Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-03 / 31. szám

A Pesti Hírlap, mely e mű fordítását nagy tetszéssel és dicsérettel fogadta, azt mondja Facastorról, hogy az orvos tudós pompás megfigyelő képeségévcl és egy igazi poétának mindent a poézis zománcával be­vonó erejével irta meg munkáját:- úgy, hogy nemesük irodalmilag alkotott igen becseset, de adatait, megfigyeléseit, meghatározásait legnagyobb részükben | tudós világ ma is készpénznek veszi. Fracastorót életében sok kitüntetés érte. III. Pál pápa udvuri- orvossá | a trieszti zsinat orvosi tanácsadójává ne­vezte ki, mikor pedig V. Károly német csá­szár 1541-ben Pescbieráu átvonult a nagy­számú tisztelgők közül egyedül Facastorót tüntette ki. E tiszteletet haló porától sem tagadták meg. Egy történetiró szerint a XVI. sz. de­rekán egy nevezetes olasz halála se döntötte olv mély gyászba Olaszországot, mint Fra- castoro elhunyta. Tudományos művei előtt kartársai, költeményei előtt egy Scaliger, Sunnazar hódoltak, Rhamnusius Paduában, szülővárosa Veronában emelt neki szobrot s pedig nem mint szerényen képzelte, cserko- szoruva), hanem mint nagy költőket illet, borostyán koszorúval s most ott alussza örök álmát nagy földiéi: a legnagyobb latin költő: Catullus s a nagy polyhistoricus, Plinius szobra közelében, a többé nem széttagolt, nem pártütő, Hám külellenségektöl marcan­golt, hanem idegenektől tisztelt és irigyelt, egyesített, független, ezubud és balszerencsé­jében is nagy Ausonia földjében, melyet oly igaz, olasz hévvel szeretett. Frucastoro Vergilius tanítványa. A nagy mester Georgiconja lebegett előtte, mikor nagyszerű munkáját megírta. Iróem- berek első munkáján még a legújabb kor­ban is könnyen kimutatható valamely klasz- szikus költő hatása. Hát még a humanizmus korában, mikor a klasszikus ókor irodalmá­nak felébresztése volt a fő cél; a költők vállvetve versengtek, ki tudja hivebben utá­nozni a halhatatlan mestereket. Dantét Ver­gilius szelleme vezeti át a poklon, földön és menyországon. Magyarországon, hova elsőnek érkezett meg az olasz ég alatt felvirágzó humaniz­mus, nincs egyetlen iró, a kinek valami bálványozott latin mintaképe ne volna. Az olasz Fracustoro latin nyelven irja meg müvét, melynek felépítése, hangja, szi - nézésé éz modora Vergiliusra vall, csak a gondolat, az annyira uj irányzatú tárgy, a költemény magva eredeti. A mű célja: az akkoriban annyira elterjedt baj népszerű ismertetése, még pedig — hogy a nép leg­egyszerűbb fia is megértse és hasznára fordítsa — világos és mégis velős, népies előadásu és mégis kora tudományának szín­vonalán álló, poetikus nyelvű énekekben, Fordító nagybecsű, határtalan nagy olvasott­ságról tanúskodó jegyzeteiben, melyek az énekeket kisérik és magyarázzák, az akkori angol, francia, német, olasz és magyar viszonyokkal is megismertet, természetesen a jó hazafi szól ki belőle, mikor hazája akkori helyzetének leírásánál legtöbb ideig foglalkoztatja az olvasót. E jegyzetek már magukban elérték céljukat s nem csak tér­— Miér’ hogy nincs szerencsénk ? Bizony nehéz, kegyetlenül kegyetlen volt a tél jó uram. — Nagyon öreg volt az öreg? — Sokáig tartott, rém sokáig... az őszülése. . . . Téli időben a déli Balaton vidéke valóságos éjszaki sark kicsinyben. Tehát nem költészet az, amit Írtam Írásom elején. Nem látni mást, mint havat. Elnyeli még a zalai hegyláncot is. Minden fehérbe van burkolva. Az óriási jégmező is egy végtelen fehér lepedő, melyen legtöbbnyire fehér köd ül. Éj szakánkint arra ébredhetni, bogy rop­pant bömböléssel a jég megreped. Akár ágyú szólunu. Aztán folytonos dongás a nagy messzeségből, mintha száz dobos verné a kutyabőrt. A parton nincs semmi élet. Csendes, kihalt minden. A halászat rosszul megy... * * * Mily inás képe van most a Balaton partjának. Minden él, mozog. A partokon ember-hullám. A Balaton hullámaiból ember­fejek, vidám, egészséges, mosolygó női arcok kandikálnak. A Bulaton vize csudásan gyó­gyító hatású. Azt mondják, hogy villany­áram van vizében. Valóban úgy kell lenni. Mert mikor hullámait érezzük, mintha valami villanyos elem járná át és át ide­geinket. Nincsen olyan tengeri fürdő, mely a Balatonnal mérkőzne. Lassan mélyülő bár­sonyos talaját — bizony, hogy a tenger sem múlja felül. (Balatonföldvár.) IZATMAB eb vidéke. jedelmüket, hanem belső értéküket tekintve, külön kiadást megérdemlő, mélyen járó gondolatokként hatnak, A pestis, bélpoklosság, a morbus gulli- cus e két rémes kortársának rajza maga egy külön tanulmány. A mi pedig a fordí­tást illeti, dr. Szatmári Imre egyetlen iró ember hazánk orvosai közt, aki, mint egykori léiekrokona, Fr.ionstoro, olyan ines- terileg versel, mintha csak költőnek szüle­tett volna e világra. A szöveggel párhu/um- ban ott van a latin szöveg is, összevetheti őket bármelyik latinul tudó olvasója. A hexameterek, melyek oly szépen görejülnek m úgy ürül, magasun felette állanak uz ere­deti döcögő dactilusainuk a a magyar iro­dalomban a legkiválóbb klusszikus verselők mellett biztosítanak helyet Szatmári Imré­nek. A három énekre terjedő tanköltemény­nek eddigelé csak a fele jelent meg. A második és harmadik füzet ho/ni fogja Fracastoro tankölteményén kivül szerzőnek a francia kórságról szóló kötetlen értekezé­sét, Villalobosnak, u spanyol orvosköltőnek idevágó stanzáit, számos XVI. századbeli iró idevágó közleményét, Fracastoro tüzetes irodalmi méltutását, „egykor és most“ feje­zetben a múlt és jelen társadalmi viszonyai­nak s tudományos felfogásának összehasonlí­tását, u nemi bajok ellen való baróeági s magánvédekezés történetét, annak jelen állását s a nemi egészségtan rövid fog­lalását. Fordító célja, hogy e mű a gimnáziu­mok VII. és VIII. osztályainak latin olvas mányai közé felvétessék. A cél n. mes és jóakaró, kivált, ily korban, midőn az ifjúság üdére után futkos, önvesztébe rohan,' ahe­lyett, hogy a nemi élet Scylláit és Churibdi- seit óvatosan kikerülné. Reméljük és hisz- szük, hogy e könyv, mint az ifjúság fel- világosítója, nagy hasznára lesz társadal­munknak. Szigligeti. A levegő hőse. Egy zseniális francia mérnök Blériot re­pülő gépjével átrepült a La Manche-csatornán. Az emberi fejlődés nagyszerű lendülései kö­zött ez a legcsodásubb. A levegő megadta magát. Gondolatnak is szédítő, nem tudju megérteni a nagyságot, uz örökkévalóságot, akit meg nem borzongat a szent mámor, mikor ezt a gondolatot végiggondolja. Ami lehetetlennek tetszett, lehetővé lett- A tüzet, a vizet régen legyőztük. Hatalmunkba vet­tünk olyan erőket- is, amiknek az eredete, a lényege még moet is rejtelmes, de az em­beri tudás mégis tudta engedelmességre kényszeríteni őket. Csak a levegő utasította vissza kevélyen az ember hódiló törekvéseit. Dacosan verte vissza minden támadását és engesztelhetetlen haraggal sújtotta azokat, akik jeltelen utjain vetélkedtek a szelekkel. Es ime most mégis megadta masát. Blériot, akinek a nevét meg keli tauulni minden kullur embernek, áttörte a láthatat­lan sorompót és végesvégtelenné lett ime az emberi törekvések területe. Nem tudjuk még a levegő meghódítá­sának nagyszerű küzdelmében következnek ezután még ennél is csodálatosabb eredmé­nyek. Annyi minden esetre bizonyos, hogy akármilyen nagy is ez a győzelem, a levegő vakmerő pionírjait nem fogja kielégíteni és ahogy Blériot túl tudta szárnyalni Zep­pelint, Wrightet, Latham mestert, úgy lesz­nek majd ő utánna is férfiak, a kiket tüzelni fog a nagy probléma, akiket nem fog vissza­riasztani a dicső úttörők mártiromsága, míg' elkövetkezik u végleges és döntő diadal és a levegőben való repülés nem lesz álom és nem lesz utópia, hanem büszke valóság. így is nehéz szédülés nélkül gondolni az ezután való fejlődésre. Mert, hogy a re­pülő gép átfogja alaktani az ember életét, azt bizonyítani felesleges. A távolságokat ötszörié olyan kisebbé teszi, mint a hajó és lokomotív, a mi azt jelenti, hogy a kultú­rának ötszörte olyan 'sebes lesz ezután a haladása. Lehet, hogy igaznak bizonyul az utó­pisztikus írók álomlátása. Az a határtalan felület, amit a levegő felajánl a kultúrának találkozóhelye lesz a kultur törekvéseknek. A geográfiái határok határai lesznek az anyagi vetélkedésnek, a nemzetek gazdasági törekvéseinek. E nagyszerű .vívmányról sem beszél­hetünk a nélkül, hogy a nemzetek hatalmi alakulásának eshetőségei is ne kerüljenek mérlegelés alá. Már csak azért sem, mert a nagy versengésre a hudvezetőségek adták a leghatalmasabb impulzust. A levegőért tulaj­donképen a nagyhatalmak küzdöttek, mert a modern hadi tudomány régen megállapította hogy annak a hatalomnak vunak a háború­ban a legkedvezőbb kilátásúi, a mely harci terepül a levegőt is megszállhatja. Adassék azért tisztelet Blériotnak a ki kétesztendeig szakadatlanul dolgozott monop­lánján, se baleset, se gúny nem riasztotta visszu mig most meg nem tette világraszóló útját. A mit tett, az bámulatos. A vállal­kozás nagyszerű bátorság bizonyítéka és eredméuye u bátorságot igazolta. Szatmár-Németi szab. kir. város Felső Kereskedelmi Iskolája. 1. Felső kereskedelmi iskola. Felvétetnek 4 közép- vagy polgári iskolát sikerrel végzett tanulók. Turtuma 3 év. Tandíj: 200 koronu. Megfelelő minő-ités esetén tandíjkedvezmény A harmadik év végén tartandó érettségi vizsgálat bizonyitváuyu közpályákon vuló minősítés tekintetében a főgimnázium és fő- reáliskolui érettségi bizonyitványnyal egyenlő értékű és jogot ad az egyévi önkéntest katonai SBolgálatra. A három éves és érettségi vizsgálattal végződő felső kereskedelmi iskolát magán utón is végezhetik: n) azon ifjak, kik legalább 17 évesek, a gyakorlati életben mű ködnek s a polgári- vagy u középiskola 4-ik osztályát sikerrel végezték; b) azon leányok, kik a polgári-, felső leány- vagy leánygimná­zium 4-ik osztályát elvégezték. A magán­vizsgálat engedélyezéseéi't szeptember hó folyamán kell a kérvényt benyújtani. 2. Egy éves női kereskedelmi tanfolyam. Célja az eddig szerzett ismereteket reális irányban kiegészíteni s oda képesíteni a leányokat, hogy mint családtagok saját üzle­tükben vagy háztartásukban, avagy alkal­mazottak a különböző hivatalokban és keres­kedelmi irodákban szakismereteket és gya­korlati ügyességet elsajátíthassák, és haszon­nal értékesíthessék. E*t szolgálja az egész éven át tartó gyors és gépirási kurzus, melyek a többi kereskedelmi rendes tantárgyukon felül -taníttatnak. A felvétel négy polgári, feslőbb leány­iskolái bizonyítvány alapján vagy az előirt felvételi vizsgálattal történik. A beírások mindkét intézetben szeptem­ber hó 1—5.-én történnek. A vidéki tanú lók elhelyezésénél az igazgatóság készséggel tájékoztatja a szülőket. Tekintettel arra, hogy az egyes osztá­lyokba csak korlátolt számban vehetők fel a tanulók, a hely biztosítása céljából az igazgatóság már most előjegyzi a jelentke­zőket, ha e szándékukat az iskolai bizonyít­vány beküldése mellett bejelentik. Mindennemű tudakozódásra válaszolunk s kívánatra az intézet értesítőjét megküldjük. Dunay Sándor igazgató. Apróságok. Több Ízben példálódzón az asszony, hogy valamelyik este el kellenne menni az orfeumba, de a férj mindig ellenezte, azt hangoztatván, hogy nem érdemes megnézni. — Tessék! itt áll az újságban — szó­lal meg egy réggel az asszony — hogy a rendőrség az előadásokat beszüntette és te mégis azt. mondtad, hogy nem érdemes oda elmenni I No ez tőled csakugyan csúnyaság volt! • A 35 éves találkozóról esvén szó, va­laki nagy lelkesedéssel beszél róla, hogy mi­lyen szép is egy ilyen összejövetel, kivált hu már annyi év múlt el, mióta az iskolából kiléptek. — Szép, szép — szól rá uz egyik ér­dekelt fél — de itt is úgy van, mint a ka­tonaságnál, mikor uz ember tábornok lesz, szeretne még egyszer hadnagy lenui. , * * Vasárnap délután pipaszó mellett be­szélnek a jó falusiak a legújabb csodáról, a repülő gépről. Sok mindenféle megjegyzés hangzik el, mig végre megszólal a falu bölcse, az öreg biró: — Nem szeretem én az ilyen bolond­ságokat, mert a vége ennek is csuk az lesz, hogy megint az adót fogják emelni. * Kéziratért megy a szedőgyerek a szer­kesztőhöz, a ki a nagy melegtől eltikkadva héver a díványon. —; Egy óra múlva gyere! — riad rá nagy mérgesen — akkor adni fogok. Mi az ördögnek is csinálnak nyáron újságot 1? Hi­szen a ki ebben a disznó melegben is lapot olvaa, azt egyenesen be kellene vinni az őrültek házába. Pompás! erről fogok Írni egy vezércikket! * A városhoz is jött egy felhívás az an­tialkoholista egylet részéről tagok gyűjtése céljából. — No, ennek.sem sok tagja lesz Szat- máron I — mondja szilárd meggyőződéssel az egyik tisztviselő, mikor a felhívást el­olvasta. Demeter. HÍREINK. Petőfi. A sírját nem ismerjük. Segesvár mellett egy nagy térség, oda zarán­dokolunk el minden esztendőben. Ott ázt hisszük, az ö porából nőtt min­den fűszál, az ö hamvait ragadja ma­gával a szél. És nézzük a fűszálat, nézzük a porszemet forró szeretettel. Hatvan éve tűnt el az élők közül Petőfi Sándor. Mi még mindig nem nyugodtunk tneg a gyászban, a fájda­lomban. Még mindig kutatjuk a lépte nyomát, kutatjuk hiába. Nem maradt utánna semmi földi. Sem a kihűlt test, sem a szétömlő csontok, sem egy sirdotnb, sem egy fejfa. A lélek, a belső, az emberi, művészi tartalom azonban annál hatalmasabbra nőtt. Nőtt és fényesedett. Tülekedésen, apró kortársak, halovány követők vásári za­ján felül ott tündöklik az elérhetet­len magasságban a költő, aki véres napok borzalmait fonta át aranyszá­lakkal. Hatvan esztendeje harci táro­gató minden sora. Ma imádságos köny­vünk, melynek lapjait forgatjuk lélek- zetet visszafojtva, csudálattal, szomorú merengéssel. Jó Petőfi, lárigszivü poétánk, na­gyon korán távoztál közülünk. A te magyarságodra, a te kérlelhetetlen ostorodra még nagy szüksége lett volna a költészet berkeinek, a mely­ben ugyancsak terjeszkednek a kufárok, a vásári kóc evők és bohócok. Más a kor, mások a viszonyok, mint akkor, mikor f'ílaugptt a Talpra magyar 1. .. Pihenj Petőfi, ott, ahol vagy. A nemzet kegyelete nagyságodat őrzi, emlékeden lelkesedik. Pihenj és ál­modj! Álmodd, hogy az ország, a nem­zet oly hatalmas, oly irigyelt, oly tisz­telt, a milyennek te szeretted volna... — A segesvári Petőfi-ünnep. Segesváron vasárnap nagy ünnepélyességgel ülték meg Petőfi és névtelen társai hősi halálának hatvanadik évfordulóját. Az üunep.- ség délelőtt 9 órakor kezdődött a ront. kút. templomban tartott istentisztelettel, mely után az ünneplő közönség levonult a pálya­udvarra, ahonnan különvonattal - Fehéregy­házára mentek. A több ezernyi tömeg itt a Petőfi és hős társai emlékének emelt turul-, madaras emlékoszlop küriil csoportosult. Az ünnepi programmes az E. M. K. E. daloskor nyitotta meg a Himnuszszul. E/után Irsay József orsz. képviselő mondotta el nagyha­tású ünnepi beszédét. A székelykereszluri ifjúsági dalárda és a debreceni Petőfi-dalkör énekei titán Kéry Gyula, a Petőfi-Társaság titkára és a Petőfi-ház igazgatója mondott beszédet. Kéry beszéde után hat fehérruhás leány 200 piros rózsát hintett szét a közös sirhuntra. E megható jelenet után Győrfy Károly és Burkofszky Sándor Petőfire vonat­kozó költeményeket szavaltak, mire u küldött­ségek rövid beszéd kíséretében egész halom koszorút helyeztek el az emlékoszlop talap­zatára. Mély hutást keltett Kemény Béla báróné hazafias beszéde, ki a segesvári túli- pánegyesület koszorúját helyezte a sírra. A kolozsvári öszhang zenekar játéka fejezte be a délelőtti ünnepség programmját. Délután folyt le uz ünnepség második része a seges­vári Petőfi-szobornál, ahol ugyancsak nagy közönség gyűlt össze. A tordai dalkör éneko után Vértén Endre dl*, orsz. képviselő mon­dott nagyhatású beszédet, melyben Petőfit dicsőitette. Lukács Tihamér és Szalontay Gábor szavalataival a délutáni ünnepség véget ért. Végül a városház dísztermében hangverseny volt. misztótfalusi Szent S forrásvizet, (Páratlan Msitő! Kapható minden fűszer üzletben, Kitűnő . . ■ vendéglőben es kavehazban. —-

Next

/
Oldalképek
Tartalom