Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-16 / 46. szám

Huszonhatodik évfolyam. 46-ik szám. Szatmár, 1909 november 16. TÁRSADALMI ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. ötven éves jubileum. A Szatmármegyei Gazdasági Egye­sület Ötvenéves jubileumi ünnepélyé­nek előkészítési munkálatai erősen folynak. A kiküldött bizottság folyó hó 8.-án Szatmáron újból ülést tartott Falussy Árpád dr. főispán elnöklete alatt, ki a kiállítás sikere érdekében időt, fáradságot nem kímélő agilitást fejt ki, s a jubiláris ünnepély eszmé­jének megpenditésére a vezetést azon­nal kezébe vette s bő ismereteit és minden befolyását oly lelkesedéssel viszi be a nagy fontosságú mozga­lomba, hogy a tervbe vett kiállítás sokkal nagyobb szabásúnak Ígérkezik a szokásos lokális jellegüeknél. A bizottság fenti ülésén véglege­sen megállapította az ünnepély ter­minusát 1911 őszére, amely évben szeptember 10.-én lesz ötven éve, hogy az egyesület alapszabályainak jóvá­hagyása után első ülését tartotta. A terminus szerencsésen van megállapítva, mivel az előkészületi munkálatok, a költségvetés és terve­zet elkészítése, a szükséges fedezet előteremtése hosszabb időt igényel­nek, de szükség volt erre a kiállítók érdekében is, hogy kellőleg előkészül­ten léphessenek a nagy közönség elé. Az ülésen Falussy Árpád dr. fő­ispán egész kész program tervezetet terjesztett elő, mely a gazdaság összes ágait felöleli, természetesen, hogy ez még a végleges tervezet és költség­vetés összeállításáig — mely iránt az ülés szintén intézkedett — változást is szenvedhet. Az egyesület történetének, meg- irása iránt az intézkedés szintén meif­O tétetett. Az ünnepély díszközgyűléssel veszi kezdetét. Magának a kiállításnak tervezett progrummja a következő: I. Mezőgazdasági szemes és szálas termények kiállítása. II. Elő állatok és állati termékek kiállítása: a) lókiállitás, b) szarvasmarha kiállítás, c) sertéskiálliíás, d) juhkiállitás, e) baromfikiállitás, f) méhészeti kiállítás, g) tejgazdasági termékek kiállí­tása, h) gyapjukjállitás. III. Szőlészeti és borászati kiállítás. IV. Kertészeti és gyümölcsészeti ki­állítás : a) faiskolai termések, b) friss gyümölcs,- c) konyhakertészet, d) diszkertészet, e) feldolgozott gyümölcs és zöldség, f) gyümölcs-szesz félék kiállítása. V. Erdészeti kiállítás. VI. Mezőgazdasági gyáripar termékek kiállítása. VII. Gazdasági házi-ipar kiállítás. VIII. Mezőgazdasági ipari termékek ki­állítása. IX. Országos jellegű mezőgazdasági gépkiállítás, ennek keretében eke és gép verseny. A programúiból láthatjaik, hogy az oly tág körben mozog, s a gazda­sági élet legcsekélyebb megnyilatko­zásaira is kiterjed úgy annyira, hogy ez utáu ítélve Szatmárvármegyében eddigelé hasonló nagyszabású kiállítás még nem volt. Az előkészítő bizottság — na­gyon helyesen — már most a legszé­lesebb körű akciót inditja meg, s já­rási albizottságokat szervez, melyek­nek szervezésére az ülés a járási főszolgabírókat kérte fel. Szerencsés gondolat, hogy a ki­állítás helyéül a bizottság a Kossut la­kért és az ezzel kapcsolatos terület átengedése iránt tesz lépéseket, amely parkban a kiállítást látogatók árnyas helyen sétálva gyönyörködhetnek gaz­dáink produktumaiban. Mindenesetre örömmel konstatál­hatjuk, hogy az egyesület vármegyénk gazdaközönségénok alkalmat nyújt ter­mékeinek bemutatására, de másrészt, miután a kiállítások ma már nem pusztán látványosság számba mennek, s nem csak erkölcsi hasznuk elvitáz- hatlan, de úgy a kiállítóra, mint a látogatóra következményeiben jelen­tékeny anyagi haszonnal járnak, mert azok a termelő és fogyasztó találkozó helyei : a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület amidőn egy ily nagyobb szabású kiállítást rendez, nemcsak a gazdák, de általában az egész közön­ség részéről a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásra már most a rendezésnél is, joggal igényt tarthat. A vértanuk földéért. Minden emlékmű, mely nagyjaink em­lékezetét jelöli, a hazafias érzelem Memnon- szobrává válik; szava elhat a leghidegebb szivig is, hogy bennük e hon, e nemzet iránt szeretetet fakasszon. De ha szent az a hely, mely nagyjaink életére, tevékenységére emlékeztet, mennyivel szentebb az, melynek porát hőseink vére áztatta, hol utolsót só­hajtott életüket föláldozó honszerelmük ... Más nemzetek kincsen, aranyon tennék ma­guk tulajdonává az ilyen helyet egy pilla­nat alatt — s nekünk magyaroknak, egy pár ezer koronánk sem volt egy év óta, hogy az aradi vértanuk vesztőhelyét örök nemzeti birtokul megszerezhessük! Ok életüket áldozták a mi jelenünkért s jövendőnkért s nekünk, a törpe utódoknak, nincs egy pár koronánk, nemhogy ez áldo­zat nagyságát viszonozhassuk, hanem, hogy TÁRCA. — —­Szatmár jelentősége a szabadság­harc alatt. Irta s a 48-as honvédek javéra e hó 14-én este rendezett mulatságon felolvasta : Bagossy Bertalan kir. kath. főgimnáziumi tanár. Az 1848. évi események az ország nagy részét, ide számítva Szatmárvármegyét is, készületlenül találták. Egy csöp lelkese­dés sincs a nagvkárolyi vármegyeháza kö­zönségének legnagyobb részében, mikor a jogegyenlőséget és a többi nagy reformokat kihirdetik. A köznemesség ugyanis az al­kotmány megváltoztatásában ősi jogaitól való megfosztását látta és kedvetlenséggel nézte újabb eseményeket, a parasztság pedig még nem volt eléggé érett az érdekében hozott törvények megbecsülésére. Ennek tu­lajdoníthatjuk, hogy még 1848. augusztus végén is, midőn. a haza már | legnagyobb veszedelemben forgott, u nemzetőr toborzás igen kevés eredménynyel járt. A falvakat bejáró küldöttség elkeseredetten panaszko­dott, hogy a föld esuri hatalom alól felsza­badult, úgynevezett ujpolgdrok. akkora ellen­szenvvel és ingerültséggel fogadták őket, hogy temérdek gorombaságot és gúnyolódást kellett zsebre vágniok. Sőt némely helyen nyílt lázadásban tört ki a föld népe. Királydarócon fegyve­resen támadták meg- | svábok a magyaro­kat és az.oláhokat: Szaniszlón és Csomakö- zön az araság földjeit akarták elfoglalni. Még lelketlenebb izgatásnak lettek áldozatai a vármegye, keleti részein lakó oláhok, kik egyenesen ellenségeinkkel cimboráitak. De Szutmár-Néuieii szab. kir. város értelmes közönsége kitörő lelkesedéssel fo­gadta az uj vívmányokat s a szabadság szenty ügyéért kész volt a legmesszebbmenő áldozatokra is. Ilyenkor prófétai szellemmel van min­denki megáldva; sejtik, hogy a nemzetiségi készülődések nem fognak jó végre vezetni. A városi- tanács már májusban készül a há­borúra. Elrendeli az iskolák tanítóinak, hogy „a kardforgatásban és fektirozásbun gyako­roltassák az ifjúságot, hogy idővel ügyes tagjai lehessenek az országosan felállítandó nemzeti őrseregnek.“ Május 24.-én Szemere Bertalan honvé­delmi miniszter közli, hogy a király Inns­bruckba menekült, a hazát pedig körös-körül veszélyek feriyegetik; emiatt szaporítani fogják a honvédséget, ajánljon föl minden polgár pénzt, ruhát, fegyvert, élelmiszereket. Erre a tanács egyrésze helyi honvédelmi bizottsággá alakul. Elnöke: Laki Sándor polgármester, tagjai: Páy Imre, Jeney Jó­zsef, Andics Tádé, Mudurasi János, Noeb Ferenc, Jeney Sándor, Keresztes András és Szalay Antal. Andics Tádé lett a kor­mány kinevezésével a nemzetőrség őrnagya, kiuel$ fő kötelessége volt az újoncok begya­korlása. Noeh Ferenc a 60 tagú lovas nem­zetőr csapat századosa lett, u többi pedig a gyalogosok között viselt kapitányi rangot. Eszerint hat századot ulakitottak: Szatmá­ron hármat, Németiben kettőt s a Hegyen egyet; mindegyik 200 emberből állott. A tanács hat kerületre osztja a várost és ezekben megbizottaival szedeti be az ön­kény tea adományokat. Junius 17.-én a csiz­madia céh három éven át 100 —100 pengő forintot, a kereskedő testület 50^-50 pengő forintot ajánl a haza' oltárára. Augusztus 24.-én Vajay Károly másod-aljegyző lemond a szent célra évi fizetése egynegyedéről, Gyene Károly egy családos önkényt esnek a fiát örökbefogadja; Weisz János tiz, Reich András két, Hartmann Rtván öt önkénytest ruház fel. Nagy akadályokba ütközik a nemzet­őrség felfegyverzése. De a lelkesedés talá lékony: összeszedik a városból a vadászpus­kákat, a börtönötöktől elveszik | szuronyos fegyvereket, s akinek még ilyen sem jut, annak kezébe részint dzsidát, részint kiegye­nesített ka-zát adnak. Szatmár még nagyobb tervet készül megvalósítani. Kis seregét tüzérséggel is elaknrja látni. Ezen célból szerződést kötött Szem Adolf nevű szállítóval, hogy szerezzen be három ágyút és háromszáz belga lövőfegy­vert minden hozzávalóval. A csempészet szépen sikerült, a szállítmány már Nagy­károly körül járt., mikor a vármegyei szin­tén csak vadász puskával és dzsidával ellá­tott nemzetőrök, megszimatolva, hogy minő drága kincseket visznek a szatmáriaknak, a szállítmány értékesebb részeit elrabolták. A tanács megbotránkozva értesült ezen merényletről s erélyes átiratban követelte az alispántól, hogy az elrablóit fegyvereket haladéktalanul küldje vissza. Mindhiába. Hasztalan keresett Mészáros Lázár hadügy­miniszternél is jogorvoslatot. Ez tett ugyan lépéseket, hogy igazságot szolgáltasson, de a háborús események rohanó áradata lese­perte az ügyet a napirendről. Szatmár erejét a szabadságharc alatt különösen két feladat tartotta lekötve: a környékbeli oláhok fékentnrtásu és a had­sereg felszerelése.- Az oláhok között már a 48-as moz­galmak elején a bécsi kormány kezdte szí­tani a magyarok elleni lázadást. Két titkos kém csillagvizsgálónak adta ki magát s elő­ször ezek zavarták meg a szellemileg hátra­I maradt népet. Amit ezek megkezdték, azt betetőzte a határőrvidéki II. oláh-ezred, mely nyílt lázadásra csábította őket. Annyira nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. lile 1 MEGÉRKEZTEK 111 az őszi és téli idényre megrendelt összes nri-, női és gyermek valódi clicvro és box bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom