézem! — Jó éjt vitéz uram! Hunyadi László sokáig nem tudott elaludni. Egyik gondolat | másikat kergette agyában. A király és Cilleyvel való talál­kozás; Csejtő Anna légyottjn és a többi gondok egymásután villantak lelkében, de _________ 8EATMÁB Sz okatlanul friss és eleven volt a pén­tek esti Svihákok előadása. Herceg egész­séges komikummal alakította Adolár herce­get. Énqke ugyan meglehetősen gyönge^ ez különösen akkor szembeötlő, ha Dénes Ella a partnere, de jó játékáért elnézzük ének beli fogyatékosságát. Rónai is rég aknázta ki így szerepét. H. Bulla Mariskával megvagyunk akadva kissé. Szeretnénk már valami újat írni róla. Mert hogy kedves volt, vagy bá­jos, vagy ragyogóan kedves — már resteljük írni annyiszor. Szinte jól esne, ha kissé legcsepülhetnők, csupán az újszerűség ked­véért is. De ezúttal igazán nem tehetjük, mert csakugyan nagyon kedves volt. Molnár pompásul groteszk alakítást nyújtott a szén Imi dühében őrjőngő Multer Prém szerepében. Hogy áz úgynevezett pluszticitást is megdicsérjük, hát jók voltak Gömöri és Lugossi is. A szombat délutáni Ocskny brigadé- rosban Sárosi Nándor lepett meg bennünket szép játékával. Jávorkdja igen helyes alakítás volt. Komoly ambíciójában határo­zott fejlődés ígéretét látjuk. Inke is kiválóan játszott. Maga az előadás ifjúsági jellegű volt, de játék és rendezés tekintetében | legjobb esti előadásokkal vetekedett. ­Ez alkalommal láttuk először Czakó Vilmost egy neki való szerepben. Széles és zaműtős kurucsiiggal játszotta meg Szörényi kapitányt. Szombat este, volt a bálkirálynő bemu­tatója. E darabot legjobban maga a szinlap jellemzi, amely fehér, és regényes oper ttet igér. A meséje elég kedves, « cselekmény azonban hiányos és átlátszóan lazu, minden érdekesebb színpadi bonyolultság híján. A zenéje az átlag operettmuzsika szinvnalát sem éri el. Untató és üres. Sehol semmi pajzán kedvesség, sehol egyetlen fülcsiklandó melódia. A sok befét pedig oly benyomást kelt bennünk, mint azok a tarka pokróco)<, amiket több apró színes posztódurabkdból varrnak egygyé, s amelyek egy-egy fino­mabb darabjukkal szeretnek kérkedni. Magáról az előadásról ugyanilyen- forma a véleményünk. Bulla Muriska finom volt és bájos, mint a mesék hamupipőkéje. Kupléj&n, ami egyébként a darab legötletesebb része, sokat mulatott a közönség. Inke Rezső játéka szép volt, de mimi­kájával nem vagyunk teljesen megelégedve. Kissé rideg és kifejezéstelen. S ez okból sokszor a legegészségesebb mondatát sem valami különös rossz előérzet leple meg, mely módfelett nyugtalanította. Hajnultájt azonban mégis elnyomta az álom s másnap jékésőn ébredt fel. A nap nagy részét vitéz katonái tár­saságában tültö'te, kikkel ismételten a király s Cilley fogadtatásáról beszélt. Az idő las­sún telt, nehezen birta várni az Annuskával való találkozásának idejét. Végre uz is elérkezett. Fél homály borítja a tájat, Hunyadi dobogó szívvel közeleg a vár titkos kijárata felé, Csejtő Anna már ott várta tárt kurnk-' kul. A szerelmesek egymás karjába feksze­nek s beszélnek, suttognak boldog szerelem­ről. . . Egyszer csak kinyílik a vár titkos kijáratának kapuja, Csejtő Anna elől megy s utáuna Hunyadi. Egy kis idő múlva Csej'ő Anna visszarohan egyedül, ijjedt arccal, s alig ér a vár udvarára ájul tan rogyott össze. Bent a kapu bejárut alatt isszonyu harc s küzdelem folyik Hunyadi és Cilley emberei között. Csejtő Anna áruló lett, elárulta Hunyadit, kit csak színből sze­retett s Cilley embereinek titkos ígéreteire kezükbe szolgáltatta. Am a hős Hunyadi ezúttal is úgy harco't, mint egy oroszlán. Vitéz karja a kezében még hatalmasabb kardja ugyancsak osztotta a halált Cilley emberei közt. Az öreg Csejtő épp akkor vizsgálgatta lefekvés előtt a vár kapuit, a zaj, lárma megütötte füleit is és csakhamar ott teic mett a kü/dőhelyen. Hunyadi László már kiállott volt s melléből patakzott n vér s összerogyva csak annyit mondott: — Anna elárult mindent. Az öreg Csejtő hamar átldttu a hely­zetet és I maga lett leányának földi biráju, kit egy hatalmas kardvágással azonnal el­költöztetett az élők sorából. Í8 VIDÉKÉ. ______________ tud juk kellőkép élvezni. Gömöri szép volt és helyes. Lugossi is igen jól játszott, csak kékvókja volt kissé bágyadt. Vasárnap délután a 'János viták von­zott zsuffolt házat. A sok kihagyást nein tekintve, ami egyébként csak pergőbbé tette az előudást, egész helyes délutánja volt a népnek, Wirth Sári Iluskáját említjük meg ehelyütt, amely ha nem is volt tökéletes alakítás, bájos volt és illuziókeltő. A'. z. * Heti műsor. Kedden „Kaméliás hölgy“ (páratlan). Szerdán délután „Tatár­járás* Biró Sándor felléptével, este »Bál­királynő“ (páros). Csütörtökön újdonság, itt először „Paradicsom* vígjáték (páratlan). Pénteken zónaelőadás „Aranyember“ (páros.) Szombaton „A bál királynő* operette (párat­lan). Vasárnap délután „Tanítónő“, — este „Hoffman meséi“ operette (páros). Magyar kormányozható léghajó. Egy szaniszldi mérnök találmánya. Aviatikái és illetékes körökben élénk érdeklődés tárgyát képezi mostanában Szi- inny György fővárosi magánraérnök kormá­nyozható léghajója Szimay, aki Szatmár- inegye, Szaniszló nagyközségben született életének legnagyobb részét külföldön töltötte el s nemrégen jött vissza a fővárosba, hogy itten két tanulmányát, (az egyik süritett le­vegővel hajtó motor, a másik kormányozható léghajó) amelyre már megszerezte a világ összes szabadalmát — magyar földön elké­szítve, értékesítse. A feltaláló az utóbb nevezett találmá­nyával 'csődbe igyekszik kergetni az állam­vasutakat. A léghajó ugyanis, meiy képes le9z nyolctól tiz személyt is befogadni, oly cse­kély összegű lesz, hogy a légi közlekedésre feltétlenül akadni fog magyar társaság, mely az olcsó és gyors közlekedést a Máv. rovására kifogja aknázni. Szimay kormányozható léghajója l.osz- szukás alakú és aluminium burokból készült búrom ballonból áll. A léghajót, melyet a feltaláló süritett levegővel hajtó motorú fogja hajtani, teljesen veszélytelen e képes lesz mind n idegen segítség nélkül nem csuk szárazföldről, hanem vízről és vizre fel és leszállani szükség esetében. A gyorsaság tekintetében Szimay ga­ranciát vállal arra, hogy óránként tekintet nélkül az időjárásra 50 -60 kilométert meg­tesz a légi utazás alkalmával. Szerinte a kormányozható léghajóját, melyet tiz személyig való szállításig öt-hat­ezer koronáért képes lesz előállítani, oly egyszerű kormányszerkezettel látott el, hogy azt képes lesz bárki is minden veszély nél­kül vezetni. A katonai kórházak jelentései szerint „a természetes Forencz József-keserüviz gyorsan és biztosan hat, és hosszabb használat után sem idéz elő rossz utóhatásokat. A bete­gek szíveset) veszik be, mert ize nem kellemetlen“. A „Ferencz József“-ke- serüvizet ezen kiváló tulajdonságai te­szik mindazoknál nélkülözhetetlenné, kik gyakran vannak hashajtóra utalva Apróságok. A főispán üdvözölvén az újonnan meg­választott polgármestert, mikor ezeket mond­ta: „És annál inkább boldog vagyok, hogy másod Ízben vun szerencsém Nagyságodat megválasztott polgármesternek kijelenteni . — Es még boldogabb Volnék, — mond ju eSy városatya — ha 6 év múlva ismét én lehetnék szerencsés harmad i/ben is kijelenteni ..... ■ * Mindnyájan sajnálták Árokháty buká­sát, mert emberi érzés a mások bajának neui örvendeni, s ennek hatású alatt a győztes párt is komoly nrccal fogadta az eredményt. Mintha mindenki érezte volna, hogy az adott helyzetben a zajos tüntetés nem illenék. . * Szemrehányást tesz valaki a Ferencz Ágoston egyik lelkes hívének. — Ebi hagyj nekem békétI Minden­nek Szűcs Lajos az oka. Ha 3 év előtt nem pályázott volna, Árokháty most is nyugodtan pipázhatna a községi bírói hivatalban. ♦ Bukásának tragikus oldala különben, hogy most sokkal népszerűbb volt, mint ú múlt alkalommal, a mikor megválasztották. Mert most a ki rá szavazott, az mind azt akarta, hogy ő legyen a közigazgatási taná­csos, mig a múlt alkalommal a legtöbb szavazóját csuk az vezette, hogy "Ferenc Ágoston ne legyen. • Általános feltűnést keltett, hogy tl tisztújító kögyülósről országgyűlési képvise­lőnk hiányzott. De aztán megmagyarázták, hogy egy nagyon fontos bűnügyi főtárgya­lása van, maga a védenc jött érte, s mint­hogy maradni akart, imigyen kapacitálta: - — Nagyságos uram, ba istent ismer, tessék azonnal jönni. Itt amúgy is csak 6 évről van szó, de ha nem tetszik eljönni, én 10 évet is kaphatok! * Tegnap délután az egyik városatyu u következő meghívót kapta a volt jegyzőit kartól: „Ma este vacsora után (9 órakor) ai Pannónia külön termében turtundó barátsá­gos összejövetelre szivesen várják.* — Hát el fogsz menni? — kérdi tőle a felesége. — Hova gondolsz ? . Azoknak a man­dátuma már délben megkezdődött, mi kor­érném én utói őket ? Demeter. HÍREINK. Mikulás. Emlékezés nélkül mi volnál te óh szív, beszédes húrjától tnegfosztott hárfa . . . Csukugyan, lelkűnkben az emlékezés édes, szelíd hárfa húrjai rozdültek mev e^v . e» v . olyan kedves estén, mint a tegnapi volt, a mikor feledve a lét tusait s u sok but,, amely ónsulylyal nehezedik nemcsuk vál- lunkra, de a kedélyünkre is — visszaszól­tunk az emlékezés puha gnlatnb szárnyain at múltba, az ártatlan gyermekkor örömei kö«é. Mi talán nem is akarnék. Hiszen oty»-n fásultak, kedvetlenek vagyunk sokszor a v0]y sötét szemüvegen keresztül nézzük a vili „qj a körülöttünk lejátszódó eseményekéit. Am' ba akarjuk, ha nőm, , ti mikor elé-irJr czíink évente egy-egy ilyen bájos, naiv bV/t/.rköböz, akkor hiába duzzogunk magunk! ^ elége­detlenül, magával ragad benníl nket yalami ellenállhatatlan erő, valami fensé­ges poezis, csodálutps szent (Éauöulíir,: ke­resztény hitünk .mélységei érredem világá­Az idén nem volt fehér u Mikulás sza­kálla. Sárban jártunk s ,.gy.e,_,y 1,ópihés sza- kállu Mikulás, torzauEorz krampusz tüzes- nyelvü ördög s bokrétás virgács kisérgeteit bennünket utcahosszat. Pico» kivancsisá*' u kis gyermekek szemében, ők nem bÚuják e szürkeséget, e fekotesóget, e Jocs-pocs idő­ben is csak arra gondoltak: mit hoz a Mikulás ? S a Mikulás pontosan megjelent a , családokban a gyermekek végtelen' örömére, . . . Álmok, édes ragyogó szép gyér-'- mekálmolc, hová lettetek ! Szent Miklóspüsz- pök most újra megütő lelkünket az ő cso-- (latevö szemetének varázsveszejével, s fel­ébresztett benneteket, bogy mint valami kort* régen betölt9ételc a szivüket diócsörgómekf, csengő csilingelősének álomba ringató muzsi­kájával, harmóniájával. Ma már var az üzlet, var- m gond', it\ küzdelem, de gondoljunk még sokáig o ked­ves estére, a gyermekek ártatlan ünnepére* * / ' Folytatás a mellék) eten. A hÖlfí'VkÖZÖnséff Szabó Balázs uri és női fodrász értesíti a m. t. hölgy közönséget, hogy lakását nov hó l-t’-i I i .­-----— ——_—* Dr. Vajay Imre ur Deáktéri házába helyezte át. Ezzel azon kényelmet nyújtja a hö!cv> 1 tf WN Üdveimébe j 10 l‘8)'éb hfljp<5l lékokat a íaktiéáu választhatják ki, sőt kedden, csütörtökön és 0°; ö W HgjfCllUCMC , 5 ónUg frizernö áll rendelkezésre, aki 1 K díjért próba fésülést eszközöl és megmutatja a n . H i r ______ n J elhelyezést 1,1 fl mnmfi f misztótfalusi WfIfi • * Páratlan Msitő! * Szent Srzséőet Forrásvizet Kapható minden fűszer üzletben, (estisei vendéglőben és kávéhúzbtm. : FCitünő ßorviz i

Next

/
Oldalképek
Tartalom